A kormány 3,5 milliárd forinttal támogatja a gödöllői apátság új templomának építését

A Magyar Távirati Iroda képes tudósítást tesz közzé a gödöllői apátság új templomának építéséről.

*

A kormány 3,5 milliárd forinttal támogatja a gödöllői apátság új templomának építését

Gödöllő, 2022. január 24. Látványterv a premontrei apátság új templomának alapkőletételén Gödöllőn 2022. január 24-én. A kormány 3,5 milliárd forinttal támogatja a gödöllői premontrei apátság új templomának építését, és összesen 23 milliárd forinttal a rend országos intézményeinek megújítását. MTI/Mohai Balázs

(Magyar Távirati Iroda, 2022. január 24.)

Szigeti históriák – 2017

A Családi Kör közli Szabó Palócz Attila Sziget-sorozatának folytatását.

*

SZIGETI HISTÓRIÁK

2017

Ezeregy fesztiváléj legszebb meséi

Az idei, sorrendben immár huszonötödik Sziget Fesztivál kevesebb látogatót vonzott ugyan, mint a tavalyi, vagyis a huszonnegyedik, s ezzel elmaradt a 2016-os kimagasló rekordtól, de így is voltak teltházas napok, és az egy hét alatt még így is több mint négyszázötvenezren látogattak ki az óbudai Hajógyári-szigetre. Kádár Tamás, a Sziget cégvezetője, aki Gerendai Károly alapítótól vette át a stafétabotot, úgy értékelte, hogy a látogatók visszaesése abból is adódik, hogy ma már többen „klónozzák” a Szigetet, ami bizony – felettébb sajnálatos módon – innen, a „forrástól” is elszippant vendégeket. „Kétségtelen, hogy a line-up terén sem volt az idén nagy szerencsénk” – mondta, de szerinte ez a nagyságrendű vendégsereg, ami az idén összegyűlt, nagyon kellemes, „élhető” fesztivált eredményezett. Tehát még jó oldala is van annak, hogy nem dőltek meg újabb látogatottsági rekordok – tehetjük hozzá (mondjam úgy?...) akár nyugodt lélekkel is.

Százhárom országból érkeztek látogatók az idei Sziget Fesztiválra, ami valamivel több mint a hasonló tavalyi adat volt. Legtöbben Hollandiából zarándokoltak Budapestre, sorban utánuk pedig az angolokból, a franciákból, a németekből és az olaszokból volt az idén nyáron a legtöbb Óbudán, de a világ távolabbi pontjairól is érkeztek látogatók. Egy hongkongi házaspár például az alig tizenegy hónapos csecsemőjét is elhozta, hogy idejekorán megérezze az igazi Sziget-feelinget, hiszen valóban nem lehet ezt túl korán, elég korán kezdeni.

De Ausztráliából is meglepően sokan váltottak jegyet az idei fesztiválra…

A sztárallűrök bűvöletében

„Egyre több hollywoodi sztárt lehetett felfedezni a közönség soraiban” – közölték rögtön a Sziget Fesztivál idei zárása után kiadott közleményükben a szervezők. Úgy tűnik, hogy amíg az Amerikai Egyesült Államokban a Coachellára járnak szórakozni – no és persze önmagukat a „csillogásban” a kameráknak és fényképezőképeknek megmutogatni – a világhírű és a világhírnév után ácsingózó filmcsillagok, addig Európában a Szigetet választották. Így például a mínusz egyedik napon, a P!nk-koncerten már ott sorakozott a nézőseregben Ashton Kutcher, Mila Kunis, Justin Theroux és Luke Evans is… De aztán meg annyira rákaptak a Sziget ízére/ízeire, hogy több napon is kilátogattak, visszatértek. Ashton Kutcherék eljöttek például Wiz Khalifa és a Chainsmokers koncertjére is, mi több, egy kis előbulit is tartottak a fesztiválon, ugyanis Mila Kunis születésnapja is erre az időre esett. Ashtonék persze nemcsak a koncertet nézték meg, de benéztek a zenészekhez is az öltözőbe.

