A képregény műfajának százhúsz esztendős jubileuma
alkalmából a Magyar Távirati Iroda egy bővebb összeállítást tesz közzé.
*
Kultúra-évforduló-USA
Az első képregény 120 éve jelent meg – HÁTTÉR
2016. október 16., vasárnap (MTI)
– Százhúsz éve, 1896. október 18-án jelent meg a New York Journal hasábjain az
első képregény. Richard Felton Outcault különös figurája, a sárga ruhába
öltöztetett Yellow Kid kalandja egy egész oldalt foglalt el, és nem sokkal
később már több kockából álló képsorrá változott. A képregény kisvártatva az
amerikai lapok elengedhetetlen elemévé vált, mára pedig önálló művészeti ággá
nőtte ki magát. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
Yellow Kid „atyja”, Outcault eredetileg a Thomas Edison
Laboratórium tudományos és technikai illusztrátora volt, e minőségében
rendkívül pontos és részletes rajzokat készített. Szórakozásból kezdett
karikatúrákat, majd képtörténeteket rajzolni, a magyar származású sajtómágnás,
Joseph Pulitzer 1894-ben csábította New York World című lapjához. Outcault művei
nem késztettek harsány nevetésre, inkább a humoros részletek felfedezésére ösztönöztek.
Az ő teremtménye volt Mickey Dugan, a mindig kalandra kész, csúnyácska, foghíjas,
kopasz ördögfióka, akit ruhájának színe alapján nevezett el Yellow Kidnek.
Outcault illesztett először buborékot a szereplők szájához, benne
gondolataikkal, szavaikkal. Képtörténetei, képregényei általában három-öt
képből álló, vicces történetek voltak, innen ered a műfaj angol elnevezése, a
comics is, ami annyit jelent: humoros, vicces.
Outcast félhasábos, humoros illusztrációi, Yellow Kid kalandjai
egyre népszerűbbé tették a World hétvégi mellékleteit, az olvasottság
megugrott. Nem nézte ezt jó szemmel Pulitzer nagy vetélytársa, William Randolph
Hearst, a The New York Journal tulajdonosa. A két újság kíméletlen versenyben
állt az olvasókért, különösen New York egyre növekvő munkásrétegéért, s minden
eszközt felhasználtak megnyerésükre: színes híreket, rikító szalagcímeket, 1893
óta színes nyomású képeket.
Hearst fejedelmi összegért átcsábította a pillanatok alatt
híressé vált képregényrajzolót. A figura jogai azonban Pulitzernél maradtak, ő
pedig Outcault barátját, George Lukst bízta meg a folytatással, így
történhetett, hogy egy évig két Yellow Kid történet futott két különböző újságban.
Outcault azonban néhány év múlva elvesztette érdeklődését teremtménye iránt, és
az olvasók sem rajongtak már Yellow Kidért, mert az 1898. évi spanyol-amerikai
háború idején el akarták felejteni a spanyol lobogó meghatározó, sárga színét.
A rajzolónak 1902-ben új szereplő pattant ki a fejéből, a
csintalan kisgyerek, Buster Brown, akit kíváncsisága gyakran sodor bajba. A
csinos fiú és elmaradhatatlan társa, pitbull kutyája annyira megnyerte a
közönség tetszését, hogy még musical is született a főszereplésével, Outcaust
pedig csinos jogdíjat zsebelt be a Buster Brown nevét viselő termékek
eladásából.
Az újságok példányszámának növekedésével a képregények egyre
szélesebb rétegekhez jutottak el, és egyre népszerűbbek lettek. Az újságokban
minden nap jelent meg néhány kockás képregény, a hétvégi mellékletek pedig
színesben és nagyobb terjedelemben láttak napvilágot. Rajongótáboruk még ma is
hatalmas, az amerikai írók közül John Updike és Ray Bradbury is megírta, milyen
nagy gyűjteményt halmoztak fel az újságokból kivágott rajzsorozatokból. A
néhány kockás történetek visszatérő szereplői rendkívül kedveltek, Katzenjammer
Kids kalandjai 1897 óta jelennek meg folyamatosan, ma mintegy 50 amerikai újság
olvasói vehetik kézbe. Az internet korában alakult ki az úgynevezett webcomics,
az online felületen olvasható képregény.
1934-ben látott napvilágot az első olyan képregény, amely
nem néhány kockában, hanem nagy terjedelemben, önálló füzetben követte nyomon a
hősök kalandjait. A képregények történetét négy korszakra (arany, ezüst, bronz
és modern) szokás osztani. Az aranykort fémjelzi a rendkívüli képességű
Superman, Jerry Siegel és Joe Shuster teremtménye, aki 1938-ban bukkant fel,
egy évvel később született a Bob Kane rajzolta Batman, majd a Jack Kirby és Joe
Simon megálmodta Amerika Kapitány, aki a második világháború idején magával
Hitlerrel küzdött meg.
A háború után a kiadók úgy döntöttek, hogy egy-egy műfajra –
sci-fi, horror, western, szerelmes történetek – összpontosítanak. A füzetekben
egyre több lett a boszorkány, a szörny, az erőszak és az erotika, amivel
párhuzamosan mozgalom indult az ifjúság „tudatos megrontása” ellen. Idővel
megszületett a képregény-irodalmat szabályozó jogszabálygyűjtemény, melynek
betartásán külön testület őrködött, a követelményeket megszegő kiadó a
forgalmazás betiltását kockáztatta.
Az ötvenes évek közepétől számított ezüst korszakot a Marvel
Comics fémjelzi, amely 1961-ben a Fantasztikus Négyes kalandjaival vált a piac
megkerülhetetlen szereplőjévé. Ezután lépett színre Pókember, Thor, Hulk,
Vasember és az X-Men.
A hetvenes évek bronz korszakában visszatértek a rémtörténetek,
nagyobb szerephez jutottak a női és a színes bőrű karakterek. A filmesek is
ráébredtek a műfajban rejlő lehetőségekre: a Csillagok háborúja és a Cápa című
sikerfilmek nyomdokain haladva a képregények felé fordultak új témákért, amiből
mindkét iparág busásan profitált. Az egyetemek, főiskolák előadásokat,
kurzusokat tartottak a műfajról, amely lassan a modern művészetek világában is polgárjogot
nyert.
A Marvel 2009-ben a Disney tulajdonába került, a másik nagy
képregénykiadó óriást, a DC Comicsot a Warner stúdió vásárolta meg.
Beköszöntött a nagy költségvetésű képregény adaptációk korszaka, Tim Burton,
Christopher Nolan rendezők például sok milliárd dollár hasznot termeltek ki a
Batman franchise-ból.
dwi \ dvt \ brr
MTI 2016. október 16., vasárnap 9:25
(Magyar Távirati Iroda, 2016. október 16.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése