Ellenzékből ordibáljon, ahogy teszik ezt egyesek, vagy másképpen?

Németh Zoltán, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese a Facebookon nem a saját nevében, hanem felesége, Dávid Csilla üzenőfalán teszi közzé nyúlfarknyi bejegyzését.

*

Hát, nem ő mondja, mármint Csilla, hanem én, Zoltán. Nem szeretem Vučićot, Dačićot, Nikolićot és Šešeljt sem. Tudom mit tettek ezzel az országgal a 90-es években. Saját szememmel láttam. De nem a mi bűnünk, hogy a szerbek őket emelték ki. De mondja meg nekem valaki az okosok közül, hogyan politizáljon ilyen helyzetben egy kisebbségi párt? Ellenzékből ordibáljon, ahogy teszik ezt egyesek, vagy másképpen? Baszogtatni mindig lehet, de újságíróként nem ez a feladatunk. Adjunk megoldást.

(Facebook, 2017. február 19.)

„...már a címből is látszik, hogy nepismen társaságról van szó”

A Második Nyilvánosság Facebook-oldalán megjelenik Bózsó István írása.

*

MEGÉREM-E MÉG AZ ÉLETBEN AZT, HOGY A VMSZ ÁLNEVES TROLLPORTÁLJÁN EGYSZER ÚGY KRITIZÁLJA VALAKI A MUNKÁMAT, HOGY KÖZBEN FEL MERI FEDNI A KILÉTÉT IS?

A párt seggnyalói és csicska bértollnokai továbbra is gyáva névtelenségbe burkolóznak, miközben ontják magukból a hazugságokat és ferdítéseket. Persze nem csak rólam, hanem mindenki másról is, aki nem melegszik velük együtt a trágyaszagú „akoljukban” (hogy imádott elnök uruk szóhasználatával éljek).
Ha igazat írnának, mi okuk lenne álnév mögé bújni? Elvégre egyszerre két diktatórikus kormány (a szerb és a magyar) támogatását is élvezik, egyiknek részei is, a másik meg úgy kitömte őket zsozsóval, mint a karácsonyi töltött pulykát. Emellett rátehénkedtek a Magyar Szóra, Hét Napra, Pannonra, meg a kisvárosi tévéadókra, rádiókra, helyi lapokra is, amelyek szakadatlanul öntik a gyanútlan emberekre a hazugságaikat, öntömjénező baromságaikat. Minden közintézményt leuraltak, ami kicsit is magyar érdekeltségű, legyen az iskola vagy városháza.
Ám ha ekkora erőfölényben vannak, akkor hogy-hogy nem akad abban a rongyos VMSZ-ben legalább egyetlen egy, valamennyire tökös legény (vagy leány), aki meg meri mutatni az arcát is a világnak, amikor rólam vagy másokról hazudozik?
Náluk a pénz, a hatalom és a médiafölény. Miért vannak mégis ennyire beszarva tőlem, az állítólagos senkitől?
E súlyos kérdéseket felvető bevezető megírására az sarkallt, hogy a VMSZ valamelyik frusztrált, álnéven írogató trollja a maga módján „gratulált” a múlt pénteken átvett díjamhoz, amivel a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) ismerte el az emberek tájékoztatásáért tett eddigi erőfeszítéseimet. Ahogy egyik barátom fogalmazott: „Lassan ez az egyetlen díj, amit nem szégyen átvenni.” Én is hasonlóan vélekedek róla, de ezt most hagyjuk.
A „szerző” – akit szemmel láthatóan elöntött a sárga epe – az NDNV mocskolása mellett „elfelejtette” megemlíteni, hogy az NDNV elsőként alakult meg a rendszerváltást követően a volt Jugoszlávia területén létrejövő, független újságíró egyesületek közül. Tagjait támadta és üldözte a milosevići rezsim, akik ennek ellenére mindvégig kiálltak a szakmaiság, a lakosság objektív tájékoztatása mellett. Talán még emlékeznek rá egyesek, hogy miközben a rezsim minden létező elektronikus csatornán mosta az emberek agyát, addig az NDNV újvidéki irodájának ablakából hangosan olvasták fel a világ valódi híreit, amit az odasereglett tömeg hallgatott. Eredeti célkitűzéseikhez ragaszkodva dolgoztak tovább a 2000-es eseményeket követően is, és teszik ezt a mai napig, a mostani rezsim brutális nyomásának ellenére is.
Persze anno, a 90-es években még nagyon más szelek fújtak: a vajdasági magyarokat egységfrontba tömörítette a háborúellenesség és a békevágy, és ezt képviselte az akkori VMSZ is, élvezve az emberek támogatását.
Ki hitte volna, hogy a diktatúra megbuktatása, a szerbiai „demokratikus átmenet” után cirka másfél évtizeddel az egykori békepártiak pont azoknak a seggét fogják majd két pofára nyalni, akik egymás ellen uszították a térség népeit, kirobbantották a modernkori Európa legvéresebb testvérháborúját, és nem mellesleg elhurcoltatták apáinkat, nagyapáinkat a horvát frontra golyófogónak. Tényleg ennyire fontosak azok a parlementi bársony székek?
A gerinctelenségnek nincs határa, az erkölcsi lecsúszásnak nincs alja – legalábbis erre kell következtetnem, amikor elnézem a VMSZ Női Fórumának elnöke, azaz Horváth Noémi által fő- és felelős(???)szerkesztett Jó Reggelt Vajdaság című portált (így, ahogy írom: se vessző, se felkiáltójel, tehát már a címből is látszik, hogy nepismen társaságról van szó). Nagyon kíváncsi vagyok, mikor csapnak már bele a lecsóba, és kezdenek el kampányolni Nikolić vagy Vučić mellett az elnökválasztással kapcsolatban. Idáig süllyedtek mostanra. Hát gratulálok.
Bővelkedik hazugságokban az alábbi irományuk, de nem fogok olyan lenni mint ők, akik legtöbbször úgy kritizálnak egy cikket vagy szerzőt, hogy közben nem merik azt belinkelni (mert akkor egyből látszana, miben mekkorát hazudnak):
https://www.facebook.com/joreggeltvajdasag/posts/1247439545324635
Kommentáltam a JRV Facebook-oldalára is eme bejegyzésük alá, de egyből elrejtették a hozzászólásomat (nem tudom, azóta megszüntették-e a rejtést). Nem merték kint hagyni, nehogy a kedves olvasó megismerje az én álláspontomat is. Ritka gyáva társaság. És miközben engem cenzúráznak, álnéven szakmai felelősségvállalásról rinyálnak. A skizofrénia manapság kisebb-nagyobb eredményeséggel gyógyítható, de akadnak gyógyíthatatlan esetek is, lásd a JRV „újságíróit”.
Kedves JRV-sek, VMSZ-es bértollnokok! Legközelebb majd akkor verjétek a nyálatokat, ha már meritek vállalni a pofátokat is meg a neveteket is, ne adj' Isten, a szemem elé mertek kerülni élőben is! Addig bújjatok szépen vissza Pásztor, Orbán meg Vučić seggébe, és melegedjetek. Oda valók vagytok.

Maradok tisztelettel:
Bózsó István – Stephen Bozhen

(Második Nyilvánosság, 2017. január 31.)

Nikolić nem jó elnök (videó)

A Magyar Mozgalom egy rövid bevezetővel veszi át honlapján a Vajdasági Rádió és Televízió hírműsorainak anyagát.

*

Nikolić nem jó elnök (videó)

Az egész ország felemelte szavát Nikolić hátborzongató kijelentésére reagálva. Nem csak a pártok, hanem civil szervezetek, értelmiségiek, újságírók, átlagemberek utasították el egy újabb háborúnak még a gondolatát is.

A Magyar Mozgalom tagjai és szimpatizánsai elsöprő többsége számára Tomislav Nikolić nem jó elnök. De úgy érezzük, ez az a helyzet, amikor ugyanilyen nyugodt magabiztossággal kijelenthetjük: nem, Tomislav Nikolić nem jó elnök a VMSZ tagjai és szimpatizánsai elsöprő többsége számára sem. Mint ahogy nem az a vajdasági magyarok számára sem, és egyáltalán, az ebben az országban élő, bármilyen nemzetiségű ember számára sem. Mert aki háborút akar, az nem akar jót a saját országának.

(Magyar Mozgalom, 2017. január 23.)

Pásztor: Tomislav Nikolić a magyarok számára jó elnök

A Szabad Magyar Szó szűkszavú híradásban tudósít arról, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség kész támogatni Tomislav Nikolićot a küszöbön álló elnökválasztáson.

*

Pásztor: Tomislav Nikolić a magyarok számára jó elnök

A VMSZ készen áll rá, hogy a hatalmi többség jelöltjét támogassa

A VMSZ kész arra, hogy a jövő évi elnökválasztáson a hatalmi többség jelöltjét támogassa. Mint azt Pásztor István a Vajdasági RTV Politbiro című műsorában elmondta, egy hónappal ezelőtt már beszélt arról Aleksandar Vučić kormányfővel, hogy jó lenne, ha a parlamenti többségnek közös jelöltje lenne. Hozzátette, a VMSZ nyitott ebben a kérdésben és semmilyen feltételt nem támaszt. Készek arra, hogy támogassák a hatalmi többség elnökjelöltjét.

Arra a kérdésre, hogy Tomislav Nikolić jó elnök-e, Pásztor azt mondta, a vajdasági magyarok számára ő jó elnöke Szerbiának. A VMSZ vezetője szerint nem lenne jó, ha az elnökválasztással egy időben parlamenti választások is lennének.

(Szabad Magyar Szó, 2016. december 30.)

A zenegép bírái

A Naplo.org közli Bódis Gábor cikkét A zenegép bírái címmel.

*

Napi ajánló

A zenegép bírái

Azoknak a bájosan naiv vajdmagyar hívőknek, akik azt hiszik a vajdasági magyarság érdekeiért folytatott harc mezeje az alkotmánybíróság.

Ezzel a címmel jelentet meg egy kritikai elemzést a Peščanik nevű véleményportál Aleksandar Roknić, a Danas napilap szerkesztőjének tollából.

A cikk alaptézise, hogy a most be- és felavatott szerbiai alkotmánybírák (közöttük Korhecz Tamás) tulajdonképpen a hatalom meghosszabbított keze, amely kész megvédeni a haladó kormány minden gyanús lépését. A következő kilenc évben ebben a testületben a haladókhoz közeli (ez is egy jogi kategória Szerbiában!) bírák lesznek többségben. Közülük sokan a haladó párt tagjainak rokonai, sőt élettársai, barátai. Vannak olyanok is, akik a párt megválasztott képviselői, habár ezt az alkotmány tiltja és a párttagság kizáró tényező.

A Peščanik írása szerint a legkirívóbb példa Snežana Marković, aki Tomislav Nikolić elnök listájáról került a taláros testületbe és aki a köztársasági államügyész helyettese és ahogyan a parlamenti vitában többször is elhangzott: az államfő rokona. Saját szívijében több mint 15 közjogi/politikai funkciót sorolt fel, különösen aktív és kiemelkedő szerepe volt Vajdaság jogainak megcsorbításakor.

A véleményportál kitér Korhecz Tamásra is, aki a lap szerint, 2011-ben mint a VMSZ elnökségi tagja (csak formális tévedés, a lényegen nem változtat) kiemelt szerepet vállalt Pressburger Csabának, a Magyar Szó főszerkesztőjének leváltásában. Korhecz nemrégen úgy nyilatkozott, beismerve tévedését, hogy Pressburgert nem szakmai mulasztások miatt váltották le, hanem mert nem hajtotta végre a pártközpont utasításait.

A cikk ezután felsorolja azokat a történelmi tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a szerbiai Alkotmánybíróság mindig is a hatalom szolgálatában állt. Akkor is, amikor szentesítette a Vučić-kormány nyugdíjcsökkentő intézkedését, vagy amikor a Koštunica-kormánynak tettek szolgálatot és 2004-ben alkotmányellenesnek minősítették a Đinđić-gyilkosság után kihirdetett rendkívüli állapotot, ami annyit jelentett, hogy tízezer, akkor őrizetbe vett személynek milliós kártérítéseket fizettek ki. Ezek közül sokan Koštunica hatalmi apparátusának részei voltak. Vagy a hírhedt Zimonyi klán tagjai.

