HELYREIGAZITÁS KÖZÜGYBEN

Siflis Zoltán bejegyzsét tesz közzé a Facebookon.

*

HELYREIGAZITÁS KÖZÜGYBEN 

Miután ma 2026. február 2. -án a Magyar Királyság képekben elnevezésű internetes csoport oldalán elolvastam A máig elhallgatott délvidéki magyar tragédia ( 1944 – 1945 ) cikket, összefoglalót, egészen pontosan a feltárás úttörői fejezetet, valamint 2025. 10. 20 -án a Magyar Szóban a Tömegsirok és lágerek Délvidéken 1944 – 48 tudományos konferenciáról megjelent beszámolót, cikket( A megtorlásokról a legújabb kutatások tükrében), abban is az alábbi kijelentést, hogy a konferenciát Matuska Márton emlékének szentelték, aki elsőként kezdte feltárni az 1944 - es délvidéki megtorlások történetét, késztetett, hogy megírjam és köztudatosítsam azokat a valós tényeket amelyek személyemhez, öt évtizedes filmes és több mint három évtizedes magyar kisebbségi közéleti - politikai munkásságomhoz tartoznak, arra vonatkoznak. Helyreigazitásomat kizárólag kisebbségi, honunkban, Délvidéken a történelmi emlékezetünkben elterjedt, téves és felületes, szelektív emlékezet esetére, pontatlanságára kényszerülök felhívni a figyelmet és váltotta ki bennem a reagálást arra, hogy Matuska Mártont tekintik, volt az, aki elsőként kezdett foglalkozni a délvidéki megtorlásokkal. Ennek a téves és igazságtalan, egy személyre vonatkozó, kultuszteremtést tartom etikátlannak, igazságtalannak. Igy indult a 1944 – es partizán megtorlások története. Bevezetéskén és a történet megértése érdekében meg kell említenem az alábbiakat. 1985 -ben, többed magammal, megállapítottam az első délvidéki magyar filmszociográfiai műhelyt a Topolyai Film – és Videó Alkotótábort ( 1985 – 1990 ). Elhatároztam, elhatároztuk Dudás Károllyal, Csorba Bélával, Hoffmann Artúrral, Póth Imrével, Kasziba Istvánnal, Kiss Gáborral, Szemerédi Magdával, Egri Józseffel és másokkal, hogy a magunk szerény anyagi és amatőr filmtechnikai lehetőségeivel hozzájárulunk a délvidéki magyarság traumatikus történeteinek filmes, dokumentumfilmes feltárásához, filmes -videós technikával történő feldolgozásához. Ez egy független filmes vállalkozás volt, védelmet, anyagi és politikai támogatást, védelmet jelentő intézmény nélkül. A rendelkezésre álló felszerelést a topolyai és a szabadkai Népi Technika Oktatási Egyesület, valamint Hoffman Artúr és jómagam videó felszerelése képezte. Visszatérve az 1944 – es megtorlások történetéhez, azaz az anyaországban és itt Délvidéken, a titói Jugoszláviában ki foglalkozott elsőként a témával. Az anyaországban a kádári korszakban 1987 ben Sára Sándor Sir az út előttem című dokumentumfilm sorozatában szól a bácskai 44 – es magyarellenes partizán vérengzésről. A filmsorozatnak ezt a részletét be is mutatták az, vagy a rákövetkező Magyar Filmszemlén. Ezen a bemutatón filmesként, nézőként magam is jelen voltam. Nagy hatással volt rám Sára Sándor filmje (Kossuth díjas, Balázs Béla díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett rendező -operatőr) eldöntöttem, hogy ezt a korszakot, témát, a délvidéki áldozatok történetét, részleteinek filmes feltárásába belekezdek. Titokban, nem nyilvánosságra hozva a kutatás, filmes rögzítésének szándékát, tényét, nekikezdtem az előkészületeknek. Ekkor fordultam dr. Székely András Bertalanhoz, művelődésszociológushoz e témában, hogy a nemzeti történelmi levéltárban talál e, van e felhasználható forrásanyag. Azért hozzá, mert, emlékezetem szerint, akkor székely András Bertalan volt a népjóléti tárcánál a határon túli magyarok felelős vezetője. 1988 -ban kaptam is tőle levéltári forrásanyagot, amelyet, már nem emlékszem kinek a közreműködésével, nem nekem Szabadkára, hanem Újvidékre a Magyar Szó szerkesztőségbe küldte el.
Azzal a kéréssel, hogy juttassák el hozzám. De mivel a küldemény eljuttatása több napot vett igénybe, az anyag többek között Matuska Márton kezébe került, aki megragadta a lehetőséget, addig személyesen nem is ismertük egymást, de ennek kapcsán találkoztunk Újvidéken. Én elmondtam a témával kapcsolatos filmes tervemet, azt, hogy egy tényfeltáró dokumentumfilm forgatása, ideális körülmények között is hónapokig, ennek a témának forgatása, majd megszerkesztése, kedvező körülmények között is legalább egy évet igényel. Matuska érvelve, hivatkozva a téma jelentőségére stb. azt mondta, hogy heteken belül elkezdi a feltárt alanyokkal készült riportok közlését a Magyar Szóban. Kértem, hogy e fontos, elhallgatott, felnemtárt témának elsőkénti szerzőségére adjon esélyegyenlőséget nekem, filmemnek is, a folytatásos interjúk közlésével várjon néhány hónapot, hogy legalább egy időben kerüljön nyilvánosságra a film és a tárcasorozat.
Nem igy történt. Személyes elvárásomtól, egyéni érdekemtől fontosabb volt számomra, hogy kisebbségi és többségi közösségünket az 1944 – es tragédiánkról a lehető legtöbbet feltárjunk, beszéljünk. Gátolni, hangosan szóvá tenni, hátráltatni, megnehezíteni Matuska döntését nem akartam. Emlékezetem szerint Matuska, 1990 őszétől 1991. februárjáig, 130 részben közölte a magyarellenes atrocitások alanyaival készített történeteket. Én, a Temetetlen hallottjaink című filmemet 1989 től 1990 ig forgattam, vágtam, 1991 ben volt a film vándorvetítéses bemutatója. Délvidék szerte művelődési házakban, könyvtárakban, nem mozis, vászonra történő vetítéssel, hanem házi televíziós képernyőn lejátszva. A filmben szereplő, valló riportalanyok interjú késztők csapatába bevontam, megkértem Matuska Mártont is. ( A Temetetlen hallottjaink 74 perces film linkje, itt megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=2fbaorqFn0k; kapcsolódó cikk: https://www.vajma.info/.../Egy-megkesett-de-orvendetes... )
Munkatársaim voltak: operatőrök Póth Imre, Eralauer Csaba, Kiss Aurél, riporterek Blaskó Márta, Csorba Béla, Matuska Márton és jómagam, narrátor Kovács Frigyes. Televíziós bemutatásra pl. az Újvidéki Televízióban számitásba sem jöhetett, akkor és mindmáig sem. Szerbiában, a vajdasági televíziós ősbemutatására 2021. novemberében került sor a Pannon Televízióban. Hallgatólagosan mindmáig belenyugodtam, hogy Matuska arassa le az elsőkéntiség babérjait, számítva, hogy majd e témában, filmes szerepem is idővel, emlékezetkultúránkban kiegyenlítődik Matuskáéval. Mindmáig az 1944 -es délvidéki megtorlások történetével foglakozó írásos tanulmányokban és konferenciákon nevem és filmem említése kimarat, kimarad. Dióhéjban igy fest a helyzet. Sajnálom, hogy magamnak kellett felhívni ezekre a tényekre tágabb és szűkebb közösségünk e témában illetékesek figyelmét. A tények és a saját filmes munkásságom iránti igazság és hitelesség érdekében teszem.

Szabadka, 2026. 02. 02.
Siflis Zoltán, Balázs Béla díjjal és a Magyar Filmakadémia Arany Érdemrenddel elismert filmrendező

(Facebook, 2026. február 2.)

Értékelés a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi felállásának elmúlt kétéves munkájáról a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan

A Magyar Mozgalom honlapján közli a Magyar Nemzeti Tanács hét tanácstagjának néhány nappal korábban megfogalmazott közös értékelését az elmúlt időszakban végzett munkáról.

*

Értékelés a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi felállásának elmúlt kétéves munkájáról a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan

Bevezető

A Magyar Nemzeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) a 2014. október 26-ai szerbiai nemzeti tanácsi választásokat követően 2014. november 17-én megtartotta alakuló ülését. A Tanács összetétele a következőképpen alakult: a 35 tagból 31 tag a Magyar Összefogás listáról, 2 tag a VMDK CSONKA ÁRON listáról, 1 tag a Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor listáról és 1 tag a Másként magyarságunkért – Fodor László listáról került a szerbiai magyar közösség országos önkormányzatába.

A választások a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 72/2009., 20/2014. – AB határozat, és 55/2014. sz.) rendelkezéseinek értelmében történtek és első ízben bonyolította azt a Köztársasági Választási Bizottság.

A Tanács előző összetétele tevékenységének felismerhető védjegye a stratégiai tervezés volt, illetve azok a folyamatos erőfeszítések, amelyeket az elfogadott stratégiai programok és intézkedések végrehajtása tett szükségessé.

A Tanács az előző négyéves mandátuma alatt nyolc stratégiát, illetve középtávú fejlesztési tervet fogadott el az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkozólag, és ezek alapján folytatta tevékenységét a hatályos jogszabályokkal összhangban. Ezeket a programokat kellett volna továbbvinni és fejleszteni a magyar közösség javára, azonban ez 2014 novembere óta nem valósult meg maradéktalanul.

Több oka is lehet a felemás sikereknek vagy sikertelenségeknek, azonban néhány mindenképpen említésre méltó:

● A szerbiai alkotmánybíróság 2014. évi januári döntésével a törvény  tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljes egészében alkotmányellenesnek. Ez utóbbi fejlemény jelentős hátralépést jelent a nem területi autonómia ügyének Szerbiában.

● A Szerbiai Népképviselőház 2014 májusában jelentős mértékben módosította a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amivel stabilabb és kedvezőbb jogi keretet alkotott a 2014 októberében történt nemzeti tanácsi választások lebonyolításához (a módosítások a választásokat követően kerültek alkalmazásra), azonban mint a gyakorlatban kiderült számos hiányossággal is bírt, hiszen a végrehajtó bizottság hatáskörébe utalható döntések lehetősége és azok kötelező jelleggel történő jóváhagyása a Tanács részéről, a Tanácsot gyakorlatilag egy szavazógépezetté degradálta, előfordult pl. hogy az előterjesztések 93%-át egy ülésen a végrehajtó bizottság által elfogadott döntések jóváhagyása képezte.

● A szerbiai alkotmánybíróság 2016 évi májusi döntése az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény rendelkezéseiről, véglegesen megfosztotta a nemzeti tanácsokat a legerősebb hatáskörüktől, azaz az oktatási intézmények igazgatóválasztása kapcsán meglevő előzetes jóváhagyás gyakorlásától.

A Magyar Nemzeti Tanács elnökének felkérésére párton belüli és párton kívüli szakemberek, a magyar kisebbségi pártok képviselői tanácskoztak a szerbiai Kormány által elfogadott Kisebbségügyi Akcióterv tervezetéről. Ezen összejöveteleken elhangzottak ellenére az akcióterv végleges szövege által előirányozott programok, feladatok érdemi változatást (valószínűleg) nem hoznak majd. A valós problémák orvoslása helyett főként soft law intézkedéseket tartalmaz.

Stratégiai tervezés

A Tanács az elmúlt két évben elfogadott egy új oktatási stratégiát, mivel az addig érvényes Oktatásfejlesztési stratégiának az érvényességi határideje lejárt, ezenkívül elfogadásra került egy dokumentum a népesedéssel kapcsolatban (sajnos csak vázlatos kivonata az elődjének), amely gyakorlatilag felváltja a Népesedési Akciótervet, amelynek az érvényességi határideje 2017-ben járt volna le. Az ebben az időszakban elfogadott dokumentumok azonban hiányosságokat tartalmaznak, nem fedezhető fel azokban a stratégiai tervezés minden ismérve, sokszor nem tartalmaz eszközöket a kitűzött célok elérésére, vagy nincsenek idősíkok előirányozva azok végrehajtására, amelyek hiányában a számonkérhetőség is sérül, illetve ellehetetlenül.

Az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága a stratégiai tervezés terén azonban a még érvényben lévő stratégiai dokumentumok betartásának a mellőzése, illetve teljes negálása. Például a Vajdasagi Magyar Civil Stratégia (2012-2018) esetében a nyolc beavatkozási terület egyikben sem történt érdemi előrelépés, sem a megvalósítás, sem a pénzelés tekintetében.

A stratégiák megvalósulásáról szóló éves beszámolókat is „elfelejtették”, esetleg pár mondatos, általános méltatásba sűrítették azokat, ezzel teljesen átláthatatlanná téve a kitűzött célok magvalósulását.

Közoktatás

Ez az a terület, amely talán a legfontosabb és a legkiterjettebb, és amely legtöbb embert érint közösségünkben. A terület terjedelmének függvényében a legtöbb döntés is itt születik, amely azonban az esetek többségében a Tanács Végrehajtó Bizottsága döntéseinek a jóváhagyását jelenti – mert ellenkező esetben megszűnne a Végrehajtó bizottság mandátuma. Ebből kifolyólag a döntés kizárólag pár ember kezében összpontosul, hiszen ha kérik is a szakbizottságok véleményét, az nem kötelezi a Végrehajtó Bizottságot. Téves az a magyarázat, hogy a törvényhozó kötelezte volna a nemzeti tanácsokat erre a belső szerkezeti, szervezési lépésre, ugyanis számtalan módon lehetett volna a döntéshozatali mechanizmust demokratikusabbá tenni. A törvényhozó akarata, hogy a tanácstagokból delegált végrehajtó szerv kivételes (hangsúlyozandó: kivételes) esetekben átveszi a tanács döntéshozatali hatáskörét, nem jelenti a végrehajtó szerv egyébként végrehajtó funkciójának kiterjesztését és a tanács döntéshozó szerepének állandó átvételét. A Magyar Nemzeti Tanácsban azonban az a helyzet állt elő, hogy a Végrehajtó Bizottság vált az állandó döntéshozó szervvé, amelynek döntéseit a Tanács utólogasan hagyja jóvá.

Az általános iskolák alapítói jogainak átvételében nem történt előrelépés.

A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatóválasztása körüli huzavona jelentősen rontotta a Tanács jóhírét, és tapinthatóan kidomborodott a napi politikának való megfelelési kényszer. Ugyanide sorolható az MNT azon politikai döntése is, amikor a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójának felmentését támogatta, egy teljesen szabálytalan, politikai bosszú okán indított iskolaszéki kezdeményezés kapcsán.

Régiónként megalakításra kerültek a hatalmas létszámú (40-50 fős) tanácsadói testületek (a felsőoktatásban is), amelyek, mint ahogyan a gyakorlat megmutatta, teljesen életképtelenek, és csak az aktuális kabinetpolitika igazolására szolgálnak.

Pozitívumként meg kell említenünk a magyar diákok kirándulásainak a megszervezését, a közoktatási dolgozók kataszterének összeállítását. Fontos eredmény a szerb nyelv, mint nem anyanyelv oktatási reformjának alapjául szolgáló standardok elfogadása is, amely ugyan sok tekintetben előrelépés az eddigi állapotokhoz képest, de kritériumait tekintve továbbra is túlzó.

Felsőoktatás

Mindenképpen jelentős az Európa Kollégium beindítása, mégha az zökkenőkkel is történt, azonban rendkívüli szerepe lehet majd a jövőben a közösség megtartó erejének a fejlesztésében és az értelmiségi utánpótlás kinevelésében.

A felsőoktatási és demonstrátori ösztöndíjak továbbra is léteznek, azonban jelentősen megreformálták azokat, felhígítva a jogosultságra vonatkozó feltételrendszert, illetve szigorítva a felhasználási lehetőségeket. A Várady-ösztöndíj is módosításra került.

A felvételi előkészítőket továbbra is megszervezik, csakúgy, mint a szerb nyelvi képzést a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert hallgatók, illetve a középiskolás diákok körében. A 2015-ös évben a felvételi felkészítés jelentős késedelemmel kezdődött és így okafogyottá is vált arra a tanévre vonatkozóan.

Kultúra

A kulturális pályázatok kiírása és lebonyolítása mellett a Topolyai Múzeum önállósulása, a szabadkai Szentháromság szobor eredeti helyére történő visszaállítása, valamint az adai Szarvas Gábor Könyvtár alapítói jogainak átvétele nevezhető a legfőbb csapásvonalnak.

