A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zsoldos_ferenc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zsoldos_ferenc. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. október 21., vasárnap

Megjelent az Előretolt Helyőrség első vajdasági száma... (3.)

Orcsik Roland facebookos bejegyzése alatt folyamatosan érkeznek az újabbnál újabb hozzászólások.

*

Szerbhorváth György: láthatólag Szögi se érti a problematikát... de azt se érti, hogy amikor a kanizsai írótáborban azt a kérdést tette fel, hogy "van-e a nőknek humorérzékük?", az miért problematikus (nem csak politikailag inkorrekt, azt leszarom – hanem buta, nevetséges, és olyasmi, ami a tökéletes dilettantizmus iskolapéldája...) a totális kontraszelekció folyik, erre jön egy lapáttal az EH a pénzével...

          Szögi Csaba: Túl óvatosan adagoltam volna az iróniát és a provokációt ebben a kérdésben, hogy nem érted? ;) De örülök, hogy elemzed a regényemet, nagyon megtisztelő! :D ...jaj már, gyerekek, tényleg nem lehet elvonatkoztatni a politikától, pénzektől meg fiszem-faszomoktól? Soha? Semmilyen esetben? Az én szememben szánalmas mindegyik "tábor" – és ezt sosem rejtettem véka alá. Engem az alkotások érdekelnek (jelen esetben Celler Kiss és Törteli versei, őket én kértem fel közlésre), ennyi. Ha nem így lenne, talán már megtollasodtam volna. De azt leszarom. :D

          Roland Orcsik: Sajnos, ez nem ilyen egyszerű, ahogyan a milosevicsi korszakban sem volt egyszerűen csak iridalomról szó, ezt pontosam tudod te is. Javaslom, csináljunk egy nyilvános kerekasztalt erről...

          Szögi Csaba: Hajrá!

          Szerbhorváth György: nem, Csaba, ennyire nem lehet elvonatkoztatni... akik téged most fizetnek, azok régóta támadják a média szabadságát, a tudományos kutatást, a CEU-t meg a többi egyetemet... ezek nem különválasztható dolgok... az, hogy neked szánalmas mindegyik tábor, szintúgy arról tanúskodik, hogy politika, kultúra, irodalom stb. viszonylatában itt és most pl. te (és mások) hogyan gondolkodnak...

          Roland Orcsik: Szögi Csaba: ha valakit ennyire nem érdekelnek a szekértáborok, akkor miért csatlakozik szerkesztőként egy olyanhoz, amely nyíltan kizárja azt, amelyet az ellenfelének tart? Hogy lehet úgy nem csatlakozni valamihez, hogy a része vagy? A szerkesztőknek semmi köze Szentmártoni János első számban megjelent kultúrpolitikai programbeszédéhez? Mi a véleményed róla?

          Szögi Csaba: ...akkor ennyit az "élőben megbeszélésről"? Most már nem baj, ha elmérgesedik a vita? Esetleg nem tudtál aludni az éjjel, barátom? Elárulom, én igazán jót aludtam. :)
No jó, a következőket még leírom, de utána tényleg nem akarok tovább "mérgeskedni", és az orvosom sem tanácsolja.
Talán már az is megnyugtat egy kicsit, hogy ideiglenesen vállaltam a posztot, amíg meg nem tapasztalom, tisztességesen folynak-e a dolgok. Közben persze számítottam az első szám utáni támadásokra, és vállalom is ezeket. Hogy miért? Mert a vezetőség azzal "csalt lépre", hogy fiatal tehetségeket juttathatunk publikálási lehetőséghez, és - kövezzetek meg érte - még honort is kapnak majd a munkáikért.
Szerződést egyébként még nem láttam, arra is kíváncsi leszek. De az első szám már megjelent - ami a lektori, korrektori, tördelői munkát illetően igencsak hagy némi kívánnivalót maga után. A megjelent írásokkal kapcsolatban vegyesek az érzelmeim (azt viszont elképesztőnek tartom, hogy Sáfrány munkáját itt többen leszólták), a versek természetesen kiválóak 😎 , no de ez már "de gustibus"... A szerzők névsora viszont megnyugtató volt számomra. Szerintem elég tarka, ami a beállítódottságot, világnézetet illeti. Lehet véleményem, ugyanakkor tiszteletben tarthatom a másikét.
Ami Szentmártoni vezércikkét illeti: Noha én is csak a megjelenés után olvastam, nem látom benne az "ellenfelek" kizárását. Kinek milyen az olvasata. Ha pedig a rosszat keresed az emberekben és a dolgokban, többnyire meg is fogod találni. Ugyanakkor azt is megteheted, hogy csak teszed a dolgodat legjobb tudásod és meggyőződésed szerint, és nem folyton az "ellenséget" keresed mindenütt. Ha egy szép napon végre mindenki ezt tenné, talán a fránya politika által generált "oszd meg és uralkodj" átka is felszívódna. (Persze, lóg az ujjam a bilibe.) Úgy érzem, az én dolgom az, hogy írjak (elsősorban szépirodalmat), és hogy fiatal tehetségeket kutassak fel. Ezekkel a "fegyverekkel" harcolok a hamis földi hatalom ellen, egy szebb világ eljövetelének reményében. A politikai csatározásokat pedig azokra hagyom, akik értenek(?) hozzá.
Röviden: Ha bármilyen kizárást tapasztalok, ami nem az adott írás minőségével kapcsolatos, akkor természetesen azonnal kiszállok. "Szekértáborokhoz" pedig - abszolút kitágítva ezek fogalmát - soha nem tartoztam, és soha nem is fogok, ezt még egyszer hangsúlyozom. Te Petőfit idézted, hadd idézzem én most Hamvast: „Minden immoralitás (démonizmus) alapja, hogy bázisa nem az egész. Minden emberi életterv immorális, amely saját élettervéből akár egyetlen más embert is kizár (Én marad). Minden közösség immorális, amely önmagából bárkit bármiért kizár. Ezért nép, osztály, vallás stb. immorális közösség." Ebben mélyen hiszek.

          Roland Orcsik: Szögi Csaba egész jól aludtam, kösz az érdeklődést. Sok szerencsét a fidesznyik csapatban. Élőben is beszélhetünk, de itt is, ha képes vagy uralkodni az indulataidon...

          Roland Orcsik: De az ideológiai maszlag helyett miért nem vállalod inkább, mint Frank Zappa, hogy te csak a pénz miatt vagy a buliban? Vagy ez kirugással járna?

          Szerbhorváth György: sajnos egyre több az ilyen helyzet... én is voltam már ilyenben.. de akkor se hadováljon az ember, legalább privátban írja meg a haverjának, hogy hát szar az anyagi helyzet, el kell vállalni stb. ilyen értelemben meg én is meg Orcsik is, a NER-nek dolgozunk, mert közalkalmazottak vagyunk... csak hát ez nem így van... az orvos is az, a tanár is, a rendőr is... de senki sem áll ki, hogy független vagyok totál, amúgy meg nincs is véleményem stb. stb.

          Roland Orcsik: Csabi, a lényeg, nem utállak, épp ellenkezőleg, ezért is fájna, ha benyelne valami, ami tőled távol áll. Majd beszéljünk élőben.

          Szögi Csaba: Rendben, Roli! A "benyeléstől" pedig cseppet se félj! :)

Szerbhorváth György: annak örülök, hogy Szögi válaszol legalább... annak nem, hogy szerinte itt mi mérgelődünk - ez is klasszikus vád, hogy mi itt valami görcsös lelkülettel bírunk, esz bennünket a méreg. nem, ez a kritika, ez a közbeszéd... ahol érvelni kéne... pl. Sáfrány iránti hódolat, hogy azt sem érti, miért kritizálom - hát azért, mert ostobaság, amit a Hegel-Sztálin vonalról állít, egy tudományos lapba be nem fér egy ilyen állítás... meg hogy nem tagja egy tábornak se... hát a Magyar Szó szerkesztősége hogy áll, hol áll? értem én, hogy kell a munkahely, meg kuss van, de emlékezzünk már vissza, hogyan rúgták ki Pressburgert (és igen, Korhecz és Zsoldos Feri vezényletével, ne feledjük, mert akkor ők is ama táborban voltak), és aztán hogyan kényszerítettek újságírókat a távozásra, vagy aláztak meg (emlékszel, Szögi?) ... azt meg idejétmúlt dolognak tartom, hogy az írónak dolga van, feladata - hogy Szögi csak majd ír szépeket, meg felfedezi a tehetségeket... aha, ahhoz érteni is kéne, pl. és nem ilyen pénzzel-erővel megkonstruált fórumokon írni meg szerkeszteni... és Szögi meg a vajdmagy csapat nagyon nem akar arról tudomást venni, hogy annak a tábornak a része, amely a Magyar Időkben nyír ki embereket, listáz, rugdossa Esterházyt meg Adyt, új értékrendszert állít fel, arról hadovál, hogy a magyar és ki a hazaáruló... ha nem tudnak erről, az meg a tájékozatlanságukat bizonyítja, de akkor meg ne jöjjünk a morállal... és Hamvas idézünk, mint valami tótumfaktumot? ez maradt Zentán? rémlik, hogy Nietzsche meg azt mondta, hogy a morál meg a gyengék, az ostobák menedéke, avagy a keresztényeké... és akkor most egy-egy? na ne....

          Szögi Csaba: Pff..., hát igen, mindig arról voltam híres, hogy kussoltam. :D Meg a nagy lóvéra utaztam. 😅 "Na ne" - ezzel egyetértek. Áh, elmondtam, amit gondolok - de folytassátok nyugodtan nélkülem. :)

2016. december 28., szerda

Értékelés a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi felállásának elmúlt kétéves munkájáról a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan

A Magyar Mozgalom honlapján közli a Magyar Nemzeti Tanács hét tanácstagjának néhány nappal korábban megfogalmazott közös értékelését az elmúlt időszakban végzett munkáról.

*

Értékelés a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi felállásának elmúlt kétéves munkájáról a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan

Bevezető
A Magyar Nemzeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) a 2014. október 26-ai szerbiai nemzeti tanácsi választásokat követően 2014. november 17-én megtartotta alakuló ülését. A Tanács összetétele a következőképpen alakult: a 35 tagból 31 tag a Magyar Összefogás listáról, 2 tag a VMDK CSONKA ÁRON listáról, 1 tag a Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor listáról és 1 tag a Másként magyarságunkért – Fodor László listáról került a szerbiai magyar közösség országos önkormányzatába.
A választások a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 72/2009., 20/2014. – AB határozat, és 55/2014. sz.) rendelkezéseinek értelmében történtek és első ízben bonyolította azt a Köztársasági Választási Bizottság.
A Tanács előző összetétele tevékenységének felismerhető védjegye a stratégiai tervezés volt, illetve azok a folyamatos erőfeszítések, amelyeket az elfogadott stratégiai programok és intézkedések végrehajtása tett szükségessé.
A Tanács az előző négyéves mandátuma alatt nyolc stratégiát, illetve középtávú fejlesztési tervet fogadott el az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkozólag, és ezek alapján folytatta tevékenységét a hatályos jogszabályokkal összhangban. Ezeket a programokat kellett volna továbbvinni és fejleszteni a magyar közösség javára, azonban ez 2014 novembere óta nem valósult meg maradéktalanul.
Több oka is lehet a felemás sikereknek vagy sikertelenségeknek, azonban néhány mindenképpen említésre méltó:

● A szerbiai alkotmánybíróság 2014. évi januári döntésével a törvény  tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljes egészében alkotmányellenesnek. Ez utóbbi fejlemény jelentős hátralépést jelent a nem területi autonómia ügyének Szerbiában.
● A Szerbiai Népképviselőház 2014 májusában jelentős mértékben módosította a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amivel stabilabb és kedvezőbb jogi keretet alkotott a 2014 októberében történt nemzeti tanácsi választások lebonyolításához (a módosítások a választásokat követően kerültek alkalmazásra), azonban mint a gyakorlatban kiderült számos hiányossággal is bírt, hiszen a végrehajtó bizottság hatáskörébe utalható döntések lehetősége és azok kötelező jelleggel történő jóváhagyása a Tanács részéről, a Tanácsot gyakorlatilag egy szavazógépezetté degradálta, előfordult pl. hogy az előterjesztések 93%-át egy ülésen a végrehajtó bizottság által elfogadott döntések jóváhagyása képezte.
● A szerbiai alkotmánybíróság 2016 évi májusi döntése az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény rendelkezéseiről, véglegesen megfosztotta a nemzeti tanácsokat a legerősebb hatáskörüktől, azaz az oktatási intézmények igazgatóválasztása kapcsán meglevő előzetes jóváhagyás gyakorlásától.

A Magyar Nemzeti Tanács elnökének felkérésére párton belüli és párton kívüli szakemberek, a magyar kisebbségi pártok képviselői tanácskoztak a szerbiai Kormány által elfogadott Kisebbségügyi Akcióterv tervezetéről. Ezen összejöveteleken elhangzottak ellenére az akcióterv végleges szövege által előirányozott programok, feladatok érdemi változatást (valószínűleg) nem hoznak majd. A valós problémák orvoslása helyett főként soft law intézkedéseket tartalmaz.

Stratégiai tervezés
A Tanács az elmúlt két évben elfogadott egy új oktatási stratégiát, mivel az addig érvényes Oktatásfejlesztési stratégiának az érvényességi határideje lejárt, ezenkívül elfogadásra került egy dokumentum a népesedéssel kapcsolatban (sajnos csak vázlatos kivonata az elődjének), amely gyakorlatilag felváltja a Népesedési Akciótervet, amelynek az érvényességi határideje 2017-ben járt volna le. Az ebben az időszakban elfogadott dokumentumok azonban hiányosságokat tartalmaznak, nem fedezhető fel azokban a stratégiai tervezés minden ismérve, sokszor nem tartalmaz eszközöket a kitűzött célok elérésére, vagy nincsenek idősíkok előirányozva azok végrehajtására, amelyek hiányában a számonkérhetőség is sérül, illetve ellehetetlenül.
Az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága a stratégiai tervezés terén azonban a még érvényben lévő stratégiai dokumentumok betartásának a mellőzése, illetve teljes negálása. Például a Vajdasagi Magyar Civil Stratégia (2012-2018) esetében a nyolc beavatkozási terület egyikben sem történt érdemi előrelépés, sem a megvalósítás, sem a pénzelés tekintetében.
A stratégiák megvalósulásáról szóló éves beszámolókat is „elfelejtették”, esetleg pár mondatos, általános méltatásba sűrítették azokat, ezzel teljesen átláthatatlanná téve a kitűzött célok magvalósulását.

Közoktatás
Ez az a terület, amely talán a legfontosabb és a legkiterjettebb, és amely legtöbb embert érint közösségünkben. A terület terjedelmének függvényében a legtöbb döntés is itt születik, amely azonban az esetek többségében a Tanács Végrehajtó Bizottsága döntéseinek a jóváhagyását jelenti – mert ellenkező esetben megszűnne a Végrehajtó bizottság mandátuma. Ebből kifolyólag a döntés kizárólag pár ember kezében összpontosul, hiszen ha kérik is a szakbizottságok véleményét, az nem kötelezi a Végrehajtó Bizottságot. Téves az a magyarázat, hogy a törvényhozó kötelezte volna a nemzeti tanácsokat erre a belső szerkezeti, szervezési lépésre, ugyanis számtalan módon lehetett volna a döntéshozatali mechanizmust demokratikusabbá tenni. A törvényhozó akarata, hogy a tanácstagokból delegált végrehajtó szerv kivételes (hangsúlyozandó: kivételes) esetekben átveszi a tanács döntéshozatali hatáskörét, nem jelenti a végrehajtó szerv egyébként végrehajtó funkciójának kiterjesztését és a tanács döntéshozó szerepének állandó átvételét. A Magyar Nemzeti Tanácsban azonban az a helyzet állt elő, hogy a Végrehajtó Bizottság vált az állandó döntéshozó szervvé, amelynek döntéseit a Tanács utólogasan hagyja jóvá.
Az általános iskolák alapítói jogainak átvételében nem történt előrelépés.
A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatóválasztása körüli huzavona jelentősen rontotta a Tanács jóhírét, és tapinthatóan kidomborodott a napi politikának való megfelelési kényszer. Ugyanide sorolható az MNT azon politikai döntése is, amikor a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójának felmentését támogatta, egy teljesen szabálytalan, politikai bosszú okán indított iskolaszéki kezdeményezés kapcsán.
Régiónként megalakításra kerültek a hatalmas létszámú (40-50 fős) tanácsadói testületek (a felsőoktatásban is), amelyek, mint ahogyan a gyakorlat megmutatta, teljesen életképtelenek, és csak az aktuális kabinetpolitika igazolására szolgálnak.
Pozitívumként meg kell említenünk a magyar diákok kirándulásainak a megszervezését, a közoktatási dolgozók kataszterének összeállítását. Fontos eredmény a szerb nyelv, mint nem anyanyelv oktatási reformjának alapjául szolgáló standardok elfogadása is, amely ugyan sok tekintetben előrelépés az eddigi állapotokhoz képest, de kritériumait tekintve továbbra is túlzó.