A Peščanik a végén megállapítja, hogy az alkotmánybíróság továbbra is a politikai szolgáltatások része: a hatalom bedobja a zsetont, az alkotmánybíróság bírái pedig énekelnek, legtöbbször kórusban. Mindent egybevetve, a bírák megválasztásának agóniája véget ért és valószínűleg ők ismét esküt tettek nem az államra, hanem a Pártra.

(Naplo.org, 2016. december 27.)

Nikolić imenovao sudije Ustavnog suda Srbije

A Blic című napilap honlapján hírügynökségi jelentést tesz közzé arról, hogy Tomislav Nikolić államfő aláírta az új alkotmánybírák kinevezését.

*

Nikolić imenovao sudije Ustavnog suda Srbije

Predsednik Srbije Tomislav Nikolić imenovao je pet sudija Ustavnog suda sa liste od 10 kandidata koju je utvrdila Skupština Srbije, objavljeno je u poslednjem "Službenom glasniku".

Za sudije Ustavnog suda Nikolić je imenovao Draganu Kolarić, Tijanu Šurlan, Vesnu Ilić Prelić, Tatjanu Babić i Tamaša Korheca.

Dragana Kolarić i Tijana Šurlan su profesorke na Kriminalističko-policijskoj akademiji, Vesna Ilić Prelić je aktulena predsednica Ustavnog suda, Tatjana Babić je direktorka Agencije za borbu protiv korupcije, a Korhec profesor na Fakultetu za pravne i poslovne studije "Dr Lazar Vrkatić".

Skupština Srbije u petak je na predlog predsednika Nikolića za sudije Ustavnog suda izabrala Snežanu Marković, Milana Škulića, Miroslava Nikolića i Jovana Ćirića.

Na listi koju je Skupština uputila predsedniku Srbije bili su i sudija Ustavnog suda Katarina Manojlović Andrić, sudija Privrednog apelacionog suda u Beogradu Jasminka Obućina, advokat iz Beograda Dušan Ignjatović, zamenik višeg javnog tužioca u Novom Pazaru Radisav Filimonović i javni izvršitelj iz Beograda Branislav Petrović.

Sredinom decembra za devet od 15 sudija Ustavnog suda istekao je devetogodišnji mandat.

Ustav Srbije propisuje da Ustavni sud čini 15 sudija od kojih po pet biraju Narodna skupština, predsednik Srbije i opšta sednica Vrhovnog kasacionog suda, kao i da se sudija bira i imenuje među istaknutim pravnicima sa najmanje 40 godina života i 15 godina iskustva u pravnoj struci.

Pema proceduri, Skupština bira 10 kandidata koje će predložiti predsedniku Srbije od kojih on imenuje pet. Predsednik parlamentu predlaže 10 imena od kojih poslanici treba da izaberu pet. U ovom slučaju, s obzirom da jednom sudiji još nije istekao mandat, Tomislav Nikolić predložio je osam kandidata od kojih je skupština izabrala četiri.

Opšta sednica Vrhovnog kasacionog suda imenuje pet sudija izmedju 10 kandidata koje na zajedničkoj sednici predlože Visoki savet sudstva i Državno veće tužilaca, ali sudijama koje su oni ranije predložili nije istakao mandat.

Jedna ličnost može biti birana ili imenovana za sudiju Ustavnog suda najviše dva puta.

(Blic, 2016. december 17.)

Tomislav Nikolić

Tomislav Nikolić aláírta Korhecz Tamás alkotmánybírói kinevezését

Pásztor Bálint bejegyzést tesz közzé a Facebook-profilján.

*

A VMSZ jelölte, ő vállalta, Tomislav Nikolić kinevezte, megjelent a Hivatalos Közlönyben.

Korhecz Tamás alkotmánybíró.

(Facebook, 2016. december 17.)

Nem értem…

A Szabad Magyar Szó közli Kókai Péter írását Nem értem… címmel.

*

Nem értem…

Én ezt nem értem. De tényleg.

Azt írja az index.hu magyarországi hírportál, hogy „Szijjártó Péter megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy megjelenjenek olyan eseményeken, amelyet a román nemzeti ünnep alkalmából szerveztek”.

Ráadásul az index.hu a hvg.hu értesüléseire hivatkozik, mivel ez utóbbi megkérdezte a Külügyminisztériumot, és állítólag választ is kapott. A minisztériumi válasz szerint: „Mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején ezért a külgazdasági és külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt.”

Továbbra is az index.hu magyarázatát idézve, álljon itt, hogy mit is ünnepel Románia december 1-én: „A románok december 1-jét annak az 1918-ban e napon megtartott gyulafehérvári nemzetgyűlésnek az emlékére ünneplik, amikor a magyarországi románokat képviselő 1228 küldött kinyilvánította szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – a Román Királysághoz csatlakozzon.”

Tehát a magyarországi külügyminisztériumi (ennélfogva nyilván egyben: kormányzati) kinyilatkoztatott álláspont az, hogy Erdély Romániához való csatolásán „magyar embereknek nincs mit ünnepelniük”.

Ugyanakkor, egy héttel ezelőtt ünnepeltek Szerbiában is. A szerb nyelvű sajtó bőségesen és terjedelmesen beszámolt a november 25-én, Újvidéken megrendezett díszülésről, amelyen Tomislav Nikolić államfő azt javasolta, hogy ez a nap – a román példához hasonlóan – legyen állami ünnep Szerbiában is. Indoklásában az államfő kifejtette, hogy „ez a nap ünnep Szerbia minden egyes polgára számára, mint ahogy az volt az elmúlt 98 év során is”, mint ahogy azt is, hogy „meggyőződése, hogy javaslata osztatlan támogatást fog élvezni”.

November 25. ugyanis szerbiai szövegkörnyezetben pontosan ugyanaz, mint december 1. romániai szövegkörnyezetben: 1918-ban ezen a napon hirdette ki a Nagy Nemzetgyűlés Bácska, Bánát és Baranya (azaz Vajdaság) egyesülését a Szerb Királysággal.

És ezen a díszülésen ott volt (például a közszolgálati televízió tudósítása szerint) a legnagyobb vajdasági magyar párt és érdekvédelmi szervezet, a VMSZ elnöke, Pásztor István is! Jó, az már, mondjuk, nem derül ki a tudósításokból, hogy például tapsolt-e az államfő beszéde közben, vagy végén, de mindenesetre ott volt, jelen volt.

Akkor most hogy van ez? Erdély Romániához való csatolásán a magyar kormány álláspontja szerint „magyar embernek nincs mit ünnepelni”, Vajdaság Szerbiához való csatolásán viszont a Fidesz vajdasági stratégiai partnere, a VMSZ szerint van?

Szóval nem, egyszerűen nem értem.

Most már csak abban bízhatok, hogy a Jó Reggelt Vajdaság! ezt majd szépen elmagyarázza nekem – és mindenkinek.

(Szabad Magyar Szó, 2016. december 1.)

Nikolić: Predložiću da 25. novembar bude državni praznik

A Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) a honlapján összefoglalót közöl Tomislav Nikolić államfő újvidéki beszédéről és az ott elhangzott más felszólalásokról.

*

Nikolić: Predložiću da 25. novembar bude državni praznik

Predsednik Srbije Tomislav Nikolić izjavio je u Novom Sadu da će Vladi Srbije predložiti da 25. novembar, Dan prisajedinjenja Vojvodine Kraljevini Srbiji, proglasi državnim praznikom. Ovaj datum jeste najznačajniji u istoriji Vojvodine i jedan od najvažnijih dana u srpskoj istoriji uopšte, rekao je predsednik Pokrajinske vlade Igor Mirović.

Povodom obeležavanje 98 godina od održavanja Velike narodne skupštine na kojoj je proglašeno prisajedinjenje Banata, Bačke i Baranje Kraljevini Srbiji, Tomislav Nikolić je, obraćajući se prisutnima na svečanoj akademiji, rekao da je danas praznik za sve građane Srbije, da je to bio i prethodnih 98 godina, ali se o njegovom značaju manje govorilo i nedovoljno znalo.

