Mindenkinek volt egy gyerekszobája

Németh Zoltán, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese nyílt levélben reagál Szabó Palócz Attila korábbi cikkére.

*

Mindenkinek volt egy gyerekszobája

Németh Zoltán válasza Szabó Palócz Attila cikkére

Szia Palócz!

Ritkán olvasom a Szabad Magyar Szót, mert azt tapasztaltam, hogy igencsak rossz a hírforrásuk, azaz hírforrásotok, hiányos, késik stb. és inkább arra fektetitek a hangsúlyt -- legalábbis te és még egy két szerző –, hogy mások sikerén vagy éppen baján éljétek ki beteges mániátokat. Te különösképpen, sok ezer méreggel átitatott karaktert öntve ki magadból álmatlan éjszakáidon. Nem tudom, hogy melyik lap közölné Magyarországon – a te anyalapod sem hajlandó erre – bő lére engedett, sokszor összefüggéstelen írásaid. Például, mit jelent ez a mondatod: „Varjú Márta ünnepinek ugyan kevéssé nevezhető, de jó, hát mégiscsak az alkalmi rendezvényen elhangzott beszédének nagyjából negyven százaléka foglalkozott a Szabad Magyar Szóval, ami persze az idézett cikkből még véletlenül sem derülhetett ki, Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes úgy nyilván nem is engedte volna nyomdába.” Mi közöm nekem ehhez? Mellesleg ott sem voltam az ünnepségen, ugyanis beteg voltam, de különben Szeli Balázs írásainak átolvasása, azaz a cenzori javítása nem az asztalom. És más szerzők írásaiba sem avatkozom bele, feltéve, ha erre nyelvi vagy ténybeli hibák miatt nem szükséges. De, azt hiszem, ez a mindenkori szerkesztősnek kötelessége. Meg aztán ott sem voltál, honnan tudod, hogy Varjú Márta beszédének negyven százaléka a Szabad Magyar Szóval foglalkozott volna?

Tudom, miért gyűlölöd mindazokat, akik ma a Magyar Szóban dolgoznak. Meg is értelek. Személyesek a sérelmek, amelyek téged is, de legfőképpen párodat érintették. Mérges tollad hegyére a lap példányszámát tűzted, merthogy az alacsony, bezzeg, amikor még te itthon voltál... „Mondjuk, gyermekkoromban csak Zentán ennek a példányszámnak a többszöröse kelt el. Ezt magam is tanúsíthatom, izzadság alapú tapasztalatból, hiszen szinte még gyerekfejjel, a nyolcvanas évek második felében, középiskolásként, nyaranta a lapterjesztőnél dolgozva kerestem meg a zsebpénzem. Akkoriban egy-egy trafikba több Magyar Szót szállítottunk, mint ahány ma némely észak-bácskai városba érkezik.”

Hát, igen mindenkinek volt egy gyerekkora. De már te sem itt izzadsz, hanem odaát. És a nyolcvanas évektől elmúlt vagy harminc év, vagy még talán több is, attól, amikor te sebpénzt kerestél. És harminc év rettentően sok idő. És már barátod Kókai idejében is folyamatosan csökkent a Magyar Szó példányszáma. De, meg kell, hogy nyugtassalak, még annyira nem csökkent, hogy megszüntessük. Lehet, hogy még így is, sokatok eltávozása után is, átlagos példányszáma sok magyarországi napilap példányszámát meghaladja.

Még valami, nem értem miért szeretsz folyamatosan valakikbe belerugdosni. Mit ártott neked Szeli Balázs? Ökrész Rozáliára meg Varjú Mártára haragudhatsz, de ez még nem jelenti azt, hogy ócsárolni kell őket. Én ugyanis nem tudok egyetlen egy olyan újságot sem, azt hiszem ezek közé tartozik az általad fémjelzett pesti is, ahol életfogytiglani külföldi tudósítót tartanának. Négy év, kedves Attila, majd jön a váltás. Már csak azért is, hogy a politika bűvkörébe került külföldi tudósítót ebből a posványból kiszabadítsa a szerkesztőség, és helyette mást tegyen meg annak, olyat, aki tárgyilagosan tud megszólalni. A tárgyilagosság sajnos a Magyra Szó budapesti tudósítójának írásaiból hiányzott.

Az átszervezés kapcsán pedig csak annyit, hogy kedves bajtársad, Kókai Péter sokkal nagyobb átszervezést végzett el Mihók Rudolffal és Józsa Lászlóval karöltve. Több mint 35 kiváló szerkesztő és újságíró került az utcára akkor. Igaz, téged ez az átszervezés nem érintett, írhattad tovább a Magyar Szó jóvoltából a szigeti veszedelmeidet, amire már senki sem volt kíváncsi  – nem tudom miért nem folytattad művedet mostani anyalapodnál? – és élhettetek boldogan odaát, itt nem kellett többé verejtékezned, sem neked, sem családodnak.

Hát igen, valaki vállal valamit és teszi azt folyamatosan, más viszont abban éli ki kicsinyes konfliktusait, hogy folyamatosan rugdossa azt aki az általad itt hagyott közösségért még próbál valamit tenni. Mellesleg az Atomsko Sklonište pólai együttest én is kedvelem, kedveltem, talán már akkor, amikor te még cumisüvegen át néztél a világra.

Baráti üdvözlettel

Németh Zoltán

U.I. Remélem nem voltam túl hosszú. A 4243 karakter még valahogy megengedhető, akár levélben is.

(Szabad Magyar Szó, 2017. január 9.)

Szellemidézés a Magyar Szó jubileumi ünnepségén (rövidített változat)

A Naplo.org a szokásos Napi ajánlójában kivonatosan ismerteti Szabó Palócz Attilának a Szabad Magyar Szón két nappal korábban megjelent írását.

*

Napi ajánló

Szellemidézés a Magyar Szó jubileumi ünnepségén

Így jutottunk el addig a szellemidézésig, amely a Magyar Szó tavalyi, év végi ünnepségén zajlott, s amely egyáltalán nem méltó ahhoz a mindig egyöntetű büszkeséggel felemlegetett múlthoz, ami a lap mögött áll. Szabó Palócz Attila (Szabad Magyar Szó):

Nagyon sajnálom, hogy nem szóltak előre, mert ha tudom, hogy valódi szellemidézést tartanak, hát időt, energiát és főleg költségeket nem kímélve, magam is szívesen elmentem volna a Magyar Szó hagyományos év végi rendezvényére. Zsinórban negyedszer: ezzel a fellengzős címmel ünnepelte a nyomtatott Magyar Szó december 23-i számában az szb monogramot használó szerző a cég mérhetetlen sikereit – vagy talán inkább ezzel szállt be ő maga is a sikerpropagandába. Szeli Balázs annak örvendezett cikkében, hogy Ökrész Rozália igazgatónő szerint immár negyedik esztendeje pozitív a cég gazdálkodása, vagyis nyereséges a Magyar Szó Kft. mérlege. Biztosra veszem, hogy ezt az állítását sok-sok papírral lehetne alátámasztani. Dehát, mint azt a nyomtatott újság nap mint nap bizonyítja olvasói számára, a papír sok mindent elbír, meg aztán a legnagyobb bajok általában éppen abból erednek, ha szükséghelyzetben nincs belőle. Long live Aqua Tube!

A számokkal persze lehet bűvészkedni. Csak a kezemet figyeljék, mert csalok – idézhetne nagy klasszikusokat Ökrész Rozália, vagy akár Varjú Márta főszerkesztő is. Mindez talán jól is hangzik egy ünnepi beszédben – akármilyen legyen is a valóságtöltete, s akármilyen magatartásról vagy nyilvánvaló manipulációról tanúskodjék is. De a kép csak akkor lenne/lehetne teljes, ha hozzátették volna a példányszámra vonatkozó adatokat is. Csakhogy a Magyar Szóból, a vajdasági magyarság egyetlen közszolgálati napilapjából (hjaaa… valaha tényleg az volt!) ma már talán ezer példányt sem adnak el a trafikokban átlagos hétköznapokon: idáig sikerült leküzdenie magát szívós munkával, és következetes önkritikátlansággal a Varjú Márta-féle lapvezetésnek. Ezt ünnepelte hát cikkében Szeli Balázs, efölött ült diadalt a hallgatóság első sorában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, s erről szónokolt Ökrész Rozália is. Együttes erővel, a nagy-nagy összefogásban ŐK erre voltak képesek.

Mondjuk, gyermekkoromban csak Zentán ennek a példányszámnak a többszöröse kelt el. Ezt magam is tanúsíthatom, izzadság alapú tapasztalatból, hiszen szinte még gyerekfejjel, a nyolcvanas évek második felében, középiskolásként, nyaranta a lapterjesztőnél dolgozva kerestem meg a zsebpénzem. Akkoriban egy-egy trafikba több Magyar Szót szállítottunk, mint ahány ma némely észak-bácskai városba érkezik.

Ökrész Rozália most a decemberi felszólalásban – amelynek majd kétharmada a nyáron foganatosított, hivatalosan átszervezéssé „nemesített” újabb leépítési hullámról, vagyis a nemkívánatos munkatársak kirúgásának (ön)igazolásáról szólt –, kínos elemekkel is tarkítva, így fogalmazott: „A szigorú és céltudatos takarékoskodási intézkedések meghozták az eredményt – ma elégedetten mondhatjuk, hogy pénzügyileg konszolidáltuk a vállalatot, rendeztük a felvett kölcsönöket, rendszeresen törlesztjük kötelezettségeinket, dolgozóink decemberi fizetésüket még az év vége előtt kézhez kapják. Nyomdánk megerősödött, tevékenységeinket javarészt önállóan finanszírozhatjuk: háromnegyed részben a lapeladásból és hirdetésekből, a költségek megközelítőleg 25 százalékát pedig a tartományi kasszából, támogatásból. Pályázatok útján a Magyar Nemzeti Tanács és az anyaország támogatásai is segítik a működésünkhöz szükséges pénz előteremtését. Évi összbevételünk 380 millió dinár körül mozog, most, az év végén már bizonyossá vált, hogy zsinórban a negyedik évet zárjuk pozitívan” – idézte az igazgatónő szavait Szeli Balázs.

A sikerpropaganda jegyében mindez így ünneplésre is adhatna okot – feltételezem, hogy az illetékesek elégedetten koccintottak és kívántak egymásnak boldog új esztendőt (de a beszámoló szerzője erre már tapintatosan nem tért ki…) –, árulkodó jel azonban, hogy egy ilyen egyszerű, átlagos muszanyagot is képtelen lehozni a lap otromba nyelvi és általános műveltségi hibák és hiányosságok nélkül. Szeli Balázs ugyanis tudósításának végén ezt írta: „A tegnapi ünnepségen jelen voltak vállalatunk Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének képviselői, néhai munkatársaink, nyugdíjasaink, Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke is megtisztelt bennünket jelenlétével. Török Noémi népdalénekes moldvai és mezőségi karácsonyi dalokkal tette emlékezetesebbé, meghittebbé ünnepségünket.” Úgy tartom, hogy a Szabad Magyar Szó olvasóinak felesleges, a Magyar Szó szerzőjének viszont talán érdemes a szájába rágni – ezért feloldom az itt idézett mondatokba kódolt rejtvényt: ha azt mondjuk valakire, hogy „néhai”, az bizony nem jelent mást, csakis azt, hogy már elhunyt. Megjelenhettek hát az ünnepségen a Magyar Szó egykori, régi, korábbi és miegyéb munkatársai, de a néhaiak csak abban az esetben lehettek (volna) jelen, ha a ceremónia szervezői (hatásvadász) szellemidézést is beiktatnak.

Ha viszont ilyen nem történt, akkor a hatásvadászat megmaradt a tudósítás „ékességének”.

(...) Ilyen hangulatban telt hát a Magyar Szó szokásos év végi rendezvénye december 22-én. De miért is örökítjük ezt meg itt, a Visszhangban? Nos, azért, mert ugyancsak Szeli Balázstól tudjuk, hogy Varjú Márta főszerkesztő a rendezvényen arról beszélt: „Nem volt se könnyű, se konfliktusmentes ez az időszak a lap életében. Megerősödve, megújulva, felülkerekedve kerültünk ki a számos veszéllyel, rosszindulattal, támadással és buktatókkal terhelt időszakból. A Magyar Szó történetében akadtak bőven álságos korszakok, de a 72 év alatt olyanra nem volt példa, hogy a szerkesztőség szerves részét, tartozékát belső erők megkísérelték eltulajdonítani, azon leplezetlen szándékkal, hogy csorbítsák a Magyar Szó tekintélyét. Ehhez olyanok asszisztáltak, akik a sorainkban voltak, most az ellenünk szurkolók táborát gyarapítják. Jelentem: a tervük meghiúsult, a közösségünk megmutatta, hogy mire képes, hogy összefog, határozott odafigyeléssel végzi a dolgát, küzd a lapért. Mindenki teszi azt, amiért itt van, ami a feladata, munkája és küldetése, készíti az újságot, a mi Magyar Szónkat, vagy ahogy az új szlogenünk szól: A valódi lapot”. Varjú Márta ünnepinek ugyan kevéssé nevezhető, de jó, hát mégiscsak az alkalmi rendezvényen elhangzott beszédének nagyjából negyven százaléka foglalkozott a Szabad Magyar Szóval, ami persze az idézett cikkből még véletlenül sem derülhetett ki, Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes úgy nyilván nem is engedte volna nyomdába. Mint a fentebb már említett példányszámadatokból is kiderülhetett: a Varjú Márta vezette „közösség” már javában megmutatta, hogy mire képes, ha összefog…

Nagy szerencse azonban, hogy állításainak, vagyis torzításainak egyetlen egy mondatával sem kell vitába szállnunk. Azokat nem kell sem cáfolnunk, sem minősítenünk. Minden gondolatkísérletének cáfolására untig elegendő, ha nem teszünk semmi mást, csak történetileg, az események sorrendjében áttekintjük a Szabad Magyar Szó indulásával kapcsolatos publikációkat, a más lapokban megjelent írásokat, tudósításokat, beszámolókat. S nem kell ezekhez semmiféle kommentárt fűznünk, amivel esetlegesen befolyásolhatnánk az olvasót, aki úgyis mindent egyértelműen láthat, ha áttekinti a rendelkezésre álló anyagot. Hiába teszi hát Varjú Márta és csapata éppen azt, amiért ott van, ahol, amiért oda helyezték, ahová, hiszen a csúsztatásai, hazugságai, ferdítései és vádaskodásai semmiképp sem érhetik el a céljukat. A legnagyobb és alapvető különbség ugyanis épp abban van: a Szabad Magyar Szó nem azért jött létre, hogy bárminek is az opponense, vagy a bírája, megítélője legyen; hanem épp ellenkezőleg, azért, hogy megnyissa végre a kommunikációs csatornákat és szabad teret adjon nemcsak a véleménynyilvánításnak, de az elkerülhetetlen viták által a véleményformálásnak is. Ha van tehát „ellenfelünk”, ha opponensei kívánunk lenni bárminek is, az csakis a bezárkózottságban, az egyszólamúságban, az önelégültségben, a parancsuralomban és a szűklátókörűségben mérhető. Ezek pedig régi tapasztalatok alapján is társadalmilag káros jelenségek, amelyekről eddig csak azt hittük, hogy néhaiak, de a megfelelő politikai boszorkánygyűléseken, legalábbis egyelőre úgy látszik, túl jól sikerült az a bizonyos szellemidézés, ami által visszasegítették mindezeket a mai hétköznapjainkba.

(A SZMSZ cikkének lapszemléje)

(...) Így jutottunk el addig a szellemidézésig, amely a Magyar Szó tavalyi, év végi ünnepségén zajlott, s amely egyáltalán nem méltó ahhoz a mindig egyöntetű büszkeséggel felemlegetett múlthoz, ami a lap mögött áll.

S éppen ezért ezzel az összeállításunkkal kívánunk most minden kedves olvasónak – lapozgassa bár akármelyik Magyar Szót, a nyomtatottat, vagy az online Szabad Magyar Szót – professzionális és tényszerű tájékoztatással, szabad sajtóval teljes, élményekben gazdag nagyon boldog új esztendőt!

(Naplo.org, 2017. január 4.)

Zsinórban negyedszer

A Magyar Szó összefoglalót közöl a szokásos év végi jubileumi ünnepségről. (A cikk szerzője szb, vagyis Szeli Balázs.)

*

Zsinórban negyedszer

Megünnepeltük lapunk megjelenésének 72. évfordulóját – Ezt az évet is, akárcsak az előző hármat, nyereséggel zárja a Magyar Szó Lapkiadó Kft.

Székházunk dísztermében tegnap a lap fennállásának 72. évfordulója és a Forum Nyomda 59 éves működésének alkalmából megtartott ünnepségen a jelenlevőket Ökrész Rozália igazgatónő üdvözölte.

– A vajdasági magyarság egyetlen napilapját köszöntjük ma. Említést tennék az elmúlt 4 éves időszak, illetve az idei év fontosabb történéseiről. 2012-ben, amikor az aktuális vezetés első ízben átvette az irányítást, több tízmillió dináros, felhalmozott adóssággal szembesültünk. A szigorú és céltudatos takarékoskodási intézkedések meghozták az eredményt – ma elégedetten mondhatjuk, hogy pénzügyileg konszolidáltuk a vállalatot, rendeztük a felvett kölcsönöket, rendszeresen törlesztjük kötelezettségeinket, dolgozóink decemberi fizetésüket még az év vége előtt kézhez kapják. Nyomdánk megerősödött, tevékenységeinket javarészt önállóan finanszírozhatjuk: háromnegyed részben a lapeladásból és hirdetésekből, a költségek megközelítőleg 25 százalékát pedig a tartományi kasszából, támogatásból. Pályázatok útján a Magyar Nemzeti Tanács és az anyaország támogatásai is segítik a működésünkhöz szükséges pénz előteremtését. Évi összbevételünk 380 millió dinár körül mozog, most, az év végén már bizonyossá vált, hogy zsinórban a negyedik évet zárjuk pozitívan – mondta többek között az igazgatónő. Említést tett arról is, hogy az idén új munkahelyi besorolásról hozott döntést a cégvezetőség, átszervezés is történt: újragondoltak egy tíz évvel korábbi, akkor gazdasági indíttatásból meghozott, több szempontból is káros döntést. Az újragondolás következményeképp a deszk, azaz a szerkesztőség magja az idén Szabadkáról visszakerült Újvidékre.

– Az elmúlt évtized mutatói nem tudták igazolni az átszervezés indokoltságát, a pozitív pénzügyi előrejelzések nem váltak be. Bebizonyosodott, hogy a már meglévő intézményeknek ott kell maradniuk, ahol létrehozták őket. A szerkesztőség „három lábra állításának” következtében felbomlott az addig jól működő, szellemi műhelyként is megélt deszkrendszer. Az akkori gazdasági logika mentén egy belgrádi cég javaslata alapján megszületett döntés teljes mértékben figyelmen kívül hagyta azt, hogy vajdasági magyar csúcsintézményről, újságról, tájékoztatásról van szó. A hatékonyabb lapszerkesztés érdekében újítottunk a munkamegosztáson – a deszket augusztus elsején visszahelyeztük Újvidékre, megkönnyítve ezzel a kommunikációt, leegyszerűsítve a munkaszervezést, csökkentve a hibalehetőséget, növelve a lap színvonalát. A deszkhez közvetlenül kötődő munkahelyen dolgozó foglalkoztatottainknak felajánlottunk újvidéki munkahelyeket – hat esetben elutasító választ kaptunk – mondta az igazgatónő, majd örömhírként bejelentette, hogy a jelentős magyarországi támogatásoknak köszönhetően jövőre tatarozási munkálatokba kezdünk – felújítjuk 1957-ben épült, újvidéki székházunkat.

Varjú Márta főszerkesztő az idén immár hatodik alkalommal intézett ünnepi beszédet az egybegyűltekhez, köszönetet mondott munkatársainak egész évi, odaadó munkájukért, majd visszapillantott az eltelt esztendő történéseire: Nem volt se könnyű, se konfliktusmentes ez az időszak a lap életében. Megerősödve, megújulva, felülkerekedve kerültünk ki a számos veszéllyel, rosszindulattal, támadással és buktatókkal terhelt időszakból. A Magyar Szó történetében akadtak bőven álságos korszakok, de a 72 év alatt olyanra nem volt példa, hogy a szerkesztőség szerves részét, tartozékát belső erők megkísérelték eltulajdonítani, azon leplezetlen szándékkal, hogy csorbítsák a Magyar Szót tekintélyét. Ehhez olyanok asszisztáltak, akik a sorainkban voltak, most az ellenünk szurkolók táborát gyarapítják. Jelentem: a tervük meghiúsult, a közösségünk megmutatta, hogy mire képes, hogy összefog, határozott odafigyeléssel végzi a dolgát, küzd a lapért. Mindenki teszi azt, amiért itt van, ami a feladata, munkája és küldetése, készíti az újságot, a mi Magyar Szónkat, vagy ahogy az új szlogenünk szól: A valódi lapot – hallottuk a főszerkesztőtől.

Elmondta azt is, hogy 2016-ban voltak felemelő, szép pillanatok is, nemcsak küzdelemről szólt az év. Következetesek voltunk abban a célkitűzésünkben, hogy a legjobb tudásunk szerint szolgáljuk az olvasóinkat, és az egész vajdasági magyarság megmaradását a szülőföldjén. Igyekeztünk oly módon tájékoztatni, ami nem a kilátástalanságot táplálja, hanem a hitet élteti. Mindenféle túlzás nélkül mutattuk be a magyarság közösségi és kulturális életét, sikereit, vállalkozásait, tudományos eredményeit, a fiatalok példáit, a rengeteg fölmutatott értéket. Sohasem a szélesebb közösségünkben gyakran megnyilvánuló széthúzást igyekeztünk táplálni, hanem az összefogás fontosságát kiemelni.

– Az év folyamán sok gáncsoskodást és akadályt is le kellett küzdenünk a szerkesztőségen belül, hiszen voltak olyan elképzelések, amelyek másfajta lapszerkesztést, inkább a megosztást igyekeztek szolgálni. Ez az irányvétel azonban csak szórványosan, de tartósan semmiképp sem érvényesülhetett, és a szerkesztőség tagjainak egy része inkább föladta azokat a törekvéseit, amelyek a lap irányváltását igyekeztek kieszközölni. Ebből adódóan ugyan sokkal egységesebbé vált a szerkesztőség, ugyanakkor a fogyatkozó dolgozói létszám mind nehezebb feladatok elé állította a megmaradt közösséget, s most is azon fáradozunk, hogy pótoljuk a hiányt új, a szakma iránt elhivatott, elkötelezett munkatársak bevonásával. Nem vonatkoztathatjuk el a korábbi, a lapot lejáratni igyekvő tevékenységtől a honlapunk elleni, október 23-ára időzített támadást, amivel – korábbi kollégáinkkal az élen – igyekeztek megbénítani a weblapunkat. Rövid időre ez meg is történt, de dolgozóink fáradhatatlan munkájának köszönhetően új domen alkalmazásával viszonylag gyorsan helyreállt a rend, internetes olvasótáborunk visszatért hozzánk – emlékeztetett a főszerkesztő, majd bejelentette, hogy január elsejétől új kinézettel indul a Magyar Szó online – áttekinthetőbb, egyszerűbb, felhasználóbarát felület várja majd olvasóinkat.

A tegnapi ünnepségen jelen voltak vállalatunk Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének képviselői, néhai munkatársaink, nyugdíjasaink, Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke is megtisztelt bennünket jelenlétével. Török Noémi népdalénekes moldvai és mezőségi karácsonyi dalokkal tette emlékezetesebbé, meghittebbé ünnepségünket.

A Magyar Szó Kft. 2016-ban jubiláló dolgozói: 10 éve dolgozik nálunk Fehér Rózsa, Kávai Mucsi Katalin, Palalić Zora és Malešev Gabrijela, 20 éves munkásságát ünnepli Đorđević Žužana, Kumović Dragoljub, Mihajlović Radoslav, Nikolin Slobodan, Resnyák Zoltán, Stajčić Vladimir és Tešić Novo. Harminc munkaévet töltött nálunk Bágyi Sándor, Bojić Dragan, Dodony-Milinszki Aranka, Dudak Pavle, Ipač Đura, Petrović Saša, Szabó Tibor, Törőcsik Rozália, Turanski Petar és Újházi László, Adžić Terezija és Gligić Slobodanka pedig 35 éve tagja a munkaközösségnek. Miklós Valéria 40 éve dolgozik szerkesztőségünkben.

(Magyar Szó, 2016. december 23.)

Léphaft Pál Magyar Szó-életműdíjas kollégánk, Pápista László, a nyomda díjazottja, Ökrész Rozália igazgatónő, Virág Árpád újságírói díjjal kitüntetett munkatársunk, Varjú Márta főszerkesztő és Berta Zoltán nyomdaigazgató (Ótos András felvétele)

Fotó: Ótos András

Mert: ELÉG VOLT!

A Mondjanakle.blogspot.hu weboldalon megjelenik a Varjú Márta, Ökrész Rozália, Újhelyi Lukács és Hajnal Jenő lemondását követelő petíció.

*

Mert: ELÉG VOLT!

Mi, a Magyar Szó olvasói követeljük Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Újhelyi Lukács, a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azonnali és visszavonhatatlan lemondását a fent felsorolt tisztségeikről.

Mert: ELÉG VOLT!

Követeljük Varjú Márta lemondását, mert soha nem látott mélységekbe taszította a vajdasági magyarság egyetlen napilapját, szakmai, erkölcsi és emberi értelemben egyaránt. Mert főszerkesztői „munkájának” öt éve alatt olvashatatlan pártközlönnyé züllesztette az itt élő magyarság szellemi csúcsintézményét. Mert a VMSZ-ből érkező napiparancsok teljesítésén kívül semmi más nem érdekli – a legkevésbé az újság példányszáma, amely már évek óta folyamatos zuhanórepülésben van. Mert átgázol a saját munkatársai életén, egzisztenciáján, becsületén és méltóságán, csak azért, hogy ő a székében maradhasson. Mert tönkretette egyetlen napilapunkat.

Követeljük Ökrész Rozália lemondását, mert mindvégig tűrte, elnézte és nem akadályozta meg Varjú Márta romboló tevékenységét. Mert a VMSZ parancsára beállt a végrehajtók sorába, és ahelyett, hogy védte volna, aláírásával pecsételte meg saját munkatársai sorsát, egzisztenciáját és életét. Mert ezzel elvesztette vezetői, emberi és erkölcsi hitelét. Mert segédkezett és asszisztált egyetlen napilapunk teljes tönkretételében.

Követeljük Újhelyi Lukács lemondását, mert férfihez és emberhez méltatlan módon zaklatta és fenyegette az általa vezetett testület hölgytagjait, mert nem tartotta tiszteletben a Magyar Szó Lapkiadó Kft. alapítói okiratát (holott tisztségénél fogva épp neki kellene elsősorban ügyelnie a szabályok és előírások betartására), mert felelősség terheli a Magyar Szóban kialakult helyzetért. Mert a színfalak mögé bújva, nyilvánosságot nem vállalva, önkényes diktátorként dönt kirúgásokról, leváltásokról, lefokozásokról, politikai és egzisztenciális kivégzésekről. Mert a VMSZ parancsára beállt a végrehajtók sorába. Mert tevékenysége káros és romboló nem csak a Magyar Szó, hanem egész közösségünk számára.

Követeljük Hajnal Jenő lemondását, mert a vajdasági magyarság legfelsőbb önkormányzati szervének vezetőjeként tűrte, elnézte és nem akadályozta meg a Magyar Szó vezetőinek romboló tevékenységét. Mert nem csak tűrte és elnézte, hanem felszólalásaival és szavazatával is támogatta a rombolást. Mert nem óvta és vigyázta a rá bízott szellemi csúcsintézmény hitelét és tekintélyét, hanem segédkezett annak lerombolásában. Mert ezzel elvesztette politikai és erkölcsi hitelét.

ELÉG VOLT!

A Magyar Szó volt és jelenlegi olvasói

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Mi, čitaoci Mađar so-a zahtevamo trenutnu i neopozivu ostavku glavne urednice Mađar so-a Marte Varju, direktorice D.O.O. Mađar so Rozalije Ekres, predsednika Tela Ovlascenih Lica Lukača Ujheljija i predsednika Nacionalnog Saveta Mađarske Nacionalne Manjine Jenea Hajnala sa navedenih dužnosti.

DOSTA NAM JE!

Zahtevamo ostavku Marte Varju, jer je srozala u neviđene dubine jedini dnevni list vojvođanskih Mađara u stručnom, moralnom, i ljudskom smislu. Jer je za pet godine njenog uređivanja jedna od najznačajnijih intelektualnih institucija vojvođanskih Mađara srozana na nivo najobičnijeg stranačkog almanaha. Jer je ne interesuje ništa osim ispunjavanja dnevnih zapovesti koje stižu iz SVM-a – a najmanje tiraž novina, koji je za vreme njene „vladavine“ u stalnom padu. Jer gazi preko života, egzistencije, poštenja i dostojanstva svojih saradnika samo da bi ona ostala u svojoj fotelji. Jer je upropastila naš jedini dnevnik.

Zahtevamo ostavku Rozalije Ekres, jer je sve vreme trpela i praštala rušilačke aktivnosti Marte Varju, koje nije sprečavala. Jer je na nalog SVM-a stala u red izvršilaca i umesto da je branila, svojim je potpisom zapečatila sudbinu, egzistenciju i život sopstvenih saradnika. Jer je time izgubila ljudski i moralni kredibilitet, preko potreban za rukovodioca. Jer je asistirala i pomagala u potpunom upropašćenju našeg jedinog dnevnika.

Zahtevamo ostavku Lukača Ujheljija, jer je muškarcu i čoveku nedolično pretio ženskim članovima tela kojim rukovodi, jer ih je šikanirao, jer nije ispoštovao osnivački akt D.O.O. Mađar so-a (mada bi prema funkciji baš on morao u prvom redu paziti na poštovanje propisa i pravila), jer snosi odgovornost za situaciju koja je nastala u Mađar so-u. Jer iza kulisa, sakrivajući se od javnosti, poput samovoljnog diktatora odlučuje o otpuštanjima, smenama, razrešenjima, političkim i egzistencijalnim egzekucijama. Jer je na nalog SVM-a stao u red izvršilaca. Jer je njegova aktivnost štetna i rušilačka ne samo za Mađar so, nego i za celu našu zajednicu.

Zahtevamo ostavku Jenea Hajnala, jer je kao čelnik najviše autonomne instance vojvođanskih Mađara trpeo i praštao rušilačke aktivnosti rukovodioca Mađar so-a, i jer nije sprečio to isto rušenje. Jer ne samo da je trpeo i praštao, nego je sa svojim govorima i svojim glasom i podržavao rušenje. Jer nije čuvao i branio kredibilitet i ugled institucije koja mu je poverena, nego je čak i pomagao u njenom rušenju. Jer je time izgubio politički i moralni kredibilitet.

DOSTA JE BILO!

Nekadašnji i sadašnji čitaoci Mađar so-a

A Magyar Szó egykori és jelenlegi olvasói, akik aláírásukkal követelik a felelősök lemondását:

Nekadašnji i sadašnji čitaoci Mađar so-a koji svojim potpisima zahtevaju ostavku odgovornih:

	Név	foglalkozás	lakhely
1	Soós Edit	nyugalmazott biológiatanár	Szabadka
2	Haskó István	vállalkozó	Hajdújárás
3	Csúszó Endre	magas szakképzett villanyszerelő	Szabadka
4	Csúszó Rebeka	textiltechnikus	Szabadka
5	Dr. Csányi Erzsébet	tanszékvezető egyetemi tanár	Újvidék
6	Dr. Horváth Futó Hargita	egyetemi tanár	Szenttamás
7	Horváth Tibor	elektromérnök	Szenttamás
8	Borsos Csilla	osztálytanító	Törökkanizsa
9	Joó Csaba	villamosmérnök, vállalkozó	Szabadka
10	Ladócki György	fémesztergályos	Magyarkanizsa
11	Joó Horti Lívia	pszichológus	Szabadka
12	Dorogi Endre	földrajztanár	Nagybecskerek
13	Sándor József	szövetkezeti igazgató, képviselő	Zenta
14	Dr. Novák Anikó	egyetemi docens	Magyarkanizsa
15	Molnár Márta	magyartanár	Kishegyes
16	Dr. Korhecz Tamás	egyetemi tanár	Palics
17	Dr. Lepeš Josip	egyetemi docens	Magyarkanizsa
18	Tomek Viktor	újságíró	Szabadka
19	Légvári Ágoston	fizikatanár	Bácsföldvár
20	Zsoldos Ferenc	történelemtanár	Zenta
21	Zillich Anna	német nyelv és irodalomtanár	Szabadka
22	Szabó Andrea	iskolapedagógus	Topolya
23	Kerekes Sándor	nyugalmazott művésztanár	Szabadka
24	Szabó Batancs Erika	háztartásbeli	Szabadka
25	Mengyán Pletikoszity Ildikó	pszichológus	Bajsa
26	Pozsár Irén	nyugdíjas	Szabadka
27	Gloncsák László	Szabadkai Rádió volt munkatársa, munkanélküli	Szabadka
28	Lázár Zoltán	munkás	Szabadka
29	Lázár Elvira	munkás	Szabadka
30	Gyermán Ibolya	adminisztratív titkár	Magyarcsernye
31	Dr. Gyermán Attila	orvos	Magyarcsernye
32	Cvitkó Ilona	nyugdíjas	Szabadka
33	Pozsár Valéria	háztartásbeli	Szabadka
34	Börcsök Erzsébet	nyugdíjas	Szabadka
35	Nagy Olajos Anna	háztartásbeli	Szabadka
36	Fero Rumenka	nyugdíjas	Szabadka
37	Szabó Batancs Livia	munkás	Szabadka
38	Várkonyi Zsolt	okleveles jogász	Ada
39	Szendi Zsolt	egészségügyi menedzser	Szabadka
40	Ljudmila Gubik Janković	újságíró	Zenta
41	Horváth Ódry Márta	magyartanár	Nemesmilitics
42	Gajda Nóra	textilipari technikus	Hajdújárás
43	Maglai Jenő	ügyvéd	Bajmok
44	Dr. Maglai Ildikó	fogszakorvos	Szabadka
45	Sablauer Brindza Beatrix	jogász	Topolya
46	Sövény Ferenc	vállalkozó	Palics
47	Szilágyi Dorottya	vállalkozó	Palics
48	Evetović Boban	jogász	Szabadka
49	Natalija Jakovljević	újságíró	Szabadka
50	Jávor Pál	adatfeldolgozó	Szabadka
51	Góbor Szénási Anna	hordozási tanácsadó	Palics
52	Góbor Attila	elektrotechnikus	Palics
53	Kormányos Ágnes	óvónő	Zenta
54	Kucsera Géza	nyugalmazott tanár	Szabadka
55	Kriska Olivér	egyetemi hallgató	Magyarkanizsa
56	Dobranic Aranka	pénzügyi tanácsadó	Újvidék
57	Simon Róbert	pszichológus	Zenta
58	Sátai Róbert	osztálytanító	Magyarkanizsa
59	Hernyák Vicei Natália	színművész	Szabadka
60	Greguss Erdélyi Hermina	színművész	Szabadka
61	Greguss Zalán	színművész	Szabadka
62	Kalmár Zsuzsa	színművész	Palics
63	Mezei Zoltán	színművész	Palics
64	Hernyák György	rendező	Szabadka
65	Csernik Árpád	színművész	Palics
66	Pesitz Mónika	színművész	Palics
67	Barna Léna	egyetemi hallgató	Zenta
68	Szőke Sarolta	művészeti titkár	Szabadka
69	Szőke Attila	színművész	Szabadka
70	Kovács Nemes Andor	színművész	Szabadka
71	Basity Erika	vállalkozó	Szabadka
72	Milišić Milutin	vállalkozó	Szabadka
73	Baráti Róbert	vállalkozó	Tornyos
74	Pásztor Zoltán	munkanélküli	Zenta
75	Vataščin Péter	etnológus	Szabadka
76	Nagy Bata Brigita	egyetemi hallgató	Zenta
77	Baráti Ákos	egyetemi hallgató	Tornyos
78	Simon Zoltán	nyugdíjas	Zenta
79	Bódis Gábor	újságíró	Szabadka
80	Bata Tibor	áruellenőr	Zenta
81	Sisák Lídia	informatikus	Budapest
82	Sisák Valentina	óvónő	Gunaras
83	Sisák Valéria	háztartásbeli	Gunaras
84	Urbán Gábor	chef	London
85	Balla Lajos	nyugdíjas, volt pedagógus	Oromhegyes
86	Sisák László	sofőr	Gunaras
87	Dr. Dévavári Zoltán	történész	Szabadka
88	Sisák Erzsébet	nyugdíjas	Gunaras
89	Borbély Tivadar	vállalkozó	Bácskossuthfalva
90	Cseh Ibolya	nyugdíjas	Szabadka
91	Papp Erika	tolmács	Szabadka
92	Danyi Szilvia	irodavezető	Zenta
