Szellemidézés a Magyar Szó jubileumi ünnepségén

A Szabad Magyar Szó a Visszhang című sorozatában közli Szabó Palócz Attila sajtószemléjét a Szabad Magyar Szó indulásáról.

*

Szellemidézés a Magyar Szó jubileumi ünnepségén

„Még Erdélyi Károlyt is partnerként kezelték, nem cselédként” – Baj van a vajdasági magyar sajtószabadsággal, vagyis vannak dolgok ebben az életben, amelyekhez lélekre, igazi emberi lélekre lenne szükség…

Nagyon sajnálom, hogy nem szóltak előre, mert ha tudom, hogy valódi szellemidézést tartanak, hát időt, energiát, és főleg költségeket nem kímélve, de magam is szívesen elmentem volna a Magyar Szó immár hagyományos év végi jubileumi rendezvényére. Zsinórban negyedszer – ezzel a fellengzős címmel ünnepelte a nyomtatott Magyar Szó december 23-i számában az szb monogramot használó szerző a cég mérhetetlen sikereit – vagy talán inkább ezzel szállt be ő maga is a sikerpropagandába. Vagyis Szeli Balázs annak örvendezett ennyire cikkében, hogy Ökrész Rozália igazgatónő szerint immár negyedik esztendeje pozitív a cég gazdálkodása. Vagyis nyereséges a Magyar Szó Kft. mérlege. Biztosra veszem, hogy ezt az állítását sok-sok papírral lehetne alátámasztani. De hát, mint azt a nyomtatott újság nap mint nap bizonyítja olvasói számára, a papír sok mindent elbír, meg aztán a legnagyobb bajok általában éppen abból erednek, ha szükséghelyzetben nincs belőle. Long live Aqua Tube!

A számokkal persze lehet bűvészkedni. Csak a kezemet figyeljék, mert csalok – idézhetne nagy klasszikusokat Örkrész Rozália, vagy akár Varjú Márta főszerkesztő is, hogy akkor ebben a szerény névsorolvasásban Kabók Erika és Németh Zoltán főszerkesztő-helyettesekre már ne is nagyon térjünk ki, hiszen nem kell az ő jelentőségüket sem túlértékelni… Futottak még! Egyszer talán majd célba is érnek…

Szóval mindez talán jól is hangzik egy ünnepi beszédben – akármilyen hazug legyen, s akármilyen kóros magatartásról, vagyis nyilvánvaló manipulációról tanúskodjék is –, de a kép persze csak akkor lenne/lehetne teljes, ha hozzátennénk a példányszámra vonatkozó adatokat is. Márpedig a Magyar Szóból, a vajdasági magyarság egyetlen közszolgálati napilapjából (hjaaa… valaha tényleg az volt!) ma már naponta ezer példányt sem adnak el a trafikokban, idáig sikerült leküzdenie magát szívós munkával, és következetes önkritikátlansággal a Varjú Márta-féle lapvezetésnek. Ezt ünnepelte hát cikkében Szeli Balázs, efölött ült diadalt a hallgatóság első sorában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (meg miegymás…) elnöke, s erről szónokolt Ökrész Rozália is. Együttes erővel, a nagy-nagy összefogásban ŐK erre voltak képesek.

Mondjuk, gyermekkoromban csak Zentán ennek a példányszámnak a többszöröse kelt el. Ezt magam is tanúsíthatom, izzadtságszagú tapasztalatból, hiszen szinte még gyerekfejjel, a nyolcvanas évek második felében, középiskolásként, nyaranta a szünidőben a lapterjesztőnél dolgozva kerestem meg a zsebpénzem… De akkoriban bizony egy-egy trafikba több Magyar Szót adtunk, mint amennyi ma némelyik észak-bácskai városba érkezik.

Ökrész Rozália most decemberi felszólalásban – amelynek nagyjából a hatvan százaléka a nyáron foganatosított, hivatalosan csak „átszervezésnek” mondott újabb leépítési hullámról, vagyis a nemkívánatos munkatársak kirúgásának (ön)igazolásáról szólt –, kínos elekkel is tarkítva, így fogalmazott: „A szigorú és céltudatos takarékoskodási intézkedések meghozták az eredményt – ma elégedetten mondhatjuk, hogy pénzügyileg konszolidáltuk a vállalatot, rendeztük a felvett kölcsönöket, rendszeresen törlesztjük kötelezettségeinket, dolgozóink decemberi fizetésüket még az év vége előtt kézhez kapják. Nyomdánk megerősödött, tevékenységeinket javarészt önállóan finanszírozhatjuk: háromnegyed részben a lapeladásból és hirdetésekből, a költségek megközelítőleg 25 százalékát pedig a tartományi kasszából, támogatásból. Pályázatok útján a Magyar Nemzeti Tanács és az anyaország támogatásai is segítik a működésünkhöz szükséges pénz előteremtését. Évi összbevételünk 380 millió dinár körül mozog, most, az év végén már bizonyossá vált, hogy zsinórban a negyedik évet zárjuk pozitívan” – idézte az igazgatónő szavait Szeli Balázs.

A sikerpropaganda jegyében mindez így ünneplésre is adhatna okot – feltételezem, hogy az illetékesek elégedetten koccintottak és kívántak egymásnak boldog új esztendőt (de a beszámoló szerzője erre tapintatosan és felettébb szervilis módon már nem tért ki…) –, árulkodó jel azonban, hogy egy ilyen egyszerű, átlagos muszanyagot is képtelen lehozni a lap otromba nyelvi és általános műveltségi hibák és hiányosságok nélkül. Szeli Balázs ugyanis tudósításának végén ezt írta: „A tegnapi ünnepségen jelen voltak vállalatunk Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének képviselői, néhai munkatársaink, nyugdíjasaink, Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke is megtisztelt bennünket jelenlétével. Török Noémi népdalénekes moldvai és mezőségi karácsonyi dalokkal tette emlékezetesebbé, meghittebbé ünnepségünket.” Úgy tartom, hogy a Szabad Magyar Szó olvasóinak felesleges, a Magyar Szó szerzőinek azonban igenis érdemes a szájába rágni – ezért feloldom az itt idézett mondatokba kódolt rejtvényt: ha azt mondjuk valakire, hogy néhai, az bizony nem jelent mást, csakis azt, hogy már elhunyt. Megjelenhettek hát az ünnepségen a Magyar Szó egykori, régi, korábbi és miegyéb munkatársai, de a néhaiak csak abban az esetben lehettek volna jelen, ha a ceremónia részeként hatásvadászattól sem mentes szellemidézést tartanak.

A hatásvadászat való hajlamosság azonban ezúttal legfeljebb csak a tudósítás szerzőjét minősíti.

Minderről pedig egy régi zeneszám jut az eszembe:

Hát, nincs más hátra, mint hogy bocsánatot kérjek mindenkitől, aki nem bűvöli legalább ugyanolyan jól a délszláv nyelveket, mint egy harcedzett szellemidéző nagymester a túlvilági lényeket, de a dal refrénjét szeretném az illetékesek figyelmébe ajánlani:

U tren se pretvorilo

hiljadu noći i dana

odgovora nije bilo

jer za ljubav treba imat' dušu

jer za ljubav treba imat' dušu

Sebtében összedobott fordítást ehhez most nem mellékelek. S habár az élményt – és főleg annak tartalmi vonzatait – persze kevéssé helyettesítheti, de mindazoknak, akik nyelvi okok miatt a fenti élményből kimaradtak, kárpótlásul csak az R-GO Szeánszát ajánlhatom:

Ilyen hangulatban telt hát a Magyar Szó szokásos év végi rendezvénye december 22-én. Ugyancsak Szeli Balázstól tudjuk, hogy Varjú Márta főszerkesztő a rendezvényen arról beszélt: „Nem volt se könnyű, se konfliktusmentes ez az időszak a lap életében. Megerősödve, megújulva, felülkerekedve kerültünk ki a számos veszéllyel, rosszindulattal, támadással és buktatókkal terhelt időszakból. A Magyar Szó történetében akadtak bőven álságos korszakok, de a 72 év alatt olyanra nem volt példa, hogy a szerkesztőség szerves részét, tartozékát belső erők megkísérelték eltulajdonítani, azon leplezetlen szándékkal, hogy csorbítsák a Magyar Szót tekintélyét. Ehhez olyanok asszisztáltak, akik a sorainkban voltak, most az ellenünk szurkolók táborát gyarapítják. Jelentem: a tervük meghiúsult, a közösségünk megmutatta, hogy mire képes, hogy összefog, határozott odafigyeléssel végzi a dolgát, küzd a lapért. Mindenki teszi azt, amiért itt van, ami a feladata, munkája és küldetése, készíti az újságot, a mi Magyar Szónkat, vagy ahogy az új szlogenünk szól: A valódi lapot”. Varjú Márta ünnepinek ugyan kevéssé nevezhető, de jó, hát mégiscsak az alkalmi rendezvényen elhangzott beszédének nagyjából negyven százaléka foglalkozott a Szabad Magyar Szóval, ami persze az idézett cikkből még véletlenül sem derülhetett ki, Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes úgy nem is engedte volna nyomdába. Mint a fentebb már említett példányszámadatokból is nyilvánvalóan kiderül: a Varjú Márta vezette „közösség” már javában megmutatta, hogy mire képes, ha összefog…

Nagy szerencse azonban, hogy állításainak, vagyis hazug torzításainak egyetlen egy mondatával sem kell vitába szállnunk. Azokat nem kell sem cáfolnunk, sem minősítenünk. Minden gondolatkísérletének cáfolására untig elegendő, ha nem teszünk semmi mást, csak történetileg, az események sorrendjében áttekintjük a Szabad Magyar Szó indulásával kapcsolatos publikációkat, a más lapokban megjelent írásokat, tudósításokat, beszámolókat. S nem kell ezekhez semmiféle kommentárt fűznünk, amivel esetlegesen befolyásolhatnánk az olvasót, aki úgyis mindent egyértelműen láthat, ha áttekinti a rendelkezésre álló anyagot. Hiába teszi hát Varjú Márta és elhivatott csapata éppen azt, amiért ott van, ahol, amiért oda helyezték, ahová, hiszen a csúsztatásai, hazugságai, ferdítései és vádaskodásai semmiképp sem érhetik el a céljukat. A legnagyobb, és alapvető különbség ugyanis épp abban van: a Szabad Magyar Szó nem azért jött létre, hogy bárminek is az opponense, vagy a bírája, megítélője legyen; hanem épp ellenkezőleg, azért, hogy megnyissa végre a kommunikációs csatornákat. és szabad teret adjon nemcsak a véleménynyilvánításnak, de az elkerülhetetlen viták által a véleményformálásnak is. Ha van tehát „ellenfelünk”, ha opponensei kívánunk lenni bárminek is, az csakis a bezárkózottságban, az egyszólamúságban, a parancsuralomban és a szűklátókörűségben mérhető. Ezek pedig régi tapasztalatok alapján is társadalmilag káros jelenségek, amelyekről eddig csak azt hittük, hogy néhaiak, de a megfelelő politikai boszorkánygyűléseken, legalábbis egyelőre úgy látszik, túl jól sikerült az a bizonyos szellemidézés, ami által visszasegítették mindezeket a hétköznapjainkba.

jer za ljubav treba imat' dušu

Azokat az okokat, amelyek a Szabad Magyar Szó elindításához, létrehozásához vezettek, még a független online közéleti fórum indulása előtt, a Magyar Szó hivatalban lévő főszerkesztőjének írt e-mailjében foglalta össze Purger Tibor, amikor arról tájékoztatta, hogy megszünteti az együttműködést a nyomtatott lappal:

Kedves Márta!

Tájékoztatlak, hogy felfüggesztem az együttműködést a Magyar Szóval: huszonöt év után elmaradnak a külpolitikai jegyzetek és tudósítások, valamint visszavonom az internetes címtartományaim ingyenes használatát.

A hosszas fontolgatás után és fájó szívvel meghozott elhatározásra a következő tucatnyi ok vezetett:

1. Elődöd alaptalan leváltása nyomán óva intettelek attól, hogy Fekete Elvira nyomdokaiba lépj. Egyetlen napilapunk azóta a hatalom kiszolgálójává süllyedt – olyan mértékben, ahogyan azt egyetlenegy korábbi főszerkesztő sem engedte meg magának. Még Erdélyi Károlyt is partnerként kezelték, nem cselédként.

2. A lap tekintélyét féltve az idén januárban meg februárban rámutattam két plágiumra. Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes nem engedte közzétenni a bizonyítékokat.

3. Az áprilisi választások kampánycsendje előtti utolsó nap a kívülálló Pósa Károly tollából soha nem látott módon, egész oldalas becsmérlő véleménycikket közöltetek a vajdasági magyar közélet jeles szereplőiről. Ebben engem is kiemelten rágalmazott a szerző, ám válaszomat nem voltatok hajlandók publikálni.

4. A főszerkesztő-helyettes egy trollportálon többször is megrágalmazott az Új Symposion „eltemettetésével”, sőt nyerészkedéssel.

5. A Magyar Szó – a szakmai méltóságról lemondva – partnerként szerepel a Jó Reggelt Vajdaságon, amely többnyire kilétüket sem vállaló szerzőkből áll, és Bayer Zsolt dicstelen hagyományait ültette át a korábban legalább mocskolódásmentes vajdasági magyar médiába.

6. Júniusban megpróbáltam előmozdítani a párbeszédet és az összefogást a szabadkai főszerkesztői kerekasztallal. Nem jöttél el a személyes meghívás és telefonbeszélgetésünk ellenére sem, sőt nem is tudósítottatok a háromórás rendezvényről, amelyen négy volt főszerkesztő és félszáz ember higgadtan, értelmesen beszélgetett a lapról a leglátogatottabb szabadkai értelmiségi találkozóhelyen.

7. Júliusi nyílt levelemben még egy kísérletet tettem arra, hogy kritikusan ugyan, de összefogásra bíztató, vajdasági magyar közösségünket féltő szóval forduljak hozzád, Hajnal Jenőhöz, valamint Pásztor Istvánhoz. Válaszra sem méltattál.

8. Pósa becsmérlő írásával kb. egy időben leálltatok vasárnapi jegyzeteim internetes publikálásával, anélkül, hogy szóltatok volna. (Díjmentesen írva elvártam, hogy legalább olvasható legyek a honlapon is.) Én hajlandó voltam elvégezni más munkáját az online posztolással, miközben vigyáztam arra, hogy ne zavarjam a szerkesztői elképzeléseket. Több mint öt hónappal később letiltattad az online szerkesztői hozzáférésemet, amiről egy rendszergazda – háromhetes késéssel, és csak ismételt rákérdezésre – tájékoztatott. Tetted ezt annak ellenére, hogy önkéntesen dolgoztam számos éjjelen át, hogy a Magyar Szó a világ összes napilapját lekörözze fontos események első magyar nyelvű online publikálásával.

9. Főszerkesztőként egyetlenegyszer sem kérdezted meg, hogy hajlandó vagyok-e díjmentesen lehetővé tenni a tulajdonomban lévő internetes címtartományok használatát.

10. Főszerkesztőként egyetlenegyszer sem kérdezted meg, hogy hajlandó vagyok-e díjmentesen írni hétről hétre, éveken át.

11. Pressburger Csaba botrányos leváltása után az idén még egy volt főszerkesztőt eltávolítottatok, pedig Kókai Péter az elmúlt negyed évszázad egyik legfontosabb lapvezetője volt. Közéleti szereplése miatti kirúgása vállalhatatlanná teszi az együttműködést.

12. Végül túlcsordult a pohár, amikor az idén augusztusban a legkiválóbb munkatársak egész sorát hoztátok lehetetlen helyzetbe. Ilyen csoportos kirúgásra még az egykori párt sem ragadtatta el magát.

Ismétlem: fájó szívvel szántam rá magam a fenti elhatározásra. A nyilvánosságot tájékoztatni fogom, az Olvasót továbbra is elkötelezetten szolgálom. A lapnak, mint a vajdasági magyarság egykori legfontosabb közintézményének, nem kívánok kárt okozni, és a felmerülő nehézségek megoldásában szívesen segítek.

Üdvözlettel,

Purger Tibor

A Naplo.org október 24-én a Napi ajánlójában egy szűkszavú kommentárral vette át a Szabad Magyar Szó honlapjáról Németh Zoltánnak, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettesének levelét, amelyben az új független közéleti fórum szerkesztőit szólította meg:

A Szabad Magyar Szó talán a nyitottság és párbeszéd igénye miatt közölte oldalán Németh Zoltánnak, a Magyar Szó (VMSZ) főszerkesztőjének levelét. A Napló megjegyzése: soha nem szabad bizonyítottan gerinctelen pártkatonákkal szóba állni.