"Zato ću Vladi Republike Srbije uputiti predlog dopune Zakona o državnim i drugim praznicima u Republici Srbiji, kako bi 25. novembar, Dan prisajedinjenja Vojvodine Kraljevini Srbiji, postao državni praznik. Uveren sam da će taj predlog naići na nepodeljeno odobravanje", rekao je Nikolić.

Prema njegovim rečima, u tom datumu za slavlje ispisana je značajna istorijska stranica Srbije i bez tog datuma, današnje Srbije, kako je istakao, ne bi ni bilo.

"Oni koji našu decu uče istoriji naše zemlje, neka znaju, neka uvek imaju na umu, da naše povesno slovo nije celovito bez saznanja o Velikoj narodnoj skupštini, njenim porukama i odlukama koje danas živimo", rekao je Nikolić.

Nikolić je rekao da su severna i južna srpska pokrajina neraskidivo biće jedinstvene države Srbije.

Prema njegovim rečima, AP Vojvodina je, ne samo primerom zajedničkog suživota, već i aktivnošću u međunarodnim organizacijama koje okupljaju evropske regije, snažan pokretač napretka cele zemlje.

"Različite kulture su naše bogatstvo, to je naša prednost, a zajedništvo vrlina koje su svesni svi koji bi hteli da nas dele. Zaludan je to posao unapred osuđen na neuspeh, jer se na ovim prostorima vekovima živi u zajedništvu i slozi, jer je svakodnevni život u svojoj snazi prevazišao i nadgradio i same zakone koji su usput budi rečeno sa najvišim zagarantovanim pravima manjina u odnosu na evropske standarde", rekao je Nikolić.

Prema njegovim rečima, 25. novembar u istoriji Srbije je izuzetno bitan i kako je rekao, identitetski određujući datum, ne manje važan od 15. februara, 11. novembra i 9. maja, a odluka Velike narodne Skupštine zauzima važno mesto u sveukupnoj povesnoj priči naše zemlje.

"Vojvodina danas, ujedinjena u različitosti korača napred"

Predsednik Pokrajinske vlade Igor Mirović je rekao da je malo dana u koje mogu da stanu vekovi, a jedan od takvih je 25. novembar 1918. godine, jer su se u tom danu spojili i postali stvarnost vekovni snovi celog našeg naroda i svih naših velikana severno od Save i Dunava.

Igor Mirović

"Ovaj datum jeste najznačajniji u istoriji Vojvodine i jedan od najvažnijih dana u srpskoj istoriji uopšte. On je kruna vekovne nepokolobljive borbe i zrtvovanja naših slavnih predaka i mi, obeležavajući ga, moramo sami sebi da postavimo pitanja koja bi nam i oni postavili", rekao je Mirović.

A ta pitanja su, kako je istakao: jesmo li spremni da kao oni ciljevima svoje zemlje i svog naroda podredimo sve ciljeve, jesmo li spremni da sa istom posvećenošću i spremnošću na odricanja radimo da svima onima koji dolaze posle nas bude bolje i jesmo li dovoljno hrabri i odlučni da, baš kao ni oni, nikad ne ustuknemo pred iskušenjima i žrtvama koje svaka borba neizbežno traži?

"Vojvodina danas, ujedinjena u različitosti korača napred. Pred nama su ideali onih koje večeras pominjemo i ideali kojima bi se i Svetozar Miletić i Jaša Tomić ponosili", zaključio je Mirović.

Gradonačelnik Novog Sada Miloš Vučević je istakao da je ponosan što smo danas zajedno u Novom Sadu jer je to zajedništvo, kako je naglasio, "najjača poruka svakog 25. novembra - dana kada su naši preci slogom pobedili u viševekovnoj borbi za nacionalna i politička prava Srba".

Miloš Vučević

Prema Vučevićevim rečima na današnji dan, 1918. godine, upravo u Novom Sadu doneta je jedna od najznačajnijih istorijskih odluka za srpski narod.

"Talas promena već tada se osećao, jer su pravo glasa prvi put imale i žene, a i one su bile među 757 poslanika Velike narodne skupštine Srba, Bunjevaca i drugih Slovena Banata, Bačke i Baranje, koji su jednoglasno odlučili da se neizostavno Vojvodina prisajedinjuje Kraljevini Srbiji. Ta odluka bila je preduslov za nacionalni opstanak u jedinstvenoj srpskoj državi", rekao je Vučević.

