Erős Kingát választották a Magyar Írószövetség elnökének

A Magyar Távirati Iroda tudósítást közöl a Magyar Írószövetség tisztújító közgyűléséről.

*

Kultúra-irodalom
Erős Kingát választották a Magyar Írószövetség elnökének

Budapest, 2019. november 30., szombat (MTI) - Erős Kinga kritikust, szerkesztőt választották a Magyar Írószövetség elnökének a szervezet szombati budapesti közgyűlésén.

Erős Kingára a frissen megválasztott választmány 28 tagja szavazott igennel, 13-an tartózkodtak, 2 szavazat pedig érvénytelen volt.
Az Írószövetség vezetéséért Erős Kinga mellett Madár János író, költő indult, ő azonban nem került be a választmányba, ezért az elnökségről tartott szavazáson nem vehetett részt.
Az elnökség tagjai Ekler Andrea, Király Zoltán, Lőrincz P. Gabriella, Mezey Katalin, Rózsássy Barbara és Szentmártoni János leköszönő elnök lettek a következő három évre.
A szabályok szerint az elnökség tagjai közé legalább egy negyven éven aluli alkotót kell választani, ő ezúttal Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai költő lett.
A közgyűlés kilenc örökös tagot választott. Hárman - Dobozi Eszter, Kodolányi János és Kormos István - posztumusz nyerték el a díjat, mellettük Bogdán László, Farkas Árpád, Ferenczes István, Kiss Anna, Kiss Benedek és Kovács István lettek örökös tagok.
Erős Kinga a szavazás után az MTI-nek elmondta, az elmúlt kilenc év munkáját kívánja folytatni, hiszen 2010-től titkárként, majd hat éve elnökségi tagként is működött az Írószövetségben.
 Mint hozzátette, tovább szeretné vinni a Szentmártoni János vezetése alatt megkezdődött reformfolyamatokat: a szövetség elhelyezését a digitális térben, a szervezet megfiatalítását, a szakpolitikai, kultúrdiplomáciai feladatok hangsúlyos ellátását, valamint a székházon kívül olvasásnépszerűsítő programokat.
Fontos feladatként emelte ki a Bajza utcai székház felújítását; a várhatóan több milliárd forintos beruházást új fenntartóként a Petőfi Irodalmi Múzeum bonyolítja majd, együttműködésben az Írószövetséggel.
Erős Kinga elmondása szerint programjának másik pillére a vidéki jelenlét erősítése, emellett pedig egy szociális bizottság létrehozását is tervbe vette, amely a hátrányos helyzetű tagoknak nyújt majd segítséget.
Az új elnök folytatni szeretné az Írószövetség fiatalítását is. Idén hozták létre a Debüt-díjat, amely évente három elsőkötetes alkotót jutalmaz egy-egy millió forinttal és írószövetségi tagsággal, emellett Erős Kinga tervbe vette az Írószövetség junior írócsoportjának létrehozását is: ehhez azok a fiatal tehetségek csatlakozhatnának, akik még nem teljesítik a belépés minden kritériumát.

bkö \ gjé 
MTI 2019. november 30., szombat 21:07

(Magyar Távirati Iroda, 2019. november 30.)

Megjelent az Előretolt Helyőrség első vajdasági száma... (3.)

Orcsik Roland facebookos bejegyzése alatt folyamatosan érkeznek az újabbnál újabb hozzászólások.

*

Szerbhorváth György: láthatólag Szögi se érti a problematikát... de azt se érti, hogy amikor a kanizsai írótáborban azt a kérdést tette fel, hogy "van-e a nőknek humorérzékük?", az miért problematikus (nem csak politikailag inkorrekt, azt leszarom – hanem buta, nevetséges, és olyasmi, ami a tökéletes dilettantizmus iskolapéldája...) a totális kontraszelekció folyik, erre jön egy lapáttal az EH a pénzével...

          Szögi Csaba: Túl óvatosan adagoltam volna az iróniát és a provokációt ebben a kérdésben, hogy nem érted? ;) De örülök, hogy elemzed a regényemet, nagyon megtisztelő! :D ...jaj már, gyerekek, tényleg nem lehet elvonatkoztatni a politikától, pénzektől meg fiszem-faszomoktól? Soha? Semmilyen esetben? Az én szememben szánalmas mindegyik "tábor" – és ezt sosem rejtettem véka alá. Engem az alkotások érdekelnek (jelen esetben Celler Kiss és Törteli versei, őket én kértem fel közlésre), ennyi. Ha nem így lenne, talán már megtollasodtam volna. De azt leszarom. :D

          Roland Orcsik: Sajnos, ez nem ilyen egyszerű, ahogyan a milosevicsi korszakban sem volt egyszerűen csak iridalomról szó, ezt pontosam tudod te is. Javaslom, csináljunk egy nyilvános kerekasztalt erről...

          Szögi Csaba: Hajrá!

          Szerbhorváth György: nem, Csaba, ennyire nem lehet elvonatkoztatni... akik téged most fizetnek, azok régóta támadják a média szabadságát, a tudományos kutatást, a CEU-t meg a többi egyetemet... ezek nem különválasztható dolgok... az, hogy neked szánalmas mindegyik tábor, szintúgy arról tanúskodik, hogy politika, kultúra, irodalom stb. viszonylatában itt és most pl. te (és mások) hogyan gondolkodnak...

          Roland Orcsik: Szögi Csaba: ha valakit ennyire nem érdekelnek a szekértáborok, akkor miért csatlakozik szerkesztőként egy olyanhoz, amely nyíltan kizárja azt, amelyet az ellenfelének tart? Hogy lehet úgy nem csatlakozni valamihez, hogy a része vagy? A szerkesztőknek semmi köze Szentmártoni János első számban megjelent kultúrpolitikai programbeszédéhez? Mi a véleményed róla?

          Szögi Csaba: ...akkor ennyit az "élőben megbeszélésről"? Most már nem baj, ha elmérgesedik a vita? Esetleg nem tudtál aludni az éjjel, barátom? Elárulom, én igazán jót aludtam. :)

No jó, a következőket még leírom, de utána tényleg nem akarok tovább "mérgeskedni", és az orvosom sem tanácsolja.

Talán már az is megnyugtat egy kicsit, hogy ideiglenesen vállaltam a posztot, amíg meg nem tapasztalom, tisztességesen folynak-e a dolgok. Közben persze számítottam az első szám utáni támadásokra, és vállalom is ezeket. Hogy miért? Mert a vezetőség azzal "csalt lépre", hogy fiatal tehetségeket juttathatunk publikálási lehetőséghez, és - kövezzetek meg érte - még honort is kapnak majd a munkáikért.

Szerződést egyébként még nem láttam, arra is kíváncsi leszek. De az első szám már megjelent - ami a lektori, korrektori, tördelői munkát illetően igencsak hagy némi kívánnivalót maga után. A megjelent írásokkal kapcsolatban vegyesek az érzelmeim (azt viszont elképesztőnek tartom, hogy Sáfrány munkáját itt többen leszólták), a versek természetesen kiválóak 😎 , no de ez már "de gustibus"... A szerzők névsora viszont megnyugtató volt számomra. Szerintem elég tarka, ami a beállítódottságot, világnézetet illeti. Lehet véleményem, ugyanakkor tiszteletben tarthatom a másikét.

Ami Szentmártoni vezércikkét illeti: Noha én is csak a megjelenés után olvastam, nem látom benne az "ellenfelek" kizárását. Kinek milyen az olvasata. Ha pedig a rosszat keresed az emberekben és a dolgokban, többnyire meg is fogod találni. Ugyanakkor azt is megteheted, hogy csak teszed a dolgodat legjobb tudásod és meggyőződésed szerint, és nem folyton az "ellenséget" keresed mindenütt. Ha egy szép napon végre mindenki ezt tenné, talán a fránya politika által generált "oszd meg és uralkodj" átka is felszívódna. (Persze, lóg az ujjam a bilibe.) Úgy érzem, az én dolgom az, hogy írjak (elsősorban szépirodalmat), és hogy fiatal tehetségeket kutassak fel. Ezekkel a "fegyverekkel" harcolok a hamis földi hatalom ellen, egy szebb világ eljövetelének reményében. A politikai csatározásokat pedig azokra hagyom, akik értenek(?) hozzá.

Röviden: Ha bármilyen kizárást tapasztalok, ami nem az adott írás minőségével kapcsolatos, akkor természetesen azonnal kiszállok. "Szekértáborokhoz" pedig - abszolút kitágítva ezek fogalmát - soha nem tartoztam, és soha nem is fogok, ezt még egyszer hangsúlyozom. Te Petőfit idézted, hadd idézzem én most Hamvast: „Minden immoralitás (démonizmus) alapja, hogy bázisa nem az egész. Minden emberi életterv immorális, amely saját élettervéből akár egyetlen más embert is kizár (Én marad). Minden közösség immorális, amely önmagából bárkit bármiért kizár. Ezért nép, osztály, vallás stb. immorális közösség." Ebben mélyen hiszek.

          Roland Orcsik: Szögi Csaba egész jól aludtam, kösz az érdeklődést. Sok szerencsét a fidesznyik csapatban. Élőben is beszélhetünk, de itt is, ha képes vagy uralkodni az indulataidon...

          Roland Orcsik: De az ideológiai maszlag helyett miért nem vállalod inkább, mint Frank Zappa, hogy te csak a pénz miatt vagy a buliban? Vagy ez kirugással járna?

          Szerbhorváth György: sajnos egyre több az ilyen helyzet... én is voltam már ilyenben.. de akkor se hadováljon az ember, legalább privátban írja meg a haverjának, hogy hát szar az anyagi helyzet, el kell vállalni stb. ilyen értelemben meg én is meg Orcsik is, a NER-nek dolgozunk, mert közalkalmazottak vagyunk... csak hát ez nem így van... az orvos is az, a tanár is, a rendőr is... de senki sem áll ki, hogy független vagyok totál, amúgy meg nincs is véleményem stb. stb.

          Roland Orcsik: Csabi, a lényeg, nem utállak, épp ellenkezőleg, ezért is fájna, ha benyelne valami, ami tőled távol áll. Majd beszéljünk élőben.

          Szögi Csaba: Rendben, Roli! A "benyeléstől" pedig cseppet se félj! :)

Szerbhorváth György: annak örülök, hogy Szögi válaszol legalább... annak nem, hogy szerinte itt mi mérgelődünk - ez is klasszikus vád, hogy mi itt valami görcsös lelkülettel bírunk, esz bennünket a méreg. nem, ez a kritika, ez a közbeszéd... ahol érvelni kéne... pl. Sáfrány iránti hódolat, hogy azt sem érti, miért kritizálom - hát azért, mert ostobaság, amit a Hegel-Sztálin vonalról állít, egy tudományos lapba be nem fér egy ilyen állítás... meg hogy nem tagja egy tábornak se... hát a Magyar Szó szerkesztősége hogy áll, hol áll? értem én, hogy kell a munkahely, meg kuss van, de emlékezzünk már vissza, hogyan rúgták ki Pressburgert (és igen, Korhecz és Zsoldos Feri vezényletével, ne feledjük, mert akkor ők is ama táborban voltak), és aztán hogyan kényszerítettek újságírókat a távozásra, vagy aláztak meg (emlékszel, Szögi?) ... azt meg idejétmúlt dolognak tartom, hogy az írónak dolga van, feladata - hogy Szögi csak majd ír szépeket, meg felfedezi a tehetségeket... aha, ahhoz érteni is kéne, pl. és nem ilyen pénzzel-erővel megkonstruált fórumokon írni meg szerkeszteni... és Szögi meg a vajdmagy csapat nagyon nem akar arról tudomást venni, hogy annak a tábornak a része, amely a Magyar Időkben nyír ki embereket, listáz, rugdossa Esterházyt meg Adyt, új értékrendszert állít fel, arról hadovál, hogy a magyar és ki a hazaáruló... ha nem tudnak erről, az meg a tájékozatlanságukat bizonyítja, de akkor meg ne jöjjünk a morállal... és Hamvas idézünk, mint valami tótumfaktumot? ez maradt Zentán? rémlik, hogy Nietzsche meg azt mondta, hogy a morál meg a gyengék, az ostobák menedéke, avagy a keresztényeké... és akkor most egy-egy? na ne....

          Szögi Csaba: Pff..., hát igen, mindig arról voltam híres, hogy kussoltam. :D Meg a nagy lóvéra utaztam. 😅 "Na ne" - ezzel egyetértek. Áh, elmondtam, amit gondolok - de folytassátok nyugodtan nélkülem. :)

Megjelent az Előretolt Helyőrség első vajdasági száma... (2.)

Orcsik Roland facebookos bejegyzése alatt folyamatosan érkeznek az újabbnál újabb hozzászólások.

*

Deczki Sarolta: Nem olvastak ezek az elmúlt húsz évben semmit, az biztos. Nemtom, mit nem lehet érteni Nádas, Tompa, Orcsik, Danyi, Krusovszky, Garaczi, Krasznahorkai, Szilasi, Milbacher, Spiró, Oravecz, Papp Sándor Zsigmond, Vida, Péntek Orsi, stb., stb. szövegein.

Szerbhorváth György: Egyetértek Orcsikkal... Ugyanakkor figyelmeztetném arra, hogy belterjesen beszél (má' megin'), s Szentmártoniék nem fogják megérteni, mit mond, de azt feltételezik, hogy magam sem érti, mit mond. Szerintem az egész projekt elemzése kimerülhet a következő mondatban: menjenek a p...ba

SzerbhorváthGyörgy: és ezt talán megértik, bár meg nem szívlelik

Ferencz Fehèr Dorottya: Ki a rovatok szerkesztői amúgy?

          Roland Orcsik: Főszerkesztő: Szentmártoni János, vajdasági szerkesztők: Gruik Ibolya, Mihályi Katalin, Lovas Ildikó, Patyerek Réka, Péter László, Szögi Csaba.

          Ferencz Fehèr Dorottya: Roland Orcsik köszönöm!

          Erzsebet Barat: Roland Orcsik Lovas Ildikóèrt nagy kár... 😞

          Roland Orcsik: Erzsebet Barat: sajnos, ő már igen régen félresiklott. Kiváló író volt - politikusnak viszont zsebdiktátor. A többiekért is kár, mert egy propaganda-monstrum csicskái lettek.

          Erzsebet Barat: Roland Orcsik Köszönöm az információt. Nagyon elkeserít 😞

          Máté-Tóth András: Szurkolok minden belterjességnek, mert az mindig a vég kezdete. Ahol a loyalitás az egyetlen kritérium, ott összeasz a követők köre

          Szögi Csaba: Roland Orcsik: Akkor most csicska vagyok vagy bádogdobos? :D

          Harkai Vass Éva: Máté-Tóth András

          Roland Orcsik: Szögi Csaba, ezt majd élőben megbeszéljük, hogy itt a fb-on ne mérgesedjen el a vita. Okém

          Szögi Csaba: Bölcs ötlet. 😊

Gergely Tamás: Át van itatva újabban minden gennyel, méreggel. Az 1933-as év Németországára kezd Magyarország hasonlítani

Szögi Csaba: a versrovaté pl. én :)

Megjelent az Előretolt Helyőrség első vajdasági száma...

Izgalmas és tartalmas vita alakul ki Orcsik Roland facebookos bejegyzése alatt az Előretolt Helyőrség most indult, vajdasági kiadásáról, amely a Magyar Szó mellékleteként jelent meg.

*

Orcsik Rolnad: Megjelent az Előretolt Helyőrség első vajdasági száma, a Magyar Szó hétvégi mellékleteként. Az egyik alapelképzeléssel nem is lenne gond, ha a törzsfőnökség és a szerkesztőség tartaná magát hozzá. Szentmártoni János, a budapesti székhelyű Magyar Írószövetség elnöke, az Előretolt Helyőrség hétvégi mellékletet istápoló KMTG Felügyelő Bizottságának elnöke, az MMA levelezői tagja a „Beköszöntő” nevű vezércikkében arról beszél, hogy a magyar irodalom a földrajzi határoktól függetlenül egy a különbségek ellenére: „Mert mindez nem a széttagoltság bizonyítéka – épp ellenkezőleg: a sokszínűség fedezete.” Majd a végén homályos utalást tesz arra, hogy nem mindenki fér bele ebbe a sokszínűségbe, ebbe az „egy” magyar irodalomba: „Nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, minthogy visszahódítsuk a kortárs magyar irodalom olvasóit, akiknek a tábora az elmúlt két-három évtizedben igencsak megfogyatkozott, amiért az írók egy része olyan belterjes nyelven kezdett el írni, amit sokszor még maguk sem igen értettek.” Utána le is szögezi, mi a helyes irodalom: „Az olvasás szeretete összefűz mindnyájunkat, és joggal várhatjuk el költőinktől, íróinktól, hogy műveikben életének nagy kérdéseire, küzdelmeire, kudarcaira és örömeire is hiteles igazolást találjunk.” Ez nyilván csak akkor lenne lehetséges, ha mindenki ugyanabban az ideológiában hinne, ami ellentmond annak a gondolatnak és realitásnak, hogy a magyar irodalom sokszínű. A látszólag apolitikus máz így hamar lepattog, főleg, amikor az Eperjes Károllyal készült interjút olvassuk: „Annak örülünk, hogy a kormányunk és Európában néhány másik kormány felébredt, és igyekszik jól küzdeni a relativizmus és a globalizmus ellen.” A teljes képhez természetesen el kell olvasni a teljes szövegeket, amikből idéztem. Ebből világosan látni lehet, hogy a kormánypárti ideológia nem nagy adagokban, hanem cseppekben van elhintve, ám a méregből egy is elég, főleg, ha azt vesszük szemügyre, hogy ez csupán a kezdet. Vajon a magát apolitikusnak hirdető KMTG lehetővé teszi a kormánykritikus szövegek megjelenését a lapban? Vagy az apolitikusság itt elsősorban a fenntartó hatalom passzív igenlése? Ezekre és más kérdésekre, problémákra fel kell majd készülnie a vajdasági magyarságnak is az elkövetkező időszakban, a boldog naivitás kora lejárt. A KMTG ügyesen használja a magyar kánontörténésből gyakran mellőzött határon túli magyar írók jogos sérelmeit, a válasza azonban ellentmond a józan észnek: a sokszínűség így lesz szürke egyszínűség. Ahogyan Hamvas írja egyik helyen: „Óvakodj a dilettantizmustól.” Amondó vagyok: a KMTG-t nem ellenezni, hanem kötelezni kell arra, hogy tartsa magát az alapgondolathoz: a magyar irodalom egy és sokszínű. És ez a közpénz-elosztás terén is nyilvánuljon meg. A messze nem apolitikus Petőfit idézve:

„Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!”

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Pataki Tivadar:  👍👌

elé
Timi Bíró: Köszönöm, Roli, most mindjárt neki is ülök, és megpróbálok helyesen írni valamit. Remélem, érteni fogom. ;) 😃

Abel Meszaros: Sándor Mészáros

Bence Szenderák: Roland, asszem, en kedvellek

          Roland Orcsik: Kölcsönös.

Barlog Károly: Érdekes, hogy ez a melléklet egy olyan lapban jelenik meg, amelynek cikkeit sokszor azok sem érik, akik írják. :)

Barlog Károly: 1. Ez a "ki mit ért vagy nem ért" gondolat nem hagy nekem nyugtot. :) Most komolyan, azért kellene megregulázni a kortárs magyar irodalmat, mert Szentmártoni és tsai. nem értik, mit olvasnak? :) És azt még senki se mondta nekik, hogy ha egy szöveget nem értenek, az nem feltétlenül a szöveg hibája, hanem mondjuk az ő "felkészültségükön" is sok múlik? És akkor ezt most még ezer irányba továbbgondolhatnám. Pl. milyen legyen az az "egyszerű", "világos" irodalom, amire Szentmártoni szerint az elvesztett/elveszett olvasónak szüksége van? Stb. 2. Felmerül bennem továbbá a kérdés, hogy ha olyan irodalmat szeretnének, amelyben az olvasó életének nagy küzdelmeit, kudarcait mutatja be az író, akkor ezután majd leközlik azokat a szövegeket, amelyek a közmunkások nyomorát, ezzel együtt a közmunkaprogram kudarcát mutatják be? És egy olyan novellát például, amelyben politikusok milliárdokat tüntetnek el a haverjaik és családtagjaik közreműködésével? Lehet majd elégiát közölni a magyar egészségügy összeomlásáról is, vagy egy balladát arról, hogy Kásler miniszter ámokfutásának már halálos áldozata is van? Többek között ezek is az életünk nagy kudarcai közé tartoznak, nem? Lehet, hogy azt akarja mondani a faszi, hogy az irodalom az a terep, ahol mindez megfogalmazható, ők pedig majd készségesen közlik ezeket a szövegeket? :)

Rajsli Emese: azt is érdemes lenne végiggondolni, hogy:
– üzenet már nincs,
 – a kilátót eddig anyagi okok miatt nem fenyegette megszűnés, de egy párhuzamos lap mellett miért maradna meg,
– a zetna, a symposion és a híd éves költségvetése pedig már jó ideje folyamatosan csökken. nem a (még) meglévőket kéne megtartani?

Roland Orcsik: Minden terv szerint halad, további összefüggések: https://index.hu/belfold/2018/10/20/nat_alaptanterv_nemzeti_atdolgozas/?fbclid=IwAR2NhHuwSuP-oUSrmH7N-5nFTtBi7OAau6TZnQD7yCLbbRyu9fgE2FuFDvA

Nem elég nemzeti az alaptanterv, átdolgozzák

Sokan bírálják a NAT-tervezetét annak liberális szellemisége, illetve a hiányzó nemzeti jelleg miatt, írja a Magyar Hírlap. Mint írják, az irodalmi részből hiányoznak a kötelező olvasmányok, előfordulhat, hogy a diákok nem találkoznak a klasszikus magyar szerzőkkel, művekkel.

          Erdélyi Eszter: ezt a "reakciót" (valójában előre tudott koncepciót) sokan tudtuk, azt is, hogy amit bedobtak véleményezésre NAT tervezet címszó alatt, csak a szokásos hangulatszonda volt, előcsalogatása a magát nemzetinek gondoló károgókórusnak, meg persze álca a párbeszédre – az "igazi NAT" már készen van valahol a katakombák mélyén (fene tudja, kik írták), s abban nem lesz köszönet. Érdemes egy nagyon kicsit – mondjuk az elmebajkapás határáig – kikukkantani a véleménybuborlkunkból, s beleszagolni pl a Magyar Hírlap idevágó kommentjeibe. Egy buta, szűklátókörű és persze rosszindulatú mantrafolyam a klasszikusokat elhanyagoló lipsik ármánykodásáról, a nemzeti irodalom haláláról, Szabó Dezső Elsodort falujának kötelező olvsamánnyá tételéről, stb. Már hogyne lovagolná meg az MMA/KMTG ezt az olvasatlan, varródanizó, imrekertészező, tandorizó (na, asse tudja, ki az) hangulatot. Mondjuk az nagyon durva, hogy ez azért mégiscsak egy fiatalokkal foglalkozó "akadémia", ahol ez az egyszerűségre (nyelvi és tartalmi) sarkaló irodalomszemélet ezek szerint tananyag. El vagyok keseredve, és megint visszajutunk oda, hogy miközben azokat a fiatalokat, akiket ott mentorálnak, dehogyis ítéljük el/meg - ámde akkor....stb.

„Nagyon sok feladatunk maradt még”

A Magyar Hírlap interjút közöl Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség újraválasztott elnökével. A beszélgetést Forgách Kinga vezette.

*

„Nagyon sok feladatunk maradt még”

A régi-új elnök szerint az írószövetség dolga a nemzedékek közötti kapcsolattartás, az érdekvédelem és a kultúrdiplomácia

Szentmártoni Jánost harmadszor is megválasztották a Magyar Írószövetség élére. Az író lapunknak elmondta, hogy folytatja a megkezdett reformokat, a fiatalítás és a szervezet gazdasági helyzetének javítása mellett pedig a székház felújításának megkezdését és egy irodalmi kávéház létrehozását is tervezi.

● A tisztújítást követő sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy legfontosabb feladatának az írószövetség új szerepének megfogalmazását tartja. Mit gondol, milyen irányban kell fejlődnie a szervezetnek?

– Valóban meg kell rajzolni az írószövetség új, folytatható útját, feladatkörét és jövőképét. Ez két okból fontos, egyrészt, hogy a történelmi örökséget tovább tudjuk vinni, másrészről a 21. század is diktál követelményeket. Utóbbi érdekében számos lépést tettünk már, jelentős reformokat vezettünk be a digitális világban való helytállásért és azért, hogy minél többeket elérjünk a kortárs irodalom iránt érdeklődők köréből. Most megint egy olyan határnál állunk, ahol ezt tovább kell gondolni. Két nemzedék is felnőtt a rendszerváltás óta, amely teljesen másképp szocializálódott, mint a mi generációnk, ezért más kulturális, szociológiai közegben kell mozognia egy olyan intézménynek is, mint a Magyar Írószövetség. Meg kell találni az utat ahhoz, hogy életképesek maradjunk és tovább tudjunk fiatalítani. Ezt már elkezdtük – talán az utolsó pillanatban, de még időben –, ugyanakkor a tempót föl kell gyorsítanunk, hiszen már mi sem vagyunk fiatalok, beértünk a középnemzedék életkorába, így el kell kezdenünk gondoskodni az utánpótlásról.

● Van arról elképzelése, hogy a fiatal írógenerációt, valamint általában a fiatalokat mivel lehetne megszólítani?

– Természetesen van, de ez nem könnyű, mivel a Magyar Írószövetségnek nem a fiatal, pályakezdő írók felkarolása a célja, az ő segítésüket két másik szervezet, a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör végzi. Nekünk, valamint a Szépírók Társaságának más a küldetésünk. Ha vannak pályázati pénzeink, akkor anyagilag segítjük a tagjaink vidéki, határon túli vagy külföldi útjait, megújult portálunkon az írók saját adatlappal rendelkeznek, és a székházban is rendszeresen nyújtunk lehetőséget a bemutatókra. Ugyanakkor át kell gondolnunk, hogyan tegyük magunkat csábítóbbá, hogy az új nemzedék kedvet kapjon a belépéshez. A fiatalabb közönség megszólítását célzó kísérleteink egyike a Versek szódával című sorozatunk, sokan szeretik, de a közkedvelt fesztiválokon való szerepléseink is sikeresek, emellett próbálunk az internet és a közösségi oldalak vonalán is mozgolódni.

● Ezeknek az intézkedéseknek volt érezhető hatásuk?

– Az elmúlt öt-tíz évben azért léptek be fiatalabb alkotók is, a mostani tisztújításon tovább javult a mérleg, bár a tagságunk életkorának átlaga még mindig az idősebbek felé billen. Hogy a legfiatalabbaknak még vonzóbbá váljunk, nagyon szeretnék a székházban egy irodalmi kávéházat nyitni, amely kifejezetten az ő programjaikkal menne: a hagyományos író-olvasó találkozóktól és könyvbemutatóktól a koncertekig és a slam poetryig.

● Az első megválasztásakor a gazdasági helyzet stabilizálása volt az egyik legfontosabb célja. Ezzel kapcsolatban van még teendő?

– Nagyon sok feladat van még, hat éve nagyon rossz volt az írószövetség pénzügyi állapota, de 2012 óta költségvetési soron van, ami harmincmillió forintos keretet jelent a működésre. De a székház fenntartása, valamint a munkatársak szerény bérei és az iroda működtetése ezt az összeget el is viszi. A számos sikeres pályázatnak köszönhető, hogy ilyen nagy élet van itt. Ugyanakkor egy 2015-ös kormányrendelet szerint közfeladatokat kell ellátnunk, így használhatjuk a székházunkat ingyen és versenyeztetés nélkül. Eddig is fontos irodalmi kultúrdiplomáciát látott el a testületünk, de a rendelet után még inkább oda kell figyelnünk erre. Ehhez kellene például egy külügyi munkatárs, aki a nemzetközi szálakat mozgatja. Ezt is ki kellene valahogyan gazdálkodunk, tehát több támogatásra volna szükségünk ahhoz, hogy fejlődni tudjunk. A székházunk felújítására is forrást kell találnunk, hiszen állapota már-már életveszélyes.

● A kultúrdiplomácia terén merre szeretnének még nyitni? Mi a hozadéka a nemzetközi kapcsolatoknak az írószövetség számára?

– Kapcsolatokat tudunk kötni a külföldi társintézményekkel, részt vehetünk könyvvásárokon és egyéb könyvfesztiválokon. Emellett tagjainkat segítjük a nemzetközi piacon való megjelenésben. Mindezekért már tettünk eredményes lépéseket, de még nagyon az elején tartunk. Nyugat-Európa kemény dió, de a régiónkban jó kapcsolatot ápolunk a Lengyel Írók Egyesületével és a Román Írószövetséggel. Terveink közt szerepel a környező országokkal további kapcsolatok kiépítése. Emellett rendszeresen hívunk külföldi írókat is, bemutatkozási lehetőséget biztosítunk nekik. Az elmúlt években jártak nálunk román, finn, lengyel, finnugor, török, orosz, észt, azeri és kínai alkotók is.

● A tisztújítás előtt arról lehetett hallani, hogy más is indul majd az elnökségért. Mit gondol, miért szerették volna leváltani önt?

– Tudomásom volt arról, hogy szervezkednek a háttérben olyanok, akik le szerették volna váltani a jelenlegi vezetést. Azóta megtudtam, hogy talán két jelölt is volt, de mivel nem léptek a nyilvánosság elé, ezért én sem árulom el a kilétüket. Hivatalosan tehát egyedül indultam. A tagságnak egy része úgy érzi, hogy háttérbe van szorítva. Én úgy gondolom, mindig figyeltünk arra, hogy a különböző ízlések, nemzedékek párbeszédét erősítsük, nem szigeteltünk el senkit, próbáltunk mindenkit az érdemeihez mérten támogatni. Talán van egy másik érdekeltségi kör is, amelyik úgy érzi, nem olyan irodalmi vonalat képvisel az írószövetség, amilyet ők szeretnének. Mi azonban mindig arra törekedtünk, hogy egyensúlyban tartsuk ezt a kilencszáz fős szervezetet.

● Biztos volt abban, hogy újra megpályázza az elnöki tisztséget?

– Minden ciklus előtt el szoktam bizonytalanodni, mert alkotóként nekem is lenne mit tennem, de kevés az időm rá. Az elmúlt két ciklusban azért döntöttem a folytatás mellett, mert szerettem volna a reformokat befejezni, és látni, ahogy beérnek a munka gyümölcsei. Most pedig az írószövetség jövőképének megfogalmazása a feladat. Úgy gondolom, a mi küldetésünk a szakmai érdekvédelem, és nekünk kell hidat képeznünk az utánpótlás és a Kossuth-díjasok nemzedéke között. A kulturális szféra olyan köztes intézménye vagyunk, amelynek továbbra is lesz szerepe az ilyen stratégiai fontosságú dolgokban.

● Milyen tervekkel indulnak neki a közelgő új évnek?

– Az idén, az ötvenhatos emlékévben az 1956-os Emlékbizottság támogatásával számos rendezvényünk volt, amelyek reményeim szerint elérték a szakmát és a szélesebb közönséget is. Ez folytatódik a jövő tavaszig, de 2017-ben megint jelentős évfordulót ünneplünk majd: Arany János kétszáz éve született. Szeretnénk mi is programokkal előrukkolni, és betársulni az országos rendezvények sorába. Már meghirdettük a hagyományos Kárpát-medencei diák szavalóversenyünket, amelyen jövőre Arany János-versekkel lehet indulni.

(Magyar Hírlap, 2016. december 19.)

Szentmártoni János szerint meg kell fogalmazni a Magyar Írószövetség új feladatkörét és jövőképét (Fotó: Nagy Balázs) 

Szentmártoni János – PORTRÉ

Újbóli megválasztása alkalmából a Magyar Távirati iroda portrét tesz közzé Szentmártoni Jánosról, a Magyar Írószövetség elnökéről.

*

Kultúra-irodalom-szervezet

Szentmártoni János – PORTRÉ

Budapest, 2016. december 10., szombat (MTI) – Szentmártoni János írót, költőt választotta újra a Magyar Írószövetség elnökévé a szervezet választmánya szombaton Budapesten. Az MTVA Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Szentmártoni János 1975. november 19-én született Budapesten. A Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar szakán tanult tovább, ahol 2000-ben szerzett diplomát. 1989 és 1996 között a Stádium Fiatal Írók Körének alapító tagja volt. 1997-ben a Jelenlét című folyóirat társszerkesztője.

Az egyetem elvégzése után tíz éven keresztül a Magyar Napló versrovatának és könyvkiadójának felelős szerkesztőjeként dolgozott. 2006-tól 2009-ig a Könyves Szövetség elnöki és az Új Átlók Művészeti Társaság titkári posztját töltötte be. 2009-ben a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának, 2010-ben pedig a Móricz Zsigmond-ösztöndíj kuratóriumának és a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) elnökségi tagja lett.

2010 novemberében a Magyar Írószövetség elnökévé választották. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, valamint a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke lett. 2015 decemberétől a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának elnöki feladatával bízták meg.

1995 óta jelennek meg verseskötetei, amelyek közül az első a Stádium Kiadónál publikált Útszéles magány című volt. 2004-ben a Magyar Napló Kiadó jelentette meg az esszéket, tanulmányokat, kritikákat tartalmazó Eleven csónak című kötetét. Válogatott verseiből a magyaron kívül spanyolul (El perro/A kutya), valamint románul (Calul lacurilor/Ló a tavon) jelentek meg kötetei. 2016-ban Szomjúság címmel látott napvilágot első regénye, amely egy házasság zátonyra futásáról szól. Verseit angol, bolgár, finn, francia, lengyel, német, román, orosz, spanyol nyelvre is lefordították.

Két alkalommal kapott Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alkotói ösztöndíjat (2002, 2006), 2006-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjas volt, 2010-ben a Polgári Magyarországért Alapítvány ösztöndíját nyerte el. Irodalmi munkásságáért 1995-ben Gérecz Attila-, 2007-ben József Attila-, 2011-ben Lucian Blaga költészeti díjat, valamint Nikita Stanescu Diplomát kapott.

dbl \ brr

MTI 2016. december 10., szombat 17:53

(Magyar Távirati Iroda, 2016. december 10.)

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség újraválasztott elnöke

Újbóli megválasztása alkalmából a Magyar Távirati iroda egy portréfotót tesz közzé Szentmártoni Jánosról, a Magyar Írószövetség elnökéről.

*

A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése Budapesten

Szöveg: Budapest, 2016. december 10. Szentmártoni János, a szövetség újraválasztott elnöke a Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlésén a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban 2016. december 10-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

(Magyar Távirati Iroda, 2016. december 10.)

Harmadszor is Szentmártoni János lett a Magyar Írószövetség elnöke

A Magyar Távirati Iroda az Országos Sajtószolgálat anyagai között közzéteszi a Magyar Írószövetség közleményét.

*

OS A Magyar Írószövetség közleménye

Budapest, 2016. december 10., szombat (OS) – Harmadszor is Szentmártoni János lett a Magyar Írószövetség elnöke

Harmadszorra is Szentmártoni Jánost választotta meg elnökévé a Magyar Írószövetség 56 főből álló választmánya a szervezet tisztújító közgyűlésén. A József Attila-díjas költő végül egyedüli jelöltként indult az elnöki posztért. Ugyancsak újraválasztották a korábbi három évben tevékenykedő hatfős elnökséget: Csender Levente írót, Dobozi Eszter költőt, Erős Kinga irodalomkritikust, Fekete Vince költőt, Mezey Katalin írót, költőt, Vasy Géza irodalomtörténészt, a Magyar Írószövetség korábbi elnökét. Szentmártoni János elnöki beszédében kiemelte, hogy elsőrendű feladatának tartja az Írószövetség jövőképének és új szerepének megrajzolását, mind eszmei, mind gyakorlati szempontból, árkok ásása helyett hidakat építve a közel 900 fős tagság tagjai és nemzedékei között.

Kiadó: Magyar Írószövetség

-------------------------------------------------------------------

Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.

Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.

(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.

kf \ bvz \ bpt

MTI 2016. december 10., szombat 19:32

(Magyar Távirati Iroda, 2016. december 10.)

A Magyar Írószövetségről – HÁTTÉR

A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése alkalmából a Magyar Távirati Iroda összeállítást tesz közzé az írószervezet történetéről.

*

Kultúra-háttér

A Magyar Írószövetségről – HÁTTÉR

Budapest, 2016. december 10., szombat (MTI) – Tisztújító közgyűlést tartott szombaton a Magyar Írószövetség. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:

A szövetség jogelődje, a Magyar Írók Szövetsége a második világháború után, 1945. április 10-én alakult meg. A magyar írók társadalmi, szakmai és érdekvédelmi szervezetének első közgyűlését 1945 nyarán tartották. Az írószövetségben a többpártrendszerű demokrácia lehetőségei szerint minden irodalmi csoportosulás és irányzat képviseltette magát. A kommunista diktatúra kiépülése során, 1949-ben a szervezet jelentősen átalakult, számos tagját kizárták, az írók ki voltak szolgáltatva a napi politikának. Az 1951 áprilisában megrendezett első írókongresszus ugyan a sematizmus elleni küzdelmet tűzte ki célul, de a politika elvárásai és a valóság közti ellentmondás egyre inkább ellentmondásba került. Nagy Imre első kormányának megalakulása, 1953 júniusa után a szervezet és lapja, az Irodalmi Újság jelentős szerepet játszott a Rákosi Mátyás politikája elleni fellépésben.

Az 1956. szeptemberi közgyűlés Nagy Imre politikáját támogatta, újra bevonták a szervezet vezetésébe a korábban hallgatásra ítélt írókat. Az 1956-os forradalom szellemi támogatásában az írószövetség jelentős szerepet vállalt. A szovjet intervenció után, december 28-án a közgyűlés elfogadta Tamási Áron Gond és hitvallás című írását, hitet téve a forradalom és szabadságharc eszménye mellett. A Kádár-kormány 1957 januárjában felfüggesztette a szervezetet, majd áprilisban kommunista írók vezette Irodalmi Tanácsot hoztak létre, a „renitens” írók megfélemlítésére 1957-ben több, nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós írópert folytattak le.

A végül csak 1959 szeptemberében újjászervezett írószövetség évtizedekre a párt és a kormány művelődéspolitikájának végrehajtójává vált. A szervezet csak a hetvenes évek végétől próbálta visszaszerezni autonómiáját, önállóan hallatni szavát a közélet és az irodalom kérdéseiben. Az „erjedés” egyik helyszíne a Fiatal Írók József Attila Köre volt, amelynek tevékenységét 1981-ben felfüggesztették, majd József Attila Kör néven folytatta tevékenységét.

Az 1981-es, majd 1986-os közgyűlések már az ellenzéki véleménynyilvánítás fórumai lettek, ezért a hatalom több támadást intézett a szervezet ellen, és felszámolását is fontolgatták. Az írószövetség a viharokat túlélve a nyolcvanas évek végére a politikai átalakulás egyik szellemi műhelyévé vált, és fontos szerepet játszott a rendszerváltozás előkészítésében. Az 1989-es közgyűlésén a szervezet nevét Magyar Írószövetségre változtatta, jelezve, hogy minden magyar író otthona kíván lenni.

Az írószövetségnek története során olyan lapjai voltak, mint a Csillag, az Új Hang, a Kortárs vagy egy ideig az Élet és Irodalom, 1955-ben a szervezet kiadójaként alakult meg a Magvető Kiadó. Az Irodalmi Újságot 1989-ben megszüntették, helyét a Magyar Napló vette át. Az egyesületi tevékenység jelenleg szakosztályokban, területi csoportokban folyik.

A rendszerváltás óta a szervezet eredeti célkitűzéséhez visszatérve a magyar irodalom szakmai és társadalmi érdekszervezeteként működik, emellett fontos szerepet tölt be a határokon át nyúló magyar irodalmi élet szervezésében. A szervezet alapszabálya szerint közgyűlést évente, tisztújító közgyűlést csak minden harmadik évben kell tartania. 2005-ben hívták életre az örökös tagság intézményét.

Az írószövetség eddigi elnökei:

1945-1951 Gergely Sándor (1945-ben társelnökként Illyés Gyulával és Kárpáti Auréllal)

1951-1953 Darvas József

1954-1956 Veres Péter

1959-1973 Darvas József

1973-1981 Dobozy Imre

1982-1986 Hubay Miklós

1987-1989 Cseres Tibor

1989-1990 Göncz Árpád

1990-1992 Jókai Anna

1992-1995 Tornai József

1995-2001 Pomogáts Béla

2001-2007 Kalász Márton

2007-2010 Vasy Géza

2010- Szentmártoni János

dbl \ brr

MTI 2016. december 10., szombat 17:54

(Magyar Távirati Iroda, 2016. december 10.)

Szentmártoni János: újra kell fogalmazni a Magyar Írószövetség szerepét

A Magyar Távirati Iroda előzetest tesz közzé – Szentmártoni János nyilatkozatával – a Magyar Írószövetség szombaton esedékes tisztújító közgyűlése alkalmából. 

* 

Kultúra-irodalom-szervezet
Szentmártoni János: újra kell fogalmazni a Magyar Írószövetség szerepét

Budapest, 2016. december 6., kedd (MTI) – Újra kell fogalmazni a Magyar Írószövetség szerepét és feladatát a megváltozott kulturális térben – hangsúlyozta az MTI-nek Szentmártoni János, aki az elmúlt hat év értékelése mellett elmondta azt is, hogy a szervezet szombati tisztújításán harmadszor is indul az elnöki posztért.

Szentmártoni János felidézte: a 2010-től 2013-ig tartó első elnöki ciklusa javarészt a gazdasági stabilizációért vívott küzdelemről szólt, amelyben nagy előrelépést jelentett, hogy 2012-ben külön költségvetési sorra került a szervezet, ezzel tervezhetővé vált az addigi kiszámíthatatlan működés.
Eközben nem hanyagolták el a szakmai megújulást sem, progresszívebb módszereket vezettek be a kommunikáció, a közönség megszólítása és a nemzetközi kultúrdiplomácia terén is, nagyobb hangsúlyt fektettek a sajtójelenlétre és az internetes reprezentációra - fűzte hozzá.
Szentmártoni János kiemelte: ekkor indult a Versek szódával című népszerű irodalmi talk show, az országos szavalóversenyek és a közéleti témákkal foglalkozó KultúrRing című sorozat. Sikeres együttműködés alakult ki a Lengyel Írók Egyesületével és hasonló kapcsolatok kidolgozására törekednek a bolgár, román és orosz irodalmi szervezetekkel is. Tavaly egy eddig példátlan, reprezentatív költői antológia megjelenését támogatták Moszkvában, emellett az Írószövetség tagjai képviselték a magyar irodalmat Göteborgban, Belgrádban, Zágrábban, Helsinkiben, Berlinben, Londonban, Oslóban is.
„Több neves külföldi író volt a vendégünk, úgy mint például a többször Nobel-díjra jelölt Arvo Valton észt költő, Sergius Sterna-Wachowiak, a Lengyel Írók Egyesületének elnöke, Varujan Vozganian, a román írószövetség alelnöke, Jurij Poljakov, az egyik legtekintélyesebb orosz prózaíró, Tuula-Liina Varis, a finn írószövetség elnökasszonya” – mondta el.
Szentmártoni János szerint az első ciklusban megkezdett reformokat folytatták tovább az elmúlt három évben is. A most záruló ciklus kiemelkedő eredményének nevezte, hogy stratégiai együttműködést építettek ki a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA), a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívummal, a Lakitelek Népfőiskolával, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Íróakadémiájával is, nemrég pedig a Magyar PEN Club rendezett egész napos konferenciát az Írószövetség székházában.
„Más irodalmi szervezetekkel is békében élünk. Nem mindig felhőtlen a kapcsolat, de bizonyos szakmai és érdekvédelmi kérdésekben közös nevezőn vagyunk, úgymint a Szépírók Társaságával, a Fiatal Írók Szövetségével, a József Attila Körrel” - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: gyümölcsöző együttműködés alakult ki a határon túli társszervezetekkel, az Erdélyi Magyar Írók Ligájával és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságával is, jelenleg pedig intenzívebb szakmai kapcsolatot keresnek a kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társasággal.
A szervezet elnöke kitért arra is: az 1956-os Emlékbizottság kiemelten támogatta az Írószövetség jövő tavaszig tartó 56-os programsorozatát. Többek között művészeti pályázatokat írtak ki fiatal alkotóknak irodalom, képzőművészet és zene kategóriában; impozáns kerítéskiállítást nyitottak a szervezet Bajza utcai székháza utcafrontján; filmklubot indítottak és konferenciát rendeztek; valamint a füveskerti költők munkássága előtt tisztelgő verszínházi műsort állítottak össze.
Erős Kinga, a szervezet titkára jóvoltából egy interjúkötet is készül, amelyben kortárs alkotók a forradalmi emlékeikről, tapasztalataikról vallanak. Emellett számos dokumentumértékű írást, hang- és képanyagot gyűjtenek össze az irodalom és 1956 kapcsolatának feltárására, valamint készül egy 1956-os emlék-weboldal is, ahol mindezt a szélesebb közönség elé tárják - mondta el Szentmártoni János, aki megválasztásakor a szervezet megfiatalítását is célul tűzte ki.
Értékelése szerint az utóbbi törekvés nem valósult meg maradéktalanul. Emlékeztetett: 2010-ben mind a választmány, mind az elnökség összetételében látványos elmozdulást lehetett látni a fiatalabbak irányába, 2013-ban pedig „radikális áttörést” jelentett, hogy az 56 fős választmányba 17 ötven év alatti alkotó került be. Ugyanakkor ezen a téren „még van mit javítani”.
„De nem csupán rajtunk múlik, hogy esetleg nem vagyunk eléggé vonzóak. Szembe kell nézni azzal is, hogy az utánunk jövőket bizony már nem érdekli annyira a közösségszervezésnek ez a fajtája. Mindenki inkább a maga útját járja” – fogalmazott Szentmártoni János, aki szerint ahhoz, hogy az Írószövetséget pontosabban el lehessen helyezni a „megváltozott kulturális és szocializációs térben”, a közeljövőben újra kell gondolni és fogalmazni a szerepét, feladatát és vízióját.
„Ezt látom az egyik legsürgetőbb feladatnak, e nélkül nem tudunk majd továbblépni. De azért is indulok immáron harmadszor az elnöki posztért, hogy befejezzem, amit elkezdtem” - hangsúlyozta, kiemelve, hogy szeretné végigvezényelni a futó programjaikat, még inkább benépesíteni a székházat és megkezdeni a felújítását, amelyet egy 2015-ös kormányrendelet jóvoltából ingyenes bérletbe kapott az Írószövetség. Tervei között szerepel egy irodalmi kávéház megnyitása is az épületben, amely a fiatalok odaszoktatásával segíthetné az utánpótlás kinevelését.
A szombati tisztújító közgyűlésen először a választmányt szavazzák meg az Írószövetség tagjai, majd az 56 főből álló testület választja meg a hat fős elnökséget és az elnököt. Szentmártoni János elmondta: úgy tudja, hogy rajta kívül más is indul az elnöki posztért, de mivel az érintett eddig kerülte a nyilvánosságot, nem árulja el a nevét.

pja \ brr
MTI 2016. december 6., kedd 13:59

(Magyar Távirati Iroda, 2016. december 6.)

Megszületik Szentmártoni János

Budapesten megszületik Szentmártoni János író, költő, a Magyar Írószövetség későbbi elnöke.