Felsőoktatás
Mindenképpen jelentős az Európa Kollégium beindítása, mégha az zökkenőkkel is történt, azonban rendkívüli szerepe lehet majd a jövőben a közösség megtartó erejének a fejlesztésében és az értelmiségi utánpótlás kinevelésében.
A felsőoktatási és demonstrátori ösztöndíjak továbbra is léteznek, azonban jelentősen megreformálták azokat, felhígítva a jogosultságra vonatkozó feltételrendszert, illetve szigorítva a felhasználási lehetőségeket. A Várady-ösztöndíj is módosításra került.
A felvételi előkészítőket továbbra is megszervezik, csakúgy, mint a szerb nyelvi képzést a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert hallgatók, illetve a középiskolás diákok körében. A 2015-ös évben a felvételi felkészítés jelentős késedelemmel kezdődött és így okafogyottá is vált arra a tanévre vonatkozóan.

Kultúra
A kulturális pályázatok kiírása és lebonyolítása mellett a Topolyai Múzeum önállósulása, a szabadkai Szentháromság szobor eredeti helyére történő visszaállítása, valamint az adai Szarvas Gábor Könyvtár alapítói jogainak átvétele nevezhető a legfőbb csapásvonalnak.
A napi szintű, a Tanácsot érintő hatáskörgyakorláson (véleményezések, kinevezések, jóváhagyások) kívül nem valósultak meg jelentősebb projektumok, ugyanis az említettek még az előző mandátum alatt kezdődtek.
A szabadkai zsinagóga belső tereinek restaurálása késik.

Tájékoztatás
A Tanács legtöbb feszültséget megélő és gerjesztő tevékenységi területe. A Szabadkai Rádió megszűnésének a története (hatezer magyar rádióhallgató támogató aláírása ellenére), Vajdaság nagy részén a helyi tájékoztatási eszközök megszűnése, jogalap nélküli rádióadó létrehozatala, a Tanács által alapított és társalapított médiumok igazgatási szervei tagjainak megfélemlítése a szerv elnöke részéről, a főszerkesztők személye véleményezésének a megszüntetése a munkavállalók részéről, vezető újságírók és a volt főszerkesztő elbocsátása az egyetlen magyar napilaptól, a Tanács elnökének kirohanásaa a saját alapítású lap főszerkesztője ellen... mind rányomta a bélyegét erre a két évre, és megkérdőjelezi a Tanács pártatlan működését.

Hivatalos nyelvhasználat
Ezen a területen a legnagyobb sikert a Tanács vezetése részére Budiszava régi nevének Tiszakálmánfalvára történő visszaállítása jelentette. Kiírásra került a szerbül anyakönyvezett nevek magyarul történő átírási költségeinek visszatérítésére vonatkozó pályázat, azonban megfelelő reklámozás nélkül. 2015-ben és 2016-ban is megszervezték a Tanács jogi-nyelvhasználati tanácskozását, 2016-ban ingyenes volt a részvétel. 2016-ban azonban megszűnt az a többéves nem formális együttműködés a Létünk folyóirattal, amely a tanácskozás előadóinak tanulmányait különszámban jelentette meg.
A hivatalos nyelvhasználati díjak átadása elmaradt, a bizottsági ülések véleményezései kapcsán a Tanács nem fogadott el jelentősebb döntést (egyedül utcanév véleményezések és a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok tagjavaslatai voltak napirenden), a Tanács honlapjának reformja után az addig elérhető tartalmak eltűntek (magyar nyelvű formanyomtatványok, tájékoztató füzetek, egyes fordítások, stb.), a nyelv(rend)őrség eredményeit bemutató honlap (vagy honlaprész) terve bár elkészült, mind a mai napig nem nyilvános. A már elkezdett cselekvési programok is csak részben vagy egyáltalán nem folytatódtak.
A Tanács hivatalos nyelvhasználat terén kifejtett tevékenységéről nincs nyilatkozat, közlemény. A külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ez a terület nincs is a Tanács hatáskörei között.

Többi terület
Az egyéb területeken hatályban lévő stratégiákat szinte kivétel nélkül nem alkalmazzák, pedig a Tanács nem helyezte hatályon kívül azokat.

Szakmai hibák, szándékos szembenállás
A 2014-ben felállt Tanács foglalkoztatottjainak személye csak részben képviseli a kontinuitást a Tanács előző mandátumához képest. A munkavállalók száma lényegében nem csökkent, azonban az új összetételű Tanács megalakulását követő első hónapok személycseréjének később súlyos következményei lettek: szakmai okokból kifolyólag megbukott a Végrehajtó Bizottság és tagjait fel kellett menteni mintegy fél évvel a kinevezésüket követően. Ezen felmondások sora a hivatal mintegy felét érintette, függetlenül attól, hogy esetleg tagjai voltak-e a Tanácsnak vagy sem.
Ahogyan azt a Tanács Alapszabálya is egyértelműen meghatározza, a tanácstagok, így a valamikori munkavállalók köréből kikerült tanácstagok is bármilyen beadványt, javaslatot, módosító indítványt előterjeszthetnek. Ezeket azonban minden alkalommal elutasították, ugyanígy történt a hibákra való rámutatással vagy az új kezdeményezésekkel.

Íme ezekből egy csokorra való, amely mind dokumentálható:

● az alapszabály 10 tanácstag javaslata nélkül lett előterjesztve és elfogadva (ezt nem lehet korrigálni), ezért az alapszabály jogszerűsége ma is vita tárgya lehet,
● az ügyrend elfogadásával nem a meglevő ügyrend lett hatályon kívül helyezve, hanem egy, az azt megelőző – külön előterjesztés került benyújtásra több helyen kérve a módosítást, amelyet figyelmen kívül hagytak (később került módosításra más előterjesztő tollából)
● az első ülések egyikén egy kegyvesztett tanácstag módosító javaslata lesöprésre került,
● téves hivatkozások a fejlécben a következő előterjesztéseknél:

● Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet a munkahelyek belső szervezéséről és rendszerezéséről szóló szabályzata módosításának elfogadásáról),
● Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi pénzügyi terve módosításának elfogadásáról),
● Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi kiadói terve és munkaprogramja módosításának elfogadásáról) – módosító indítványok kerültek benyújtásra de nem azokat fogadták el,
● előterjesztés a meglévő bizottságok hatásköreit rendező határozatok kidolgozását illetően 2015. április 30-ai határidővel – bár ennek nem szabályozása azóta is jelentős problémát okoz, az előterjesztést nem vették figyelembe

● képviselői kérdés: 12 diszkréciós joggal kiosztott hallgatói ösztöndíj jogtalanul, nem a hatályos, nem az érvényben levő, a Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott döntések alapján került kiosztásra ‒ Magyar Szó reagálás, meghazudtolás, sértődöttség, 
● a Magyar Nemzeti Tanács munkája folytonosságának és hatékonyságának biztosítása érdekében három tanácstag Tájékoztatót nyújtott be a Tanács elnökéhez,  mivel két VB döntés nem került jóváhagyásra a Tanács következő ülésén – ez a VB bukását idézte elő,
● az Európa Kollégium Alapszabályának jogszerűtlen elfogadása (az alapító határozat módosítása később került elfogadásra) – az észrevételt elutasították,
● a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, előzetes jóváhagyás helyett véleményezés a zentai Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola esetében,
● a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, egy iskolaszéki tag felmentése során nem került elfogadásra véleményező záradék a felmentésre vonatkozóan – az ülésen került megemlítésre – teljesen figyelmen kívül hagyták,
● az Ügyrend rendelkezéseinek be nem tartása: az összehívások esetében, képviselői kérdésekre adott válaszok tekintetében,
● a kiírt pályázatok jogalapját képező H/13/2012-es határozat törlésre került az Alapszabály elfogadásával (amely alapján kiírásra kerültek a pályázatok több mint 10 millió dinár értékben), miután erre rámutattunk az ülésen a következő ülésre (miután a pályázatok elbírálásra kerültek) egyszerűen kicserélték a honlapon az Alapszabályt, és az új szöveg már nem tartalmazta, hogy a H/13/2012-es határozat törlésre került volna ‒ tehát jogszerűtlen alapszabály-módosítás történt,
● a Pannónia Alapítvány törvénytelen működtetésére vonatkozó döntés, a választási igéretek be nem tartása (Szabadkai Rádió),
● azon Magyar Összefogás listán mandátumot nyert képviselőket, akik időközben a Magyar Mozgalom nevű szervezet tagjaivá váltak, előzetes vagy akár utólagos tájékoztatás nélkül kizárták a Magyar Összefogás frakcióból. Lehetőséget nem kaptak, hogy kifejtsék álláspontjukat a kérdésről, illetve döntsenek, a továbbiakban is részt kívánnak-e venni a Magyar Összefogás frakció munkájában. Ezen lépést követően akár logikusnak is nevezhető az a magatartás a Tanács vezetése részéről, amely elutasítja ezen tanácstagok indítványait, hozzászólásait, stb. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elutasító, kirekesztő hozzáállás már a mozgalom megalakulása előtt is tetten érhető, ahogyan ezt a fentiekben felsorolt ügyek dátumai is bizonyítják.
● az elvándorlással kapcsolatos kutatásra vonatkozó beadvány elutasítása, stb.

