A zenegép bírái

A Naplo.org közli Bódis Gábor cikkét A zenegép bírái címmel.

*

Napi ajánló

A zenegép bírái

Azoknak a bájosan naiv vajdmagyar hívőknek, akik azt hiszik a vajdasági magyarság érdekeiért folytatott harc mezeje az alkotmánybíróság.

Ezzel a címmel jelentet meg egy kritikai elemzést a Peščanik nevű véleményportál Aleksandar Roknić, a Danas napilap szerkesztőjének tollából.

A cikk alaptézise, hogy a most be- és felavatott szerbiai alkotmánybírák (közöttük Korhecz Tamás) tulajdonképpen a hatalom meghosszabbított keze, amely kész megvédeni a haladó kormány minden gyanús lépését. A következő kilenc évben ebben a testületben a haladókhoz közeli (ez is egy jogi kategória Szerbiában!) bírák lesznek többségben. Közülük sokan a haladó párt tagjainak rokonai, sőt élettársai, barátai. Vannak olyanok is, akik a párt megválasztott képviselői, habár ezt az alkotmány tiltja és a párttagság kizáró tényező.

A Peščanik írása szerint a legkirívóbb példa Snežana Marković, aki Tomislav Nikolić elnök listájáról került a taláros testületbe és aki a köztársasági államügyész helyettese és ahogyan a parlamenti vitában többször is elhangzott: az államfő rokona. Saját szívijében több mint 15 közjogi/politikai funkciót sorolt fel, különösen aktív és kiemelkedő szerepe volt Vajdaság jogainak megcsorbításakor.

A véleményportál kitér Korhecz Tamásra is, aki a lap szerint, 2011-ben mint a VMSZ elnökségi tagja (csak formális tévedés, a lényegen nem változtat) kiemelt szerepet vállalt Pressburger Csabának, a Magyar Szó főszerkesztőjének leváltásában. Korhecz nemrégen úgy nyilatkozott, beismerve tévedését, hogy Pressburgert nem szakmai mulasztások miatt váltották le, hanem mert nem hajtotta végre a pártközpont utasításait.

A cikk ezután felsorolja azokat a történelmi tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a szerbiai Alkotmánybíróság mindig is a hatalom szolgálatában állt. Akkor is, amikor szentesítette a Vučić-kormány nyugdíjcsökkentő intézkedését, vagy amikor a Koštunica-kormánynak tettek szolgálatot és 2004-ben alkotmányellenesnek minősítették a Đinđić-gyilkosság után kihirdetett rendkívüli állapotot, ami annyit jelentett, hogy tízezer, akkor őrizetbe vett személynek milliós kártérítéseket fizettek ki. Ezek közül sokan Koštunica hatalmi apparátusának részei voltak. Vagy a hírhedt Zimonyi klán tagjai.

A Peščanik a végén megállapítja, hogy az alkotmánybíróság továbbra is a politikai szolgáltatások része: a hatalom bedobja a zsetont, az alkotmánybíróság bírái pedig énekelnek, legtöbbször kórusban. Mindent egybevetve, a bírák megválasztásának agóniája véget ért és valószínűleg ők ismét esküt tettek nem az államra, hanem a Pártra.

(Naplo.org, 2016. december 27.)

Nikolić imenovao sudije Ustavnog suda Srbije

A Blic című napilap honlapján hírügynökségi jelentést tesz közzé arról, hogy Tomislav Nikolić államfő aláírta az új alkotmánybírák kinevezését.

*

Nikolić imenovao sudije Ustavnog suda Srbije

Predsednik Srbije Tomislav Nikolić imenovao je pet sudija Ustavnog suda sa liste od 10 kandidata koju je utvrdila Skupština Srbije, objavljeno je u poslednjem "Službenom glasniku".

Za sudije Ustavnog suda Nikolić je imenovao Draganu Kolarić, Tijanu Šurlan, Vesnu Ilić Prelić, Tatjanu Babić i Tamaša Korheca.

Dragana Kolarić i Tijana Šurlan su profesorke na Kriminalističko-policijskoj akademiji, Vesna Ilić Prelić je aktulena predsednica Ustavnog suda, Tatjana Babić je direktorka Agencije za borbu protiv korupcije, a Korhec profesor na Fakultetu za pravne i poslovne studije "Dr Lazar Vrkatić".

Skupština Srbije u petak je na predlog predsednika Nikolića za sudije Ustavnog suda izabrala Snežanu Marković, Milana Škulića, Miroslava Nikolića i Jovana Ćirića.

Na listi koju je Skupština uputila predsedniku Srbije bili su i sudija Ustavnog suda Katarina Manojlović Andrić, sudija Privrednog apelacionog suda u Beogradu Jasminka Obućina, advokat iz Beograda Dušan Ignjatović, zamenik višeg javnog tužioca u Novom Pazaru Radisav Filimonović i javni izvršitelj iz Beograda Branislav Petrović.

Sredinom decembra za devet od 15 sudija Ustavnog suda istekao je devetogodišnji mandat.

Ustav Srbije propisuje da Ustavni sud čini 15 sudija od kojih po pet biraju Narodna skupština, predsednik Srbije i opšta sednica Vrhovnog kasacionog suda, kao i da se sudija bira i imenuje među istaknutim pravnicima sa najmanje 40 godina života i 15 godina iskustva u pravnoj struci.

Pema proceduri, Skupština bira 10 kandidata koje će predložiti predsedniku Srbije od kojih on imenuje pet. Predsednik parlamentu predlaže 10 imena od kojih poslanici treba da izaberu pet. U ovom slučaju, s obzirom da jednom sudiji još nije istekao mandat, Tomislav Nikolić predložio je osam kandidata od kojih je skupština izabrala četiri.

Opšta sednica Vrhovnog kasacionog suda imenuje pet sudija izmedju 10 kandidata koje na zajedničkoj sednici predlože Visoki savet sudstva i Državno veće tužilaca, ali sudijama koje su oni ranije predložili nije istakao mandat.

Jedna ličnost može biti birana ili imenovana za sudiju Ustavnog suda najviše dva puta.

(Blic, 2016. december 17.)

Tomislav Nikolić