Engem ugyan soha nem nyűgöztek le a sztárallűrök, de azért van valamiféle diszkrét bája ennek a fajta figyelemnek is…

Isten hozta hát őket is idekint!

A mínusz egyedik napon, a P!nk-koncerten persze már mi is ott sorakoztunk a nézőseregben. Addigra azonban már becsülettel ránk is esteledett szépen, élményszerűen (sőt, Robika is befutott „hová a Mennybeli akarta”…), hiszen mi még fényes nappal kezdtük az idei fesztivált. Igyekeztünk idejében kiérkezni a Hajógyári-szigetre, ugyanis talán egy kicsit előnytelennek is mondható időpontban, délután négykor – még a tűző és perzselő, az összes hőségriadót megszégyenítő napsütésben – kezdődött a vajdasági frontemberrel és egyben névadóval, vagyis Csorba Lócival színpadra lépő Lóci Játszik zenekar koncertje. Utána pedig az összes, a környéken (s még távolabb…) fellelhető délvidéki magyart egy helyre csődítő bosnyák Dubioza Kolektiv programja következett háromnegyed hattól…

„Gizike drága, fogja már meg”

Arról meséltem a múlt héten, hogy korábban szokásommá vált már, hogy az éveken át – különböző helyeken – vezetett Szigeti históriák című sorozatomban minden egyes esztendő eseményeinek feldolgozását Uj Péternek az abban az évben a Pesti Est című műsorújság Sziget-különszámában megjelent vezércikkének idézésével indítottam… Egyfajta sajátos felütésként, intróként. Mert ennek a megírása meg az ő feladata volt! Kényelmes halmazállapot volt ez így! Meg testhelyzet… Mert hát szinte a kezdetektől a Pesti Est említett különszáma(i) volt(ak) a fesztivál hivatalos műsorfüzete(i). Igen ám, de aztán néhány évvel ezelőtt – egészen pontosan 2012-ben – Uj Péter épp egy ilyen vezércikkben mondott egyszerre le is meg fel is, s habár akkor a Perspektívák oldalain (http://perspektivak.blog.hu) azonmód megüzentem ugyan neki, hogy ácsi van, kishaver!, meg hogy ezt semmiképp sem fogadhatjuk el tőle, nem nagyon érdekelte a véleményem, a hozzászólásom, a mihaszna üzengetésem, dünnyögésem, pánikrohamom… Talán el sem jutott hozzá.

„Az izét EZENNEL megizé. Nyitom. Gizike drága, fogja már meg, leszszíves!” – írta akkor nemcsak nekem, de minden visszajáró szigetes léleknek is üzenve.

Így történt hát, hogy nemcsak vezércikk, de Pesti Est nélkül is maradtunk hamarosan, ugyanis a következő esztendőtől már nem ez a műsorújság jelent meg a Sziget Fesztivál hivatalos műsorfüzeteként, hanem a rendezvényt Fesztiválköztársasággá (át)keresztelve a szervezők egy szabályos – mintha csak valamely hivatal állította volna ki! – útlevél formájú kiadványban foglalták össze a hét várható (tervezett…) eseményeit. Húztuk is egy kicsit a szánk szélét emiatt, mint aki citromba vagy vérnarancsba harapott, hiszen sok-sok megszokott tartalom így már elmaradt, ebbe a formátumba már nem fért bele. Meg aztán 21. század van, aki többet akar megtudni, töltse le mobiltelefonjára a Sziget appot… Másfelől viszont örültünk is a változásnak, mert egy nagyon frappáns ötlet volt a műsorfüzet ilyen kivitelezése. Szóval potyogtak a pontok ide is, oda is, húztunk „reckát” a pluszos pozitív és a mínuszos negatív oszlopba is.