A napi szintű, a Tanácsot érintő hatáskörgyakorláson (véleményezések, kinevezések, jóváhagyások) kívül nem valósultak meg jelentősebb projektumok, ugyanis az említettek még az előző mandátum alatt kezdődtek.

A szabadkai zsinagóga belső tereinek restaurálása késik.

Tájékoztatás

A Tanács legtöbb feszültséget megélő és gerjesztő tevékenységi területe. A Szabadkai Rádió megszűnésének a története (hatezer magyar rádióhallgató támogató aláírása ellenére), Vajdaság nagy részén a helyi tájékoztatási eszközök megszűnése, jogalap nélküli rádióadó létrehozatala, a Tanács által alapított és társalapított médiumok igazgatási szervei tagjainak megfélemlítése a szerv elnöke részéről, a főszerkesztők személye véleményezésének a megszüntetése a munkavállalók részéről, vezető újságírók és a volt főszerkesztő elbocsátása az egyetlen magyar napilaptól, a Tanács elnökének kirohanásaa a saját alapítású lap főszerkesztője ellen... mind rányomta a bélyegét erre a két évre, és megkérdőjelezi a Tanács pártatlan működését.

Hivatalos nyelvhasználat

Ezen a területen a legnagyobb sikert a Tanács vezetése részére Budiszava régi nevének Tiszakálmánfalvára történő visszaállítása jelentette. Kiírásra került a szerbül anyakönyvezett nevek magyarul történő átírási költségeinek visszatérítésére vonatkozó pályázat, azonban megfelelő reklámozás nélkül. 2015-ben és 2016-ban is megszervezték a Tanács jogi-nyelvhasználati tanácskozását, 2016-ban ingyenes volt a részvétel. 2016-ban azonban megszűnt az a többéves nem formális együttműködés a Létünk folyóirattal, amely a tanácskozás előadóinak tanulmányait különszámban jelentette meg.

A hivatalos nyelvhasználati díjak átadása elmaradt, a bizottsági ülések véleményezései kapcsán a Tanács nem fogadott el jelentősebb döntést (egyedül utcanév véleményezések és a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok tagjavaslatai voltak napirenden), a Tanács honlapjának reformja után az addig elérhető tartalmak eltűntek (magyar nyelvű formanyomtatványok, tájékoztató füzetek, egyes fordítások, stb.), a nyelv(rend)őrség eredményeit bemutató honlap (vagy honlaprész) terve bár elkészült, mind a mai napig nem nyilvános. A már elkezdett cselekvési programok is csak részben vagy egyáltalán nem folytatódtak.

A Tanács hivatalos nyelvhasználat terén kifejtett tevékenységéről nincs nyilatkozat, közlemény. A külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ez a terület nincs is a Tanács hatáskörei között.

Többi terület

Az egyéb területeken hatályban lévő stratégiákat szinte kivétel nélkül nem alkalmazzák, pedig a Tanács nem helyezte hatályon kívül azokat.

Szakmai hibák, szándékos szembenállás

A 2014-ben felállt Tanács foglalkoztatottjainak személye csak részben képviseli a kontinuitást a Tanács előző mandátumához képest. A munkavállalók száma lényegében nem csökkent, azonban az új összetételű Tanács megalakulását követő első hónapok személycseréjének később súlyos következményei lettek: szakmai okokból kifolyólag megbukott a Végrehajtó Bizottság és tagjait fel kellett menteni mintegy fél évvel a kinevezésüket követően. Ezen felmondások sora a hivatal mintegy felét érintette, függetlenül attól, hogy esetleg tagjai voltak-e a Tanácsnak vagy sem.

Ahogyan azt a Tanács Alapszabálya is egyértelműen meghatározza, a tanácstagok, így a valamikori munkavállalók köréből kikerült tanácstagok is bármilyen beadványt, javaslatot, módosító indítványt előterjeszthetnek. Ezeket azonban minden alkalommal elutasították, ugyanígy történt a hibákra való rámutatással vagy az új kezdeményezésekkel.