93	Borbély Kálnán Viktória	óvónő	Bácskossuthfalva
94	Balassy Gyula	nyugdíjas	Zenta
95	Horák Anett	közgazdász technikus	Bácskossuthfalva
96	Szőcs Balassy Ildikó	nyugdíjas	Zenta
97	Borbély Teréz	vállalkozó	Bácskossuthfalva
98	Dr. Bence Erika	egyetemi tanár	Kupuszina
99	Dr. Ispánovics Csapó Julianna	egyetemi tanár	Bezdán
100	Ispánovics József	rendszergazda	Bezdán
101	Tóth László	területi képviselő	Zenta
102	Huzsvár József	nyugdíjas	Szabadka
103	Tóth Imre	újságíró	Szabadka
104	Tóth Dóra	ápoló	Szabadka
105	Gyulai Zsolt	vállalkozó	Szabadka
106	Sebők Ferenc	tanár	Szabadka
107	Knézi Péter	okleveles jogász	Óbecse
108	Varga László	okleveles jogász	Palics
109	Németh János	nyugdíjas újságíró	Szabadka
110	Németh Piroska	nyugdíjas könyvelő	Szabadka
111	Pejak Dejan	vállalkozó	Magyarkanizsa
112	Kiss Márta	építészmérnök	Magyarkanizsa
113	Mák János	tanügyi dolgozó	Magyarkanizsa
114	Halász Mónika	önkormányzati képviselő	Magyarkanizsa
115	Gajódi Csaba	tanuló	Magyarkanizsa
116	Sztojánovity Gábor	építésztechnikus	Szabadka
117	Dr. Kovács Sárkány Hajnalka	élelmiszertudományok doktora, auditor	Horgos
118	Dr. Kovács Vilmos	élelmiszertudományok doktora, auditor	Horgos
119	Sztojánovity Teréz	fényképész	Szabadka
120	Magyar Zoltán	fémesztergályos	Szabadka
121	Csányi Mihály	nyugalmazott magyartanár	Magyarcsernye
122	Futó Zsuzsanna	egészségügyi laboráns	Szabadka
123	Perčić Dianna	kozmetikus	Szabadka
124	Kenderesi Leona	állatorvos	Szabadka
125	Kovács Csilla	tanítónő	Magyarcsernye
126	Kovács László	magyartanár	Magyarcsernye
127	Kovács János	földműves	Magyarcsernye
128	Müller Éva	építésztechnikus	Magyarkanizsa
129	Hernyák Zsóka	egyetemi hallgató	Szabadka
130	Sárcsevity Bea	doktorandusz	Szabadka
131	Győri Norbert	szociológus	Zenta
132	Szabó Palócz Orsolya	egyetemi hallgató	Budapest
133	Rajsli Baranyi Emese	okleveles közgazdász	Szabadka
134	Szilágyi Andrea	konfekciós technikus	Szabadka
135	Garai Zsolt	vállalkozó	Szabadka
136	Gajda Attila	tanár	Zenta-Szeged
137	Gábor László	villanyszerelő	Zenta
138	Kovács János	gépészmérnök	Szabadka
139	Takács Sziráczky Katalin	színművész	Palics
140	Szalma Baksi Zsuzsanna	nyugalmazott jogász technikus	Szabadka
141	Légvári Katica	nyugalmazott tisztviselő	Bácsföldvár
142	Kulhanek Edina	munkanélküli	Szabadka
143	Papp Klára	újságíró	Budapest
144	Vörös Mária	cipőfelsőrész készítő	Csantavér
145	Vörös Rudolf	kőműves mester	Csantavér
146	Vörös Teodóra	tanuló	Csantavér
147	Vörös Erzsébet	nyugdíjas	Csantavér
148	Dr. Cservenák Péter	orvos	Topolya
149	Korhecz Dalma	egyetemi hallgató	Palics
150	Papp Katalin	egyetemi hallgató	Szabadka
151	Bakos Rebeka	egyetemi hallgató	Csantavér
152	Csicsai Ildikó	munkanélküli	Zenta
153	Özvegy Csaba	munkanélküli gyári munkás	Zenta
154	Özvegy Tünde	munkanélküli kertészmérnök	Zenta
155	Vicei Károly	irodalmár	Zenta
156	Varga Róbert	vállalkozó	Zenta
157	Sáfrány Ferenc	nyugalmazott újságíró	Szeged-Zenta
158	Krizsán Nándor	nyugdíjas, internetes portál szerkesztője	Zenta
159	Zsíros Jankelić Anikó	testneveléstanár	Zenta
160	Gubik Krisztián	tanuló	Zenta
161	Boros Gyevi Endre	sportelemző	Zenta
162	Papdancsó Tünde	marketing menedzser	Zenta/Milton Keyes (UK)
163	Kozma Rita	pedagógus	Horgos
164	Gál Hedda	énekesnő, költő	Zenta/Budapest
165	Kurunczi Veronika	nyugalmazott osztálytanító	Oromhegyes
166	Kókai Zsolt	munkanélküli	Zenta
167	Csízik Károly	munkanélküli	Zenta
168	Sándor Terézia	nyugdíjas	Zenta
169	Tolmácsy Géza	könyvelő	Zenta
170	Híres B. Ede	nyugdíjas	Buránysor
171	Rácz Szabó László	programozó	Zenta
172	Lenkes László	fordító	Temerin
173	Veréb Lóránt	pedagógus	Zenta/Szabadka
174	Mánich Andrea	jóga oktató	Hajdújárás/Weyarn
175	Sremčev Rózsa	menedzser	Belgrád
176	Gyurkovics Virág	újságíró	Szabadka
177	Apró Szilvia	tanár	Szabadka
178	Hauk Henrih	ellenőr	Szabadka
179	Petrović Julianna	élelmiszeripari dolgozó	Szabadka
180	Nagy Jenő	villamosmérnök	Szabadka
181	Nagy Ildikó	vegyésztechnikus	Szabadka
182	Tamási Mária	nyugalmazott tanítónő	Szabadka
183	Szénási Vilmos	nyugdíjas	Szabadka
184	Szabó László	nyugdíjas	Zenta
185	Csonka Áron	tanár	Ada