On je kazao da je siguran da je Velika narodna skupština te davne godine donela dobro svima u Vojvodini, uprkos razlikama koje, kako je rekao, toliko negujemo i čuvamo, a koje nas i čine ovako posebnim.

"I danas smo okupljeni oko plemenitih ciljeva - da čuvamo ovu državu, da čuvamo naš narod, da negujući istoriju i istinu stvaramo uslove da naša deca sutra imaju kvalitetniji život u jednoj normalnoj, pristojnoj i uređenoj Srbiji, u Srbiji koja svima pruža jednake šanse", istakao je Vučević.

Vučević je na kraju poručio da je Novi Sad, danas grad koji ne propušta šanse da bude još bolji, da osvoji duplu krunu i titulu Evropske prestonice kulture i titulu Omladinske prestonice Evrope i da uvek bude ponos svih nas.

Svečanoj akademiji prisustvovali su i ministar za rad, zapošlavanje, boračka i socijalna pitanja Aleksandar Vulin, predsednik Skupštine AP Vojvodine Ištvan Pastor, ambasadori Rusije, Belorusije, Slovačke, Švajcarske i Malezije u Beogradu i predstavnici brojnih drugih ambasada, i predstavnici Srpske pravoslavne crkve i drugih verskih zajednica.

(RTS, 2016. november 25.)

Pásztor István: A magyar-szerb megbékélési folyamat már visszafordíthatatlan

Megjelenik a Magyar Távirati Iroda részletesebb tudósítása is a szabadkai megemlékezésről.

*

Szerbia-Vajdaság-magyarság-megemlékezés

Pásztor István: A magyar-szerb megbékélési folyamat már visszafordíthatatlan

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Szabadka 2016. november 2., szerda (MTI) – Jó irányba halad a magyar-szerb megbékélési folyamat, és nem lehet már visszafordítani – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szerdai szabadkai megemlékezésen az MTI-nek.

Hozzátette: hosszú évtizedekig csak a magyarok beszéltek arról, ami a negyvenes években történt a Délvidéken, az utóbbi években azonban áttörés volt tapasztalható, felállították a negyvenes években történteket vizsgáló akadémiai vegyes bizottságot, és a szerb kormány is eltörölte a hetven évig érvényben volt, három magyar település lakosságára vonatkozó kollektív bűnösséget kimondó határozatot.

A magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyes bizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja, a bizottság pedig azóta jelentős mértékben elvégezte a munkáját. Ezt a munkát most már a közvéleménnyel kellene megismertetni egy Budapesten és Belgrádban tartandó konferencia keretében – tette hozzá a vajdasági képviselőház elnöke.

A második világháború utáni magyar-szerb megbékélésben három évvel ezelőtt következett be nagyobb fordulat, amikor a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt. 2014-ben pedig – hét évtized után – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a negyvenes években a legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt, Aleksandar Vučić pedig részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen Szabadkán. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.

Bunford Tivadar, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke szerdai beszédében kiemelte, hogy 1944-1945-ben „a vak bosszú, a gyűlölet által vezérelt halál aratott, amelyet az akkori hatalom katonái, vagy inkább pontosabban: gyilkos hordái követtek el”. A márványtáblákon 852 név áll, minden név mögött pedig egy családi tragédia van – fogalmazott. A megemlékezés azonban egyben megbékélés is, és a város csak akkor tud fejlődni, „ha ismerjük a múltját, és fejet hajtunk az áldozatok előtt” – tette hozzá.

A szabadkai megemlékezés helyszínén található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt 978 – főleg magyar, horvát és német – embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki a szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta újabb 126 áldozat maradványait találták meg.

kma \ kgf \ kvs

MTI 2016. november 2., szerda 16:02

(Magyar Távirati Iroda, 2016. november 2.)

A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkájáról egyeztetett a szerb elnök és a VMSZ elnöke

A Magyar Távirati Iroda jelentést tesz közzé a magyar-szerb történész vegyesbizottság munkájáról.

