Fesztivált így nem vártunk még soha...

A budapesti Hard Rock Hotelben megtartják a Sziget Fesztivál sajtótájékoztatóját.

     

     

     

     

Szigeti históriák – 2017

A Családi Kör közli Szabó Palócz Attila Sziget-sorozatának folytatását.

*

SZIGETI HISTÓRIÁK

2017

Ezeregy fesztiváléj legszebb meséi

Az idei, sorrendben immár huszonötödik Sziget Fesztivál kevesebb látogatót vonzott ugyan, mint a tavalyi, vagyis a huszonnegyedik, s ezzel elmaradt a 2016-os kimagasló rekordtól, de így is voltak teltházas napok, és az egy hét alatt még így is több mint négyszázötvenezren látogattak ki az óbudai Hajógyári-szigetre. Kádár Tamás, a Sziget cégvezetője, aki Gerendai Károly alapítótól vette át a stafétabotot, úgy értékelte, hogy a látogatók visszaesése abból is adódik, hogy ma már többen „klónozzák” a Szigetet, ami bizony – felettébb sajnálatos módon – innen, a „forrástól” is elszippant vendégeket. „Kétségtelen, hogy a line-up terén sem volt az idén nagy szerencsénk” – mondta, de szerinte ez a nagyságrendű vendégsereg, ami az idén összegyűlt, nagyon kellemes, „élhető” fesztivált eredményezett. Tehát még jó oldala is van annak, hogy nem dőltek meg újabb látogatottsági rekordok – tehetjük hozzá (mondjam úgy?...) akár nyugodt lélekkel is.

Százhárom országból érkeztek látogatók az idei Sziget Fesztiválra, ami valamivel több mint a hasonló tavalyi adat volt. Legtöbben Hollandiából zarándokoltak Budapestre, sorban utánuk pedig az angolokból, a franciákból, a németekből és az olaszokból volt az idén nyáron a legtöbb Óbudán, de a világ távolabbi pontjairól is érkeztek látogatók. Egy hongkongi házaspár például az alig tizenegy hónapos csecsemőjét is elhozta, hogy idejekorán megérezze az igazi Sziget-feelinget, hiszen valóban nem lehet ezt túl korán, elég korán kezdeni.

De Ausztráliából is meglepően sokan váltottak jegyet az idei fesztiválra…

A sztárallűrök bűvöletében

„Egyre több hollywoodi sztárt lehetett felfedezni a közönség soraiban” – közölték rögtön a Sziget Fesztivál idei zárása után kiadott közleményükben a szervezők. Úgy tűnik, hogy amíg az Amerikai Egyesült Államokban a Coachellára járnak szórakozni – no és persze önmagukat a „csillogásban” a kameráknak és fényképezőképeknek megmutogatni – a világhírű és a világhírnév után ácsingózó filmcsillagok, addig Európában a Szigetet választották. Így például a mínusz egyedik napon, a P!nk-koncerten már ott sorakozott a nézőseregben Ashton Kutcher, Mila Kunis, Justin Theroux és Luke Evans is… De aztán meg annyira rákaptak a Sziget ízére/ízeire, hogy több napon is kilátogattak, visszatértek. Ashton Kutcherék eljöttek például Wiz Khalifa és a Chainsmokers koncertjére is, mi több, egy kis előbulit is tartottak a fesztiválon, ugyanis Mila Kunis születésnapja is erre az időre esett. Ashtonék persze nemcsak a koncertet nézték meg, de benéztek a zenészekhez is az öltözőbe.

Engem ugyan soha nem nyűgöztek le a sztárallűrök, de azért van valamiféle diszkrét bája ennek a fajta figyelemnek is…

Isten hozta hát őket is idekint!

A mínusz egyedik napon, a P!nk-koncerten persze már mi is ott sorakoztunk a nézőseregben. Addigra azonban már becsülettel ránk is esteledett szépen, élményszerűen (sőt, Robika is befutott „hová a Mennybeli akarta”…), hiszen mi még fényes nappal kezdtük az idei fesztivált. Igyekeztünk idejében kiérkezni a Hajógyári-szigetre, ugyanis talán egy kicsit előnytelennek is mondható időpontban, délután négykor – még a tűző és perzselő, az összes hőségriadót megszégyenítő napsütésben – kezdődött a vajdasági frontemberrel és egyben névadóval, vagyis Csorba Lócival színpadra lépő Lóci Játszik zenekar koncertje. Utána pedig az összes, a környéken (s még távolabb…) fellelhető délvidéki magyart egy helyre csődítő bosnyák Dubioza Kolektiv programja következett háromnegyed hattól…

„Gizike drága, fogja már meg”

Arról meséltem a múlt héten, hogy korábban szokásommá vált már, hogy az éveken át – különböző helyeken – vezetett Szigeti históriák című sorozatomban minden egyes esztendő eseményeinek feldolgozását Uj Péternek az abban az évben a Pesti Est című műsorújság Sziget-különszámában megjelent vezércikkének idézésével indítottam… Egyfajta sajátos felütésként, intróként. Mert ennek a megírása meg az ő feladata volt! Kényelmes halmazállapot volt ez így! Meg testhelyzet… Mert hát szinte a kezdetektől a Pesti Est említett különszáma(i) volt(ak) a fesztivál hivatalos műsorfüzete(i). Igen ám, de aztán néhány évvel ezelőtt – egészen pontosan 2012-ben – Uj Péter épp egy ilyen vezércikkben mondott egyszerre le is meg fel is, s habár akkor a Perspektívák oldalain (http://perspektivak.blog.hu) azonmód megüzentem ugyan neki, hogy ácsi van, kishaver!, meg hogy ezt semmiképp sem fogadhatjuk el tőle, nem nagyon érdekelte a véleményem, a hozzászólásom, a mihaszna üzengetésem, dünnyögésem, pánikrohamom… Talán el sem jutott hozzá.

„Az izét EZENNEL megizé. Nyitom. Gizike drága, fogja már meg, leszszíves!” – írta akkor nemcsak nekem, de minden visszajáró szigetes léleknek is üzenve.

Így történt hát, hogy nemcsak vezércikk, de Pesti Est nélkül is maradtunk hamarosan, ugyanis a következő esztendőtől már nem ez a műsorújság jelent meg a Sziget Fesztivál hivatalos műsorfüzeteként, hanem a rendezvényt Fesztiválköztársasággá (át)keresztelve a szervezők egy szabályos – mintha csak valamely hivatal állította volna ki! – útlevél formájú kiadványban foglalták össze a hét várható (tervezett…) eseményeit. Húztuk is egy kicsit a szánk szélét emiatt, mint aki citromba vagy vérnarancsba harapott, hiszen sok-sok megszokott tartalom így már elmaradt, ebbe a formátumba már nem fért bele. Meg aztán 21. század van, aki többet akar megtudni, töltse le mobiltelefonjára a Sziget appot… Másfelől viszont örültünk is a változásnak, mert egy nagyon frappáns ötlet volt a műsorfüzet ilyen kivitelezése. Szóval potyogtak a pontok ide is, oda is, húztunk „reckát” a pluszos pozitív és a mínuszos negatív oszlopba is.

A merészség csimborasszója

Azóta egy kicsit bajban is vagyok minden évben – minden esztendő eseményeinek feldolgozásakor – azzal, hogyan is tarthatnám meg a szokásaimat úgy, hogy az ne jelentsen minőségi változást is egyben. Ez persze így megoldhatatlan… Senki sem próbálta meg ugyanis átvenni Uj Péter feladott helyét és szerepét a műsorfüzetben (és sem…). Merész vállalkozás is lett volna, szót se róla. Így hát, mit volt mit tennem, többször idéztem azóta már évindítóként Tarlós „Decibel” István korábbi óbudai polgármester, jelenlegi budapesti főpolgármester beköszöntőjét a Sziget Fesztiválköztársaság hivatalos útleveléből, de hát ezek az írások, ugye, egészen más jellegűek és szellemiségűek, kevés azonosságot vagy legalább csak hasonlóságot mutatnak a megszokott Pesti Est-es vezércikkekkel. Ezért hát most úgy döntöttem, hogy erre a különleges alkalomra valami egészen újszerűt választok, így került tehát előtérbe az idén Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer kerületi polgármesterének beköszöntője, ahogyan azt olvasóink a múlt héten, sorozatunk előző részében már láthatták is…

S akkor itt illenék most szólnom néhány szót arról is, hogy mitől ennyire különleges ez az alkalom. Legalábbis nekem… Szubjektíve. Nem bánom, hát legyen… Lehet, hogy éppen ez lesz a merészség csimborasszója. Nemcsak attól különleges ugyanis, hogy az idén volt huszonöt éves a Sziget Fesztivál, és ez jelentős évforduló, de persze attól is… Mi ez a sorozat? Huszonöt év…

Ez tehát azt jelenti, hogy adott itt egy fesztivál, amelynek a története már évszázadokban mérhető. Még ha egyelőre csak negyed évszázadról beszélünk is!

