A Greenfo közli Kriska György írását a kérészvédő fénysorompóról.
*
Állatvédő hungarikum a kérészvédő fénysorompó
A Duna mentén élők az elmúlt nyár példátlan méretű kérészrajzásait követően már mind megismerkedhettek a dunavirág nevével. A védett rovarfaj, melynek természetvédelmi értéke egyedenként 10 ezer forint, 2012 óta gyönyörködtet tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán. Az állatok érdekében – elsőként a világon – kérészvédő fénysorompó épült Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídon.
A dunavirág vízben fejlődő lárvái korábban is éltek a Dunában, de a vízszennyezések és a kedvezőtlenebb táplálékviszonyok miatt közülük csak kevesen élték meg a felnőttkort. A hófehér megjelenése miatt fehérkérésznek is nevezett rovar újkori térhódítása nem csak örömet, hanem korábban nem létező természetvédelmi és közlekedésbiztonsági problémákat is okoz. Mindennek hátterében a rovarfaj jellegzetes szaporodási viselkedése áll. A dunavirág szaporodása nyáron, 3-4 hetes rajzási időszakban történik alkonyat után. Ekkor a kifejlett lárvák felúsznak a folyó felszínére, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A hímek egy újabb vedlést követően párosodnak a nőstényekkel, amelyek a párzás után hatalmas, gyakran több százezres rajokba szerveződve kezdenek el repülni a Duna felett a folyásiránnyal szemben. A nőstények folyamatosan haladnak a folyó közepe fölött, majd néhány kilométernyi repülés után leereszkednek a vízfelszínre és lerakják petecsomóikat. A petecsomókból kiszabaduló peték lefelé sodródva érik el a mederaljzatot, ahol a következő év tavaszán kelnek ki belőlük a lárvák. A nőstények petézést megelőző, folyásiránnyal szembeni repülésének két célja van. Az egyik az, hogy lerakott petéik az elsodródás miatt nagyjából oda jussanak, ahol az előző lárvageneráció is élt, másrészt pedig az, hogy a tovarepülő kérésznőstények messzebbre elkalandozva újabb folyószakaszokat és a Dunába torkolló kisebb folyókat is benépesíthessék utódaikkal.
A kérészek repülését a Duna folytonos optikai jele, a vízfelszínről visszavert vízszintesen poláros fény irányítja, amely a hidak előtt hirtelen eltűnik a vízfelszínen megjelenő hídtükörkép miatt. A kérészek ezzel elveszítik a repülésüket vezérlő iránytűjüket és óriási, egyre növekvő tömegben feltorlódnak a híd előtt. A rovarokat erősen vonzzák a mesterséges fények, így a tanácstalan állatok a vízfelszínt elhagyva felrepülnek a híd lámpákhoz. Itt a milliónyi kérész örvénylő táncba kezd, melynek végén a halálosan kimerült egyedek az útra leszállva kitojják petecsomójukat és elpusztulnak. Egy-egy ilyen éjszakai rajzást követően milliószámra borítják a védett dunavirágok a híd aszfaltját. A rovarok teljesen értelmetlenül pusztulnak el, mert petéiket nem tudják lerakni a vízbe, így utódgenerációjuk is nagymértékben sérül. A jelentős, akár több milliárd forintos természetvédelmi kár mellett, amely károsan hat a Duna élővilágára és anyagforgalmára, új veszélyhelyzetek kialakulásával is számolni kell a fentiekben leírt jelenség miatt. Az úton eltaposott kérésztetemek csúszóssá teszik az útfelületet, ami veszélyessé teszi a kerékpáros és autós közlekedést egyaránt. Vizsgálataink során mi magunk is láttuk kerékpárosok elesését és személygépkocsik irányíthatatlanná válását a hirtelen csúszóssá váló út miatt. A kérésztetemek által felhalmozódó holt szerves anyag pedig közegészségügyi kockázatot is jelent. Rajzási időszakban többször is előfordult már, hogy az esőzések után berohadó rovartetemek miatt dögszag lengedezte be a környéket. A kialakult jelenség önmagában is problémát jelent, de a patkányok idevonzásával még közegészségügyi gondot is okozhat.