Íme ezekből egy csokorra való, amely mind dokumentálható:

● az alapszabály 10 tanácstag javaslata nélkül lett előterjesztve és elfogadva (ezt nem lehet korrigálni), ezért az alapszabály jogszerűsége ma is vita tárgya lehet,

● az ügyrend elfogadásával nem a meglevő ügyrend lett hatályon kívül helyezve, hanem egy, az azt megelőző – külön előterjesztés került benyújtásra több helyen kérve a módosítást, amelyet figyelmen kívül hagytak (később került módosításra más előterjesztő tollából)

● az első ülések egyikén egy kegyvesztett tanácstag módosító javaslata lesöprésre került,

● téves hivatkozások a fejlécben a következő előterjesztéseknél:

● Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet a munkahelyek belső szervezéséről és rendszerezéséről szóló szabályzata módosításának elfogadásáról),

● Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi pénzügyi terve módosításának elfogadásáról),

● Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi kiadói terve és munkaprogramja módosításának elfogadásáról) – módosító indítványok kerültek benyújtásra de nem azokat fogadták el,

● előterjesztés a meglévő bizottságok hatásköreit rendező határozatok kidolgozását illetően 2015. április 30-ai határidővel – bár ennek nem szabályozása azóta is jelentős problémát okoz, az előterjesztést nem vették figyelembe

● képviselői kérdés: 12 diszkréciós joggal kiosztott hallgatói ösztöndíj jogtalanul, nem a hatályos, nem az érvényben levő, a Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott döntések alapján került kiosztásra ‒ Magyar Szó reagálás, meghazudtolás, sértődöttség, 

● a Magyar Nemzeti Tanács munkája folytonosságának és hatékonyságának biztosítása érdekében három tanácstag Tájékoztatót nyújtott be a Tanács elnökéhez,  mivel két VB döntés nem került jóváhagyásra a Tanács következő ülésén – ez a VB bukását idézte elő,

● az Európa Kollégium Alapszabályának jogszerűtlen elfogadása (az alapító határozat módosítása később került elfogadásra) – az észrevételt elutasították,

● a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, előzetes jóváhagyás helyett véleményezés a zentai Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola esetében,

● a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, egy iskolaszéki tag felmentése során nem került elfogadásra véleményező záradék a felmentésre vonatkozóan – az ülésen került megemlítésre – teljesen figyelmen kívül hagyták,

● az Ügyrend rendelkezéseinek be nem tartása: az összehívások esetében, képviselői kérdésekre adott válaszok tekintetében,

● a kiírt pályázatok jogalapját képező H/13/2012-es határozat törlésre került az Alapszabály elfogadásával (amely alapján kiírásra kerültek a pályázatok több mint 10 millió dinár értékben), miután erre rámutattunk az ülésen a következő ülésre (miután a pályázatok elbírálásra kerültek) egyszerűen kicserélték a honlapon az Alapszabályt, és az új szöveg már nem tartalmazta, hogy a H/13/2012-es határozat törlésre került volna ‒ tehát jogszerűtlen alapszabály-módosítás történt,

● a Pannónia Alapítvány törvénytelen működtetésére vonatkozó döntés, a választási igéretek be nem tartása (Szabadkai Rádió),

● azon Magyar Összefogás listán mandátumot nyert képviselőket, akik időközben a Magyar Mozgalom nevű szervezet tagjaivá váltak, előzetes vagy akár utólagos tájékoztatás nélkül kizárták a Magyar Összefogás frakcióból. Lehetőséget nem kaptak, hogy kifejtsék álláspontjukat a kérdésről, illetve döntsenek, a továbbiakban is részt kívánnak-e venni a Magyar Összefogás frakció munkájában. Ezen lépést követően akár logikusnak is nevezhető az a magatartás a Tanács vezetése részéről, amely elutasítja ezen tanácstagok indítványait, hozzászólásait, stb. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elutasító, kirekesztő hozzáállás már a mozgalom megalakulása előtt is tetten érhető, ahogyan ezt a fentiekben felsorolt ügyek dátumai is bizonyítják.

● az elvándorlással kapcsolatos kutatásra vonatkozó beadvány elutasítása, stb.

Zárógondolat

Az MNT két éves működése folyamán sajnálatosan elveszítette azt a tekintélyét és súlyát, ami jellemző volt rá, határon innen és túl. Számos közösségileg fontos témáról nem nyilatkozik, nem foglal állást a hatáskörébe tartozó kérdésekben, pl. a könyvtári magyar dolgozók elbocsájtása Zomborban, felvételi vizsga a jogi karon, a Népszínház vezetőváltása, a helyi magyar nyelvű rádióadások megszűnése, stb. Saját jogi kereteinek alakításáról sem volt véleménye. A testület nem tárgyalt a kisebbségi akciótervről, a kisebbségi és nemzeti tanácsi törvény újraírásáról sem. Más esetben kimondottan a VMSZ politikai irányított szerveként a magyar-magyar leszámolások eszközévé vált, lásd iskolaigazgatók leváltása és annak kísérlete, újságírók ellehetetlenítése, az MNT által alapított magyar nyelvű médiumok pártmédiává silányítása, a médiaszabadság korlátozása.

