Bence Erika nyílt levele a Magyar Mozgalom társelnökeihez

A Naplo.org közéli Bence Erika írását, amelyben nyilvánosságra hozza, hogy kilép a Magyar Mozgalomból.

*

Napi ajánló
Bence Erika nyílt levele a Magyar Mozgalom társelnökeihez

Hogy bárki értse: a VMSZ és elnökének politikáját továbbra is elutasítom! A Magyar Nemzeti Tanács által folytatott kisebbségi érdekvédelmi politikát szintúgy! A fentiekben leírt és más elvi okok miatt kilépek a Magyar Mozgalom tagjai sorából és a választási listája révén szerzett bizottsági tagságomról is lemondok.

Nem tudom, kik működtetik a Mozgalmas Mindennapok címen jegyzett – feltételezésem szerint magyarkanizsai – Facebook-profilt, mindenesetre a címében szerepel a Magyar Mozgalom neve. Az oldal rasszista, rendőrállamért kiáltó és migránsgyűlöletre felszólító tartalmakat közöl, kihasználva a kisember gerjesztett félelmeit, önzőségét és szűk látókörűségét. Teszi ezt otromba, magyartalan, gyalázatos szellemi színvonalról árulkodó nyelven.
Akár köthető a csoport működése a Magyar Mozgalomhoz, akár csak visszaél a civil szervezet nevével – amelynek magam is alapító tagja vagyok, egy ideig Ügyvivő Testülete munkájában is részt vállaltam; véleményét és állásfoglalásait különböző szervezetekben és bizottságokban (így: MNT Kulturális Bizottsága) képviselem – elvárom a testülettől, hogy határolódjon el ezektől a szélsőséges megnyilatkozásoktól, s a valóban létező menekültproblémáról értelmes, színvonalas, szakmai és humánus diskurzust nyisson, illetve folytasson!
A térségünkben tapasztalható menekültproblémát ismerem. Meggyőződésem viszont, hogy annak militáns, agressziót tartalmazó és rasszista megoldása társadalmi katasztrófákhoz, ezeknek elhallgatása és elnézése – képletesen – az Auschwitz–Birkenau-sínpárhoz vezethet csak.
A civil szervezet hitvallása és irányelvei létrehozásában, kijelölésében, megfogalmazásában magam is részt vettem, tudom, hogy nem szerepel benne olyan kitétel, mely eltérő megítélésre ad lehetőséget a saját, illetve a más szervezetek soraiban tapasztalható rasszizmus és intolerancia tekintetében. Elvárom, hogy a Magyar Mozgalom és vezetősége határozottan és bátran szálljon szembe minden ilyen jelenséggel és hangadással!
Nem tartom elfogadható magyarázatnak, miszerint a Magyar Mozgalom társelnökei, illetve Ügyvivő Testülete nem tud az inkriminált profil működéséről, illetve tőle függetlenül ténykedik, hiszen egy szervezet hatékonysága, egységessége, fegyelmezettsége, és főleg a méltósága függ a kiterjedt figyelem, a széles látókör, illetve az együttműködés, a vitakészség és a megbeszélés következetességétől. Ellenkezője a jelölt szerveződés gyengeségeire mutat.
Az sem releváns hozzáállás, miszerint a szervezet és társelnökei nem befolyásolhatják tagjai, illetve mások ideológiai meggyőződését, hiszen nevének felhasználása, illetve törekvései, hitvallása és programpontjai eltorzítása közösségi és nem magánügy.
A félreértések elkerülése céljából kijelentem, hogy nem változott meg az általam korábban bírált és elutasított vajdasági magyar pártok és érdekvédelmi szervezetek munkájáról alkotott véleményem. Hogy bárki értse: a VMSZ és elnökének politikáját továbbra is elutasítom! A Magyar Nemzeti Tanács által folytatott kisebbségi érdekvédelmi politikát szintúgy!
A fentiekben leírt és más elvi okok miatt kilépek a Magyar Mozgalom tagjai sorából és a választási listája révén szerzett bizottsági tagságomról is lemondok.

Dr. Bence Erika

egyetemi rendes tanár

(Naplo.org, 2019. november 28.)

Példányszám(titkolás) és bizalom(vesztés)

A Szabad Magyar Szó közli Purger Tibor írását a Magyar Nemzeti Tanács évzáró üléséről.

*

Példányszám(titkolás) és bizalom(vesztés)

Megválaszol(hat)atlan kérdések az MNT előtt

A Magyar Nemzeti Tanács december 29-ikei ülésén Joó Horti Lívia (Magyar Összefogás) feltett néhány kérdést a Magyar Szó jövő évi terveiről szóló vitában. Kérdései – és különösen az azokra kapott elnöki (nem)válaszok – tökéletesen érzékeltetik, mennyire küszködik a napilap alapítója, hogy elrejtse a szerkesztőséget uraló egészségtelen légkört és a vezetők felkészületlenségét, ami egyre súlyosabb következményekkel jár az MNT-re, a lapot markában tartó pártra, de különösen az egész vajdasági magyarságra nézve.

Pedig Joó Horti kérdései – röviden átfogalmazva – roppant egyszerűek: Miért titkolják a lap példányszámát még az alapítótól is? Miért ködösítenek a folyamatban lévő munkajogi perekkel kapcsolatban, vagyis miért nem ismerik be, hogy azokért a pártkatonáskodó lapvezetést terheli a felelősség vezető újságírók kirúgása miatt? Miért nem ismerik be, hogy a magyarszo.com webcím elvesztését nem „tolvajok” okozták, hanem a vezetőség hozzá nem értése, valamint a hatalmi párt propaganda-önkénye és a jószándékú bírálatok semmibevétele?

Hajnal Jenő MNT-elnök – akinek igyekezetében nincs okunk kételkedni – a pártparancs abszurdumát érzékelve, ugyanakkor a ráruházott súlyos teher alól kibújni nem tudva, az ilyenkor szokásos témaváltással reagált, miközben egyetlen érdemi kérdésre sem adott választ:

„Hát az nem is olyan nagy dolog, hogy valakinek a bizalmába fektették azt, hogy a Magyar Szó egy olyan honlapon jelent meg, akinek a más tulajdonában volt, és egyik napról a másikra egyszer csak szembesülünk olyan dolgokkal, amikkel. Hát nyilvánvaló, hogy a Magyar Szónak le kell vonnia a konzekvenciáit mindezekből, hogy kit tekint… kit fogad[?] a saját bizalmába, a saját köreibe, és kiben bízik meg és kiben nem. De hogy ez nem csak egy egyszerű sima, így egy legyintéssel elintézhető történet, amit azt hiszem, hogy azok, akik ezt megtettek, ezt egy napon belül erre rá is jöttek és pillanatok alatt módosították a dolgokat, tehát a tulajdonviszony és minden más egyebek… Én úgy gondolom, hogy nem szeretnék további bonyodalmakba és sajtóperekbe bonyolódni, úgyhogy ezért nem minősíteném ezeket. Mindenki döntse el maga, hogy ez mit is jelent, és hogy ezt egy kézlegyintéssel elintézhetjük-e a legfontosabb, legjelentősebb napilapunkkal kapcsolatban.” (A szó szerinti idézet legitim videofelvétel alapján készült.)

Mivel az eredeti kérdésben az én nevem is elhangzott a webcím tulajdonosaként, itt szeretném megköszönni Hajnal Jenőnek, hogy legalább ő belátja és végeredményben elismeri: semmilyen „lopás” nem történt a webcím átirányításának megvonásával. Következésképpen a Magyar Szó legfelső szervének elnöklője (az MNT embere), valamint a cég igazgatója által aláírt közlemények és levelek alaptalanul vádoltak meg és álnokul rágalmaztak a nyilvánosság előtt. A bizalmat így ők veszítették el.

Hajnalnak abban is igaza van, hogy nem lenne szabad „egy kézlegyintéssel” elintézni „legfontosabb és legjelentősebb napilapunk” szakmai és olvasottsági lenullázását. Az viszont nem várható el, hogy „mindenki maga döntse el, hogy ez mit is jelent” – hiszen a Magyar Szó mindmáig hazugságokat közölt az október 23-ikai címvesztésről. Ezzel is elveszítette a bizalmat.

Az a lapvezetés, amely nem bízik meg saját alapítójában és olvasótáborában ahhoz, hogy beismerje példányszámát, annak nincs semmilyen alapja azon töprengeni, hogy „kit fogad bizalmába”. Az a Nemzeti Tanács, amely saját tagjai elől rejtegeti „legfontosabb és legjelentősebb” napilapjának kudarcait, az nem élvezheti a nyilvánosság bizalmát. Az az alapító, amelyik megtűri, hogy lapigazgatósági főképviselője hazugul rágalmazzon valakit, aki negyed évszázadon át önzetlenül a lapért dolgozott, az nem érdemli meg az alapítói jogokat. Az a párt, amely legfontosabb kádereinek (MNT-elnökének és főszerkesztőjének) megparancsolja, hogy a nyilvánosságra tartozó legalapvetőbb adatokat rejtegesse, az nem érdemel semmilyen bizalmat.

A bizalmat nem más veszítette el, hanem az egyetlen napilapunk körül – parancsra vagy túlbuzgóságból, de mindenképpen méltatlanul – tüsténkedő-önkényeskedő dilettánsok és aparatcsikok. Hajnal Jenő ebből a körből próbált kilépni a nemválasz-válaszával. Reméljük, egyszer majd sikerül neki.

(Szabad Magyar Szó, 2016. december 31.)

Joó-Horti Lívia a Magyar Szóról kérdezett, Hajnal Jenő (nem) válaszolt (videó)

A Magyar Mozgalom honlapján rövid írás jelenik meg a Magyar Nemzeti Tanács előző napi üléséről.

*

Joó-Horti Lívia a Magyar Szóról kérdezett, Hajnal Jenő (nem) válaszolt (videó)

A Magyar Nemzeti Tanács december 29-i ülésén a Magyar Szó napilap 2017-es pénzügyi és működési tervéről szóló vita során Joó-Horti Lívia a Magyar Mozgalom képviselője elmondta, másfél hónapja kérte képviselői kérdésben a napilap eladott példányszámának alakulását. Nem csak, hogy nem kapott választ, de a most vitára bocsátott 47 oldalas terv egy szóval sem tér ki erre a kérdésre, így nem derül ki, igaz-e az, amiről szinte nyílt titokként beszélnek, hogy az eladott példányszám drasztikusan csökken.

Joó-Horti elmondta, hogy a jelentés a bírósági eljárásokra is kitér, ezekkel kapcsolatban pedig tudatosítani kell, hogy munkajogi perekről van szó, mert a lap embereket rúgott ki, akik nem voltak hajlandóak aláírni munkaszerződéseiket és vállalni, hogy minden nap több mint 100 kilométert utazzanak munkahelyükre és ugyanannyit vissza.

A képviselőnő megemlítette a magyarszo.com domain név ügyét is, amelyen tulajdonosa Purger Tibor döntése alapján október 23 óta a Szabad Magyar Szó olvasható. Kiemelte, a lap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete egy vehemens közleményt adott ki, amely jogi lépésekről szólt, az éves tervben már csak vizsgálódás van, vagyis kijelenthető, hogy semmilyen törvénytelenség nem volt, az ami történt, tiltakozás a lap szerkesztéspolitikája ellen.

Hajnal Jenő az MNT elnöke a fentiekből kizárólag a magyarszo.com körül történtekre reagált. Elmondta, ezt nem lehet egy sima kézlegyintéssel elintézni, de ahogy fogalmazott, nem szeretne további sajtóperekbe bonyolódni, ezért nem minősíti a történteket.

(Magyar Mozgalom, 2016. december 30.)

Értékelés a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi felállásának elmúlt kétéves munkájáról a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan

A Magyar Mozgalom honlapján közli a Magyar Nemzeti Tanács hét tanácstagjának néhány nappal korábban megfogalmazott közös értékelését az elmúlt időszakban végzett munkáról.

*

Értékelés a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi felállásának elmúlt kétéves munkájáról a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan

Bevezető

A Magyar Nemzeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) a 2014. október 26-ai szerbiai nemzeti tanácsi választásokat követően 2014. november 17-én megtartotta alakuló ülését. A Tanács összetétele a következőképpen alakult: a 35 tagból 31 tag a Magyar Összefogás listáról, 2 tag a VMDK CSONKA ÁRON listáról, 1 tag a Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor listáról és 1 tag a Másként magyarságunkért – Fodor László listáról került a szerbiai magyar közösség országos önkormányzatába.

A választások a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 72/2009., 20/2014. – AB határozat, és 55/2014. sz.) rendelkezéseinek értelmében történtek és első ízben bonyolította azt a Köztársasági Választási Bizottság.

A Tanács előző összetétele tevékenységének felismerhető védjegye a stratégiai tervezés volt, illetve azok a folyamatos erőfeszítések, amelyeket az elfogadott stratégiai programok és intézkedések végrehajtása tett szükségessé.

A Tanács az előző négyéves mandátuma alatt nyolc stratégiát, illetve középtávú fejlesztési tervet fogadott el az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkozólag, és ezek alapján folytatta tevékenységét a hatályos jogszabályokkal összhangban. Ezeket a programokat kellett volna továbbvinni és fejleszteni a magyar közösség javára, azonban ez 2014 novembere óta nem valósult meg maradéktalanul.

Több oka is lehet a felemás sikereknek vagy sikertelenségeknek, azonban néhány mindenképpen említésre méltó:

● A szerbiai alkotmánybíróság 2014. évi januári döntésével a törvény  tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljes egészében alkotmányellenesnek. Ez utóbbi fejlemény jelentős hátralépést jelent a nem területi autonómia ügyének Szerbiában.

● A Szerbiai Népképviselőház 2014 májusában jelentős mértékben módosította a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amivel stabilabb és kedvezőbb jogi keretet alkotott a 2014 októberében történt nemzeti tanácsi választások lebonyolításához (a módosítások a választásokat követően kerültek alkalmazásra), azonban mint a gyakorlatban kiderült számos hiányossággal is bírt, hiszen a végrehajtó bizottság hatáskörébe utalható döntések lehetősége és azok kötelező jelleggel történő jóváhagyása a Tanács részéről, a Tanácsot gyakorlatilag egy szavazógépezetté degradálta, előfordult pl. hogy az előterjesztések 93%-át egy ülésen a végrehajtó bizottság által elfogadott döntések jóváhagyása képezte.

● A szerbiai alkotmánybíróság 2016 évi májusi döntése az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény rendelkezéseiről, véglegesen megfosztotta a nemzeti tanácsokat a legerősebb hatáskörüktől, azaz az oktatási intézmények igazgatóválasztása kapcsán meglevő előzetes jóváhagyás gyakorlásától.

A Magyar Nemzeti Tanács elnökének felkérésére párton belüli és párton kívüli szakemberek, a magyar kisebbségi pártok képviselői tanácskoztak a szerbiai Kormány által elfogadott Kisebbségügyi Akcióterv tervezetéről. Ezen összejöveteleken elhangzottak ellenére az akcióterv végleges szövege által előirányozott programok, feladatok érdemi változatást (valószínűleg) nem hoznak majd. A valós problémák orvoslása helyett főként soft law intézkedéseket tartalmaz.

Stratégiai tervezés

A Tanács az elmúlt két évben elfogadott egy új oktatási stratégiát, mivel az addig érvényes Oktatásfejlesztési stratégiának az érvényességi határideje lejárt, ezenkívül elfogadásra került egy dokumentum a népesedéssel kapcsolatban (sajnos csak vázlatos kivonata az elődjének), amely gyakorlatilag felváltja a Népesedési Akciótervet, amelynek az érvényességi határideje 2017-ben járt volna le. Az ebben az időszakban elfogadott dokumentumok azonban hiányosságokat tartalmaznak, nem fedezhető fel azokban a stratégiai tervezés minden ismérve, sokszor nem tartalmaz eszközöket a kitűzött célok elérésére, vagy nincsenek idősíkok előirányozva azok végrehajtására, amelyek hiányában a számonkérhetőség is sérül, illetve ellehetetlenül.

Az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága a stratégiai tervezés terén azonban a még érvényben lévő stratégiai dokumentumok betartásának a mellőzése, illetve teljes negálása. Például a Vajdasagi Magyar Civil Stratégia (2012-2018) esetében a nyolc beavatkozási terület egyikben sem történt érdemi előrelépés, sem a megvalósítás, sem a pénzelés tekintetében.

A stratégiák megvalósulásáról szóló éves beszámolókat is „elfelejtették”, esetleg pár mondatos, általános méltatásba sűrítették azokat, ezzel teljesen átláthatatlanná téve a kitűzött célok magvalósulását.

Közoktatás

Ez az a terület, amely talán a legfontosabb és a legkiterjettebb, és amely legtöbb embert érint közösségünkben. A terület terjedelmének függvényében a legtöbb döntés is itt születik, amely azonban az esetek többségében a Tanács Végrehajtó Bizottsága döntéseinek a jóváhagyását jelenti – mert ellenkező esetben megszűnne a Végrehajtó bizottság mandátuma. Ebből kifolyólag a döntés kizárólag pár ember kezében összpontosul, hiszen ha kérik is a szakbizottságok véleményét, az nem kötelezi a Végrehajtó Bizottságot. Téves az a magyarázat, hogy a törvényhozó kötelezte volna a nemzeti tanácsokat erre a belső szerkezeti, szervezési lépésre, ugyanis számtalan módon lehetett volna a döntéshozatali mechanizmust demokratikusabbá tenni. A törvényhozó akarata, hogy a tanácstagokból delegált végrehajtó szerv kivételes (hangsúlyozandó: kivételes) esetekben átveszi a tanács döntéshozatali hatáskörét, nem jelenti a végrehajtó szerv egyébként végrehajtó funkciójának kiterjesztését és a tanács döntéshozó szerepének állandó átvételét. A Magyar Nemzeti Tanácsban azonban az a helyzet állt elő, hogy a Végrehajtó Bizottság vált az állandó döntéshozó szervvé, amelynek döntéseit a Tanács utólogasan hagyja jóvá.

Az általános iskolák alapítói jogainak átvételében nem történt előrelépés.

A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatóválasztása körüli huzavona jelentősen rontotta a Tanács jóhírét, és tapinthatóan kidomborodott a napi politikának való megfelelési kényszer. Ugyanide sorolható az MNT azon politikai döntése is, amikor a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójának felmentését támogatta, egy teljesen szabálytalan, politikai bosszú okán indított iskolaszéki kezdeményezés kapcsán.

Régiónként megalakításra kerültek a hatalmas létszámú (40-50 fős) tanácsadói testületek (a felsőoktatásban is), amelyek, mint ahogyan a gyakorlat megmutatta, teljesen életképtelenek, és csak az aktuális kabinetpolitika igazolására szolgálnak.

Pozitívumként meg kell említenünk a magyar diákok kirándulásainak a megszervezését, a közoktatási dolgozók kataszterének összeállítását. Fontos eredmény a szerb nyelv, mint nem anyanyelv oktatási reformjának alapjául szolgáló standardok elfogadása is, amely ugyan sok tekintetben előrelépés az eddigi állapotokhoz képest, de kritériumait tekintve továbbra is túlzó.

Felsőoktatás

Mindenképpen jelentős az Európa Kollégium beindítása, mégha az zökkenőkkel is történt, azonban rendkívüli szerepe lehet majd a jövőben a közösség megtartó erejének a fejlesztésében és az értelmiségi utánpótlás kinevelésében.

A felsőoktatási és demonstrátori ösztöndíjak továbbra is léteznek, azonban jelentősen megreformálták azokat, felhígítva a jogosultságra vonatkozó feltételrendszert, illetve szigorítva a felhasználási lehetőségeket. A Várady-ösztöndíj is módosításra került.

A felvételi előkészítőket továbbra is megszervezik, csakúgy, mint a szerb nyelvi képzést a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert hallgatók, illetve a középiskolás diákok körében. A 2015-ös évben a felvételi felkészítés jelentős késedelemmel kezdődött és így okafogyottá is vált arra a tanévre vonatkozóan.

Kultúra

A kulturális pályázatok kiírása és lebonyolítása mellett a Topolyai Múzeum önállósulása, a szabadkai Szentháromság szobor eredeti helyére történő visszaállítása, valamint az adai Szarvas Gábor Könyvtár alapítói jogainak átvétele nevezhető a legfőbb csapásvonalnak.

A napi szintű, a Tanácsot érintő hatáskörgyakorláson (véleményezések, kinevezések, jóváhagyások) kívül nem valósultak meg jelentősebb projektumok, ugyanis az említettek még az előző mandátum alatt kezdődtek.

A szabadkai zsinagóga belső tereinek restaurálása késik.

Tájékoztatás

A Tanács legtöbb feszültséget megélő és gerjesztő tevékenységi területe. A Szabadkai Rádió megszűnésének a története (hatezer magyar rádióhallgató támogató aláírása ellenére), Vajdaság nagy részén a helyi tájékoztatási eszközök megszűnése, jogalap nélküli rádióadó létrehozatala, a Tanács által alapított és társalapított médiumok igazgatási szervei tagjainak megfélemlítése a szerv elnöke részéről, a főszerkesztők személye véleményezésének a megszüntetése a munkavállalók részéről, vezető újságírók és a volt főszerkesztő elbocsátása az egyetlen magyar napilaptól, a Tanács elnökének kirohanásaa a saját alapítású lap főszerkesztője ellen... mind rányomta a bélyegét erre a két évre, és megkérdőjelezi a Tanács pártatlan működését.

Hivatalos nyelvhasználat

Ezen a területen a legnagyobb sikert a Tanács vezetése részére Budiszava régi nevének Tiszakálmánfalvára történő visszaállítása jelentette. Kiírásra került a szerbül anyakönyvezett nevek magyarul történő átírási költségeinek visszatérítésére vonatkozó pályázat, azonban megfelelő reklámozás nélkül. 2015-ben és 2016-ban is megszervezték a Tanács jogi-nyelvhasználati tanácskozását, 2016-ban ingyenes volt a részvétel. 2016-ban azonban megszűnt az a többéves nem formális együttműködés a Létünk folyóirattal, amely a tanácskozás előadóinak tanulmányait különszámban jelentette meg.

A hivatalos nyelvhasználati díjak átadása elmaradt, a bizottsági ülések véleményezései kapcsán a Tanács nem fogadott el jelentősebb döntést (egyedül utcanév véleményezések és a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok tagjavaslatai voltak napirenden), a Tanács honlapjának reformja után az addig elérhető tartalmak eltűntek (magyar nyelvű formanyomtatványok, tájékoztató füzetek, egyes fordítások, stb.), a nyelv(rend)őrség eredményeit bemutató honlap (vagy honlaprész) terve bár elkészült, mind a mai napig nem nyilvános. A már elkezdett cselekvési programok is csak részben vagy egyáltalán nem folytatódtak.

A Tanács hivatalos nyelvhasználat terén kifejtett tevékenységéről nincs nyilatkozat, közlemény. A külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ez a terület nincs is a Tanács hatáskörei között.

Többi terület

Az egyéb területeken hatályban lévő stratégiákat szinte kivétel nélkül nem alkalmazzák, pedig a Tanács nem helyezte hatályon kívül azokat.

Szakmai hibák, szándékos szembenállás

A 2014-ben felállt Tanács foglalkoztatottjainak személye csak részben képviseli a kontinuitást a Tanács előző mandátumához képest. A munkavállalók száma lényegében nem csökkent, azonban az új összetételű Tanács megalakulását követő első hónapok személycseréjének később súlyos következményei lettek: szakmai okokból kifolyólag megbukott a Végrehajtó Bizottság és tagjait fel kellett menteni mintegy fél évvel a kinevezésüket követően. Ezen felmondások sora a hivatal mintegy felét érintette, függetlenül attól, hogy esetleg tagjai voltak-e a Tanácsnak vagy sem.

Ahogyan azt a Tanács Alapszabálya is egyértelműen meghatározza, a tanácstagok, így a valamikori munkavállalók köréből kikerült tanácstagok is bármilyen beadványt, javaslatot, módosító indítványt előterjeszthetnek. Ezeket azonban minden alkalommal elutasították, ugyanígy történt a hibákra való rámutatással vagy az új kezdeményezésekkel.

Íme ezekből egy csokorra való, amely mind dokumentálható:

● az alapszabály 10 tanácstag javaslata nélkül lett előterjesztve és elfogadva (ezt nem lehet korrigálni), ezért az alapszabály jogszerűsége ma is vita tárgya lehet,

● az ügyrend elfogadásával nem a meglevő ügyrend lett hatályon kívül helyezve, hanem egy, az azt megelőző – külön előterjesztés került benyújtásra több helyen kérve a módosítást, amelyet figyelmen kívül hagytak (később került módosításra más előterjesztő tollából)

● az első ülések egyikén egy kegyvesztett tanácstag módosító javaslata lesöprésre került,

● téves hivatkozások a fejlécben a következő előterjesztéseknél:

● Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet a munkahelyek belső szervezéséről és rendszerezéséről szóló szabályzata módosításának elfogadásáról),

● Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi pénzügyi terve módosításának elfogadásáról),

● Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi kiadói terve és munkaprogramja módosításának elfogadásáról) – módosító indítványok kerültek benyújtásra de nem azokat fogadták el,

● előterjesztés a meglévő bizottságok hatásköreit rendező határozatok kidolgozását illetően 2015. április 30-ai határidővel – bár ennek nem szabályozása azóta is jelentős problémát okoz, az előterjesztést nem vették figyelembe

● képviselői kérdés: 12 diszkréciós joggal kiosztott hallgatói ösztöndíj jogtalanul, nem a hatályos, nem az érvényben levő, a Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott döntések alapján került kiosztásra ‒ Magyar Szó reagálás, meghazudtolás, sértődöttség, 

● a Magyar Nemzeti Tanács munkája folytonosságának és hatékonyságának biztosítása érdekében három tanácstag Tájékoztatót nyújtott be a Tanács elnökéhez,  mivel két VB döntés nem került jóváhagyásra a Tanács következő ülésén – ez a VB bukását idézte elő,

● az Európa Kollégium Alapszabályának jogszerűtlen elfogadása (az alapító határozat módosítása később került elfogadásra) – az észrevételt elutasították,

● a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, előzetes jóváhagyás helyett véleményezés a zentai Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola esetében,

● a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, egy iskolaszéki tag felmentése során nem került elfogadásra véleményező záradék a felmentésre vonatkozóan – az ülésen került megemlítésre – teljesen figyelmen kívül hagyták,

● az Ügyrend rendelkezéseinek be nem tartása: az összehívások esetében, képviselői kérdésekre adott válaszok tekintetében,

● a kiírt pályázatok jogalapját képező H/13/2012-es határozat törlésre került az Alapszabály elfogadásával (amely alapján kiírásra kerültek a pályázatok több mint 10 millió dinár értékben), miután erre rámutattunk az ülésen a következő ülésre (miután a pályázatok elbírálásra kerültek) egyszerűen kicserélték a honlapon az Alapszabályt, és az új szöveg már nem tartalmazta, hogy a H/13/2012-es határozat törlésre került volna ‒ tehát jogszerűtlen alapszabály-módosítás történt,

● a Pannónia Alapítvány törvénytelen működtetésére vonatkozó döntés, a választási igéretek be nem tartása (Szabadkai Rádió),

● azon Magyar Összefogás listán mandátumot nyert képviselőket, akik időközben a Magyar Mozgalom nevű szervezet tagjaivá váltak, előzetes vagy akár utólagos tájékoztatás nélkül kizárták a Magyar Összefogás frakcióból. Lehetőséget nem kaptak, hogy kifejtsék álláspontjukat a kérdésről, illetve döntsenek, a továbbiakban is részt kívánnak-e venni a Magyar Összefogás frakció munkájában. Ezen lépést követően akár logikusnak is nevezhető az a magatartás a Tanács vezetése részéről, amely elutasítja ezen tanácstagok indítványait, hozzászólásait, stb. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elutasító, kirekesztő hozzáállás már a mozgalom megalakulása előtt is tetten érhető, ahogyan ezt a fentiekben felsorolt ügyek dátumai is bizonyítják.

● az elvándorlással kapcsolatos kutatásra vonatkozó beadvány elutasítása, stb.

Zárógondolat

Az MNT két éves működése folyamán sajnálatosan elveszítette azt a tekintélyét és súlyát, ami jellemző volt rá, határon innen és túl. Számos közösségileg fontos témáról nem nyilatkozik, nem foglal állást a hatáskörébe tartozó kérdésekben, pl. a könyvtári magyar dolgozók elbocsájtása Zomborban, felvételi vizsga a jogi karon, a Népszínház vezetőváltása, a helyi magyar nyelvű rádióadások megszűnése, stb. Saját jogi kereteinek alakításáról sem volt véleménye. A testület nem tárgyalt a kisebbségi akciótervről, a kisebbségi és nemzeti tanácsi törvény újraírásáról sem. Más esetben kimondottan a VMSZ politikai irányított szerveként a magyar-magyar leszámolások eszközévé vált, lásd iskolaigazgatók leváltása és annak kísérlete, újságírók ellehetetlenítése, az MNT által alapított magyar nyelvű médiumok pártmédiává silányítása, a médiaszabadság korlátozása.

Az MNT hivatalának megtizedelésével sajnos az első olyan magyar intézmény lett, amely magyar embereket tett az utcára, hagyott egzisztencia nélkül, ezzel olyan modellt teremtve, amely sajnálatosan azóta is tovább él az általa alapított intézményekben.

A stratégiai tervezés és cselekvés leépítésével a szakmai működésének keretei viszonylagossá és mérhetetlenné váltak, ezáltal magyar közösségünk közérzetének, lehetőségeinek meghatározó és  irányító szerepkörét is elengedte, pártpolitikától függővé tette.

Szabadka, 2016. december 13.

Bacskulin István, tanácstag sk.

Beretka Katinka, tanácstag sk.

Joó Horti Lívia, tanácstag sk.

Németh Ernő, tanácstag sk.

Siflis Zoltán, tanácstag sk.

Tari István, tanácstag sk.

Várkonyi Zsolt, tanácstag sk.

Zsoldos Ferenc, tanácstag sk. 

(Magyar Mozgalom, 2016. december 28.)

Tolnai Szabolcs filmrendező a Palicsi fesztivál tanácsából való távozásáról

A Naplo.org kivonatosan ismerteti a Hrvatska riječ című lap Tolnai Szabolccsal készített interjúját.

*

Napi ajánló
Tolnai Szabolcs filmrendező a Palicsi fesztivál tanácsából való távozásáról
Emberi, de szakmai okok miatt is

„Nem vagyok hajlandó ezt a munkát szakmaiatlan pártkáderekkel folytatni.”

A Hrvatska riječnek adott interjújában Tolnai Szabolcs rendező elmondta, hogy Siflis Zoltán rendező eltávolítása után (a szabadkai önkormányzat döntött Siflis menesztéséről az általa is összegrundolt palicsi filmfesztivál tanácsából és helyette egy, a szakmában járatlan, VMSZ-közeli személyt nevezett ki) mondott le társadalmi munkában vállalt funkciójáról.
„Ennek az elhatározásomnak elsősorban emberi és szakmai okai vannak. Politikai legkevésbé. Siflis Zoltán munkájával kiérdemelte elismerésünket. Nem értettem vele egyet néhány politikai megnyilvánulása miatt, sőt, úgy vélem, hogy szervilis magatartásával maga is hozzájárult ahhoz, hogy egyetlen párt vegye át az irányítást a Magyar Nemzeti Tanács felett és, hogy megszűnjön a pluralizmus a magyar nemzeti kisebbségnél. Ez bumerángként ütött vissza rá. De nem hunyhatok szemet és maradhatok közömbös, amikor erkölcsileg és anyagilag aláznak meg egy nyugdíj előtt álló embert, bármelyik pártból legyen is.”
Az interjúban Tolnai a profi szakemberekből álló tanácsbeli (Mira Banjac, Slobodan Lečić, Radoslav Zelenović, Petar Mitrić) munkája nagy örömmel töltötte el, nem kevésbe a fesztivál nemzetközi sikere.
„Nem vagyok hajlandó ezt a munkát szakmaiatlan pártkáderekkel folytatni.”
Arra a kérdésre, hogy lát-e arra esélyt, hogy a tanács többi tagja is benyújtja lemondását, Tolnai Szabolcs azt válaszolta: nem bocsátkozna találgatásokba.
A tanács már korábban aggodalmát fejezte ki Siflis Zoltán minden indoklást és szakmai minősítést nélkülöző eltávolítása miatt. Lesz-e ezeknek a nyilvános nézetkülönbségeknek kihatása a fesztivál munkájára, kérdezte a Hrvatska riječ riportere. Tolnai válasza: „Minden elképzelhető és ismerve a körülményeket biztos vagyok benne, hogy a gondok sűrűsödni fognak és kihatnak magára a fesztiválra is.”

(Naplo.org, 2016. december 20.)

A Magyar Mozgalom élt, él és élni fog!

A Magyar Mozgalom honlapján teszi közzé Zsoldos Ferenc írását Korhecz Tamás alkotmánybírói jelöléséről.

*

A Magyar Mozgalom élt, él és élni fog!

Az elmúlt hét a Korhecz Tamás alkotmánybírósági jelölésével kapcsolatos történésektől volt hangos. Nem véletlen, hisz Korhecz Tamás személye a délvidéki magyarságon belül megkerülhetetlen. Több más sikere mellett kétségkívül a legnagyobb tette a Kárpát-medence továbbra is egyetlen autonóm szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak 2010 – 2014 közötti vezetése és megerősítése volt. Tette ezt a jogszabályi keretek megtervezésével, majd elnökként hiánypótló stratégiák megteremtésével és a mindenkinek baráti jobbot nyújtó együttműködés lehetőségével. Az elmúlt száz év zivataros magyar történelmében is kiemelkedő volt e munka jelentősége.

E sikert azonban 2014-ben a párt (a VMSZ) kerékbe törte, megirigyelte az MNT társadalmi sikereit, közösségi népszerűségét. Része volt ez a párt által a teljes délvidéki magyar közösségre való rátenyerelésnek, egy végsőkig hierarchikus, mindenkit csak szolgaként kezelő zsarnoki rendszer kiépítésének.

Ennek mondott 2015. augusztus 20-án Korhecz Tamás is nemet, s kétségkívül az ekkor létrejövő Magyar Mozgalom emblematikus figurája lett. Ő írta meg a Hitvallást, ő lett a mozgalom egyik társelnöke, s kétségkívül ő volt az az ember, akire épülhetett volna a délvidéki magyar zsarnokság megdöntése után egy újabb, szabadabb és demokratikus világ felépítése.

Ezért is megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy Tamás eltávolodott a mozgalom szellemiségétől. Az a személy, aki a délvidéki közéleti személyek közül kétségkívül a legnagyobb hitelességgel rendelkezett a nép szemében, hiszen az emberek hittek és bíztak benne. Ezt a tettét persze sokféleképpen lehet magyarázni, de tény, hogy úgy vállalta el annak a pártnak a jelölését, amely folyamatosan a mozgalomban lévő emberek egzisztenciájára tör, hogy közben ezt a mozgalomban senkivel sem tudatta vagy beszélte meg.

Tamás tette ellenére a mozgalom élni fog tovább, mert ahogy ő mondta többször, a mozgalom több, mint egy ember. A mozgalom nem érdekszövetség, hanem egy lelki szabadságharc. Lelkisége ellenére ez a szabadságharc része azoknak a magyar történelemben korábban megtörtént lázadásoknak, amikor a magyarság felkelt az aktuális zsarnokai ellen. Emiatt van benne az a hatalmas erő is, ami miatt az elmúlt hónapokban elszenvedett sorozatos támadásokat is túlélte, s töretlenül dolgozott tovább.

Bennünket, mozgalmárokat ugyanis az köt össze, hogy élhetetlennek tartjuk a párt korlátlan és embertelen hatalmát, s minden eszközzel küzdünk azért, hogy a párt csúcsán lévő két személy (Pásztor István és Lovas Ildikó) hatalma megdőljön, s újra normalizálódjon az élet a Délvidéken.

A zsarnokság eleve egy rossz rendszer, de kisebbségi közösségben hatványozottan káros is. Hiszen kisebbségi közösségben, a többségi környezet állandó homogenizáló hatásának következtében, nap mint nap hitet kell tenni az adott kisebbséghez való tartozás mellett. Amikor otthon vagy az utcán magyarul beszélünk, amikor gyermekeinket magyar iskolába íratjuk, amikor megtartjuk a nemzeti ünnepeinket és elénekeljük a nemzeti imádságunkat. Ehhez az állandó kiálláshoz többlet energia szükséges, s azért káros a zsarnokság, mert az embereket szolgákká zülleszti le, megfosztja őket a szabad emberek erejétől és energiájától. S épp emiatt végső soron a zsarnokság az adott nemzeti közösség erejét ássa alá.

Ebben a kérdésben nem tudjuk megkerülni a magyar kormánynak, a nemzet kormányának a felelősségét sem. A nemzet kormánya egyértelműen a VMSZ, s ezáltal ennek zsarnoki hatalma mellett tör lándzsát, s támogatja azt minden erejével. Tudom, hogy ez a furcsa cselekedete tágabb kontextusban értelmezhető csak. Tudom, értem és elfogadom, hogy a 21. század globalizációs kihívásainak csak az erős nemzetek, s az erős nemzetállamok tudnak ellenállni. Azt is értem, hogy Magyarország ezt úgy tudja sikeresen megtenni, hogy szélesebb kelet-európai szövetséget teremt meg e cél érdekében, s ennek keretében rendezni kellett, az egyébként a határon túli magyarok miatt ellenérdekelt, szomszéd országokkal is a viszonyt. Hosszú távon a magyarság érdeke is az, hogy békességben éljen ezekkel a népekkel.

De azt már nem értem, s nem tudom elfogadni, hogy a szomszéd népekkel való viszony rendezésének asztalán nemzeti érdekeket akár részben is feláldozzon. S teszi ezt most a Magyar Mozgalom ellen is (ha csak közvetetten is), amikor a magyar nép egyik lelki szabadságharcát kívánja ellehetetleníteni. Ezzel valójában már a nemzet erejét ássa alá, amit nemzeti kormányként nem tehet meg, hisz a magyar nemzet hosszú távú ereje pont a tagjainak a szabadság és a közösség melletti sziklaszilárd kiállásában van.

Sajnos, nem hiszem, hogy ezekben a kérdésekben a közeljövőben bármi is változni fog, ennek ellenére a harcot és a küzdelmet folytatjuk tovább. S bármit is szeretnének az ellenfeleink, a Magyar Mozgalom élt, él és élni fog!

(Magyar Mozgalom, 2016. december 10.)

Kiadvány jelent meg a második világháború ártatlan délvidéki magyar áldozatairól

A Magyar Távirati Iroda ismerteti Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének a Vajdaság Ma hírportálnak adott interjúját.

*

Szerbia-Vajdaság-magyarság-megemlékezés

Kiadvány jelent meg a második világháború ártatlan délvidéki magyar áldozatairól

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Szabadka, 2016. november 2., szerda (MTI) - A második világháború ártatlan délvidéki magyar áldozatainak tömegsírjait feltáró és összegző kiadvány jelent meg a Vajdaságban – jelentette be Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a Vajdaság Ma című délvidéki hírportálnak adott szerdai interjújában.

Az MNT elnöke közölte, hogy az új kiadványban a szerb partizánok által 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatok tömegsírjainak műholdas, számítógépes globális helymeghatározásai, azaz GPS-koordinátái szerepelnek a helytörténeti adatok, tények és számadatok mellett.

A hosszú évek óta zajló munkát lezáró kötet a tömegsírokat tárja fel, azt azonban továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan hány áldozat nyugszik ezekben a sírokban. A kötet tartalmazza ugyanakkor az áldozatok becsült számát, amelyet életrajzi adatokból, valamint a feltárt források alapján határoztak meg.

A kutatók főként a túlélőkkel, emlékezőkkel készítettek interjúkat, lefényképezték a helyszíneket, és begyűjtöttek minden fennmaradt adatot. „Ez az útmutató segít majd abban, hogy a települések emléktáblát, keresztet, rövid feliratot tudjanak elhelyezni, hogy a koszorúzás nemcsak most, hanem a jövő nemzedék számára is útmutató legyen az emlékezet őrzésére” – hangsúlyozta Hajnal Jenő.

Mint mondta, felmerült az újratemetés lehetősége is, ugyanakkor úgy vélte: „Annyit szenvedtek ezek az emberek, hogy a jövőnek a megbékélésről, az emlékek megőrzéséről kell szólnia, a hamvakat pedig hagyjuk ott, ahová a 72 évvel ezelőtti események tették őket”.

Hajnal Jenő hozzáfűzte, hogy decemberben egy konferencia keretében tervezik bemutatni azt a kutatómunkát, amelyet a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság végzett a témában.

kma \ kgf \ btz

MTI 2016. november 2., szerda 19:13

(Magyar Távirati Iroda, 2016. november 2.)

Vajdasági médiaháború

A Népszava kisebbfajta háttérelemzést tesz közzé arról, milyen körülmények vezettek a Szabad Magyar Szó létrehozásához.

*

A sajtószabadság korlátozásával, politikai tisztogatással vádolják a VMSZ-t

Vajdasági médiaháború

Puccs történt a vajdasági magyar sajtóban, vasárnaptól az egyetlen szerbiai országos magyar nyomtatott napilap, a Magyar Szó internetes címén egy új, Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta az olvasókat. Ez egy hosszú hónapok óta tartó magyar média- és kulturális háború végkifejlete, a vajdasági magyar kulturális élet szereplői ugyanis politikai nyomásgyakorlásra, a sajtó és véleményszabadság korlátozására panaszkodtak.

Nem a szerb hatalom avatkozott bele a vajdasági magyar kulturális életbe, nem belgrádi intézkedések indították el a hónapok óta dúló magyar médiaháborút és eredményezték a Szabad Magyar Szó megszületését. A kulturális és médiaharc pedig nem véletlenül esik egybe a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szakadásával és a Magyar Mozgalom megjelenésével sem. A Pásztor István vezette VMSZ-t és a kisebbségi támogatásokat is kezelő Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) az utóbbi időben egyre gyakrabban és nyíltabban vádolták azzal, hogy megengedhetetlen módon korlátozzák a sajtó- és véleményszabadságot. A vajdasági magyarság rendelkezik kulturális autonómiával, az MNT pedig a vajdasági magyar országos kisebbségi önkormányzati szerve, amely törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar közösséget, részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben – mint például a magyarok által is jelentős számban lakott települések hivatalos magyar elnevezése – döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, valamint intézményeket alapíthat és működtethet. A szerb költségvetési forrásokat kezelő MNT irányítása alatt működik a tulajdonképpeni vajdasági magyar kulturális intézményrendszer.

Az elégedetlenségek nem újkeletűek, de idén nyáron váltak kezelhetetlenné, amikor a lapalapítói jogkörrel rendelkező MNT úgy döntött, hogy a továbbiakban nincs szükség arra, hogy az egyetlen délvidéki magyar napilapnál, a Magyar Szónál és a Hét Nap hetilapnál a főszerkesztők megválasztásakor kikérjék a szerkesztőségek munkatársainak a véleményét. Előzőleg több főszerkesztőt leváltottak, munkatársakat rúgtak ki – és nemcsak a médiában, más kulturális intézményeknél is. Tüntetésre is sor került, a tiltakozók azt állították, hogy az egyre inkább a VMSZ végrehajtó szerveként működő nemzetiségi önkormányzati testület épp a politikai nyomásgyakorlás visszaszorítását célzó új szerb médiatörvényt használta fel arra, hogy szerzett jogokat megkurtítson és kedve szerint, politikai alapon nevezhessen ki a számára megfelelő szerkesztőségi vezetőket. Olyan vélemények hangzottak el, hogy a VMSZ egyre inkább az erő jegyében politizál, elnyom és kiszorít minden más véleményt, tisztogatásokat hajt végre a magyar kulturális életben, a médiát pedig pártfaliújsággá silányítja, a használt módszerek pedig a parancsuralmi rendszerek módszereire emlékeztetnek. (A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete elnökének felszólalását az MNT ülésen például azzal utasították el, hogy „akinek ez nem tetszik, az foghatja a sátorfáját, és elmehet”.)

A Szabad Magyar Szót most tiltakozásképpen útnak indító Purger Tibor, a domain Egyesült Államokban élő tulajdonosa júliusban nyílt levelet intézett Pásztor István VMSZ elnökhöz, az MNT elnökéhez, valamint a Magyar Szó új főszerkesztőjéhez, amelyben arra kérte az érintetteket, tegyenek valamit a szakmai színvonal romlásának megállításáért. Semmi változás nem történt, ez vezetett a mostani szakításhoz. A Szabad Magyar Szó vezetősége tegnap közleményt adott ki, amelyben tudatta: a domaintulajdonos Purger Tibor azért döntött így, mert a Magyar Szó olyan mértékben vált a hatalom kiszolgálójává, amilyenre még az egypártrendszer utolsó évtizedeiben sem volt példa.

(Népszava, 2016. október 25.)

Mert: ELÉG VOLT!

A Mondjanakle.blogspot.hu weboldalon megjelenik a Varjú Márta, Ökrész Rozália, Újhelyi Lukács és Hajnal Jenő lemondását követelő petíció.

*

Mert: ELÉG VOLT!

Mi, a Magyar Szó olvasói követeljük Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Újhelyi Lukács, a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azonnali és visszavonhatatlan lemondását a fent felsorolt tisztségeikről.

Mert: ELÉG VOLT!

Követeljük Varjú Márta lemondását, mert soha nem látott mélységekbe taszította a vajdasági magyarság egyetlen napilapját, szakmai, erkölcsi és emberi értelemben egyaránt. Mert főszerkesztői „munkájának” öt éve alatt olvashatatlan pártközlönnyé züllesztette az itt élő magyarság szellemi csúcsintézményét. Mert a VMSZ-ből érkező napiparancsok teljesítésén kívül semmi más nem érdekli – a legkevésbé az újság példányszáma, amely már évek óta folyamatos zuhanórepülésben van. Mert átgázol a saját munkatársai életén, egzisztenciáján, becsületén és méltóságán, csak azért, hogy ő a székében maradhasson. Mert tönkretette egyetlen napilapunkat.

Követeljük Ökrész Rozália lemondását, mert mindvégig tűrte, elnézte és nem akadályozta meg Varjú Márta romboló tevékenységét. Mert a VMSZ parancsára beállt a végrehajtók sorába, és ahelyett, hogy védte volna, aláírásával pecsételte meg saját munkatársai sorsát, egzisztenciáját és életét. Mert ezzel elvesztette vezetői, emberi és erkölcsi hitelét. Mert segédkezett és asszisztált egyetlen napilapunk teljes tönkretételében.

Követeljük Újhelyi Lukács lemondását, mert férfihez és emberhez méltatlan módon zaklatta és fenyegette az általa vezetett testület hölgytagjait, mert nem tartotta tiszteletben a Magyar Szó Lapkiadó Kft. alapítói okiratát (holott tisztségénél fogva épp neki kellene elsősorban ügyelnie a szabályok és előírások betartására), mert felelősség terheli a Magyar Szóban kialakult helyzetért. Mert a színfalak mögé bújva, nyilvánosságot nem vállalva, önkényes diktátorként dönt kirúgásokról, leváltásokról, lefokozásokról, politikai és egzisztenciális kivégzésekről. Mert a VMSZ parancsára beállt a végrehajtók sorába. Mert tevékenysége káros és romboló nem csak a Magyar Szó, hanem egész közösségünk számára.

Követeljük Hajnal Jenő lemondását, mert a vajdasági magyarság legfelsőbb önkormányzati szervének vezetőjeként tűrte, elnézte és nem akadályozta meg a Magyar Szó vezetőinek romboló tevékenységét. Mert nem csak tűrte és elnézte, hanem felszólalásaival és szavazatával is támogatta a rombolást. Mert nem óvta és vigyázta a rá bízott szellemi csúcsintézmény hitelét és tekintélyét, hanem segédkezett annak lerombolásában. Mert ezzel elvesztette politikai és erkölcsi hitelét.

ELÉG VOLT!

A Magyar Szó volt és jelenlegi olvasói

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Mi, čitaoci Mađar so-a zahtevamo trenutnu i neopozivu ostavku glavne urednice Mađar so-a Marte Varju, direktorice D.O.O. Mađar so Rozalije Ekres, predsednika Tela Ovlascenih Lica Lukača Ujheljija i predsednika Nacionalnog Saveta Mađarske Nacionalne Manjine Jenea Hajnala sa navedenih dužnosti.

DOSTA NAM JE!

Zahtevamo ostavku Marte Varju, jer je srozala u neviđene dubine jedini dnevni list vojvođanskih Mađara u stručnom, moralnom, i ljudskom smislu. Jer je za pet godine njenog uređivanja jedna od najznačajnijih intelektualnih institucija vojvođanskih Mađara srozana na nivo najobičnijeg stranačkog almanaha. Jer je ne interesuje ništa osim ispunjavanja dnevnih zapovesti koje stižu iz SVM-a – a najmanje tiraž novina, koji je za vreme njene „vladavine“ u stalnom padu. Jer gazi preko života, egzistencije, poštenja i dostojanstva svojih saradnika samo da bi ona ostala u svojoj fotelji. Jer je upropastila naš jedini dnevnik.

Zahtevamo ostavku Rozalije Ekres, jer je sve vreme trpela i praštala rušilačke aktivnosti Marte Varju, koje nije sprečavala. Jer je na nalog SVM-a stala u red izvršilaca i umesto da je branila, svojim je potpisom zapečatila sudbinu, egzistenciju i život sopstvenih saradnika. Jer je time izgubila ljudski i moralni kredibilitet, preko potreban za rukovodioca. Jer je asistirala i pomagala u potpunom upropašćenju našeg jedinog dnevnika.

Zahtevamo ostavku Lukača Ujheljija, jer je muškarcu i čoveku nedolično pretio ženskim članovima tela kojim rukovodi, jer ih je šikanirao, jer nije ispoštovao osnivački akt D.O.O. Mađar so-a (mada bi prema funkciji baš on morao u prvom redu paziti na poštovanje propisa i pravila), jer snosi odgovornost za situaciju koja je nastala u Mađar so-u. Jer iza kulisa, sakrivajući se od javnosti, poput samovoljnog diktatora odlučuje o otpuštanjima, smenama, razrešenjima, političkim i egzistencijalnim egzekucijama. Jer je na nalog SVM-a stao u red izvršilaca. Jer je njegova aktivnost štetna i rušilačka ne samo za Mađar so, nego i za celu našu zajednicu.

Zahtevamo ostavku Jenea Hajnala, jer je kao čelnik najviše autonomne instance vojvođanskih Mađara trpeo i praštao rušilačke aktivnosti rukovodioca Mađar so-a, i jer nije sprečio to isto rušenje. Jer ne samo da je trpeo i praštao, nego je sa svojim govorima i svojim glasom i podržavao rušenje. Jer nije čuvao i branio kredibilitet i ugled institucije koja mu je poverena, nego je čak i pomagao u njenom rušenju. Jer je time izgubio politički i moralni kredibilitet.

DOSTA JE BILO!

Nekadašnji i sadašnji čitaoci Mađar so-a

A Magyar Szó egykori és jelenlegi olvasói, akik aláírásukkal követelik a felelősök lemondását:

Nekadašnji i sadašnji čitaoci Mađar so-a koji svojim potpisima zahtevaju ostavku odgovornih:

	Név	foglalkozás	lakhely
1	Soós Edit	nyugalmazott biológiatanár	Szabadka
2	Haskó István	vállalkozó	Hajdújárás
3	Csúszó Endre	magas szakképzett villanyszerelő	Szabadka
4	Csúszó Rebeka	textiltechnikus	Szabadka
5	Dr. Csányi Erzsébet	tanszékvezető egyetemi tanár	Újvidék
6	Dr. Horváth Futó Hargita	egyetemi tanár	Szenttamás
7	Horváth Tibor	elektromérnök	Szenttamás
8	Borsos Csilla	osztálytanító	Törökkanizsa
9	Joó Csaba	villamosmérnök, vállalkozó	Szabadka
10	Ladócki György	fémesztergályos	Magyarkanizsa
11	Joó Horti Lívia	pszichológus	Szabadka
12	Dorogi Endre	földrajztanár	Nagybecskerek
13	Sándor József	szövetkezeti igazgató, képviselő	Zenta
14	Dr. Novák Anikó	egyetemi docens	Magyarkanizsa
15	Molnár Márta	magyartanár	Kishegyes
16	Dr. Korhecz Tamás	egyetemi tanár	Palics
17	Dr. Lepeš Josip	egyetemi docens	Magyarkanizsa
18	Tomek Viktor	újságíró	Szabadka
19	Légvári Ágoston	fizikatanár	Bácsföldvár
20	Zsoldos Ferenc	történelemtanár	Zenta
21	Zillich Anna	német nyelv és irodalomtanár	Szabadka
22	Szabó Andrea	iskolapedagógus	Topolya
23	Kerekes Sándor	nyugalmazott művésztanár	Szabadka
24	Szabó Batancs Erika	háztartásbeli	Szabadka
25	Mengyán Pletikoszity Ildikó	pszichológus	Bajsa
26	Pozsár Irén	nyugdíjas	Szabadka
27	Gloncsák László	Szabadkai Rádió volt munkatársa, munkanélküli	Szabadka
28	Lázár Zoltán	munkás	Szabadka
29	Lázár Elvira	munkás	Szabadka
30	Gyermán Ibolya	adminisztratív titkár	Magyarcsernye
31	Dr. Gyermán Attila	orvos	Magyarcsernye
32	Cvitkó Ilona	nyugdíjas	Szabadka
33	Pozsár Valéria	háztartásbeli	Szabadka
34	Börcsök Erzsébet	nyugdíjas	Szabadka
35	Nagy Olajos Anna	háztartásbeli	Szabadka
36	Fero Rumenka	nyugdíjas	Szabadka
37	Szabó Batancs Livia	munkás	Szabadka
38	Várkonyi Zsolt	okleveles jogász	Ada
39	Szendi Zsolt	egészségügyi menedzser	Szabadka
40	Ljudmila Gubik Janković	újságíró	Zenta
41	Horváth Ódry Márta	magyartanár	Nemesmilitics
42	Gajda Nóra	textilipari technikus	Hajdújárás
43	Maglai Jenő	ügyvéd	Bajmok
44	Dr. Maglai Ildikó	fogszakorvos	Szabadka
45	Sablauer Brindza Beatrix	jogász	Topolya
46	Sövény Ferenc	vállalkozó	Palics
47	Szilágyi Dorottya	vállalkozó	Palics
48	Evetović Boban	jogász	Szabadka
49	Natalija Jakovljević	újságíró	Szabadka
50	Jávor Pál	adatfeldolgozó	Szabadka
51	Góbor Szénási Anna	hordozási tanácsadó	Palics
52	Góbor Attila	elektrotechnikus	Palics
53	Kormányos Ágnes	óvónő	Zenta
54	Kucsera Géza	nyugalmazott tanár	Szabadka
55	Kriska Olivér	egyetemi hallgató	Magyarkanizsa
56	Dobranic Aranka	pénzügyi tanácsadó	Újvidék
57	Simon Róbert	pszichológus	Zenta
58	Sátai Róbert	osztálytanító	Magyarkanizsa
59	Hernyák Vicei Natália	színművész	Szabadka
60	Greguss Erdélyi Hermina	színművész	Szabadka
61	Greguss Zalán	színművész	Szabadka
62	Kalmár Zsuzsa	színművész	Palics
63	Mezei Zoltán	színművész	Palics
64	Hernyák György	rendező	Szabadka
65	Csernik Árpád	színművész	Palics
66	Pesitz Mónika	színművész	Palics
67	Barna Léna	egyetemi hallgató	Zenta
68	Szőke Sarolta	művészeti titkár	Szabadka
69	Szőke Attila	színművész	Szabadka
70	Kovács Nemes Andor	színművész	Szabadka
71	Basity Erika	vállalkozó	Szabadka
72	Milišić Milutin	vállalkozó	Szabadka
73	Baráti Róbert	vállalkozó	Tornyos
74	Pásztor Zoltán	munkanélküli	Zenta
75	Vataščin Péter	etnológus	Szabadka
76	Nagy Bata Brigita	egyetemi hallgató	Zenta
77	Baráti Ákos	egyetemi hallgató	Tornyos
78	Simon Zoltán	nyugdíjas	Zenta
79	Bódis Gábor	újságíró	Szabadka
80	Bata Tibor	áruellenőr	Zenta
81	Sisák Lídia	informatikus	Budapest
82	Sisák Valentina	óvónő	Gunaras
83	Sisák Valéria	háztartásbeli	Gunaras
84	Urbán Gábor	chef	London
85	Balla Lajos	nyugdíjas, volt pedagógus	Oromhegyes
86	Sisák László	sofőr	Gunaras
87	Dr. Dévavári Zoltán	történész	Szabadka
88	Sisák Erzsébet	nyugdíjas	Gunaras
89	Borbély Tivadar	vállalkozó	Bácskossuthfalva
90	Cseh Ibolya	nyugdíjas	Szabadka
91	Papp Erika	tolmács	Szabadka
92	Danyi Szilvia	irodavezető	Zenta
93	Borbély Kálnán Viktória	óvónő	Bácskossuthfalva
94	Balassy Gyula	nyugdíjas	Zenta
95	Horák Anett	közgazdász technikus	Bácskossuthfalva
96	Szőcs Balassy Ildikó	nyugdíjas	Zenta
97	Borbély Teréz	vállalkozó	Bácskossuthfalva
98	Dr. Bence Erika	egyetemi tanár	Kupuszina
99	Dr. Ispánovics Csapó Julianna	egyetemi tanár	Bezdán
100	Ispánovics József	rendszergazda	Bezdán
101	Tóth László	területi képviselő	Zenta
102	Huzsvár József	nyugdíjas	Szabadka
103	Tóth Imre	újságíró	Szabadka
104	Tóth Dóra	ápoló	Szabadka
105	Gyulai Zsolt	vállalkozó	Szabadka
106	Sebők Ferenc	tanár	Szabadka
107	Knézi Péter	okleveles jogász	Óbecse
108	Varga László	okleveles jogász	Palics
109	Németh János	nyugdíjas újságíró	Szabadka
110	Németh Piroska	nyugdíjas könyvelő	Szabadka
111	Pejak Dejan	vállalkozó	Magyarkanizsa
112	Kiss Márta	építészmérnök	Magyarkanizsa
113	Mák János	tanügyi dolgozó	Magyarkanizsa
114	Halász Mónika	önkormányzati képviselő	Magyarkanizsa
115	Gajódi Csaba	tanuló	Magyarkanizsa
116	Sztojánovity Gábor	építésztechnikus	Szabadka
117	Dr. Kovács Sárkány Hajnalka	élelmiszertudományok doktora, auditor	Horgos
118	Dr. Kovács Vilmos	élelmiszertudományok doktora, auditor	Horgos
119	Sztojánovity Teréz	fényképész	Szabadka
120	Magyar Zoltán	fémesztergályos	Szabadka
121	Csányi Mihály	nyugalmazott magyartanár	Magyarcsernye
122	Futó Zsuzsanna	egészségügyi laboráns	Szabadka
123	Perčić Dianna	kozmetikus	Szabadka
124	Kenderesi Leona	állatorvos	Szabadka
125	Kovács Csilla	tanítónő	Magyarcsernye
126	Kovács László	magyartanár	Magyarcsernye
127	Kovács János	földműves	Magyarcsernye
128	Müller Éva	építésztechnikus	Magyarkanizsa
129	Hernyák Zsóka	egyetemi hallgató	Szabadka
130	Sárcsevity Bea	doktorandusz	Szabadka
131	Győri Norbert	szociológus	Zenta
132	Szabó Palócz Orsolya	egyetemi hallgató	Budapest
133	Rajsli Baranyi Emese	okleveles közgazdász	Szabadka
134	Szilágyi Andrea	konfekciós technikus	Szabadka
135	Garai Zsolt	vállalkozó	Szabadka
136	Gajda Attila	tanár	Zenta-Szeged
137	Gábor László	villanyszerelő	Zenta
138	Kovács János	gépészmérnök	Szabadka
139	Takács Sziráczky Katalin	színművész	Palics
140	Szalma Baksi Zsuzsanna	nyugalmazott jogász technikus	Szabadka
141	Légvári Katica	nyugalmazott tisztviselő	Bácsföldvár
142	Kulhanek Edina	munkanélküli	Szabadka
143	Papp Klára	újságíró	Budapest
144	Vörös Mária	cipőfelsőrész készítő	Csantavér
145	Vörös Rudolf	kőműves mester	Csantavér
146	Vörös Teodóra	tanuló	Csantavér
147	Vörös Erzsébet	nyugdíjas	Csantavér
148	Dr. Cservenák Péter	orvos	Topolya
149	Korhecz Dalma	egyetemi hallgató	Palics
150	Papp Katalin	egyetemi hallgató	Szabadka
151	Bakos Rebeka	egyetemi hallgató	Csantavér
152	Csicsai Ildikó	munkanélküli	Zenta
153	Özvegy Csaba	munkanélküli gyári munkás	Zenta
154	Özvegy Tünde	munkanélküli kertészmérnök	Zenta
155	Vicei Károly	irodalmár	Zenta
156	Varga Róbert	vállalkozó	Zenta
157	Sáfrány Ferenc	nyugalmazott újságíró	Szeged-Zenta
158	Krizsán Nándor	nyugdíjas, internetes portál szerkesztője	Zenta
159	Zsíros Jankelić Anikó	testneveléstanár	Zenta
160	Gubik Krisztián	tanuló	Zenta
161	Boros Gyevi Endre	sportelemző	Zenta
162	Papdancsó Tünde	marketing menedzser	Zenta/Milton Keyes (UK)
163	Kozma Rita	pedagógus	Horgos
164	Gál Hedda	énekesnő, költő	Zenta/Budapest
165	Kurunczi Veronika	nyugalmazott osztálytanító	Oromhegyes
166	Kókai Zsolt	munkanélküli	Zenta
167	Csízik Károly	munkanélküli	Zenta
168	Sándor Terézia	nyugdíjas	Zenta
169	Tolmácsy Géza	könyvelő	Zenta
170	Híres B. Ede	nyugdíjas	Buránysor
171	Rácz Szabó László	programozó	Zenta
172	Lenkes László	fordító	Temerin
173	Veréb Lóránt	pedagógus	Zenta/Szabadka
174	Mánich Andrea	jóga oktató	Hajdújárás/Weyarn
175	Sremčev Rózsa	menedzser	Belgrád
176	Gyurkovics Virág	újságíró	Szabadka
177	Apró Szilvia	tanár	Szabadka
178	Hauk Henrih	ellenőr	Szabadka
179	Petrović Julianna	élelmiszeripari dolgozó	Szabadka
180	Nagy Jenő	villamosmérnök	Szabadka
181	Nagy Ildikó	vegyésztechnikus	Szabadka
182	Tamási Mária	nyugalmazott tanítónő	Szabadka
183	Szénási Vilmos	nyugdíjas	Szabadka
184	Szabó László	nyugdíjas	Zenta
185	Csonka Áron	tanár	Ada

186	Dr. Toldi Éva	egyetemi tanár	Újvidék
187	Kontra Ferenc	író	Újvidék
188	Pásztor Sándor	a Magyar Szó volt újságírója	Újvidék
189	Dr. Pásztor-Kicsi Mária	egyetemi tanár	Újvidék
190	Góbor Zoltán	építészmérnök	Újvidék
191	Pósa Erika		Magyarkanizsa
192	Vijatov Anikó	nyugdíjas	Zenta
193	Grabovac Dávid	állatorvos	Szabadka

194	Híres Mária	nyugdíjas	Buránysor
195	Horvát Ferenc		Zenta
196	Csernik Erzsébet	nyugdíjas	Topolya
197	Szabó Heléna	magyartanár	Hajdújárás
198	Pósa Ilona	nyugdíjas	Magyarkanizsa
199	ifj. Báló László	termodinamikai szaktanácsadó	Magyarkanizsa
200	Kókai Csilla	egyetemi hallgató	Zenta
201	Horti Szabolcs	egyetemi hallgató	Zenta
202	Szeles Csaba	vállalkozó	Zenta
203	Bende Ilona	gyermekorvos	Magyarkanizsa
204	Mura Nikoletta	varrónő	Felsőhegy
205	Szepcsik Mária	egyetemi hallgató	Felsőhegy
206	Ilcsik Szebasztián	gépészmérnök	Magyarkanizsa
207	Molnár Matild	nyugdíjas	Szabadka
208	Molnár László	nyugdíjas	Szabadka
209	Kovács Iván	állatorvos	Újvidék
210	Jánosi Károly	nyugdíjas	Magyarkanizsa
211	Fenyvesi István	nyugdíjas	Szenttamás
212	Poborai Örs	egyetemi hallgató	Mohol
213	Bajtai Tibor	villanyszerelő	Királyhalom
214	Bajtai Mária	fodrász	Királyhalom
215	Romoda Ferenc	közgazdász-technikus	Óbecse
216	Romoda Renáta	doktorandusz	Óbecse
217	Somogyi István	nyugalmazott gépészmérnök	Törökkanizsa
218	Fehér Tamás	újságíró	Magyarkanizsa
219	Szögi István	nyugdíjas	Magyarkanizsa
220	Mgr. Bozóki Antal	ügyvéd	Újvidék

221	Barlog Károly	pedagógus/irodalmár	Csóka/Budapest
222	Pacal Ágnes	vállalkozó	Kupuszina
223	Csüllög Éva	nyugdíjas	Újvidék
224	Ivanics Szabolcs	vállalkozó	Szabadka

225	Szalai Mónika	adminisztrátor	Szabadka
226	Varga Zsanett	mezőgazdasági technikus	Szabadka
227	Kiss Fehér Zsófia	osztálytanító	Hajdújárás
228	Tomek Béla	nyugdíjas	Szabadka
229	Szalai Jolán	nyugdíjas	Szabadka
230	Romoda Erika	textil-technikus	Óbecse

231	Frank Apró Anikó	a Magyar Szó egykori újságírója	Lohmar-Németország
232	Mezei Lídia	tanítónő	Szabadka
233	Dr. Utasi Csilla	egyetemi tanár	Újvidék
234	Juhász Lajos	nyugdíjas közgazdász	Bajsa
235	Barbu Krisztián	vállalkozó	Kupuszina
236	Szügyi Éva	okleveles közgazdász	Ada
237	Gajo László	vállalkozás fejlesztő	Temerin

238	Branka Gajo	angoltanár	Temerin
239	McConnell-Duff Márta	nyugalmazott egyetemi tanár	Újvidék
240	Korhecz Réka	tanuló	Palics
241	Dr.Korhecz Barna Ildikó	fogorvos	Palics
242	Serfőző Jenő	gyümölcstermelő	Horgos
243	Majoros Erzsébet	munkanélküli	Magyarkanizsa

244	Mucsi István	épület bádogos	Szabadka
245	Ljiljana Elek	újságíró	Szabadka
246	Szeredi Miklós	üzleti intelligencia fejlesztő	Bécs
247	Takács Mária	nyugdíjas	Szabadka
248	Deák Jenő	hűtőgép- és vezérléstechnikus	Zenta/Eisentadt
249	Juhász Gabriella	fogtechnikus	Szabadka

250	Nádi Endre	faműves	Magyarkanizsa
251	Tóth Valéria	igazgató	Szabadka

253	Kajári Ferenc	agrármérnök	Zenta
254	Kajári Irén	nyugdíjas	Zenta
255	Kókai Irén	nyugdíjas	Zenta
256	Szőke Teréz	nyugdíjas	Zenta
257	Szőke Károly	nyugdíjas	Zenta
258	Kókai Szilveszter	munkanélküli mezőgazdasági gépészmérnök	Pacsér
259	Kókai Annamária	informatikai mérnök	Pacsér
260	Zabos Árpád	állatorvos	Csantavér
261	Zabos Lídia	egészségügyi nővér	Csantavér
262	Zabos Irén	nyugdíjas	Csantavér
263	Zabos Sándor	nyugdíjas	Csantavér

264	dr. Káich Katain	emeritus professzor	Szabadka
265	Domonkos Gábor		Csantavér
266	Dér Andor	orvos	Csantavér
267	Sisák István	gépészmérnök	Topolya
268	Sövény Andrea		Palics

269	Evetović Anita	egyetemi hallgató	Szabadka
270	Tóth Ervin	szabó	Szabadka
271	Francsik József	földműves	Kispiac
272	Kotek Szabolcs	informatikai mérnök	Bácskossuthfalva
273	Kotek Sándor	munkanélküli	Bácskossuthfalva
274	Slijepčević Timea	adminisztrátor	Topolya

275	Koncsek Gizella	munkanélküli	Szabadka
276	Bodrogi Béla	okleveles menedzser	Szabadka
277	Bodrogi Hajnalka	master rendezvényszervező	Szabadka

278	Rác Szabó Luca	mesterszakács	Zenta-Belgrád
279	Okály-Lukács Aurélia	pszichológus	Bajmok
280	Horti Károly	nyugdíjas	Szabadka
281	Kozma Katalin	nyugdíjas	Szabadka
282	Huszár Emma	óvónő	Szabadka
283	Novák Piroska	jogásztechnikus	Magyarkanizsa
284	Ábrahám Mária	közgazdasági technikus	Magyarkanizsa
285	Dr. Nagy Zoltán	nyugdíjas	Temerin

Amennyiben Ön is csatlakozni szeretne követelésünkhöz, írja meg nevét, foglalkozását és lakhelyét a mondjanakle@gmail.com címre, vagy pedig kommentben illetve privát üzenetben FB-oldalunkon.

Ukoliko želite da se pridružite našim zahtevima, napišite Vaše ime, zanimanje i mesto stanovanja na e-mail adresu: mondjanakle@gmail.com ili u komentaru ili privatnoj poruci na našoj FB-stranici.

(Mondjanakle.blogspot.hu, 2016. július 29.)