Íme az örökös főszerkesztő helyettes levele:

[A publikáció folytatásában Németh Zoltán levele olvasható csonkítások és kommentárok nélkül.]

Még aznap, ugyancsak a Napi ajánlójában közölte a Naplo.org Kókai Péter válaszát Németh Zoltán, a Magyar Szó örökös főszerkesztő-helyettesének levelére, amelyben a Szabad Magyar Szó szerkesztőit szólította meg:

Napi ajánló

Vajdmagyar kiberháború: Kókai válasza Németh Zoltán levelére

„Arra kérlek, hogy ez a közted és köztem most megkezdett párbeszéd jelenjen meg így, teljes egészében, a te és az én írásommal együtt a www.magyarszo.rs oldalon is.” Kókai Péter (Szabad Magyar Szó):

[A publikáció folytatásában Kókai Péter válasza olvasható csonkítások és kommentárok nélkül.]

Az eddigiekben idézett levélváltásra reagálva a HülyegyerekPress című facebookos szatirikus álhíroldal egy rövid jegyzetben figurázta ki Németh Zoltán levelét.

A bejegyzést az alábbiakban csonkítatlanul közöljük:

Német Zoltán levelét megírta

Habár a Szabad Magyar Szó azzal a megjegyzéssel tette közzé Németh Zoltán, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettesének üdvözlő levelét, hogy abban egy árva betűt sem változtattak, a HülyegyerekPress (HP) hírügynökségnek sikerült megszerezni a küldemény eredeti változatát. Ebből pedig kiderül, hogy mégsem minden úgy jelent meg, ahogyan azt Német Zoltán megírta. Az eredeti, hiteles változatot mi közöljük!

Tisztelt Szabad Magyar Szó!

Gratulálok, hogy az újvidéki Magyar Szó szerkesztőségében, ha egy pillanatra is, de pánikot okoztatok. Megnyugtatlak benneteket, pálinka nem volt.

Nem tudom, kinek a fejéből pattant ki az ötlet, de sejtem, hogy Soros Gyuri bácsi ebből sem maradhatott ki. Régen, amikor még engem pénzelt, én is kedveltem őt, de mióta átittam magam a másik oldalra, már minden gonoszságot benne látok. Mert hát azt kell látnom, ha meg akarom kapni a fizetésemet. Prémiumostul!

Én nem pontokba foglalom gondolataimat (mint annak idején, nem 1956-ban, hanem jóval korábban tette volt Kossuth Lajos, ma meg Purger Tibor), hanem egyszerűen megírom azokat. Akinek van türelme, végigolvassa, akinek pedig van SZABAD sajtója, leközli.

Erkölcsről (mellesleg a fejléc lopott) beszélni nem tudok, mert azzal nem rendelkezem, a jobb pozíció, jobb fizetés érdekében bármikor bármilyen álláspontot hajlandó vagyok képviselni, egyik napról a másikra, még ha nem is értem, miért van szükség erre, főszerkesztő-helyettesként cserben hagyva kollégáimat, beosztottaimat. De így legalább különböző kiváltságokat élvezek mindvégig, annak ellenére, hogy bármilyen bűntudatot, vagy szakmai alázatot éreznék.

Úgy gondolom, hogy már túl hosszú vagyok, ezért még csupán egy dolgot említek meg. A kamerákat. A Magyar Szó mindhárom szerkesztőségében felszereltettük ezeket. Sokan tiltakoztak ellene, de le se szartuk. Ha kell, ez utóbbiról én is tudok küldeni rengeteg fotót – a feleségem csinálta mindegyiket. Mellesleg tudomásom szerint egyik amerikai szerkesztőségben sincsenek megfigyelő kamerák. Ezt a mérhetetlen ökörséget mi találtuk ki azzal a céllal, hogy az amerikaiaknak eladjuk.

Remélem jó biznisz lesz.

Ha már az újságírás nem jött be.

Németh Zoltán

P.S. Írhattam volna még sok mindenről, és írok is, ha a Szabad Magyar Szó vevő rá, ugyanis minden tezgám elveszett.

Éljen a sajtó- és véleményszabadság!

Éljen a Szabad Magyar Szó!

Ugyancsak a HülyegyerekPress című facebookos szatirikus álhíroldal, alig másfél órával később egy újabb poénnal „fejelte meg” a Szabad Magyar Szó indulása körül kialakult helyzetre adott válaszát, illetve az örökös főszerkesztő-helyettes reakcióját:

Büszkén jelentjük, hogy HülyegyerekPress (HP) munkatársának sikerült villáminterjút készítenie Németh Zoltánnal, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettesével.

HülyegyerekPress: Németh úr, nem gondolja, hogy jobb lenne kijózanodni, mielőtt a következő levelét megírja?

Németh Zoltán: Nem.

HülyegyerekPress: Köszönöm az interjút.

Ennyit a humorról. Egyelőre…

Az anyaországi Népszava című napilap – a Vajdaság Ma hírportálra hivatkozva –, ugyancsak október 24-én az online felületén egy lényegre törő összeállítást tett közzé a Szabad Magyar Szó indulásáról Mi történt a Magyar Szóval? címmel:

Vasárnap délelőtt nem kis meglepetés érte azokat, akik beütötték az egyetlen vajdasági magyar nyelvű nyomtatott napilap internetes címét – írta a Vajdaság Ma. A www.magyarszo.com címen ugyanis egy Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta az olvasókat, amely a honlap fejléce értelmében független közéleti fórum. Az említett domain tulajdonosa Purger Tibor, aki úgy döntött, hogy megszakítja az együttműködést a Magyar Szóval és helyette a Szabad Magyar Szónak bocsátja rendelkezésére a tárhelyet.

Az impresszum szerint az új portált a szabad vajdasági magyar újságírók szerkesztik, alapítói Purger Tibor, aki 25 éve tudósítja a Magyar Szót Washingtonból és Kókai Péter, a lap volt főszerkesztője, akinek a nyáron mondott fel a lapvezetés. A főszerkesztő Vígi Zoltán, aki július végéig a napilap deszkfőnöke volt, amikor felmondtak neki is. Az oldalon a három első cikket Purger Tibor, Vígi Zoltán illetve a lap két előző főszerkesztője Kókai Péter és Pressburger Csaba közösen jegyzik, de találhatók még írások Bajtai Kornéltól és Vígi Zsoldos Zsaklinától, akiknek szintén a nyáron mondott fel a Magyar Szó, illetve Szabó Palócz Attilától, a Képes Ifjúság korábbi főszerkesztőjétől, akivel valamivel korábban szakította meg az együttműködést a lap vezetése.

Pressburger és Kókai Ahol a hír szent és a vélemény szabad című írásukban kifejtik, ők ketten, akik a vajdasági magyarság egyetlen napilapjának együttesen tízéves időszakát jegyezték, úgy érzik, hogy napjaink Magyar Szója mára teljesen elvesztette az irányérzékét, és letért arról az útról, ami az eredeti küldetése.

Vígi Zoltán Valódi kérdésre őszinte választ címmel írt cikkében kifejti, a vajdasági magyar közéleti kommunikáció téves irányt vett, a párbeszéd igénye is hiányzik. Célként pedig kiemeli, hogy „minden témában meg kell nyitnunk azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek előre vihetnek bennünket emberként és közösségként is. Vajdasági magyarokat itthon, és a nagyvilágban egyaránt. Purger Tibor szövegének címe: Miért – és miért nem. Az alapító kétszer 12 pontban foglalja össze, hogy szerinte miért kell a Szabad Magyar Szó, illetve miért nem tudja folytatni munkáját a Magyar Szó hasábjain.

Akik a Facebookon megosztott magyarszós szövegekre kattintanak, őket a következő üzenet fogadja: „A keresett tartalom ezen a címen sajnos már nem érhető el. Ismerje meg és kövesse a Szabad Magyar Szót itt, ezen a honlapon.”

A régi Magyar Szó is időközben elérhetővé vált a magyarszo.rs oldalon.

(Népszava Online, 2016. október 24.)