Az MNT hivatalának megtizedelésével sajnos az első olyan magyar intézmény lett, amely magyar embereket tett az utcára, hagyott egzisztencia nélkül, ezzel olyan modellt teremtve, amely sajnálatosan azóta is tovább él az általa alapított intézményekben.

A stratégiai tervezés és cselekvés leépítésével a szakmai működésének keretei viszonylagossá és mérhetetlenné váltak, ezáltal magyar közösségünk közérzetének, lehetőségeinek meghatározó és  irányító szerepkörét is elengedte, pártpolitikától függővé tette.

Szabadka, 2016. december 13.

Bacskulin István, tanácstag sk.

Beretka Katinka, tanácstag sk.

Joó Horti Lívia, tanácstag sk.

Németh Ernő, tanácstag sk.

Siflis Zoltán, tanácstag sk.

Tari István, tanácstag sk.

Várkonyi Zsolt, tanácstag sk.

Zsoldos Ferenc, tanácstag sk. 

(Magyar Mozgalom, 2016. december 28.)

Tolnai Szabolcs filmrendező a Palicsi fesztivál tanácsából való távozásáról

A Naplo.org kivonatosan ismerteti a Hrvatska riječ című lap Tolnai Szabolccsal készített interjúját.

*

Napi ajánló
Tolnai Szabolcs filmrendező a Palicsi fesztivál tanácsából való távozásáról
Emberi, de szakmai okok miatt is

„Nem vagyok hajlandó ezt a munkát szakmaiatlan pártkáderekkel folytatni.”

A Hrvatska riječnek adott interjújában Tolnai Szabolcs rendező elmondta, hogy Siflis Zoltán rendező eltávolítása után (a szabadkai önkormányzat döntött Siflis menesztéséről az általa is összegrundolt palicsi filmfesztivál tanácsából és helyette egy, a szakmában járatlan, VMSZ-közeli személyt nevezett ki) mondott le társadalmi munkában vállalt funkciójáról.
„Ennek az elhatározásomnak elsősorban emberi és szakmai okai vannak. Politikai legkevésbé. Siflis Zoltán munkájával kiérdemelte elismerésünket. Nem értettem vele egyet néhány politikai megnyilvánulása miatt, sőt, úgy vélem, hogy szervilis magatartásával maga is hozzájárult ahhoz, hogy egyetlen párt vegye át az irányítást a Magyar Nemzeti Tanács felett és, hogy megszűnjön a pluralizmus a magyar nemzeti kisebbségnél. Ez bumerángként ütött vissza rá. De nem hunyhatok szemet és maradhatok közömbös, amikor erkölcsileg és anyagilag aláznak meg egy nyugdíj előtt álló embert, bármelyik pártból legyen is.”
Az interjúban Tolnai a profi szakemberekből álló tanácsbeli (Mira Banjac, Slobodan Lečić, Radoslav Zelenović, Petar Mitrić) munkája nagy örömmel töltötte el, nem kevésbe a fesztivál nemzetközi sikere.
„Nem vagyok hajlandó ezt a munkát szakmaiatlan pártkáderekkel folytatni.”
Arra a kérdésre, hogy lát-e arra esélyt, hogy a tanács többi tagja is benyújtja lemondását, Tolnai Szabolcs azt válaszolta: nem bocsátkozna találgatásokba.
A tanács már korábban aggodalmát fejezte ki Siflis Zoltán minden indoklást és szakmai minősítést nélkülöző eltávolítása miatt. Lesz-e ezeknek a nyilvános nézetkülönbségeknek kihatása a fesztivál munkájára, kérdezte a Hrvatska riječ riportere. Tolnai válasza: „Minden elképzelhető és ismerve a körülményeket biztos vagyok benne, hogy a gondok sűrűsödni fognak és kihatnak magára a fesztiválra is.”

(Naplo.org, 2016. december 20.)