Népbírósági, avagy koalíciós idők

A Magyar Hírlap részleteket közöl Tamáska Péter megjelenés előtt álló, Egy világváros három börtöne című kötetéből.

*

Népbírósági, avagy koalíciós idők

A koalíciós idők felszínen könnyednek tűnő életstílusára és nyelvi fordulataira jellemző a Képes Figyelő egy 1946-ban készült riportja Halassy Jucival, az Aszfaltvirág szerzőjével.

„ – Kamelós?

– Az annyi, mint fülig szerelmesnek lenni. Ez a szívügyem még ma is sokszor megríkat, mert hiába próbáltam bujtatni, szerelmem tárgyát megölték a nyilasok. Egyébként amikor a drágámat elvitték, sokáig bőgtem utána a Franzstadtban. De élni kellett. Az Erzsébet körúti Star eszpresszóban lettem kiszolgálólány Fogoly Margit barátnőm jóvoltából. Mikor barátnőm eladta a Star eszpresszót, visszavonultam anyámhoz és fiamhoz a Franzstadtba a megspórolt levessel együtt. Rém örültek, hogy spisz házinő lettem … Rengeteget flamóztunk, a felszabadulás után Debrecenbe rohantam át kajáért, mert megszasszeroltam, hogy ott habos kávé és sok finom kaja van. Akkor csak ez izgatta a fantáziámat, különben is azt hittem, hogy mint országos hírű írónő leimra lehet majd kajálni. …. Nehezen jöttem vissza Debrecenből, mert drukkoltam: felplankolták, hogy átejtettem a fél várost. Azért vártam, hogy új könyvet rendeljenek meg nálam az Aszfaltvirág nagy sikere alapján, sajnos, nem tudtam a dörgést, és elmulasztottam levágni a kiadót előlegre új könyvemre, amiért utólag nagyon zabos vagyok magamra. A felszabadulás után sok pali balhézott velem, miért nem írok most már? Erre azt a süket dumát adtam le nekik, hogy úgy sincs papír, minek melózzak.”

A bulvárújságok tele voltak az amerikai hírességek és sztárok képeivel: a város a szovjet megszállás ellenére egy Amerika ihlette illuzórikus jövőben élt, s mint a riport sugallta, „Halassy Juci vídám regényének folytatása van”.

(Magyar Hírlap, 2016. október 31.)