186	Dr. Toldi Éva	egyetemi tanár	Újvidék
187	Kontra Ferenc	író	Újvidék
188	Pásztor Sándor	a Magyar Szó volt újságírója	Újvidék
189	Dr. Pásztor-Kicsi Mária	egyetemi tanár	Újvidék
190	Góbor Zoltán	építészmérnök	Újvidék
191	Pósa Erika		Magyarkanizsa
192	Vijatov Anikó	nyugdíjas	Zenta
193	Grabovac Dávid	állatorvos	Szabadka

194	Híres Mária	nyugdíjas	Buránysor
195	Horvát Ferenc		Zenta
196	Csernik Erzsébet	nyugdíjas	Topolya
197	Szabó Heléna	magyartanár	Hajdújárás
198	Pósa Ilona	nyugdíjas	Magyarkanizsa
199	ifj. Báló László	termodinamikai szaktanácsadó	Magyarkanizsa
200	Kókai Csilla	egyetemi hallgató	Zenta
201	Horti Szabolcs	egyetemi hallgató	Zenta
202	Szeles Csaba	vállalkozó	Zenta
203	Bende Ilona	gyermekorvos	Magyarkanizsa
204	Mura Nikoletta	varrónő	Felsőhegy
205	Szepcsik Mária	egyetemi hallgató	Felsőhegy
206	Ilcsik Szebasztián	gépészmérnök	Magyarkanizsa
207	Molnár Matild	nyugdíjas	Szabadka
208	Molnár László	nyugdíjas	Szabadka
209	Kovács Iván	állatorvos	Újvidék
210	Jánosi Károly	nyugdíjas	Magyarkanizsa
211	Fenyvesi István	nyugdíjas	Szenttamás
212	Poborai Örs	egyetemi hallgató	Mohol
213	Bajtai Tibor	villanyszerelő	Királyhalom
214	Bajtai Mária	fodrász	Királyhalom
215	Romoda Ferenc	közgazdász-technikus	Óbecse
216	Romoda Renáta	doktorandusz	Óbecse
217	Somogyi István	nyugalmazott gépészmérnök	Törökkanizsa
218	Fehér Tamás	újságíró	Magyarkanizsa
219	Szögi István	nyugdíjas	Magyarkanizsa
220	Mgr. Bozóki Antal	ügyvéd	Újvidék

221	Barlog Károly	pedagógus/irodalmár	Csóka/Budapest
222	Pacal Ágnes	vállalkozó	Kupuszina
223	Csüllög Éva	nyugdíjas	Újvidék
224	Ivanics Szabolcs	vállalkozó	Szabadka

225	Szalai Mónika	adminisztrátor	Szabadka
226	Varga Zsanett	mezőgazdasági technikus	Szabadka
227	Kiss Fehér Zsófia	osztálytanító	Hajdújárás
228	Tomek Béla	nyugdíjas	Szabadka
229	Szalai Jolán	nyugdíjas	Szabadka
230	Romoda Erika	textil-technikus	Óbecse

231	Frank Apró Anikó	a Magyar Szó egykori újságírója	Lohmar-Németország
232	Mezei Lídia	tanítónő	Szabadka
233	Dr. Utasi Csilla	egyetemi tanár	Újvidék
234	Juhász Lajos	nyugdíjas közgazdász	Bajsa
235	Barbu Krisztián	vállalkozó	Kupuszina
236	Szügyi Éva	okleveles közgazdász	Ada
237	Gajo László	vállalkozás fejlesztő	Temerin

238	Branka Gajo	angoltanár	Temerin
239	McConnell-Duff Márta	nyugalmazott egyetemi tanár	Újvidék
240	Korhecz Réka	tanuló	Palics
241	Dr.Korhecz Barna Ildikó	fogorvos	Palics
242	Serfőző Jenő	gyümölcstermelő	Horgos
243	Majoros Erzsébet	munkanélküli	Magyarkanizsa

244	Mucsi István	épület bádogos	Szabadka
245	Ljiljana Elek	újságíró	Szabadka
246	Szeredi Miklós	üzleti intelligencia fejlesztő	Bécs
247	Takács Mária	nyugdíjas	Szabadka
248	Deák Jenő	hűtőgép- és vezérléstechnikus	Zenta/Eisentadt
249	Juhász Gabriella	fogtechnikus	Szabadka

250	Nádi Endre	faműves	Magyarkanizsa
251	Tóth Valéria	igazgató	Szabadka

253	Kajári Ferenc	agrármérnök	Zenta
254	Kajári Irén	nyugdíjas	Zenta
255	Kókai Irén	nyugdíjas	Zenta
256	Szőke Teréz	nyugdíjas	Zenta
257	Szőke Károly	nyugdíjas	Zenta
258	Kókai Szilveszter	munkanélküli mezőgazdasági gépészmérnök	Pacsér
259	Kókai Annamária	informatikai mérnök	Pacsér
260	Zabos Árpád	állatorvos	Csantavér
261	Zabos Lídia	egészségügyi nővér	Csantavér
262	Zabos Irén	nyugdíjas	Csantavér
263	Zabos Sándor	nyugdíjas	Csantavér

264	dr. Káich Katain	emeritus professzor	Szabadka
265	Domonkos Gábor		Csantavér
266	Dér Andor	orvos	Csantavér
267	Sisák István	gépészmérnök	Topolya
268	Sövény Andrea		Palics

269	Evetović Anita	egyetemi hallgató	Szabadka
270	Tóth Ervin	szabó	Szabadka
271	Francsik József	földműves	Kispiac
272	Kotek Szabolcs	informatikai mérnök	Bácskossuthfalva
273	Kotek Sándor	munkanélküli	Bácskossuthfalva
274	Slijepčević Timea	adminisztrátor	Topolya

275	Koncsek Gizella	munkanélküli	Szabadka
276	Bodrogi Béla	okleveles menedzser	Szabadka
277	Bodrogi Hajnalka	master rendezvényszervező	Szabadka

278	Rác Szabó Luca	mesterszakács	Zenta-Belgrád
279	Okály-Lukács Aurélia	pszichológus	Bajmok
280	Horti Károly	nyugdíjas	Szabadka
281	Kozma Katalin	nyugdíjas	Szabadka
282	Huszár Emma	óvónő	Szabadka
283	Novák Piroska	jogásztechnikus	Magyarkanizsa
284	Ábrahám Mária	közgazdasági technikus	Magyarkanizsa
285	Dr. Nagy Zoltán	nyugdíjas	Temerin

Amennyiben Ön is csatlakozni szeretne követelésünkhöz, írja meg nevét, foglalkozását és lakhelyét a mondjanakle@gmail.com címre, vagy pedig kommentben illetve privát üzenetben FB-oldalunkon.

Ukoliko želite da se pridružite našim zahtevima, napišite Vaše ime, zanimanje i mesto stanovanja na e-mail adresu: mondjanakle@gmail.com ili u komentaru ili privatnoj poruci na našoj FB-stranici.

(Mondjanakle.blogspot.hu, 2016. július 29.)