Vajdasági médiaháború

A Népszava kisebbfajta háttérelemzést tesz közzé arról, milyen körülmények vezettek a Szabad Magyar Szó létrehozásához.

*

A sajtószabadság korlátozásával, politikai tisztogatással vádolják a VMSZ-t

Vajdasági médiaháború

Puccs történt a vajdasági magyar sajtóban, vasárnaptól az egyetlen szerbiai országos magyar nyomtatott napilap, a Magyar Szó internetes címén egy új, Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta az olvasókat. Ez egy hosszú hónapok óta tartó magyar média- és kulturális háború végkifejlete, a vajdasági magyar kulturális élet szereplői ugyanis politikai nyomásgyakorlásra, a sajtó és véleményszabadság korlátozására panaszkodtak.

Nem a szerb hatalom avatkozott bele a vajdasági magyar kulturális életbe, nem belgrádi intézkedések indították el a hónapok óta dúló magyar médiaháborút és eredményezték a Szabad Magyar Szó megszületését. A kulturális és médiaharc pedig nem véletlenül esik egybe a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szakadásával és a Magyar Mozgalom megjelenésével sem. A Pásztor István vezette VMSZ-t és a kisebbségi támogatásokat is kezelő Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) az utóbbi időben egyre gyakrabban és nyíltabban vádolták azzal, hogy megengedhetetlen módon korlátozzák a sajtó- és véleményszabadságot. A vajdasági magyarság rendelkezik kulturális autonómiával, az MNT pedig a vajdasági magyar országos kisebbségi önkormányzati szerve, amely törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar közösséget, részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben – mint például a magyarok által is jelentős számban lakott települések hivatalos magyar elnevezése – döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, valamint intézményeket alapíthat és működtethet. A szerb költségvetési forrásokat kezelő MNT irányítása alatt működik a tulajdonképpeni vajdasági magyar kulturális intézményrendszer.

Az elégedetlenségek nem újkeletűek, de idén nyáron váltak kezelhetetlenné, amikor a lapalapítói jogkörrel rendelkező MNT úgy döntött, hogy a továbbiakban nincs szükség arra, hogy az egyetlen délvidéki magyar napilapnál, a Magyar Szónál és a Hét Nap hetilapnál a főszerkesztők megválasztásakor kikérjék a szerkesztőségek munkatársainak a véleményét. Előzőleg több főszerkesztőt leváltottak, munkatársakat rúgtak ki – és nemcsak a médiában, más kulturális intézményeknél is. Tüntetésre is sor került, a tiltakozók azt állították, hogy az egyre inkább a VMSZ végrehajtó szerveként működő nemzetiségi önkormányzati testület épp a politikai nyomásgyakorlás visszaszorítását célzó új szerb médiatörvényt használta fel arra, hogy szerzett jogokat megkurtítson és kedve szerint, politikai alapon nevezhessen ki a számára megfelelő szerkesztőségi vezetőket. Olyan vélemények hangzottak el, hogy a VMSZ egyre inkább az erő jegyében politizál, elnyom és kiszorít minden más véleményt, tisztogatásokat hajt végre a magyar kulturális életben, a médiát pedig pártfaliújsággá silányítja, a használt módszerek pedig a parancsuralmi rendszerek módszereire emlékeztetnek. (A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete elnökének felszólalását az MNT ülésen például azzal utasították el, hogy „akinek ez nem tetszik, az foghatja a sátorfáját, és elmehet”.)

A Szabad Magyar Szót most tiltakozásképpen útnak indító Purger Tibor, a domain Egyesült Államokban élő tulajdonosa júliusban nyílt levelet intézett Pásztor István VMSZ elnökhöz, az MNT elnökéhez, valamint a Magyar Szó új főszerkesztőjéhez, amelyben arra kérte az érintetteket, tegyenek valamit a szakmai színvonal romlásának megállításáért. Semmi változás nem történt, ez vezetett a mostani szakításhoz. A Szabad Magyar Szó vezetősége tegnap közleményt adott ki, amelyben tudatta: a domaintulajdonos Purger Tibor azért döntött így, mert a Magyar Szó olyan mértékben vált a hatalom kiszolgálójává, amilyenre még az egypártrendszer utolsó évtizedeiben sem volt példa.

(Népszava, 2016. október 25.)