De ezt már meg lehet így fogalmazni, s ez rettenetesen nagy szó, hiszen gondoljunk csak bele, hány és hány más (de talán hasonszőrű…) fesztiváli kezdeményezés indult, élte nagyszerű, csodálatos, máig is emlékezetes, csúcsra járatott napjait, majd tűnt is el a naptárakból ugyanez a negyed évszázad alatt, azonos időben, s igen, itt, nálunk, Vajdaságban is. És persze Magyarországon is, de Európában meg aztán főleg…

Mindez azonban – szánjuk is, s bánjuk is bűnünket, de – a legkevésbé sem befolyásolta a hangulatunkat (sőt, talán eszünkbe sem jutott…) az idei Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján, sem a Lóci Játszik, még kevésbé a Dubioza Kolekitiv koncertjén, hogy P!nk fellépéséről aztán már ne is regéljünk…

S közbeékelődött még a kanadai Billy Talent, a rendezvény egyik, kiemelten nagy érdeklődéssel várt visszatérőjének nagyszínpadi produkciója is.

(Folytatjuk)

(Családi Kör, 2017. szeptember 21.)

A Sziget Fesztiválköztársaság hivatalos útlevelének (vagyis a műsorfüzetének) címlapja, 2017-es kiadás

A koncert látványelemekben is bővelkedett: P!nk valóban itt repült a fejünk felett (Mohai Balázs felvétele)

A Sziget emeletnyi magas betűi már jelképpé váltak, s akármilyen távolról érkezzék is, senki sem hagyhatja ki az előttük való fényképezkedést (Mudra László felvétele)

A karszalag mindig különleges ereklye, sokan a fesztivál után sem veszik le a karjukról, sőt, vannak, akik évek óta gyűjtik… (Mudra László felvétele)

Lajkó Félix az idén a Sziget nulladik napján lépett fel a világzenei nagyszínpadon (Fűrész Zsolt felvétele)

Szigeti históriák – 2017

A Családi Kör közli Szabó Palócz Attila Sziget-sorozatának folytatását.

*

SZIGETI HISTÓRIÁK

2017

Ezeregy fesztiváléj legszebb meséi

Szerda hajnal, augusztus 16-e volt, tehát még csak alig néhány hete történt, hogy a szigetlakóknak az egyhetes bulizás után elcsigázott csoportjai, hátizsákokkal felszerelkezve, összecsomagolt sátraikat a kezükben hordva, még mindig karszalaggal a csuklójukon, mintegy sajátságos menetet alkotva megindultak Budapest utcáin. Véget ért ugyanis a sorrendben immár huszonötödik Sziget Fesztivál, vagyis sikeresen lezártuk egy fesztiváltörténelem negyed évszázadát. Ennyi ideje már ugyanis, hogy évről évre ebben az ismétlődő látványban lehet részük a magyar főváros lakosainak: a hátizsákos menet fáradtan, ásítozva, elcsigázottan araszol a pályaudvarok és a reptér felé, kinek épp milyen tömegközlekedési eszközre sikerült ebben az esztendőben, elővételben jegyet váltania…

Németh Zoltánnak ajánlva

shock szeretettel

Százhárom országból jöttek látogatók, hollywoodi filmsztárok sora érkezett az idei fesztiválra, egy tizenegy hónapos hongkongi csecsemő is itt szórakozott szüleivel, köszöntötték minden idők nyolcmilliomodik Sziget-látogatóját, és két nap is ki kellett tenni a „megtelt” táblát. Röviden ennyit a számokról, amelyeket a zárás másnapján tettek közzé a rendezvény szervezői… A huszonötödik Szigeten négyszázötvenkétezer látogató szórakozott békében, boldogságban, szeretetben.

Újabb negyedszázad kezdődik

„Vízválasztó volt a huszonötödik fesztivál a Sziget életében” – nyilatkozta ekkor Kádár Tamás, a Sziget cégvezetője, aki Gerendai Károly alapítótól vette át a stafétabotot, és ha úgy tetszik, az ő vezetésével fut neki a Sziget a következő huszonöt évnek. „Lezárult egy korszak, amelyben felépítettünk egy egyedi, trendi, multikulturális fesztivált, ami speciális feelingjével, kulturális sokszínűségével, egyedi programjaival, a szolgáltatásainak minőségével és nem utolsó sorban látványos megjelenésével tűnt ki a nemzetközi paletta többi fesztiválja közül. Mára a Sziget olyan példaértékű fesztivál lett, aminek a receptjét sokan átvették, emiatt nekünk is változnunk kell, hogy ne csak egy legyünk a sok hasonló közül” – mondta a cégvezető, aki egyúttal azt is megígérte, hogy jövőre már komoly jelei lesznek a megújulásnak.

Hát, állunk elébe…

A Sziget Fesztivál ugyanis annyit és annyiszor változott már Diáksziget kora óta, hogy csak a szó jó, pozitív értelmében vett izgalommal várjuk és lessük, hogy mit találnak ki nekünk a szervezők jövőre, a folytatásra, az újabb negyed évszázad nyitányaként.

Másik huszonöt év

DE! Nemcsak a Sziget töltötte be azonban az idén a huszonötödik életévét, hanem a soproni VOLT Fesztivál is, amely ugyancsak 1993-ban indult, s habár mi ide jóval később kezdtünk el járni a családdal, mégis nagyon megszerettük ezt is a rendszeres jelenlétünk néhány éve alatt… Mintha már a kezdetek kezdetén is ott lettünk volna! Először – és a sajnálatos körülmények miatt ebben a felállásban mindenképp utoljára – lépet fel Magyarországon az amerikai Linkin Park legénysége a jubileumi VOLT-on. Nem csoda, hogy a napijegyek már jóval a kezdés, vagyis a fesztiválnyitás előtt elővételben mind elkeltek, a szervezők erre a napra negyvenötezer vendéget vártak Sopronba. Azok pedig, akik nem jutottak napijegyhez, az öt napra szóló bérlettel még mindig részesei lehettek az élménynek. A Linkin Park előtt játszott a magyar Subscribe zenekar, amely csak a VOLT-on szerepelt az idén, egyik másik fesztivál programjában sem találhatjuk meg a nevét. Az idén is két nagyszínpad épült egymás mellé a soproni Lővér-kempinben, amelyeken kora délutántól éjszakáig egymást váltották a jobbnál-jobb koncertek, a zenei műfajok tarka kavalkádját halmozva össze a közönség szórakoztatására.

A Linkin Park első és egyben utolsó koncertje is volt ez Magyarországon 2017. június 27-én, alig néhány héttel a Sziget Fesztivál előtt, ugyanis Chester Bennington, az együttes énekese július közepén öngyilkos lett; felakasztotta magát. Holttestét július 20-án reggel találták meg a Los Angeles megyei Palos Verdes Estates nevű településen, egy magánlakásban. A negyvenegy éves énekes egyes sajtóértesülések szerint évek óta drog- és alkoholproblémákkal küszködött, és már korábban is beszélt arról, hogy fontolgatta az öngyilkosságot, mert gyerekkorában egy idősebb férfi molesztálta.

Chester nagyon közeli barátja volt Chris Cornellnek, a Soundgarden zenekar egykori énekesének, aki az idén májusban lett öngyilkos. Cornell pedig épp aznap lett volna ötvenhárom éves. Tehát az öngyilkosságot elhunyt barátja születésnapján követte el…

Szörnyű tragédia, akárhogy vesszük is…

Nyugodjanak békében!

Mindketten…

Azt nem tudom pontosan, hogy valóban Chester Bennington utolsó koncertjét hallhattuk és láthattuk-e a soproni Lővérekben aznap este, de mindenképp az utolsók egyikét. Tény azonban, hogy a szervezők eredetileg a Sziget Fesztiválra akarták szerződtetni a Linkin Parkot, csak időpont-egyeztetési problémák miatt ez nem jött össze, így végül a VOLT-ban egyeztek ki a menedzsmenttel (a soproni rendezvény is a Sziget Szervezőiroda portfóliójába tartozik, szoros együttműködésben állítják hát össze a programot…), mert arra az időpontra volt szabad terminusa a zenekarnak. Így, ma már lehajtott fővel, szomorúan elmondhatjuk, hogy ha összejött volna a szervezők eredeti elképzelése, akkor soha nem láthattuk volna Magyarországon Chester Benningtont. A Linkin Parknak a Sziget Fesztiválra meghirdetett koncertje ugyanis öngyilkosság miatt elmaradt volna…

Hihetetlen, felfoghatatlan tragédia!

Egy sorozat újraindulása

„Kedves Szigetlakó!

Örömmel köszöntelek a Szigeten, Óbuda egyik legkedveltebb pontján. A legtöbb visszatérő fesztiválozó tudja, hogy Budapestnek épp melyik részén jár, azt azonban csak kevesen, hogy a sziget, ahol felütötte a sátrát, ókori emlékekben gazdag, kétezer éves múltra visszatekintő terület. E föld rejti magában a Hadrianus-palotát is, melyet Aquincum egykori helytartója építtetett a II. században, mi pedig épp ebben az évben ünnepeljük Hadrianus császárrá választásának 1900. évfordulóját.

Remélem, hogy lesz időd és kedved ahhoz, hogy körülnézz a »kontinentális« Óbudán, mert további, felfedezésre érdemes ókori épített emlékekkel találkozhatsz. Ha kevésbé izgat a történelem, akkor a múlt század fordulójának hangulatát idéző belső óbudai kisvendéglőket és kerthelyiségeket ajánlom figyelmedbe, hisz kevés olyan turistával találkoztam, akit hidegen hagyott volna a helyi gasztronómia itteni kínálata és a finomságokat kísérő jó pohár bor.

Azt szeretnénk, ha a bulizás előtt, után vagy ide később visszatérve Óbuda csendesebb oldalát is megismerhetnétek. Bízunk ugyanis abban – ahogy városrészünk híres írója, Krúdy Gyula fogalmazta: »Ahol egyszer megkezdődik a vendégjárás, folytatódik is«.

Isten hozott benneteket” – írta Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere az idei, huszonötödik Sziget fesztivál műsorfüzetébe, vagyis a Sziget Fesztiválköztársaság útlevelébe. Mint azt sokan tudják, évekig, sőt, évtizedekig a Pesti Est című műsorújság erre az alkalomra megjelent különszáma volt minden évben a Sziget Fesztivál hivatalos műsorfüzete. Ezeknek a kiadványoknak pedig rendszeresen Uj Péter újságíró – aki jelenleg a 444.hu című internetes portál főszerkesztője – írta a sziporkázó vezércikkét, úgymond beköszöntőjét. Remek kis szövegek voltak ezek, meghatározhatatlan műfajúak, amelyeket a térdünket csapkodva és a hasunkat fogva, röhögve, hahotázva olvastunk. Esküszöm, magyar humorista évtizedek óta nem volt képes olyan teljesítményre, mint amit ez a nemhumorista, egy egyszerű „mezei” újságíró produkált ezekben az években. Éppen ezért a szokásommá vált, hogy a Magyar Szó mellékletében, az Üveggolyóban éveken át vezetett Szigeti históriák című sorozatomban minden egyes év eseményeinek feldolgozását az adott esztendőben megjelent vezércikk idézésével indítottam. Mottóként. Kabalaként. Frappáns felütésként… Az alaphang megadásaként. Még akkor is, ha egy közéleti, közszolgálati napilaphoz nem is mindig illett Uj Péter ugyan egyáltalán nem jellemző, csak ritkán előforduló, de helyenként mégiscsak trágárkodásba hajló nyelvezete. Volt kis zúgolódás is akkoriban emiatt (s nem is csak emiatt…), de szerencsére nem nagy.

Nos, hát innen mesélem majd tovább a jövő héten negyedszázados történetünket…

(Folytatjuk)

(Családi Kör, 2017. szeptember 14.)

Évek óta a color party a Sziget egyik legfontosabb látványossága

Chester Benningtont és zenekarát, a Linkin Parkot a szervezőiroda eredetileg a Sziget Fesztiválra akarta szerződtetni

Chris Cornell a 2011-es torontói nemzetközi filmfesztiválon

A Sziget Fesztiválköztársaság idei útlevelében Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere köszöntötte a látogatókat

Ha van egy kis fölös szabadidejük: nemcsak a jó zenét és a fesztiválhangulatot kedvelik, de akrobatáknak is kiválóak lennének… (Varga Benedek felvétele)