A szabadkai Magločistač című portál – amelyre Visszhang című sorozatunk első és második részében már oly sokat hivatkoztunk – aznap szerb nyelven ismertette a Magyar Szó igazgató bizottságának funkcióját ellátó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület (TJGYT) közleményét a lap honlapjának átvételéről, illetve a Szabad Magyar Szó megjelenéséről. Az összefoglalóból minden olyan délszláv olvasó számára, aki nem bűvöli legalább ugyanolyan jól a magyar nyelvet, mint egy harcedzett szellemidéző nagymester a túlvilági lényeket, kiderült, hogy a TJGYT jogi lépéseket tesz a Magyar Szó Kft. „szellemi tulajdonának” kvázi eltulajdonítása miatt.

A cikkből kiderült, hogy a TJGYT azt állította, hogy a Magyar Szó „regisztrációjában egyértelműen szerepel, hogy az online megjelenés a Magyar Szó Kft. tulajdona. A Purger Tibor, Kókai Péter és Vigi Zoltán által jegyzett oldal tehát ezzel a kisstílű hacker-eljárással elrabolta a közvagyont képező Magyar Szó szellemi termékét: a Magyar Szó archívumát, a domain nevet és a @magyarszo.com címre végződő e-maileket” – olvasható a közleményben, amelyet szerb nyelven teljesen korrekt módon, mintegy összefoglalóként ismertetett 2016. október 24-én a Magločistač című szabadkai portál, amelynek részéről ez a tárgyszerű tájékoztatás részeként professzionális magatartást jelez, s habár a tudósítás tartalma tulajdonképpen ellenünk irányult, a honlap magatartását mi is elfogadjuk, sőt, tiszteletben tartjuk és ezúton is megköszönjük. Tehát így még Újhelyi Lukács, a TJGYT elnöke is maximálisan elégedett lehetett volna vele, ha egyáltalán méltatja annyira, hogy elolvassa. Más kérdés azonban, hogy hasonló professzionalizmust részéről és a testület más tagjaitól egyáltalán nem tapasztalhattunk, hiszen mint arra már sorozatunk előző részében is rámutattunk, a közlemény hemzseg a tévedésektől, szándékos torzításoktól és hazugságoktól, kezdve attól, hogy a cégregiszterben a Magyar Szó tulajdonaként lenne bejegyezve a lap internetes elérhetőségének korábban használt címe, illetve, hogy bármiféle kis- vagy nagystílű hackertámadás történt volna. Ebből persze semmi sem igaz, ezekre a badarságokra kár lenne most újfent helyet és terjedelmet pazarolni, amikor egyszer már dokumentumokkal, cégnyilvántartási kivonattal alátámasztva egyszer már minden részletében cáfoltuk.

A Magločistač idézte a TJGYT közleményének azt a kitételét is, miszerint a cég jogi lépéseket tesz a történtek miatt. Eltelt időközben több, mint két hónap, karácsonyt ünnepeltünk és újévet köszöntöttünk, de azóta sem történt semmi ilyesmi. Nomármost, ha a TJGYT közleményének akár csak szava is összeegyeztethető lett volna az igazsággal és a valós helyzettel, akkor időközben egészen biztosan megtették volna ezeket a nagy dirrel-dúrral beharangozott jogi lépéseket.

Sokkal inkább arról van szó azonban, hogy az első indulat beszélt a szöveg megfogalmazójából, aki funkciójánál fogva ráerőltette a testület többi tagjára is a véleményét és az akaratát. Sajnos ebben sincs semmi meglepő, hiszen éppen ez jellemzi a vajdasági magyar politizálás utóbbi néhány esztendejét. Tény azonban, hogy ilyen viselkedéssel és ezzel a magatartással a TJGYT elnöki posztjának betöltésére való alkalmatlanságát bizonyította az, aki ezt így elkövette.

Másnap, 2016. október 25-én – a nemzeti ünnepünk miatti munkaszüneti napok után megjelenő első nyomtatott kiadásában –, keddi lapszámában az anyaországi Népszava című napilap igen nagy terjedelemben, kiemelten foglalkozott a Szabad Magyar Szó indulásával. Az ekkor megjelent írások – az elkerülhetetlen átfedések ellenére sem – nem azonosak a korábban az lap online felületén már megjelent összefoglalóval.

Azt, hogy a Népszavánál kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az eseményeknek, szépen jelzi az is, hogy a Szabad Magyar Szó témája címlapos kiajánlót is kapott. Ezt most csonkítatlanul közöljük:

Gond van a vajdasági sajtószabadsággal is

Hónapok óta dúló médiaháború eredményeként új magyar internetes portál – a Szabad Magyar Szó – indult Szerbiában, az egyetlen országos magyar napilap – a Magyar Szó – pedig elveszítette megszokott online címét. Nem a szerb hatalom lépett így, az USA-ban élő magyar doméntulajdonosnál telt be a pohár. A vajdasági magyar közélet szereplőinek egy része a sajtószabadság korlátozásával, politikai tisztogatással és nyomásgyakorlással vádolja a Pásztor István vezette VMSZ-t, az Orbán-kormány egyik leghűbb külhoni szövetségesét.

CIKKÜNK A 8. OLDALON

Ugyancsak csonkítatlanul közöljük az itt hivatkozott, a nyolcadik oldalon megjelent írást:

A sajtószabadság korlátozásával, politikai tisztogatással vádolják a VMSZ-t

Vajdasági médiaháború

Puccs történt a vajdasági magyar sajtóban, vasárnaptól az egyetlen szerbiai országos magyar nyomtatott napilap, a Magyar Szó internetes címén egy új, Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta az olvasókat. Ez egy hosszú hónapok óta tartó magyar média- és kulturális háború végkifejlete, a vajdasági magyar kulturális élet szereplői ugyanis politikai nyomásgyakorlásra, a sajtó és véleményszabadság korlátozására panaszkodtak.

Nem a szerb hatalom avatkozott bele a vajdasági magyar kulturális életbe, nem belgrádi intézkedések indították el a hónapok óta dúló magyar médiaháborút és eredményezték a Szabad Magyar Szó megszületését. A kulturális és médiaharc pedig nem véletlenül esik egybe a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szakadásával és a Magyar Mozgalom megjelenésével sem. A Pásztor István vezette VMSZ-t és a kisebbségi támogatásokat is kezelő Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) az utóbbi időben egyre gyakrabban és nyíltabban vádolták azzal, hogy megengedhetetlen módon korlátozzák a sajtó- és véleményszabadságot. A vajdasági magyarság rendelkezik kulturális autonómiával, az MNT pedig a vajdasági magyar országos kisebbségi önkormányzati szerve, amely törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar közösséget, részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben – mint például a magyarok által is jelentős számban lakott települések hivatalos magyar elnevezése – döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, valamint intézményeket alapíthat és működtethet. A szerb költségvetési forrásokat kezelő MNT irányítása alatt működik a tulajdonképpeni vajdasági magyar kulturális intézményrendszer.

Az elégedetlenségek nem újkeletűek, de idén nyáron váltak kezelhetetlenné, amikor a lapalapítói jogkörrel rendelkező MNT úgy döntött, hogy a továbbiakban nincs szükség arra, hogy az egyetlen délvidéki magyar napilapnál, a Magyar Szónál és a Hét Nap hetilapnál a főszerkesztők megválasztásakor kikérjék a szerkesztőségek munkatársainak a véleményét. Előzőleg több főszerkesztőt leváltottak, munkatársakat rúgtak ki – és nemcsak a médiában, más kulturális intézményeknél is. Tüntetésre is sor került, a tiltakozók azt állították, hogy az egyre inkább a VMSZ végrehajtó szerveként működő nemzetiségi önkormányzati testület épp a politikai nyomásgyakorlás visszaszorítását célzó új szerb médiatörvényt használta fel arra, hogy szerzett jogokat megkurtítson és kedve szerint, politikai alapon nevezhessen ki a számára megfelelő szerkesztőségi vezetőket. Olyan vélemények hangzottak el, hogy a VMSZ egyre inkább az erő jegyében politizál, elnyom és kiszorít minden más véleményt, tisztogatásokat hajt végre a magyar kulturális életben, a médiát pedig pártfaliújsággá silányítja, a használt módszerek pedig a parancsuralmi rendszerek módszereire emlékeztetnek. (A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete elnökének felszólalását az MNT ülésen például azzal utasították el, hogy „akinek ez nem tetszik, az foghatja a sátorfáját, és elmehet”.)

