A Magyar Távirati Iroda jelentést tesz közzé a spanyol Franco tábornok újratemetéséről.
Spanyolország-belpolitika-történelem
A spanyol parlament megszavazta Francisco Franco holttestének eltávolítását az Elesettek Völgyéből
Fehér Krisztina, az MTI tudósítója jelenti:
Barcelona/Madrid, 2018. szeptember 13., csütörtök (MTI) - A spanyol parlament csütörtökön megszavazta, hogy Francisco Franco diktátor (1892-1975) földi maradványait eltávolítsák a Madrid melletti Elesettek Völgyében található mauzóleumból.
A szocialista spanyol kormány által benyújtott jogszabályt 176 képviselő támogatta, 165-en tartózkodtak. A konzervatív Néppárt két képviselője tévedésből nemmel szavazott. Carmen Calvo miniszterelnök-helyettes a parlamenti vitában hangsúlyozta: „igazság nélkül nem lesz béke”, amíg fenntartják ezt a „borzalmas ellentmondást”, hogy a diktátor az áldozataival együtt van eltemetve.
A szavazásnál tartózkodó konzervatív Néppárt bírálta a kormány sürgős eljárását az exhumálás ügyében, amelyet a szintén tartózkodó Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt „füstfüggönynek” nevezett, amivel a kisebbségi kormány próbálja elfedni „gyengeségét és inkompetenciáját”.
A Spanyolországot 1939 és 1975 között irányító nacionalista diktátor földi maradványait a kormányzati tervek szerint az év végén emelik ki a síremlékből.
A kabinet két hete határozott arról, hogy megindítja az ehhez szükséges közigazgatási eljárást, amely a leszármazottak számára 15 napot ad kifogásaik benyújtására, továbbá arra is, hogy megnevezzék: hol kívánják végső nyugalomra helyezni az egykori diktátort.
Franco családja korábban már jelezte ellenvetését a kormánynak. A diktátor unokája által vezetett Francisco Franco Alapítvány (FFNF) szerint jogsértő az exhumálás, ezért jogi lépések megtételét helyezte kilátásba, valamint az ombudsmanhoz fordult.
Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája.
Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, legalább 30 ezer embert kivégeztek.
A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről észrevehető Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával.
Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda szállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is, a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik.
A spanyol állam az elmúlt több mint egy évtizedben többször tett kísérletet arra, hogy megfeleljen a múlttal való szembenézés társadalmi igényének, azonban ennek eddig kevés kézzelfogható eredménye volt. Ugyanis sem a polgárháború, sem a Franco-diktatúra megítélése nem egységes, az áldozatok rehabilitálásának ügye még mindig viharokat kavar.
A diktátor exhumálása felélesztette a közéleti vitát arról, hogy vajon ez a lépés valóban a megbékélést szolgálja-e, vagy csupán a sebeket tépi fel.
kfkr \ kpl
MTI 2018. szeptember 13., csütörtök 16:17
*
Spanyolország-belpolitika-történelem
A spanyol parlament megszavazta Francisco Franco holttestének eltávolítását az Elesettek Völgyéből
Fehér Krisztina, az MTI tudósítója jelenti:
Barcelona/Madrid, 2018. szeptember 13., csütörtök (MTI) - A spanyol parlament csütörtökön megszavazta, hogy Francisco Franco diktátor (1892-1975) földi maradványait eltávolítsák a Madrid melletti Elesettek Völgyében található mauzóleumból.
A szocialista spanyol kormány által benyújtott jogszabályt 176 képviselő támogatta, 165-en tartózkodtak. A konzervatív Néppárt két képviselője tévedésből nemmel szavazott. Carmen Calvo miniszterelnök-helyettes a parlamenti vitában hangsúlyozta: „igazság nélkül nem lesz béke”, amíg fenntartják ezt a „borzalmas ellentmondást”, hogy a diktátor az áldozataival együtt van eltemetve.
A szavazásnál tartózkodó konzervatív Néppárt bírálta a kormány sürgős eljárását az exhumálás ügyében, amelyet a szintén tartózkodó Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt „füstfüggönynek” nevezett, amivel a kisebbségi kormány próbálja elfedni „gyengeségét és inkompetenciáját”.
A Spanyolországot 1939 és 1975 között irányító nacionalista diktátor földi maradványait a kormányzati tervek szerint az év végén emelik ki a síremlékből.
A kabinet két hete határozott arról, hogy megindítja az ehhez szükséges közigazgatási eljárást, amely a leszármazottak számára 15 napot ad kifogásaik benyújtására, továbbá arra is, hogy megnevezzék: hol kívánják végső nyugalomra helyezni az egykori diktátort.
Franco családja korábban már jelezte ellenvetését a kormánynak. A diktátor unokája által vezetett Francisco Franco Alapítvány (FFNF) szerint jogsértő az exhumálás, ezért jogi lépések megtételét helyezte kilátásba, valamint az ombudsmanhoz fordult.
Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája.
Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, legalább 30 ezer embert kivégeztek.
A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről észrevehető Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával.
Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda szállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is, a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik.
A spanyol állam az elmúlt több mint egy évtizedben többször tett kísérletet arra, hogy megfeleljen a múlttal való szembenézés társadalmi igényének, azonban ennek eddig kevés kézzelfogható eredménye volt. Ugyanis sem a polgárháború, sem a Franco-diktatúra megítélése nem egységes, az áldozatok rehabilitálásának ügye még mindig viharokat kavar.
A diktátor exhumálása felélesztette a közéleti vitát arról, hogy vajon ez a lépés valóban a megbékélést szolgálja-e, vagy csupán a sebeket tépi fel.
kfkr \ kpl
MTI 2018. szeptember 13., csütörtök 16:17
(Magyar Távirati Iroda, 2018. szeptember 13.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése