Va(j)dmagy ABC: Kibontotta szárnyait és tömegesen rajzik a dunavirág

2017. augusztus 9., szerda

Kibontotta szárnyait és tömegesen rajzik a dunavirág

A 24.hu Sokszínű Vidék című melléklete tudósít a dunavirág rajzásáról.

Kibontotta szárnyait és tömegesen rajzik a dunavirág
A jelenség a kora esti órától, alkonyattól figyelhető meg a Duna egyes szakaszainál

Csaknem négy évtized után az elmúlt években újra megjelent és idén is tömegesen rajzik a tiszavirághoz hasonló dunavirág, amely a kutatók szerint valószínűleg a vízszennyezés miatt pusztult ki Magyarország legnagyobb folyójából. Mivel az utóbbi esztendőkben jelentősen javult a Duna vizének minősége, 2012-ben a dunavirág újra tömegesen rajzott a magyar Duna-szakasz számos helyszínén, azóta pedig minden évben megfigyelhető a látványos folyamat, mely azt erősíti, hogy a dunavirág újra megtelepedett a folyóban.
Az ugyanebbe a rendszercsoportba, a kérészek rendjébe tartozó tiszavirágot júniusban és júliusban lehetett néhány napon keresztül nagy mennyiségben megfigyelni a Tisza magyarországi szakaszán.
A közeli rokon, de méretre jóval kisebb faj, a dunavirág a Duna egy adott szakaszán mintegy két héten keresztül rajzik, a jelenség nagyjából szeptember elejéig a kora esti óráktól, alkonyattól kezdve figyelhető meg.
A napokban az MTI fotóriportere Budapesten lencsevégre kapta a dunavirág tömeges rajzását. Sajnos a hidak, az állóhajók, az épületek és a lámpák mesterséges akadályt képeznek a repülő rovarok útjában, amelyek így nem tudják lerakni a vízbe a petéiket, ezért az állatok a közvilágítást, valamint a sötét aszfaltról visszaverődő vízszintesen poláros fényt követik. A rovarok nem tudnak szabadulni a fénycsapdából: addig repkednek a fény körül, míg erejük fogytával elpusztulnak, így a petéik nem a folyóba hullanak.

A Dunán este fél kilenc és tíz között repülő kérészek elsősorban optikai jelek alapján követik a folyót. Lárváik víz alatti életmódot folytatnak. A kifejlett nőstények, miután levetették a lárvabőrt, azonnal készek a párzásra. A párzást követően néhány óráig a folyó folyásával szemben végkimerülésig repülnek – ez az úgynevezett kompenzációs repülés –, majd lerakják a petecsomóikat, és elpusztulnak, a peték pedig lesüllyednek a víz alá. A folyó sodrása nagyjából ott teszi le őket, ahol az anyarovar kifejlődött – mutatott rá Kriska György, egy korábban a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja Duna-kutató Intézete által kiadott közleményben.

A szakemberek szerint ez a jelenség alátámasztja, hogy a Dunán és a parton fölépített műtárgyak előre nem várt természetkárosítás okozói is lehetnek, csökkenthetik a folyó biológiai sokféleségét, előnytelenül hatnak a folyó ökológiai állapotára és ezáltal a víz minőségre.
Egy dunavirág eszmei értéke tízezer forint, egy petecsomó pedig 6-9 ezer petét tartalmaz. Azaz egy-egy milliós rajzásnál akár tízmilliárd forintos természeti kár is keletkezhet – hívta fel rá a figyelmet a kutatóintézet főmunkatársa.
A Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató Intézetének és az ELTE Környezetoptikai Laboratóriumának kutatói ezért azt vizsgálják, milyen hullámhosszú és polaritású fény zavarja meg a legkevésbé a kérészeket, mert meglátásuk szerint – az eredmények felhasználásával – módosítani lehetne a világítási rendszereken, csökkentve a természetkárosítást.

(24.hu, Sokszínű Vidék, 2017. augusztus 9.)