A Szabad Magyar Szót most tiltakozásképpen útnak indító Purger Tibor, a domain Egyesült Államokban élő tulajdonosa júliusban nyílt levelet intézett Pásztor István VMSZ elnökhöz, az MNT elnökéhez, valamint a Magyar Szó új főszerkesztőjéhez, amelyben arra kérte az érintetteket, tegyenek valamit a szakmai színvonal romlásának megállításáért. Semmi változás nem történt, ez vezetett a mostani szakításhoz. A Szabad Magyar Szó vezetősége tegnap közleményt adott ki, amelyben tudatta: a domaintulajdonos Purger Tibor azért döntött így, mert a Magyar Szó olyan mértékben vált a hatalom kiszolgálójává, amilyenre még az egypártrendszer utolsó évtizedeiben sem volt példa.

Ezekhez a sorokhoz felesleges is volna bármiféle kommentárt, azon kívül persze, hogy megköszönjük a szerző alapos munkáját. Miközben azonban végre az anyaországi médiában is teret kapott a Szabad Magyar Szó indulása, egy nappal később, október 26-án ismét a szabadkai Magločistač című portál foglalkozott velünk, amikor a Vajdaság Ma szerb nyelvű tudósítására hivatkozva ismertette szerkesztőségünk közleményét. Ebben is hangsúlyoztuk, hogy semmiféle hackertámadás nem történt, s hogy nyomtatott Magyar Szó által létrehozott tartalmak nem sérültek, nem károsodtak, azokat nem lopta el, nem törölte, és főleg nem tette elérhetetlenné senki sem.

A Magyarszo.com internetes címen azóta is ez a szöveg fogadja mindazokat, akik beütik böngészőjükbe ezt a címet:

Kedves Látogató!

Ön egy olyan címre érkezett, amely a magyarszo.com domain alá tartozik. Ez a cím nem a Magyar Szó napilap tulajdonában van, de a Szabad Magyar Szó segít Önnek a keresett tartalom elérésében. Kérjük, válasszon az alábbi lehetőségek közül:

Átirányítás a Magyar Szó napilap kért tartalmára Magyar Szó »

Átirányítás a Szabad Magyar Szó címlapjára Szabad Magyar Szó »

Amennyiben nem választ, 20 másodperc múlva átirányítjuk a Szabad Magyar Szó címlapjára.

A Szabad Magyar Szó, a vajdasági magyar szabad közbeszéd fóruma, tiszteletben tartja a szellemi tulajdont, és nem kíván akadályt gördíteni a napilap elérhetősége, illetve alkalmazottainak munkája elé.

A Magločistač – akárcsak a Vajdaság Ma – ismertette cikkében azt is, hogy a Szabad Magyar Szó szerint a TJGYT indulatos reakciója újfent bizonyítékul szolgált arra is, hogy a jelenlegi nyomtatott Magyar Szó ellenségnek tekint mindenkit, aki más véleményt képvisel.

A Szabad Magyar Szó éppen azért jött létre, hogy ellensúlyozza a politikai kizárólagosságot, a megosztottság elmélyítését és a kirekesztési törekvéseket – ismertette szerb nyelven közleményünket a Vajdaság Ma és Magločistač hírportál október 26-án.

Purger Tibor, a Szabad Magyar Szó alapítója, Az Egyesült Államokból telefonon adott interjút a magyarországi Klubrádió műsorának, az Esti gyorsnak. Az október 28-i adásban elhangzott:

– Természetesen semmiféle meghekkelésről, semmiféle szellemitulajdon-ellopásról nem volt szó. A Szabad szó azt jelenti, hogy mi nagyon is büszkék vagyunk a Magyar Szó múltjára, amikor a hidegháború idején a világ legszabadabb magyar nyelvű napilapja volt – mondta Purger Tibor.

A telefoninterjút most olvasóink is meghallgathatják:

– Mi nem bosszút akarunk állni, hanem a kötelességünket teljesítjük, az olvasó iránti elkötelezettségünket, hogy visszaállítsuk a Magyar Szó reputációját – mondta el a Klubrádiónak adott interjúban Purger Tibor.

● Mi a probléma a Magyar Szóval az utóbbi időben, mit tapasztalt?

– Két főszerkesztővel ezelőtt, amikor Kókai Péter látta, hogy az általa meghirdetett független és tárgyilagos újságírás műveléséhez már nem élvezi az alapító bizalmát, akkor saját maga mondott le. Megmaradt a szerkesztőségnél, tovább dolgozott, de elmondott a megbízatásáról. A következő főszerkesztőt két év múlva leváltották, mert hasonlóan folytatta tovább a szerkesztéspolitikát. Az elmúlt öt év alatt egyre inkább érezzük azt, hogy valami módon egy pártközpontból sugalmazzák nemcsak a tartalmakat, hanem a kádermegoldásokat is – mondta el Purger Tibor.

A Klubrádió október 28-i adásából egy nagyobb részletet is meghallgathatnak olvasóink az alábbiakban:

Az pedig talán ma már akár hagyománynak is tekinthető a Szabad Magyar Szó oldalain, hogy Visszhang című sorozatunkban, minden egyes ilyen összeállításunk végén a feldolgozott publikációkat összefűzve, egy fájlban is az olvasók elé tárjuk, hogy ezzel is jelezzük, nem csalás, nem ámítás, mi csak a megtörtént eseményeket dokumentáltuk.

Az alábbiakban tehát a mai összeállításunkban szerepelő írásokat tekinthetik át olvasóink, teljes terjedelmükben, az eredeti publikálásuk formájában:

Sorozatunk harmadik része csak annyiban különbözik az eddigiektől, hogy ezúttal a korábban feldolgozott írásokra is visszatekintünk, tehát a Visszhangban feldolgozott publikációk teljes gyűjteménye áttekinthető itt:

Ahogy a legelején is mondtuk:

jer za ljubav treba imat' dušu

Így jutottunk el addig a szellemidézésig, amely a Magyar Szó tavalyi, év végi ünnepségén zajlott, s amely egyáltalán nem méltó ahhoz a mindig egyöntetű büszkeséggel felemlegetett múlthoz, ami a lap mögött áll.

S éppen ezért ezzel az összeállításunkkal kívánunk most minden kedves olvasónak – lapozgassa bár akármelyik Magyar Szót, a nyomtatottat, vagy az online Szabad Magyar Szót – professzionális és tényszerű tájékoztatással, szabad sajtóval teljes, élményekben gazdag nagyon boldog új esztendőt!

(Szabad Magyar Szó, 2017. január 2.)

Németh Zoltán levele a Naplo.org oldalán

Kókai Péter válasza a Naplo.org oldalán

Németh Zoltán fent idézett levele nyomán készült el a HülyegyerekPress című facebookos álhíroldal paródiája

A HülyegyerekPress című facebookos álhíroldal profilképe

A HülyegyerekPress röpke álinterjúja Németh Zoltánnal a fenti levélváltás ürügyén

A HülyegyerekPress című facebookos álhíroldal úgynevezett borítóképe

A Népszava online kiadásának cikke a Szabad Magyar Szó indulásáról

A Népszava online kiadásának reklámképe a Szabad Magyar Szóval foglalkozó cikk mellett

A Magločistač szerb nyelvű összefoglalója a Magyar Szó igazgatóbizottságának funkcióját ellátó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének (TJGYT) közleményéről

A Népszava október 25-i száménak címlapja

A Népszava Szabad Magyar Szóval foglalkozó cikkének címlapos kiajánlója

A Népszava cikke a Szabad Magyar Szóról a lapszám nyolcadik oldalán

A Vajdaság Ma hírportál szerb nyelvű kiadásának cikke a Szabad Magyar Szóról

Mert: ELÉG VOLT!

A Mondjanakle.blogspot.hu weboldalon megjelenik a Varjú Márta, Ökrész Rozália, Újhelyi Lukács és Hajnal Jenő lemondását követelő petíció.

*

Mert: ELÉG VOLT!

Mi, a Magyar Szó olvasói követeljük Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Újhelyi Lukács, a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azonnali és visszavonhatatlan lemondását a fent felsorolt tisztségeikről.

Mert: ELÉG VOLT!

Követeljük Varjú Márta lemondását, mert soha nem látott mélységekbe taszította a vajdasági magyarság egyetlen napilapját, szakmai, erkölcsi és emberi értelemben egyaránt. Mert főszerkesztői „munkájának” öt éve alatt olvashatatlan pártközlönnyé züllesztette az itt élő magyarság szellemi csúcsintézményét. Mert a VMSZ-ből érkező napiparancsok teljesítésén kívül semmi más nem érdekli – a legkevésbé az újság példányszáma, amely már évek óta folyamatos zuhanórepülésben van. Mert átgázol a saját munkatársai életén, egzisztenciáján, becsületén és méltóságán, csak azért, hogy ő a székében maradhasson. Mert tönkretette egyetlen napilapunkat.

Követeljük Ökrész Rozália lemondását, mert mindvégig tűrte, elnézte és nem akadályozta meg Varjú Márta romboló tevékenységét. Mert a VMSZ parancsára beállt a végrehajtók sorába, és ahelyett, hogy védte volna, aláírásával pecsételte meg saját munkatársai sorsát, egzisztenciáját és életét. Mert ezzel elvesztette vezetői, emberi és erkölcsi hitelét. Mert segédkezett és asszisztált egyetlen napilapunk teljes tönkretételében.

Követeljük Újhelyi Lukács lemondását, mert férfihez és emberhez méltatlan módon zaklatta és fenyegette az általa vezetett testület hölgytagjait, mert nem tartotta tiszteletben a Magyar Szó Lapkiadó Kft. alapítói okiratát (holott tisztségénél fogva épp neki kellene elsősorban ügyelnie a szabályok és előírások betartására), mert felelősség terheli a Magyar Szóban kialakult helyzetért. Mert a színfalak mögé bújva, nyilvánosságot nem vállalva, önkényes diktátorként dönt kirúgásokról, leváltásokról, lefokozásokról, politikai és egzisztenciális kivégzésekről. Mert a VMSZ parancsára beállt a végrehajtók sorába. Mert tevékenysége káros és romboló nem csak a Magyar Szó, hanem egész közösségünk számára.

Követeljük Hajnal Jenő lemondását, mert a vajdasági magyarság legfelsőbb önkormányzati szervének vezetőjeként tűrte, elnézte és nem akadályozta meg a Magyar Szó vezetőinek romboló tevékenységét. Mert nem csak tűrte és elnézte, hanem felszólalásaival és szavazatával is támogatta a rombolást. Mert nem óvta és vigyázta a rá bízott szellemi csúcsintézmény hitelét és tekintélyét, hanem segédkezett annak lerombolásában. Mert ezzel elvesztette politikai és erkölcsi hitelét.

ELÉG VOLT!

A Magyar Szó volt és jelenlegi olvasói

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Mi, čitaoci Mađar so-a zahtevamo trenutnu i neopozivu ostavku glavne urednice Mađar so-a Marte Varju, direktorice D.O.O. Mađar so Rozalije Ekres, predsednika Tela Ovlascenih Lica Lukača Ujheljija i predsednika Nacionalnog Saveta Mađarske Nacionalne Manjine Jenea Hajnala sa navedenih dužnosti.

DOSTA NAM JE!

Zahtevamo ostavku Marte Varju, jer je srozala u neviđene dubine jedini dnevni list vojvođanskih Mađara u stručnom, moralnom, i ljudskom smislu. Jer je za pet godine njenog uređivanja jedna od najznačajnijih intelektualnih institucija vojvođanskih Mađara srozana na nivo najobičnijeg stranačkog almanaha. Jer je ne interesuje ništa osim ispunjavanja dnevnih zapovesti koje stižu iz SVM-a – a najmanje tiraž novina, koji je za vreme njene „vladavine“ u stalnom padu. Jer gazi preko života, egzistencije, poštenja i dostojanstva svojih saradnika samo da bi ona ostala u svojoj fotelji. Jer je upropastila naš jedini dnevnik.

Zahtevamo ostavku Rozalije Ekres, jer je sve vreme trpela i praštala rušilačke aktivnosti Marte Varju, koje nije sprečavala. Jer je na nalog SVM-a stala u red izvršilaca i umesto da je branila, svojim je potpisom zapečatila sudbinu, egzistenciju i život sopstvenih saradnika. Jer je time izgubila ljudski i moralni kredibilitet, preko potreban za rukovodioca. Jer je asistirala i pomagala u potpunom upropašćenju našeg jedinog dnevnika.

Zahtevamo ostavku Lukača Ujheljija, jer je muškarcu i čoveku nedolično pretio ženskim članovima tela kojim rukovodi, jer ih je šikanirao, jer nije ispoštovao osnivački akt D.O.O. Mađar so-a (mada bi prema funkciji baš on morao u prvom redu paziti na poštovanje propisa i pravila), jer snosi odgovornost za situaciju koja je nastala u Mađar so-u. Jer iza kulisa, sakrivajući se od javnosti, poput samovoljnog diktatora odlučuje o otpuštanjima, smenama, razrešenjima, političkim i egzistencijalnim egzekucijama. Jer je na nalog SVM-a stao u red izvršilaca. Jer je njegova aktivnost štetna i rušilačka ne samo za Mađar so, nego i za celu našu zajednicu.

Zahtevamo ostavku Jenea Hajnala, jer je kao čelnik najviše autonomne instance vojvođanskih Mađara trpeo i praštao rušilačke aktivnosti rukovodioca Mađar so-a, i jer nije sprečio to isto rušenje. Jer ne samo da je trpeo i praštao, nego je sa svojim govorima i svojim glasom i podržavao rušenje. Jer nije čuvao i branio kredibilitet i ugled institucije koja mu je poverena, nego je čak i pomagao u njenom rušenju. Jer je time izgubio politički i moralni kredibilitet.

DOSTA JE BILO!

Nekadašnji i sadašnji čitaoci Mađar so-a

A Magyar Szó egykori és jelenlegi olvasói, akik aláírásukkal követelik a felelősök lemondását:

Nekadašnji i sadašnji čitaoci Mađar so-a koji svojim potpisima zahtevaju ostavku odgovornih:

	Név	foglalkozás	lakhely
1	Soós Edit	nyugalmazott biológiatanár	Szabadka
2	Haskó István	vállalkozó	Hajdújárás
3	Csúszó Endre	magas szakképzett villanyszerelő	Szabadka
4	Csúszó Rebeka	textiltechnikus	Szabadka
5	Dr. Csányi Erzsébet	tanszékvezető egyetemi tanár	Újvidék
6	Dr. Horváth Futó Hargita	egyetemi tanár	Szenttamás
7	Horváth Tibor	elektromérnök	Szenttamás
8	Borsos Csilla	osztálytanító	Törökkanizsa
9	Joó Csaba	villamosmérnök, vállalkozó	Szabadka
10	Ladócki György	fémesztergályos	Magyarkanizsa
11	Joó Horti Lívia	pszichológus	Szabadka
12	Dorogi Endre	földrajztanár	Nagybecskerek
13	Sándor József	szövetkezeti igazgató, képviselő	Zenta
14	Dr. Novák Anikó	egyetemi docens	Magyarkanizsa
15	Molnár Márta	magyartanár	Kishegyes
16	Dr. Korhecz Tamás	egyetemi tanár	Palics
17	Dr. Lepeš Josip	egyetemi docens	Magyarkanizsa
18	Tomek Viktor	újságíró	Szabadka
19	Légvári Ágoston	fizikatanár	Bácsföldvár
20	Zsoldos Ferenc	történelemtanár	Zenta
21	Zillich Anna	német nyelv és irodalomtanár	Szabadka
22	Szabó Andrea	iskolapedagógus	Topolya
23	Kerekes Sándor	nyugalmazott művésztanár	Szabadka
24	Szabó Batancs Erika	háztartásbeli	Szabadka
25	Mengyán Pletikoszity Ildikó	pszichológus	Bajsa
26	Pozsár Irén	nyugdíjas	Szabadka
27	Gloncsák László	Szabadkai Rádió volt munkatársa, munkanélküli	Szabadka
28	Lázár Zoltán	munkás	Szabadka
29	Lázár Elvira	munkás	Szabadka
30	Gyermán Ibolya	adminisztratív titkár	Magyarcsernye
31	Dr. Gyermán Attila	orvos	Magyarcsernye
32	Cvitkó Ilona	nyugdíjas	Szabadka
33	Pozsár Valéria	háztartásbeli	Szabadka
34	Börcsök Erzsébet	nyugdíjas	Szabadka
35	Nagy Olajos Anna	háztartásbeli	Szabadka
36	Fero Rumenka	nyugdíjas	Szabadka
37	Szabó Batancs Livia	munkás	Szabadka
38	Várkonyi Zsolt	okleveles jogász	Ada
39	Szendi Zsolt	egészségügyi menedzser	Szabadka
40	Ljudmila Gubik Janković	újságíró	Zenta
41	Horváth Ódry Márta	magyartanár	Nemesmilitics
42	Gajda Nóra	textilipari technikus	Hajdújárás
43	Maglai Jenő	ügyvéd	Bajmok
44	Dr. Maglai Ildikó	fogszakorvos	Szabadka
45	Sablauer Brindza Beatrix	jogász	Topolya
46	Sövény Ferenc	vállalkozó	Palics
47	Szilágyi Dorottya	vállalkozó	Palics
48	Evetović Boban	jogász	Szabadka
49	Natalija Jakovljević	újságíró	Szabadka
50	Jávor Pál	adatfeldolgozó	Szabadka
51	Góbor Szénási Anna	hordozási tanácsadó	Palics
52	Góbor Attila	elektrotechnikus	Palics
53	Kormányos Ágnes	óvónő	Zenta
54	Kucsera Géza	nyugalmazott tanár	Szabadka
55	Kriska Olivér	egyetemi hallgató	Magyarkanizsa
56	Dobranic Aranka	pénzügyi tanácsadó	Újvidék
57	Simon Róbert	pszichológus	Zenta
58	Sátai Róbert	osztálytanító	Magyarkanizsa
59	Hernyák Vicei Natália	színművész	Szabadka
60	Greguss Erdélyi Hermina	színművész	Szabadka
61	Greguss Zalán	színművész	Szabadka
62	Kalmár Zsuzsa	színművész	Palics
63	Mezei Zoltán	színművész	Palics
64	Hernyák György	rendező	Szabadka
65	Csernik Árpád	színművész	Palics
66	Pesitz Mónika	színművész	Palics
67	Barna Léna	egyetemi hallgató	Zenta
68	Szőke Sarolta	művészeti titkár	Szabadka
69	Szőke Attila	színművész	Szabadka
70	Kovács Nemes Andor	színművész	Szabadka
71	Basity Erika	vállalkozó	Szabadka
72	Milišić Milutin	vállalkozó	Szabadka
73	Baráti Róbert	vállalkozó	Tornyos
74	Pásztor Zoltán	munkanélküli	Zenta
75	Vataščin Péter	etnológus	Szabadka
76	Nagy Bata Brigita	egyetemi hallgató	Zenta
77	Baráti Ákos	egyetemi hallgató	Tornyos
78	Simon Zoltán	nyugdíjas	Zenta
79	Bódis Gábor	újságíró	Szabadka
80	Bata Tibor	áruellenőr	Zenta
81	Sisák Lídia	informatikus	Budapest
82	Sisák Valentina	óvónő	Gunaras
83	Sisák Valéria	háztartásbeli	Gunaras
84	Urbán Gábor	chef	London
85	Balla Lajos	nyugdíjas, volt pedagógus	Oromhegyes
86	Sisák László	sofőr	Gunaras
87	Dr. Dévavári Zoltán	történész	Szabadka
88	Sisák Erzsébet	nyugdíjas	Gunaras
89	Borbély Tivadar	vállalkozó	Bácskossuthfalva
90	Cseh Ibolya	nyugdíjas	Szabadka
91	Papp Erika	tolmács	Szabadka
92	Danyi Szilvia	irodavezető	Zenta
93	Borbély Kálnán Viktória	óvónő	Bácskossuthfalva
94	Balassy Gyula	nyugdíjas	Zenta
95	Horák Anett	közgazdász technikus	Bácskossuthfalva
96	Szőcs Balassy Ildikó	nyugdíjas	Zenta
97	Borbély Teréz	vállalkozó	Bácskossuthfalva
98	Dr. Bence Erika	egyetemi tanár	Kupuszina
99	Dr. Ispánovics Csapó Julianna	egyetemi tanár	Bezdán
100	Ispánovics József	rendszergazda	Bezdán
101	Tóth László	területi képviselő	Zenta
102	Huzsvár József	nyugdíjas	Szabadka
103	Tóth Imre	újságíró	Szabadka
104	Tóth Dóra	ápoló	Szabadka
105	Gyulai Zsolt	vállalkozó	Szabadka
106	Sebők Ferenc	tanár	Szabadka
107	Knézi Péter	okleveles jogász	Óbecse
108	Varga László	okleveles jogász	Palics
109	Németh János	nyugdíjas újságíró	Szabadka
110	Németh Piroska	nyugdíjas könyvelő	Szabadka
111	Pejak Dejan	vállalkozó	Magyarkanizsa
112	Kiss Márta	építészmérnök	Magyarkanizsa
113	Mák János	tanügyi dolgozó	Magyarkanizsa
114	Halász Mónika	önkormányzati képviselő	Magyarkanizsa
115	Gajódi Csaba	tanuló	Magyarkanizsa
116	Sztojánovity Gábor	építésztechnikus	Szabadka
117	Dr. Kovács Sárkány Hajnalka	élelmiszertudományok doktora, auditor	Horgos
118	Dr. Kovács Vilmos	élelmiszertudományok doktora, auditor	Horgos
119	Sztojánovity Teréz	fényképész	Szabadka
120	Magyar Zoltán	fémesztergályos	Szabadka
121	Csányi Mihály	nyugalmazott magyartanár	Magyarcsernye
122	Futó Zsuzsanna	egészségügyi laboráns	Szabadka
123	Perčić Dianna	kozmetikus	Szabadka
124	Kenderesi Leona	állatorvos	Szabadka
125	Kovács Csilla	tanítónő	Magyarcsernye
126	Kovács László	magyartanár	Magyarcsernye
127	Kovács János	földműves	Magyarcsernye
128	Müller Éva	építésztechnikus	Magyarkanizsa
129	Hernyák Zsóka	egyetemi hallgató	Szabadka
130	Sárcsevity Bea	doktorandusz	Szabadka
131	Győri Norbert	szociológus	Zenta
132	Szabó Palócz Orsolya	egyetemi hallgató	Budapest
133	Rajsli Baranyi Emese	okleveles közgazdász	Szabadka
134	Szilágyi Andrea	konfekciós technikus	Szabadka
135	Garai Zsolt	vállalkozó	Szabadka
136	Gajda Attila	tanár	Zenta-Szeged
137	Gábor László	villanyszerelő	Zenta
138	Kovács János	gépészmérnök	Szabadka
139	Takács Sziráczky Katalin	színművész	Palics
140	Szalma Baksi Zsuzsanna	nyugalmazott jogász technikus	Szabadka
141	Légvári Katica	nyugalmazott tisztviselő	Bácsföldvár
142	Kulhanek Edina	munkanélküli	Szabadka
143	Papp Klára	újságíró	Budapest
144	Vörös Mária	cipőfelsőrész készítő	Csantavér
145	Vörös Rudolf	kőműves mester	Csantavér
146	Vörös Teodóra	tanuló	Csantavér
147	Vörös Erzsébet	nyugdíjas	Csantavér
148	Dr. Cservenák Péter	orvos	Topolya
149	Korhecz Dalma	egyetemi hallgató	Palics
150	Papp Katalin	egyetemi hallgató	Szabadka
151	Bakos Rebeka	egyetemi hallgató	Csantavér
152	Csicsai Ildikó	munkanélküli	Zenta
153	Özvegy Csaba	munkanélküli gyári munkás	Zenta
154	Özvegy Tünde	munkanélküli kertészmérnök	Zenta
155	Vicei Károly	irodalmár	Zenta
156	Varga Róbert	vállalkozó	Zenta
157	Sáfrány Ferenc	nyugalmazott újságíró	Szeged-Zenta
158	Krizsán Nándor	nyugdíjas, internetes portál szerkesztője	Zenta
159	Zsíros Jankelić Anikó	testneveléstanár	Zenta
160	Gubik Krisztián	tanuló	Zenta
161	Boros Gyevi Endre	sportelemző	Zenta
162	Papdancsó Tünde	marketing menedzser	Zenta/Milton Keyes (UK)
163	Kozma Rita	pedagógus	Horgos
164	Gál Hedda	énekesnő, költő	Zenta/Budapest
165	Kurunczi Veronika	nyugalmazott osztálytanító	Oromhegyes
166	Kókai Zsolt	munkanélküli	Zenta
167	Csízik Károly	munkanélküli	Zenta
168	Sándor Terézia	nyugdíjas	Zenta
169	Tolmácsy Géza	könyvelő	Zenta
170	Híres B. Ede	nyugdíjas	Buránysor
171	Rácz Szabó László	programozó	Zenta
172	Lenkes László	fordító	Temerin
173	Veréb Lóránt	pedagógus	Zenta/Szabadka
174	Mánich Andrea	jóga oktató	Hajdújárás/Weyarn
175	Sremčev Rózsa	menedzser	Belgrád
176	Gyurkovics Virág	újságíró	Szabadka
177	Apró Szilvia	tanár	Szabadka
178	Hauk Henrih	ellenőr	Szabadka
179	Petrović Julianna	élelmiszeripari dolgozó	Szabadka
180	Nagy Jenő	villamosmérnök	Szabadka
181	Nagy Ildikó	vegyésztechnikus	Szabadka
182	Tamási Mária	nyugalmazott tanítónő	Szabadka
183	Szénási Vilmos	nyugdíjas	Szabadka
184	Szabó László	nyugdíjas	Zenta
185	Csonka Áron	tanár	Ada