A merészség csimborasszója

Azóta egy kicsit bajban is vagyok minden évben – minden esztendő eseményeinek feldolgozásakor – azzal, hogyan is tarthatnám meg a szokásaimat úgy, hogy az ne jelentsen minőségi változást is egyben. Ez persze így megoldhatatlan… Senki sem próbálta meg ugyanis átvenni Uj Péter feladott helyét és szerepét a műsorfüzetben (és sem…). Merész vállalkozás is lett volna, szót se róla. Így hát, mit volt mit tennem, többször idéztem azóta már évindítóként Tarlós „Decibel” István korábbi óbudai polgármester, jelenlegi budapesti főpolgármester beköszöntőjét a Sziget Fesztiválköztársaság hivatalos útleveléből, de hát ezek az írások, ugye, egészen más jellegűek és szellemiségűek, kevés azonosságot vagy legalább csak hasonlóságot mutatnak a megszokott Pesti Est-es vezércikkekkel. Ezért hát most úgy döntöttem, hogy erre a különleges alkalomra valami egészen újszerűt választok, így került tehát előtérbe az idén Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer kerületi polgármesterének beköszöntője, ahogyan azt olvasóink a múlt héten, sorozatunk előző részében már láthatták is…

S akkor itt illenék most szólnom néhány szót arról is, hogy mitől ennyire különleges ez az alkalom. Legalábbis nekem… Szubjektíve. Nem bánom, hát legyen… Lehet, hogy éppen ez lesz a merészség csimborasszója. Nemcsak attól különleges ugyanis, hogy az idén volt huszonöt éves a Sziget Fesztivál, és ez jelentős évforduló, de persze attól is… Mi ez a sorozat? Huszonöt év…

Ez tehát azt jelenti, hogy adott itt egy fesztivál, amelynek a története már évszázadokban mérhető. Még ha egyelőre csak negyed évszázadról beszélünk is!

De ezt már meg lehet így fogalmazni, s ez rettenetesen nagy szó, hiszen gondoljunk csak bele, hány és hány más (de talán hasonszőrű…) fesztiváli kezdeményezés indult, élte nagyszerű, csodálatos, máig is emlékezetes, csúcsra járatott napjait, majd tűnt is el a naptárakból ugyanez a negyed évszázad alatt, azonos időben, s igen, itt, nálunk, Vajdaságban is. És persze Magyarországon is, de Európában meg aztán főleg…

Mindez azonban – szánjuk is, s bánjuk is bűnünket, de – a legkevésbé sem befolyásolta a hangulatunkat (sőt, talán eszünkbe sem jutott…) az idei Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján, sem a Lóci Játszik, még kevésbé a Dubioza Kolekitiv koncertjén, hogy P!nk fellépéséről aztán már ne is regéljünk…

S közbeékelődött még a kanadai Billy Talent, a rendezvény egyik, kiemelten nagy érdeklődéssel várt visszatérőjének nagyszínpadi produkciója is.

(Folytatjuk)

(Családi Kör, 2017. szeptember 21.)

A Sziget Fesztiválköztársaság hivatalos útlevelének (vagyis a műsorfüzetének) címlapja, 2017-es kiadás

A koncert látványelemekben is bővelkedett: P!nk valóban itt repült a fejünk felett (Mohai Balázs felvétele)

A Sziget emeletnyi magas betűi már jelképpé váltak, s akármilyen távolról érkezzék is, senki sem hagyhatja ki az előttük való fényképezkedést (Mudra László felvétele)

A karszalag mindig különleges ereklye, sokan a fesztivál után sem veszik le a karjukról, sőt, vannak, akik évek óta gyűjtik… (Mudra László felvétele)

Lajkó Félix az idén a Sziget nulladik napján lépett fel a világzenei nagyszínpadon (Fűrész Zsolt felvétele)

Kibontotta szárnyait és tömegesen rajzik a dunavirág

A 24.hu Sokszínű Vidék című melléklete tudósít a dunavirág rajzásáról.

*

Kibontotta szárnyait és tömegesen rajzik a dunavirág
A jelenség a kora esti órától, alkonyattól figyelhető meg a Duna egyes szakaszainál

Csaknem négy évtized után az elmúlt években újra megjelent és idén is tömegesen rajzik a tiszavirághoz hasonló dunavirág, amely a kutatók szerint valószínűleg a vízszennyezés miatt pusztult ki Magyarország legnagyobb folyójából. Mivel az utóbbi esztendőkben jelentősen javult a Duna vizének minősége, 2012-ben a dunavirág újra tömegesen rajzott a magyar Duna-szakasz számos helyszínén, azóta pedig minden évben megfigyelhető a látványos folyamat, mely azt erősíti, hogy a dunavirág újra megtelepedett a folyóban.
Az ugyanebbe a rendszercsoportba, a kérészek rendjébe tartozó tiszavirágot júniusban és júliusban lehetett néhány napon keresztül nagy mennyiségben megfigyelni a Tisza magyarországi szakaszán.
A közeli rokon, de méretre jóval kisebb faj, a dunavirág a Duna egy adott szakaszán mintegy két héten keresztül rajzik, a jelenség nagyjából szeptember elejéig a kora esti óráktól, alkonyattól kezdve figyelhető meg.
A napokban az MTI fotóriportere Budapesten lencsevégre kapta a dunavirág tömeges rajzását. Sajnos a hidak, az állóhajók, az épületek és a lámpák mesterséges akadályt képeznek a repülő rovarok útjában, amelyek így nem tudják lerakni a vízbe a petéiket, ezért az állatok a közvilágítást, valamint a sötét aszfaltról visszaverődő vízszintesen poláros fényt követik. A rovarok nem tudnak szabadulni a fénycsapdából: addig repkednek a fény körül, míg erejük fogytával elpusztulnak, így a petéik nem a folyóba hullanak.

A Dunán este fél kilenc és tíz között repülő kérészek elsősorban optikai jelek alapján követik a folyót. Lárváik víz alatti életmódot folytatnak. A kifejlett nőstények, miután levetették a lárvabőrt, azonnal készek a párzásra. A párzást követően néhány óráig a folyó folyásával szemben végkimerülésig repülnek – ez az úgynevezett kompenzációs repülés –, majd lerakják a petecsomóikat, és elpusztulnak, a peték pedig lesüllyednek a víz alá. A folyó sodrása nagyjából ott teszi le őket, ahol az anyarovar kifejlődött – mutatott rá Kriska György, egy korábban a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja Duna-kutató Intézete által kiadott közleményben.

A szakemberek szerint ez a jelenség alátámasztja, hogy a Dunán és a parton fölépített műtárgyak előre nem várt természetkárosítás okozói is lehetnek, csökkenthetik a folyó biológiai sokféleségét, előnytelenül hatnak a folyó ökológiai állapotára és ezáltal a víz minőségre.
Egy dunavirág eszmei értéke tízezer forint, egy petecsomó pedig 6-9 ezer petét tartalmaz. Azaz egy-egy milliós rajzásnál akár tízmilliárd forintos természeti kár is keletkezhet – hívta fel rá a figyelmet a kutatóintézet főmunkatársa.
A Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató Intézetének és az ELTE Környezetoptikai Laboratóriumának kutatói ezért azt vizsgálják, milyen hullámhosszú és polaritású fény zavarja meg a legkevésbé a kérészeket, mert meglátásuk szerint – az eredmények felhasználásával – módosítani lehetne a világítási rendszereken, csökkentve a természetkárosítást.

(24.hu, Sokszínű Vidék, 2017. augusztus 9.)

A felvételen dunavirágok rajzanak Tahitótfalunál 2013. szeptember 1-jén. Fotó: MTI – Lakatos Péter

A felvételen dunavirágok rajzanak egy IX. kerületi lámpaoszlop körül 2017. augusztus 8-án. Fotó: MTI – Mohai Balázs

A felvételen dunavirágok rajzanak egy IX. kerületi lámpaoszlop körül 2017. augusztus 8-án. Fotó: MTI – Mohai Balázs

Gerendaiék eladták a Szigetet, amerikai befektetők vették meg

A 444.hu közli Herczeg Márk tudósítását a Sziget Fesztivál eladásáról.