Zárógondolat
Az MNT két éves működése folyamán sajnálatosan elveszítette azt a tekintélyét és súlyát, ami jellemző volt rá, határon innen és túl. Számos közösségileg fontos témáról nem nyilatkozik, nem foglal állást a hatáskörébe tartozó kérdésekben, pl. a könyvtári magyar dolgozók elbocsájtása Zomborban, felvételi vizsga a jogi karon, a Népszínház vezetőváltása, a helyi magyar nyelvű rádióadások megszűnése, stb. Saját jogi kereteinek alakításáról sem volt véleménye. A testület nem tárgyalt a kisebbségi akciótervről, a kisebbségi és nemzeti tanácsi törvény újraírásáról sem. Más esetben kimondottan a VMSZ politikai irányított szerveként a magyar-magyar leszámolások eszközévé vált, lásd iskolaigazgatók leváltása és annak kísérlete, újságírók ellehetetlenítése, az MNT által alapított magyar nyelvű médiumok pártmédiává silányítása, a médiaszabadság korlátozása.
Az MNT hivatalának megtizedelésével sajnos az első olyan magyar intézmény lett, amely magyar embereket tett az utcára, hagyott egzisztencia nélkül, ezzel olyan modellt teremtve, amely sajnálatosan azóta is tovább él az általa alapított intézményekben.
A stratégiai tervezés és cselekvés leépítésével a szakmai működésének keretei viszonylagossá és mérhetetlenné váltak, ezáltal magyar közösségünk közérzetének, lehetőségeinek meghatározó és  irányító szerepkörét is elengedte, pártpolitikától függővé tette.

Szabadka, 2016. december 13.

Bacskulin István, tanácstag sk.
Beretka Katinka, tanácstag sk.
Joó Horti Lívia, tanácstag sk.
Németh Ernő, tanácstag sk.
Siflis Zoltán, tanácstag sk.
Tari István, tanácstag sk.
Várkonyi Zsolt, tanácstag sk.
Zsoldos Ferenc, tanácstag sk. 

(Magyar Mozgalom, 2016. december 28.)

2016. december 10., szombat

A Magyar Mozgalom élt, él és élni fog!

A Magyar Mozgalom honlapján teszi közzé Zsoldos Ferenc írását Korhecz Tamás alkotmánybírói jelöléséről.

*

A Magyar Mozgalom élt, él és élni fog!

Az elmúlt hét a Korhecz Tamás alkotmánybírósági jelölésével kapcsolatos történésektől volt hangos. Nem véletlen, hisz Korhecz Tamás személye a délvidéki magyarságon belül megkerülhetetlen. Több más sikere mellett kétségkívül a legnagyobb tette a Kárpát-medence továbbra is egyetlen autonóm szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak 2010 – 2014 közötti vezetése és megerősítése volt. Tette ezt a jogszabályi keretek megtervezésével, majd elnökként hiánypótló stratégiák megteremtésével és a mindenkinek baráti jobbot nyújtó együttműködés lehetőségével. Az elmúlt száz év zivataros magyar történelmében is kiemelkedő volt e munka jelentősége.
E sikert azonban 2014-ben a párt (a VMSZ) kerékbe törte, megirigyelte az MNT társadalmi sikereit, közösségi népszerűségét. Része volt ez a párt által a teljes délvidéki magyar közösségre való rátenyerelésnek, egy végsőkig hierarchikus, mindenkit csak szolgaként kezelő zsarnoki rendszer kiépítésének.
Ennek mondott 2015. augusztus 20-án Korhecz Tamás is nemet, s kétségkívül az ekkor létrejövő Magyar Mozgalom emblematikus figurája lett. Ő írta meg a Hitvallást, ő lett a mozgalom egyik társelnöke, s kétségkívül ő volt az az ember, akire épülhetett volna a délvidéki magyar zsarnokság megdöntése után egy újabb, szabadabb és demokratikus világ felépítése.
Ezért is megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy Tamás eltávolodott a mozgalom szellemiségétől. Az a személy, aki a délvidéki közéleti személyek közül kétségkívül a legnagyobb hitelességgel rendelkezett a nép szemében, hiszen az emberek hittek és bíztak benne. Ezt a tettét persze sokféleképpen lehet magyarázni, de tény, hogy úgy vállalta el annak a pártnak a jelölését, amely folyamatosan a mozgalomban lévő emberek egzisztenciájára tör, hogy közben ezt a mozgalomban senkivel sem tudatta vagy beszélte meg.
Tamás tette ellenére a mozgalom élni fog tovább, mert ahogy ő mondta többször, a mozgalom több, mint egy ember. A mozgalom nem érdekszövetség, hanem egy lelki szabadságharc. Lelkisége ellenére ez a szabadságharc része azoknak a magyar történelemben korábban megtörtént lázadásoknak, amikor a magyarság felkelt az aktuális zsarnokai ellen. Emiatt van benne az a hatalmas erő is, ami miatt az elmúlt hónapokban elszenvedett sorozatos támadásokat is túlélte, s töretlenül dolgozott tovább.
Bennünket, mozgalmárokat ugyanis az köt össze, hogy élhetetlennek tartjuk a párt korlátlan és embertelen hatalmát, s minden eszközzel küzdünk azért, hogy a párt csúcsán lévő két személy (Pásztor István és Lovas Ildikó) hatalma megdőljön, s újra normalizálódjon az élet a Délvidéken.
A zsarnokság eleve egy rossz rendszer, de kisebbségi közösségben hatványozottan káros is. Hiszen kisebbségi közösségben, a többségi környezet állandó homogenizáló hatásának következtében, nap mint nap hitet kell tenni az adott kisebbséghez való tartozás mellett. Amikor otthon vagy az utcán magyarul beszélünk, amikor gyermekeinket magyar iskolába íratjuk, amikor megtartjuk a nemzeti ünnepeinket és elénekeljük a nemzeti imádságunkat. Ehhez az állandó kiálláshoz többlet energia szükséges, s azért káros a zsarnokság, mert az embereket szolgákká zülleszti le, megfosztja őket a szabad emberek erejétől és energiájától. S épp emiatt végső soron a zsarnokság az adott nemzeti közösség erejét ássa alá.
Ebben a kérdésben nem tudjuk megkerülni a magyar kormánynak, a nemzet kormányának a felelősségét sem. A nemzet kormánya egyértelműen a VMSZ, s ezáltal ennek zsarnoki hatalma mellett tör lándzsát, s támogatja azt minden erejével. Tudom, hogy ez a furcsa cselekedete tágabb kontextusban értelmezhető csak. Tudom, értem és elfogadom, hogy a 21. század globalizációs kihívásainak csak az erős nemzetek, s az erős nemzetállamok tudnak ellenállni. Azt is értem, hogy Magyarország ezt úgy tudja sikeresen megtenni, hogy szélesebb kelet-európai szövetséget teremt meg e cél érdekében, s ennek keretében rendezni kellett, az egyébként a határon túli magyarok miatt ellenérdekelt, szomszéd országokkal is a viszonyt. Hosszú távon a magyarság érdeke is az, hogy békességben éljen ezekkel a népekkel.
De azt már nem értem, s nem tudom elfogadni, hogy a szomszéd népekkel való viszony rendezésének asztalán nemzeti érdekeket akár részben is feláldozzon. S teszi ezt most a Magyar Mozgalom ellen is (ha csak közvetetten is), amikor a magyar nép egyik lelki szabadságharcát kívánja ellehetetleníteni. Ezzel valójában már a nemzet erejét ássa alá, amit nemzeti kormányként nem tehet meg, hisz a magyar nemzet hosszú távú ereje pont a tagjainak a szabadság és a közösség melletti sziklaszilárd kiállásában van.
Sajnos, nem hiszem, hogy ezekben a kérdésekben a közeljövőben bármi is változni fog, ennek ellenére a harcot és a küzdelmet folytatjuk tovább. S bármit is szeretnének az ellenfeleink, a Magyar Mozgalom élt, él és élni fog!

(Magyar Mozgalom, 2016. december 10.)