Mindezek alapján módfelett kívánatosnak tűnt egy olyan hatékony eszköz beüzemelése és működtetése, amely képes megakadályozni a kérészek tömeges megjelenését Tahitótfalunál a Kis-Duna hídon.
Több éve folytatott kísérleteink eredményeként állíthatjuk, hogy megtaláltuk ezt az eszközt, amelynek megvalósítását az idei évtől egy kormányzati pályázat (Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj) is támogatja. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Tahitótfalui Önkormányzat, a Magyar Közút NZrt. és az ELMŰ összefogásával létesülő védőrendszer két részből áll. Az egyik maga a fénysorompó, mely a híd pilléreire folyásirányban felszerelt és a víz felé irányított két nagyfényerejű kék lámpából áll. Ennek feladata, hogy a hídhoz érkező rovarokat a lámpa előtt tartsa és megakadályozza felrepülésüket a hídra. Különböző hullámhosszú (színű) fényekkel kísérletezve állapítottuk meg, hogy a dunavirágot leginkább a kék fény vonzza, ezért alkalmazunk ilyen fényforrásokat. Attól nem kell tartani, hogy a fénysorompó túlterhelődik, azaz olyan sok kérészt csapdáz, hogy azok végül mégis feljutnak a hídra, mert amikor a kérésztömeg eléri a vízfelszínt, akkor az egyedek elsodródása miatt csökken a befogott kérészek mennyisége. A fénysorompó annál hatékonyabban tudja ellátni feladatát minél kevésbé hat a kérészekre a hídlámpák vonzó fénye. Ezért a védőeszköz kialakítása mellett szükséges a hídvilágítás átalakítása is. Ennek során olyan energiatakarékos, a jelenleginél sokkal olcsóbban működtethető lámpák kerülnek felszerelésre, amelyek fényerőssége is szabályozható. Ezen fényforrások költségének cseréjét és üzemeltetését Tahitótfalu Önkormányzata magára vállalta.
Ezzel érhető el, hogy a 3-4 hetes rajzási időszakban naponta 4 órán keresztül a fényforrások a hatóságok által is jóváhagyott kisebb fényerősséggel működjenek. Ily módon ebben a 20 órától 24 óráig tartó időszakban is megfelelő lesz a közvilágítás, ugyanakkor a fénysorompó is kellő hatékonysággal tudja majd ott tartani a kérészeket a Duna fölött. A fénysorompó hídpillérekre való felszerelésére április 24-én és 25-én megtörtént és hamarosan megkezdődik a hídvilágítás korszerűsítése is. Így az augusztus elejétől várható rajzási időszakban már harcra készen állhat a teljes rendszer, amely a világon elsőként Tahitótfalun kerül kialakításra. Ez azért is számít jelentős eredménynek, mert a „dunavirág probléma” Európa több nagyobb folyójánál megjelent az elmúlt 10-15 évben.
Ha valaki további információkat szeretne megtudni a témáról, annak a „Dunavirág mentőakció” című 50 perces természetfilm megtekintését ajánljuk a https://filmdzsungel.tv/dunavirag_mentoakcio/ weboldalon.
2012 óta minden nyáron kialakul egy védett kérészfaj a dunavirág rajzása a Szentendrei Duna-ágban, ami óriási rovartömeg megjelenését okozza a Tildy Zoltán hídon. A képen jól megfigyelhetők a nagyszámban repkedő rovarok. Az úton látható kiterjedt fehér foltokat az elpusztult kérészek tetemei képezik. Ezeket eltaposva veszélyesen síkossá válik az úttest. fotó: dr. Kriska György
A csúszós hídon eleső kerékpárost csak a szerencséje mentette meg attól, hogy az itt közlekedő autók közül valamelyik elüsse. fotó: dr. Kriska György
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Tahitótfalui Önkormányzat, a Magyar Közút NZrt. és az ELMŰ összefogásával kérészvédő fénysorompó került felszerelésre a Tildy Zoltán híd pilléreire. Ennek feladata, hogy a hídhoz érkező kérészeket a lámpa előtt tartsa és megakadályozza felrepülésüket a hídra. (fotó: dr. Egri Ádám)
