Megjelenik a Vakvezető Kutyák Hírlapjának július-augusztusi kettősszáma

Megjelenik a Vakvezető Kutyák Hírlapjának július-augusztusi kettősszáma.

     

     

Jó helyre kerül minden fillér, amit a csomádi fejlesztésekre költünk el

A Csomádi Hírharang című lap interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.

*

Jó helyre kerül minden fillér, amit a csomádi fejlesztésekre költünk el
Igyekszem a gyermekeim számára is a mindennapi élet részévé tenni a természet szeretetét és védelmét – mondta el a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence

Térségünkbe, mint az ország egyik legdinamikusabban fejlődő régiójába nemcsak élni, de vállalkozni is szívesen jönnek az emberek – mondta el a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence, körzetünk országgyűlési képviselője, aki hangsúlyozta azt is, hogy a családok védelmében továbbra is kitartanak a rezsicsökkentés mellett, valamint meghosszabbították az élelmiszerárstopot és a benzinárstopot is. 

– Térségünk országgyűlési képviselőjeként hogyan értékeli a Csomád előtt álló fejlesztéseket, lehetőségeket? Ön szerint milyen beruházások lehet és érdemes a településre hozni?
– Bár Csomád a választókerületünk legkisebb települése, mégis a térség egyik legvonzóbb helyszíne, amely jelentős szerepet tölt be agglomerációs régiónkban, hiszen a lehetőségeket és az elért eredményeket nem egy-egy település méreteiben mérhetjük, hanem a fejlődésének ütemében, dinamikájában. Különösen fontos ez most, amikor térségünkbe, mint az ország egyik legdinamikusabban fejlődő régiójába már nemcsak élni, de vállalkozni is szívesen jönnek az emberek. Akárhányszor Csomádon járok, mindig azt érzékelem, hogy itt az embereknek – akárcsak a település vezetőinek is – megvan a víziójuk arról, hogy milyen irányban szeretnének továbbhaladni, továbbfejlődni, ebben pedig minden szinten támogatom őket. Tisztában vagyok természetesen azzal is, hogy az itt élőknek különösen fontos a mindennapok békéje és a tervezhető jövő, ezért képviselői munkámban is mindent megteszek azért, hogy ez adott legyen mindenki számára. Térségünkben nagy figyelmet fordítunk például a környezettudatos közlekedésre és a sportolásra, ezért az elmúlt években a régió településein több kerékpárút-fejlesztés is megvalósult. Megújult a kerékpárút Gödön, új bicikliút épült Csomádnál és már sokan kipróbálhatták és nagy örömmel használják az új Eurovelo6 nemzetközi kerékpárutat Dunakeszinél. Itt helyben, Csomádon folytatódhat a Fő utca kiépítése a Magyar Falu Program keretéből erre a célra elnyert csaknem negyvenmillió forintos támogatásból. Ebből pedig nemcsak az út készül el – a Fő utcának a Tél utcáig terjedő szakaszán –, hanem a vízelvezetést is megoldják a szakemberek, ami azt jelenti, hogy a magassági viszonyoknak megfelelően úgynevezett gyephézagos betonlappal burkolt szikkasztóárkok épülnek a jobb oldalon. A lehető legjobb helyre kerül minden fillér, amit a csomádi fejlesztésekre költünk el.

– Miben látja térségünk fejlődésének kulcsát, milyen további lehetőségek állnak még körzetünk előtt?
– Fontos hangsúlyoznunk, hogy az összefogásban rejlik térségünk ereje, és ez egyaránt igaz Csömörre, Csomádra, Dunakeszire, Erdőkertesre, Fótra, Gödre és Veresegyházra is. Nagyon örülök mindazoknak a terveknek, amelyekről ez elmúlt hetekben több település vezetőjével, köztük Klement Jánossal is egyeztethettem körzetünkben, hiszen ezek egytől egyig mind azt jelzik, hogy térségünk tele van tenni akarással, ötletekkel és kreativitással. Szépen szimbolizálja ezt a Dunakeszi Diáknegyed példája is, ahol jól halad az építkezés, már áll a tanműhely első emelete. Ez egy olyan beruházás, amelyik térségünk egészének szempontjából is fontos, hiszen gyermekeink jövőjét alapozza meg. Továbbra is az a meggyőződésem, hogy a jövőt építi, aki iskolákat épít, mi pedig az elért eredményeink között sok bölcsődei, óvodai és iskolai fejlesztést tudunk felmutatni. 

– A családok megerősítése céljából hozott kormányzati intézkedések itt helyben mennyire éreztethetik majd hatásukat?
– Az egyik legnagyobb kincs a biztonság. Ahogy ígértük is, mi megvédjük a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést és a családtámogatási rendszert. Éppen ezért meghosszabbítottuk az élelmiszerárstopot és a benzinárstopot, ez utóbbi pedig különösen fontos itt, az agglomerációban. A családok számíthatnak ránk, meg fogjuk védeni őket, ahogyan a korábbi években is tettük. Mi a béke pártján állunk, és továbbra sem engedjük, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg. Azok után, hogy tavaly minden idők eddigi legmagasabb nyugdíjprémiumát fizettük ki, az idén februárban pedig a tizenharmadik havi nyugdíjuk teljes összegét is megkapták a jogosultak, júliustól további 3,9 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A nyugdíjemelés januárig visszamenőleg jár minden jogosultnak.

(Csomádi Hírharang, 2022. július)

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

Перемога у війні за борщ- наша!

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter a Twitteren közzétett bejegyzésében ünnepli, hogy az UNESCO veszélyeztetett örökséggé minősítette a borscsot.

*

Перемога у війні за борщ- наша! 🇺🇦

Як і всі наступні
На позачерговому засіданні Міжурядового комітету з охорони нематеріальної культурної спадщини за зверненням
@MKIPUkraine
“Культура приготування українського борщу” внесено до Списку нематеріальної культурної спадщини
@UNESCO

Olekszandr Tkacsenko

(Twitter, 2022. július 1.)

Ukrajna nyerte a borscsháborút

A 444.hu tudósít egy szokatlan háborús fejleményről.

*

Ukrajna nyerte a borscsháborút

Az UNESCO veszélyeztetett örökséggé minősítette a borscsot, az ukránok nemezti ételét, a cékla alapú zöldséglevest. A „sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség listájára” a háború miatt került fel a leves.
Az emberek nem csak a borscshoz szükséges zöldségek főzésére vagy egyáltalán a termesztésükre nem képesek, hanem arra sem, hogy összegyűljenek, hogy együtt fogyasszák el. Ez „aláássa a közösségek társadalmi és kulturális jólétét" – áll az UNESCO közleményben.
Ukrajna kulturális minisztere, Olekszandr Tkacsenko a Twitteren ünnepelte a döntést: „Miénk a győzelem a borscsért vívott háborúban!” – írta.
Ukrajna külügyminiszter-helyettese, Emine Dzseppar ennél keményebb szavakat használt: „Az ukrán borscsot orosztalanították!”
Ezt már nem hagyta szó nélkül az orosz külügyminisztérium munkatársa, Marija Zaharova. „Ha jól értem, bármi lehet az ukránosítás tárgya” – írta. (Guardian)

Kaufmann Balázs

(444.hu, 2022. július 1.)

Borscs (Fotó: Kunihiko Miura / The Yomiuri Shi)

Megkapta utolsó bőrkezelését a világ egyik leghíresebb fényképén szereplő „napalm lány”

A 444.hu beszámol egy történelmi vonatkozású tengerentúli eseményről.

*

Megkapta utolsó bőrkezelését a világ egyik leghíresebb fényképén szereplő „napalm lány”

Ha meghallják azt a szót, hogy vietnámi háború, sokaknak talán rögtön az a fénykép jut eszébe, amin egy kislány meztelenül, zokogva, láthatóan kínok között szalad egy úton, miután napalm bombát dobtak a falujára. Az 1972-ben készült képen szereplő kislányt Phan Thị Kim Phúc-nak hívják, már 59 éves, és most, 50 évvel a fénykép elkészülte után kapta meg az utolsó, a napalm okozta sérülések miatt szükséges bőrkezelését Miamiban.
Phúc 9 éves volt, amikor súlyos égési sérüléseket szenvedett a délvietnámi erők bombázása során, a kép elkészülte után egy évig kórházi kezelésre szorult. A támadás viszont egész életében elkísérte, a lelki trauma és öngyilkos gondolatok mellett állandó fájdalommal élt, a sérülései miatt pedig mozogni is csak nehezen tudott.
A „napalm lányként” is ismert Phúc az 1990-es években Kanadába költözött, onnan járt Miamiba bőrkezelésre. Miamiban találkozott Nick Ut-al is, az amerikai fotóssal, aki a később Pulitzer díjat nyert képet készítette. Phúc azt mondta, hálás Ut-nak, aki lényegében megmentette az életét, de a képet nagyon sokáig utálta, mert azt gondolta, csúnya és megalázó helyzetben szerepel rajta. A képen amúgy azért meztelen, mert a ruháit lényegében leégette róla a testét is egész életére megsebző napalm. Phúc Kanadában egy nemzetközi segélyszervezetet alapított, amely háborúban megsérült gyerekeknek nyújt orvosi és pszichológiai segítséget. (Guardian)

Csurgó Dénes

(444.hu, 2022. július 1.)

Phúc 2019-ben, az Unesco központjában (Fotó: GEOFFROY VAN DER HASSELT/AFP)

Phúc az őt ábrázoló világhírű kép előtt. (Fotó: ROBIN VAN LONKHUIJSEN/AFP)

Meghalt Böszörményi Gyula író

A HVG honlapján közli Böszörményi Gyula halálhírét.

*

Meghalt Böszörményi Gyula író
Az ifjúsági, sci-fi és fantasy regények népszerű magyar írója június 29-én hunyt el

„Szomorú szívvel tudatjuk, hogy Böszörményi Gyula, József Attila-díjas író 2022. június 29-én a Világfa csúcsára költözött” – osztotta meg a gyászhírt az író családja. Böszörményi Gyula 57 éves volt.

Az író a magyar ifjúsági irodalom kiemelkedő alakja volt, a Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert 2002-ben. A Gergő-sorozat második kötete a következő évben sikerkönyv lett Magyarországon, a Gergő-regények megkapták az Év Gyermekkönyve elismerést. Ezután még három rész következett a sorozatban, de több későbbi regénye is ebben a világban játszódott.
A 80-as évektől kezdve jelentek meg novellái, glosszái a többi között az Élet és Irodalom oldalain. A Wikipédia szerint Müller Péter Sziámi tanácsára kezdett el gyerekeknek írni. Böszörményi Gyula nevéhez hangjátékok, színdarabok és televíziós sorozatok is köthetők, egyebek mellett ő is írta az Űrgammák című ifjúsági sci-fi sorozatot.

(hvg.hu, 2022. július 1.)