Alvidék, vajon hol lehet?

A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila írását Alvidék, vajon hol lehet? címmel a szerző Némafilm című tárcasorozatában.

*

Alvidék, vajon hol lehet?

Szlovéniai magyarokkal találkoztam nemrég. Nagyon megható volt, ahogy kicsit talán sértetten is, de inkább a mélységesen megbántott ember hangján, indulatok nélkül, csendesen panaszolták, hogy róluk mindig mindenki megfeledkezik, ha a délvidéki magyarságról beszél.

Panaszuk egy jellegzetes problémára mutat rá. Sokszor beszéltem már magam is arról, hogy a Délvidék és a Vajdaság, ez a két fogalom nem szinonimája egymásnak, mégis, hétköznapi szinten, tévesen így terjedt el. Látom honlapunkon a hozzászólásokban is, hogy a kommentelők egy része elvárja, hogy csakis és kizárólag a Délvidék meghatározást használjuk, és úgy tesz, mintha ördögtől való hibát követtünk volna el, ha leírjuk a Vajdaság kifejezést. Pedig ez így tévedés. Hogy kézenfekvő módon megvilágítsam a problémát: minden vajdasági délvidéki, de nem minden délvidéki vajdasági. Mert például szlovéniai, Mura-vidéki is lehet…

Tisztázzuk hát (amennyire lehet), mit értünk a Délvidék fogalma alatt.

Látom, még a Wikipédia szerzője is kénytelen volt úgy fogalmazni, hogy a Délvidék „nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként” használt fogalom. Tény azonban, hogy az elnevezés a történelmi Magyarország idejéből ered, a Magyar Királyság déli területeit jelölte, de önálló közigazgatási egységként soha nem létezett. Szent István korában az elnevezést még Alvidék formában használták, ma élő változatában a török hódoltság után terjedt el. Az évszázadok során több vármegyét is értettek alatta. Többek között Bács-Bodrog, Torontál, Szerém, Verőce, és még néhány vármegyét, de egyes értelmezések ide sorolják a Dél-Alföld egyes részeit, a Bánság (avagy Bánát) ma Szerbiához és Romániához tartozó területeit, Nyugatra haladva pedig Baranyát is. Ha ezt az értelmezést fogadjuk el, akkor bizony délvidékieknek kell tekintenünk a szegedieket és a pécsieket is.

A legkézenfekvőbb talán az lenne, ha A. Sajti Enikő történész, egyetemi tanár, a téma jeles kutatójának meghatározására hagyatkozunk. Tanulmánykötetében emlékeztet rá, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, tehát a Trianon után létrejött délszláv államban a korábbi, még a Magyar Királyságon belül 1849 végétől 1860-ig fennálló szerb autonómia nyomán kapták az elcsatolt baranyai, bácskai és bánáti területek a Vajdaság nevet. Ezekhez majd csak a II. világháború után csatolták Szerémséget, viszont ekkor már a baranyai területek Horvátországhoz kerültek. Szóval lehet ezt itt még szépen tovább bonyolítani… „A magyar történeti irodalomban és a köznyelvben használt Délvidék a Jugoszláviához csatolt valamennyi, korában Magyarországhoz tartozó területet jelenti, kivéve Horvátországot” – jegyzi meg A. Sajti Enikő.

Az egészséges nemzettudattal élő szlovéniai magyarok tehát identitásuknál fogva délvidékieknek tudják magukat, bántó rájuk nézve, ha ezt a sokkal tágabb fogalmat Vajdaságra szűkítjük. Ne feledkezzünk meg róluk sem felületesen, amikor új értelmeket adunk a szavaknak, vagy új határokat húzunk a fogalmak köré.

(Magyar Hírlap, 2010. január 20.)