*

Gerendaiék eladták a Szigetet, amerikai befektetők vették meg

A magyar tulajdonosok eladták a többségi, 70 százalékos tulajdonrészüket a Szigetből egy brit-amerikai befektetőcégnek, az Edition Capitalnek, aminek eddig is voltak befektetései a média- illetve szórakoztatóiparban – tudta meg a Forbes, ami szerint a megállapodást ma délelőtt írták alá. A lap szerint Lakatos Péter részét még a tranzakció előtt visszavásárolta az alapító Gerendai Károly.
Az Edition Capital-en keresztül érdekelt a tranzackióban az amerikai Providence Equity Partners globális befektetési alap. A Forbes szerint a Sziget új többségi tulajdonosa formailag egy luxemburgi cég, a LuxCo Ltd. lesz.
A Sziget Kulturális Szervezőiroda be is jelentette: megállapodtak, hogy az egyik vezető globális tőkealap, a Providence Equity Partners stratégiai befektetéssel segíti a Sziget fesztiváljainak fejlesztését, valamint támogatja a cég azon ambícióját, hogy márkáit globális szinten is megjelenítse. A befektető, bár többségi tulajdont szerez, az eddigi tulajdonosok jelentős tőkehányadot és a menedzsment jogokat is megtartják, illetve a jelenlegi csapat látja el továbbra is a portfólióban található fesztiválok, a Sziget Fesztivál, a Balaton Sound, a Telekom VOLT Fesztivál, a Gourmet Fesztivál és a Gyerek Sziget operatív vezetését.
Gerendai Károly, a Sziget alapítója – aki már tavaly felvetette, hogy előbb-utóbb kiszállhat a bizniszből – azt mondta: „Örömünkre szolgál, hogy a Sziget a továbbiakban a Providence partnereként egy következő növekedési és fejlesztési fázisba léphet. Az elmúlt években sok megkeresést kaptunk mind pénzügyi, mind szakmai befektetőktől, de a legszimpatikusabb a Providence ajánlata volt, mert új lehetőségeket nyitott meg előttünk. Az új partnerünk segítségével egy hatalmasat léphetünk előre és elkezdhetünk egy sor olyan ambiciózus projektet, amelyet már egy ideje szerettünk volna megvalósítani. A Providence pénzügyi forrásai és nemzetközi háttere, kiegészülve a mi csapatunk szakértelmével egy még erősebb pozícióba hoz minket, megnyitva olyan új növekedési lehetőségeket, amelyek korábban nem lettek volna lehetségesek.”
A cég operatív működéséért továbbra is az alapító Gerendai Károly és a Sziget többi tulajdonosa felel majd: Takács Gábor továbbra is a nemzetközi projekteket vezeti, míg Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert a Telekom VOLT Fesztivál és a Balaton Sound igazgatói, valamint a Szigethez kötődő fesztiválok zenei programjait irányítják.
Gerendai azt is mondta: „Nekünk most egy olyan pénzügyi partnerre volt szükségünk, aki segít abban, hogy olyan projekteket valósíthassunk meg, amiket már régebb óta tervezünk. Nagyon várjuk, hogy közösen építsük tovább a céget a Providence tapasztalati és pénzügyi forrásai segítségével.”

(444.hu, 2017. január 13.)

Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetõ igazgatója az egy nappal a Sziget fesztivál kezdete elõtt tartott sajtóbejáráson, a budapesti Hajógyári-szigeten 2016. augusztus 9-én (Fotó: Mohai Balázs / MTI)

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség újraválasztott elnöke

Újbóli megválasztása alkalmából a Magyar Távirati iroda egy portréfotót tesz közzé Szentmártoni Jánosról, a Magyar Írószövetség elnökéről.

*

A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése Budapesten

Szöveg: Budapest, 2016. december 10. Szentmártoni János, a szövetség újraválasztott elnöke a Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlésén a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban 2016. december 10-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

(Magyar Távirati Iroda, 2016. december 10.)