*

Szerbia-Magyarország-történelem
A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkájáról egyeztetett a szerb elnök és a VMSZ elnöke

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 2016. november 1., kedd (MTI) - A magyar-szerb történész vegyes bizottság feltáró munkájának eredményeiről egyeztetett Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kedden Belgrádban, ahol elhangzott: a testület eredményeit mihamarabb ismertetni kell.

Az elnöki kabinet sajtóosztályának közleménye szerint a VMSZ elnöke segítséget kért a szerb elnöktől abban, hogy a vegyes bizottság munkáját minél átláthatóbb módon lehessen bemutatni a szerb és a magyar közvélemény számára. Tomislav Nikolić pedig ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz a történész vegyes bizottság munkájának mihamarabbi ismertetése érdekében.
A szerb és magyar történészekből álló akadémiai vegyes bizottság hat éve alakult, és a második világháborúban, valamint azt követően az ártatlan magyar és szerb áldozatok ellen elkövetett atrocitásokat vizsgálja. A kutatók az utóbbi években egyebek mellett levéltári anyagokat vizsgáltak, valamint interjúkat készítettek a még élő szemtanúkkal.
Pásztor István szerint egyszer és mindenkorra szembe kell nézni a történelmi tényekkel annak érdekében, hogy a két nép pontot tehessen a múltból származó szükségtelen összeütközések végére, és együtt tudja építeni a közös jövőt - olvasható a keddi közleményben.
A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke megköszönte a szerb elnök hozzájárulását a történelmi szerb-magyar megbékéléshez, kiemelve, hogy az államfő hozzájárulásának köszönhetően ez a folyamat jelentősen felgyorsult. Három évvel ezelőtt Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök avatta fel a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek emlékművét Csúrogon. A főhajtás történelmi előrelépésnek számít a két nép megbékélési folyamatában.
Pásztor István a magyar-szerb megbékéléssel kapcsolatban az MTI-nek vasárnap azt mondta, hogy a két nép még a folyamat elején tart, fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy ma már nyíltan és világosan lehet beszélni az 1940-es években történtekről. Hozzátette, hogy elő kellene mozdítani a történész vegyes bizottság munkáját, amihez politikai segítségre van szükség. Mint mondta: a történészek munkájának befejezése fel tudná gyorsítani a társadalmak múlttal való szembenézését. A megbékélés ugyanis - a politikus szerint - hosszú folyamat, annak a lelkekben kell lezajlania, „a köztudatban kell a dolgokat helyre rakni”.
A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben közel 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a legsúlyosabban érintett három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.

kma \ ktl \ sag
MTI 2016. november 1., kedd 13:58

(Magyar Távirati Iroda, 2016. november 1.)

RÖVIDHÍR - Pásztor István: A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkáját elő kell mozdítani

A Magyar Távirati Iroda jelentést tesz közzé a magyar-szerb történész vegyesbizottság munkájáról.

*

Szerbia-Vajdaság-magyarság-megemlékezés
RÖVIDHÍR - Pásztor István: A magyar-szerb történész vegyes bizottság munkáját elő kell mozdítani

Csúrog, 2016. október 30., vasárnap (MTI) - A magyar-szerb megbékélési folyamatnak még az elején van a két nép, az a fontos, hogy ma már nyíltan és világosan lehet beszélni az 1940-es években történtekről, ugyanakkor elő kellene mozdítani a történész vegyes bizottság munkáját, amihez politikai segítségre van szükség - jelentette ki Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vasárnap a délvidéki Csúrogon, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek.
Hozzátette: a történészek munkájának befejezése fel tudná gyorsítani a társadalmak múlttal való szembenézését. A megbékélés ugyanis - a politikus szerint - hosszú folyamat, annak a lelkekben kell lezajlania, „a köztudatban kell a dolgokat helyre rakni”.
Az áldozatok emlékművét Csúrogon három éve állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt.

kma \ ktl \ sag
MTI 2016. október 30., vasárnap 17:18

(Magyar Távirati Iroda, 2016. október 30.)

Megjelenik a Magyar Szó hetvenharmadik évfolyamának ötvenkettedik száma

A lapszám Kilátó című szombati magazinjában közli Bogdán József verseit, és terjedelmes összeállításban foglalkozik a Saul fia című film sikerével. A melléklet szerkesztője Patócs László.