186	Dr. Toldi Éva	egyetemi tanár	Újvidék
187	Kontra Ferenc	író	Újvidék
188	Pásztor Sándor	a Magyar Szó volt újságírója	Újvidék
189	Dr. Pásztor-Kicsi Mária	egyetemi tanár	Újvidék
190	Góbor Zoltán	építészmérnök	Újvidék
191	Pósa Erika		Magyarkanizsa
192	Vijatov Anikó	nyugdíjas	Zenta
193	Grabovac Dávid	állatorvos	Szabadka

194	Híres Mária	nyugdíjas	Buránysor
195	Horvát Ferenc		Zenta
196	Csernik Erzsébet	nyugdíjas	Topolya
197	Szabó Heléna	magyartanár	Hajdújárás
198	Pósa Ilona	nyugdíjas	Magyarkanizsa
199	ifj. Báló László	termodinamikai szaktanácsadó	Magyarkanizsa
200	Kókai Csilla	egyetemi hallgató	Zenta
201	Horti Szabolcs	egyetemi hallgató	Zenta
202	Szeles Csaba	vállalkozó	Zenta
203	Bende Ilona	gyermekorvos	Magyarkanizsa
204	Mura Nikoletta	varrónő	Felsőhegy
205	Szepcsik Mária	egyetemi hallgató	Felsőhegy
206	Ilcsik Szebasztián	gépészmérnök	Magyarkanizsa
207	Molnár Matild	nyugdíjas	Szabadka
208	Molnár László	nyugdíjas	Szabadka
209	Kovács Iván	állatorvos	Újvidék
210	Jánosi Károly	nyugdíjas	Magyarkanizsa
211	Fenyvesi István	nyugdíjas	Szenttamás
212	Poborai Örs	egyetemi hallgató	Mohol
213	Bajtai Tibor	villanyszerelő	Királyhalom
214	Bajtai Mária	fodrász	Királyhalom
215	Romoda Ferenc	közgazdász-technikus	Óbecse
216	Romoda Renáta	doktorandusz	Óbecse
217	Somogyi István	nyugalmazott gépészmérnök	Törökkanizsa
218	Fehér Tamás	újságíró	Magyarkanizsa
219	Szögi István	nyugdíjas	Magyarkanizsa
220	Mgr. Bozóki Antal	ügyvéd	Újvidék

221	Barlog Károly	pedagógus/irodalmár	Csóka/Budapest
222	Pacal Ágnes	vállalkozó	Kupuszina
223	Csüllög Éva	nyugdíjas	Újvidék
224	Ivanics Szabolcs	vállalkozó	Szabadka

225	Szalai Mónika	adminisztrátor	Szabadka
226	Varga Zsanett	mezőgazdasági technikus	Szabadka
227	Kiss Fehér Zsófia	osztálytanító	Hajdújárás
228	Tomek Béla	nyugdíjas	Szabadka
229	Szalai Jolán	nyugdíjas	Szabadka
230	Romoda Erika	textil-technikus	Óbecse

231	Frank Apró Anikó	a Magyar Szó egykori újságírója	Lohmar-Németország
232	Mezei Lídia	tanítónő	Szabadka
233	Dr. Utasi Csilla	egyetemi tanár	Újvidék
234	Juhász Lajos	nyugdíjas közgazdász	Bajsa
235	Barbu Krisztián	vállalkozó	Kupuszina
236	Szügyi Éva	okleveles közgazdász	Ada
237	Gajo László	vállalkozás fejlesztő	Temerin

238	Branka Gajo	angoltanár	Temerin
239	McConnell-Duff Márta	nyugalmazott egyetemi tanár	Újvidék
240	Korhecz Réka	tanuló	Palics
241	Dr.Korhecz Barna Ildikó	fogorvos	Palics
242	Serfőző Jenő	gyümölcstermelő	Horgos
243	Majoros Erzsébet	munkanélküli	Magyarkanizsa

244	Mucsi István	épület bádogos	Szabadka
245	Ljiljana Elek	újságíró	Szabadka
246	Szeredi Miklós	üzleti intelligencia fejlesztő	Bécs
247	Takács Mária	nyugdíjas	Szabadka
248	Deák Jenő	hűtőgép- és vezérléstechnikus	Zenta/Eisentadt
249	Juhász Gabriella	fogtechnikus	Szabadka

250	Nádi Endre	faműves	Magyarkanizsa
251	Tóth Valéria	igazgató	Szabadka

253	Kajári Ferenc	agrármérnök	Zenta
254	Kajári Irén	nyugdíjas	Zenta
255	Kókai Irén	nyugdíjas	Zenta
256	Szőke Teréz	nyugdíjas	Zenta
257	Szőke Károly	nyugdíjas	Zenta
258	Kókai Szilveszter	munkanélküli mezőgazdasági gépészmérnök	Pacsér
259	Kókai Annamária	informatikai mérnök	Pacsér
260	Zabos Árpád	állatorvos	Csantavér
261	Zabos Lídia	egészségügyi nővér	Csantavér
262	Zabos Irén	nyugdíjas	Csantavér
263	Zabos Sándor	nyugdíjas	Csantavér

264	dr. Káich Katain	emeritus professzor	Szabadka
265	Domonkos Gábor		Csantavér
266	Dér Andor	orvos	Csantavér
267	Sisák István	gépészmérnök	Topolya
268	Sövény Andrea		Palics

269	Evetović Anita	egyetemi hallgató	Szabadka
270	Tóth Ervin	szabó	Szabadka
271	Francsik József	földműves	Kispiac
272	Kotek Szabolcs	informatikai mérnök	Bácskossuthfalva
273	Kotek Sándor	munkanélküli	Bácskossuthfalva
274	Slijepčević Timea	adminisztrátor	Topolya

275	Koncsek Gizella	munkanélküli	Szabadka
276	Bodrogi Béla	okleveles menedzser	Szabadka
277	Bodrogi Hajnalka	master rendezvényszervező	Szabadka

278	Rác Szabó Luca	mesterszakács	Zenta-Belgrád
279	Okály-Lukács Aurélia	pszichológus	Bajmok
280	Horti Károly	nyugdíjas	Szabadka
281	Kozma Katalin	nyugdíjas	Szabadka
282	Huszár Emma	óvónő	Szabadka
283	Novák Piroska	jogásztechnikus	Magyarkanizsa
284	Ábrahám Mária	közgazdasági technikus	Magyarkanizsa
285	Dr. Nagy Zoltán	nyugdíjas	Temerin

Amennyiben Ön is csatlakozni szeretne követelésünkhöz, írja meg nevét, foglalkozását és lakhelyét a mondjanakle@gmail.com címre, vagy pedig kommentben illetve privát üzenetben FB-oldalunkon.

Ukoliko želite da se pridružite našim zahtevima, napišite Vaše ime, zanimanje i mesto stanovanja na e-mail adresu: mondjanakle@gmail.com ili u komentaru ili privatnoj poruci na našoj FB-stranici.

(Mondjanakle.blogspot.hu, 2016. július 29.)