Balogh Csaba: Nem gondoltam volna, hogy ekkora kihívás lesz

A Gödi Hírnök című portál interjút közöl a város polgármesterével, Balogh Csabával.

*

Balogh Csaba: Nem gondoltam volna, hogy ekkora kihívás lesz

Balogh Csabával, Göd polgármesterével készítettünk nagyinterjút, amelyben kérdeztük az eddigiekről, a politikai csatározásairól, a különleges gazdasági övezetről, a fejlesztésekről, de cikkünkből megtudhatják azt is, hogy hívják a polgármester kutyáját és melyik a legújabb kedvenc társasjátéka.

– Másfél éve a város polgármestere. Hogyan értékeli az eltelt időszakot?
– Nem tudom, hogy került-e már polgármester hasonló kihívások elé, mint én. Biztos, hogy a kihívásokért jelentkeztem, de hogy ekkora mértékű lesz, azt nem tudhattam előre, hiszen a veszélyhelyzet, a politikai konfliktusok még rárakódtak az alapproblémákra. Ahhoz képest, amennyi kihívásom volt, úgy gondolom, hogy jól teljesítettem, de van bennem egy frusztráció, hogy sikereket akartam hozni a városba, és ahhoz képest sokkal többre lettem volna képes, ha nem ellenszélben kellett volna küzdenem.

– Ha jól tudom, közgazdász végzettséggel vállalatfejlesztési szakemberként dolgozott korábban. Ez a háttér hogyan segíti a polgármesteri tevékenységét?
– Kifejezetten jól jött, főleg a veszélyhelyzettel kapcsolatban derült ki, mert amikor megjelentem a városházán, akkor csak egy 15 MB-os e-mail-fiókom volt, mint polgármesternek. Megkezdtem a digitalizációs reformot. Egy telekommunikációs cégnél dolgoztam korábban, ahol a Microsoft 365 szolgáltatás volt az alap. Ezt bevezettük itt is. Megtanítottam a kollégáknak, hogy hogyan kell használni a Microsoft 10 projektszemléletű applikációkat, hogyan kell megosztani a felhőben a dokumentumokat. Mikor márciusban a veszélyhelyzet kialakult, ennek köszönhetően sikeresen tudott mindenki otthonról dolgozni. Ez nagyon hasznos volt, mert a közigazgatásban is megvan a helye annak, hogy a lakosokat a legjobban kiszolgáljuk, kielégítsük az igényeiket, figyeljünk az időpontok betartására.

– Valóban ön a legfiatalabb polgármester Magyarországon?
– Pontosabban fogalmazva, én vagyok a legfiatalabb a Göd lélekszámához hasonló nagyságú települések polgármesterei között. Az országban a negyedik legfiatalabb polgármesterként jegyezhetem magam.

– Hogy látja, az életkora miként befolyásolja a munkáját?
– A technikai, informatikai nyitottságom mellett talán az a nagy előnye a koromnak, hogy nagyon sok fiatal nem foglalkozik a politikával, mert nem tudnak azonosulni az előző generáció vezetési stílusával. Én nem a tekintélyelvűségre hajtok, hanem arra, hogy bevonjam a közösséget, a társadalmat, sok mindenkivel szót tudjak érteni polgármesterként. Ha kutyasétáltatás közben találkozok lakosokkal, akkor velük is szót tudok érteni, de ugyanúgy könnyen társalgok az általam nagyon kedvelt, komolyzenei koncerteken találkozott idősebb korosztállyal is. A korom miatt máshogy kommunikálok, talán közvetlenebb módon reagálok a környezetemre. 

– Az önkormányzati testületben az ön frakciója kisebbségben van. Ezt hogy viseli?
– Még a választás idején többen kérdezték tőlem, hogy mi lesz, ha kisebbségbe kerülök, mit tehet az ellenzék. Mindenki azt gondolta, hogy a Fidesz fog nyerni, mert nagyon jobbos a város. Ha kisebbségként jutok be, ez azt jelenti, hogy nagyon sokan arra szavaztak, hogy nem hisznek abban, hogy minden információ a rendelkezésükre áll. Ha én ezeket az eltitkolt információkat a felszínre tudom hozni, az már hasznos dolog. Amióta polgármester vagyok, volt egy ilyen eset, ami a gödi sírásók videójaként került nyilvánosságra. Ez egy nyílt testületi ülés, amit titokban tartott az előző városvezetés. Miután megválasztottak, én ki tudtam adni ezt az információt a lakosságnak. Igyekszem minden eszközzel biztosítani az átláthatóságot. A három frakció biztosíthatná annak a lehetőségét, hogy olyan politikai alkuk szülessenek, amivel a város érdekét szolgáljuk. A gond az, hogy a város érdekét én képviselem, de a másik két frakció csak névlegesen két külön frakció, mert a valóságban folyamatosan együtt szavaznak, s így maradok kisebbségben. A két frakció a város érdekével ellentétes érdekeket támogat, közösen obstruálnak azzal, hogy nem jelennek meg a testületi üléseken; ezzel azt bizonyítják be, hogy nem három, hanem gyakorlatilag csak két frakció szavaz. Azzal kell szembesülnöm, hogy bármit is csinálok, az nem jó. Most már nem a képviselőkkel kell küzdenem, hanem a lakosoknak kell megmutatnom, miért jó az, ahogy én szeretnék dönteni. Van, aki ezt elfogadja, van, aki nem. Vannak lakosok, akik azért támadnak, mert ők a zöldhulladék elszállítását növelni szeretnék, amivel én nem értek egyet. Ezt nem tudom hitelesen támogatni, mert abban gondolkodom, hogy egy kertvárosban tudunk kertészkedni a zöld környezetben. A környezettudatos életnek az is része, hogy komposztáljunk. A zöldhulladékból csak annyit lehetne elszállítani, amit már nem tud feldolgozni a terület. Gyakran az emberek nem gondolják át, hogy ha nem azt az életmódot követik, mint a többség, akkor az hasznosabb lehetne a köz érdekét tekintve. Az, hogy valaki minél több zöldhulladékot szeretne elszállíttatni a saját kényelme érdekében, az egy életmódfelfogás. Nekem pozíciómból nézve kötelességem a társadalom érdekeit képviselni.

– Az alpolgármesterek leváltása komoly országos visszhangot keltett, az ügy korántsem zárult le. Ilyen esetek után hogy jellemezné kapcsolatát a Göd Fejlődéséért frakció és a Fidesz frakció képviselőivel?
– Ezt nehéz elmagyarázni, mert elmondhatom azt, hogy nincs megértés azzal kapcsolatban, amiket én mondok, de valószínűleg a másik két frakció is ugyanezt mondhatja. Az alkudozásokon, a beszélgetéseken, a hónapokon át tartó szervezkedéseken nem tudnak részt venni a lakosok, én pedig nem tudok bizonyítékokat eléjük tárni, hogy mik hangoztak el, mert én hiába szerettem volna ezekről jegyzőkönyvet, hangfelvételt készíteni, ha ehhez a többi partner nem járult hozzá. Sajnos ezek hiányában nem tudom igazolni, hogy minden tőlem telhetőt megtettem, pedig úgy érzem, hogy igen, minden tőlem telhetőt megtettem. Ha a konfliktust ennél jobban fel szeretném oldani, akkor olyan alkukba kellett volna belemennem, amik kifejezetten a város érdekeivel ellentétesek, vagy akár jogsértők lettek volna. Ezeket az alkukat én nem tehetem meg. 

– A koronavírus-járvány alapvetően megváltoztatta az életünket tavaly március óta. Mennyi pénzt tudott Göd a járvány kezelésre fordítani, és ez mire volt elég?
– Volt egy alap, amit létrehoztunk a COVID kezelésére, amit egyszer már feltöltöttünk, nagyjából ez 10 millió forint. A hivatali dolgozók és a lakosok gyors tesztelését támogattuk ezer, illetve kétezer forinttal. Az oltások óta ezt abbahagytuk, de több helyen kértünk közterületfoglalási engedélyt, hogy a tesztelés minél több helyen elérhetővé váljon. A fertőtlenítéseket folyamatosan megrendeltük. Nem volt olyan, hogy spórolásból nemet mondtunk a szükséges intézkedésekre, de szerencsére sok helyen a munka megfelelő átszervezésével költségeket spóroltunk meg. A hivatalban meg volt adva, hogy milyen napon, kik jönnek be dolgozni, zsiliprendszerként működtünk, ami nagyon hatékonynak tűnt. Statisztikailag azt tudjuk mondani, hogy a védekezés eredményes volt.

– A járvány miatt lesznek megszorítások?
– Nem túlzás azt mondani, hogy a kormányzati elvonásokkal tönkretették a költségvetésünket. 2019-ben még úgy vettük át az önkormányzatot, hogy kifejezetten sok maradvány állt a rendelkezésünkre, nagy reménnyel tekintettünk a Samsungból befolyó bevételeinkre. Mi hajlandóak lettünk volna arra is, hogy elfogadjunk egy olyan előterjesztést, amivel csökkentjük az adókat, ezzel a többi állampolgárnak is könnyítve a helyzetét. Mire ez az alku létrejöhetett volna, addigra elvették a különleges gazdasági övezetet. Gyakorlatilag megfosztottak minket azoktól a plusz bevételi lehetőségektől, amik által igazán értékes, a régi hagyományainkat megmutató, turisztikailag is izgalmas településsé válhattunk volna. Sajnos nem csak ez szűnt meg. Jelenleg már a maradványainkból élünk. A jövő évet 900 millió forint hiánnyal zárnánk, ha ugyanazt a szolgáltatást akarjuk nyújtani, amit idén év elején megígértünk. A bölcs városvezető nem jövőre kezdi el ledolgozni ezt a hiányt, hanem már idén a lehető legtöbbet kell spórolnunk, hogy minél több maradványt tudjunk átvinni a következő évre. Az biztos, hogy a szolgáltatásainkat alább kell adnunk, mert nem csak a Samsung iparűzési adója az, amit bevételként elvesztettünk, hanem az egész különleges gazdasági övezetnek az összes adóját. Ez gyakorlatilag akkora érvágás volt, hogy ha bármelyik önkormányzattal történik meg, akkor nem tudja ugyanazt a szolgáltatásminőséget produkálni. 

– Ez gazdasági döntés volt elsősorban, nem?
– Egyértelmű, hogy politikai döntés volt. Ha gazdasági döntés lett volna, akkor fel kellett volna mutatni, hogy milyen gazdasági eredményeket hoz ez az övezet. Viszont nem ez történt, hanem az, hogy a Samsung és az egész különleges gazdasági övezet konkrétan adókedvezményeket kapott. Kevesebbet kell adózniuk, így az államnak is kevesebb bevétele van, nem csak az önkormányzatunknak. Összességében rengeteg bevételt elengedtek.

– De kap is a település sokat. Mit gondol, várható-e valamilyen pozitív hozadéka annak, hogy településfejlesztési intézkedések formájában visszakapja a város a Samsungtól elvett pénzt?
– A töredéke várhatóan visszakerül, de ez csak egy elenyésző része annak, amit kapott volna a város. Mi azzal számoltunk, hogy több milliárdos bevételünk lesz ebből. Pest megyével történő tárgyalásaink során az derült ki, hogy 1 milliárd forint körüli támogatással a Magyar Közúthoz tartozó útnak a felújítását fogják megtervezni és támogatni, illetve egy 80 millió forintos védő erdősávot támogatnak. Ennek a mértéke eltörpül ahhoz képest, amit kaptunk volna. 

– Miért, ön szerint milyen fejlesztés maradna el?
– Az önkormányzatnak vannak műemlékvédelmi épületei, örökségvédelmi programban résztvevő épületei. Ezek régi épületek, amiket nem tudunk hasznosítani, melyeknek nagyon nagy a költsége, ha renoválni szeretnénk. Ezek biztos elmaradnak, mert a szükséges szolgáltatásainkat kell elsődlegesen biztosítani. Egy városközpont kialakítására is szükség lenne Gödön, mert jelenleg nincs rendes központja a városnak. A Kincsem Park a legforgalmasabb, legközpontibb hely. Egy ilyen városszerkezetű városnál úgy lehet városközpontot kialakítani, hogy kifejezetten erre a célra vásárol telket az önkormányzat, vagy már meglévő telek esetén átcsoportosításokkal, átminősítésekkel oldja ezt meg. Az a baj, hogy nem csak rövid távon nincs pénz ezekre a tervezésekre. Nagyon sok városszervezési program éveken keresztül tart. Ezért is örültem annak, hogy még korábban meghosszabbították, hogy öt évig tartson egy önkormányzati ciklus.

– Milyen a jelenlegi önkormányzatnak a kapcsolata a Samsunggal?
– Azt mondanám, hogy folyamatosan fejlődik a kapcsolatunk. Hlavács Judit alpolgármester asszony egyre gyakrabban értekezik a Samsung kapcsolattartójával, ami segíti annak az ügyét, hogy a gyár által tervezett, karitatív munkával megvalósuló játszótér kialakítása jól haladjon. Sajnos a vezetőséggel a veszélyhelyzet óta nem tudtam találkozni. A választás után sokkal erősebb volt a kapcsolatunk, a tárgyalások eredményeként olyan megoldások születtek, amelyek mind az önkormányzatnak, mind a városnak, és a Samsungnak is jók voltak. A különleges gazdasági övezet kijelölése után ez mintha megszakadt volna, s nehéz visszaállítani az eredeti állapotot. 

Beszélgetésünk közben a polgármester az ajtóhoz siet, és már egy ideje tartó folyamatos kaparászásnak véget vet azzal, hogy kinyitja az ajtót, amelyen egy kedves kutyus rohan be a szobába, és találja meg gyorsan a számára kijelölt, szokott helyet. Mi pedig folytatjuk beszélgetésünket, mintha mi sem történt volna.

– Mennyire érezhetik magukat biztonságban a gödiek a Samsung bővítése kapcsán?
– Ismereteim szerint minimális a kockázata annak, hogy tragédia történjen. Környezetszennyezés szempontjából a zaj a leghátrányosabb. Ha valaki toleráns azzal a zajjal, amit kibocsát a gyár, akkor beköltözhető a hely. Azok viszont, akik korábban költöztek a területre, nem arra fizettek be, hogy a folyamatos zajt elviseljék. Ez egy fura helyzet, mert a telkek ára nem csökken, hanem a kormányzati döntések miatt egyre nő. Mi keressük a megoldást. Terveztük, hogy létrehozzunk egy pertársaságot, hogy segíteni tudjunk abban, hogy a kártalanítási igényüket megfogalmazhassák a lakosok. A pertársaság megalapítását megakadályozta a többség a képviselőtestületben, mikor véget ért az első veszélyhelyzeti hullám, de az értékbecslés megrendelését sikerült átvinni a szociális lakásokra. Megvizsgáltuk, hogy ezeknél a lakásoknál történt-e értékcsökkenés, de az nem volt kimutatható. Tudjuk, hogy a polgári peres úton történő érdekérvényesítés egy nagyon jó ügyvéden és a befogadó bírón múlik, de ezt önkormányzati szinten nem érdemes átvinni, mert az önkormányzattal szemben sosem olyan melegszívű egy bíróság, mint az érintett lakosokkal szemben.

– Hogyan történhetett, hogy a Gödi Szolgáltató Nonprofit Kft. állítólag szabálytalanul működött, és milyen döntés született a cég ügyével kapcsolatban?
– Azért alakulhatott ki ez a helyzet, mert a kft. ügyvezetője nem kért útmutatást. Azt gondolta, hogy mindent jobban tud a hivatalnál, és a kommunikáció hiányát is ő generálta azzal, hogy nem kért tanácsot. Például olyan döntést hozott, hogy március 1-től az összes alkalmazott szerződésében a felmondási időt kilencven napra módosította. Ez azt jelenti, hogy három hónapi kifizetésre kötelezettséget vállalt úgy, hogy a szolgáltató kft. már nem tudta fedezni a számláit. Volt olyan alkalmazott, aki azért mondott fel, mert év eleje óta nem kapott fizetést. Ez botrányos helyzet, amit megpróbálunk orvosolni. A dolgozókat a végelszámolás során tudnánk kifizetni. 

– Ha már beszélt az elmaradásokról, nézzük azt is, milyen fejlesztések, beruházások várhatók a közeljövőben?
– Most zajlik a közbeszerzése, az általános keretszerződése az útfejlesztéseknek. Ez egy pénzösszegű keret lesz. A legjobb ár alapján meglátjuk, hogy hány méter fér bele a megrendelésekbe. Már vannak kész tervek a különböző útszakaszokra. Elkészült a terv az alsógödi csónakházra is, viszont fedezet nincs rá, hogy felépítsük, ezért pályázatokat kell benyújtani. Ez másra is igaz, hogy vannak kész tervek, amik már elkészültek, van, ami koncepció szinten, van, ami műszakilag is teljesen készen van, de pályázati forrásra van szükség a megvalósításához. Az M2 nyugati oldalán a naperőmű már elkészült, de ez nem önkormányzati beruházás. Az M2 túloldalán lévő naperőmű több tulajdonos kezében van, ez dél-koreai érdekeltségű. Jelentkezett egy harmadik vállalkozó, aki egy harmadik naperőművet szeretne létrehozni. Szerencsére napsütötte a város, ez a hely adottsága, amit ki kell használni.
Van egy Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázat, amit még az előző városvezetés nyert meg a zödhulladék felhasználására, várhatóan idén valósul meg, de legkésőbb jövő év legelején. Hulladékedényeket fogunk kapni, amit a lakosok használhatnak.
A termálstrand fejlesztésére is nézünk alternatívákat, mert ötletek már voltak, de akkor még úgy nézett ki, hogy megvan rá a pénz. Most egy visszafogottabb tervben gondolkodunk, amit rögtön a vállalkozók bevonásával valósítunk meg, hogy ne közvetlen költség legyen, hanem gyakorlatilag a kivitelező kapna egy jogosítványt arra, hogy ő üzemelteti a büféket, amelyeknek egységes az arculata. Ilyen terveket próbálunk most kidolgozni, illetve a meglévőket ehhez átalakítani. 

– Milyen intézkedést hoztak a Feneketlen-tóba folyt szennyvíz kezelésére?
– A fertőtlenítés már megtörtént, a kár is elhárult. A legnagyobb problémát ott látom, hogy a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-nek van egy kapacitása, de nem pontosan kaptam meg az információkat, hogy ez mekkora. Azt biztosan tudjuk, hogy a Samsung-beruházással megnő a terhelés. Jelenleg 2200 köbméter szennyvíz keletkezik naponta Gödön, mint kommunális szennyvíz. A Samsungnál, ha befejeződik a 2-es ütemterv beruházása, az 1700 köbméter szennyvizet fog generálni, majdnem a duplájára fog nőni a terhelés. Mészáros Lőrinc nyert egy tendert a Samsung körüli ipari fejlesztésekre, hogy kialakítsa a csatornahálózatot 30 milliárd forintért. Ha már megnyerte, akkor kérnénk, hogy minél gyorsabban valósítsa meg, mielőtt még túlterhelődik a rendszer, mert valószínű, hogy ezért vannak a kitörések. A körforgalomnál konkrétan ki szokott bugyogni a szennyvíz. Sürgetjük a csatornahálózat kiépítését, hogy minél hamarabb legyen meg, és csak ezután bővüljön a gyár. 

– 2018. január 1-jén 18 200-an laktak Gödön, ma 22 000-en. Az intézmények kapacitása, a közintézmények építése tud a lakosságnövekedésnek megfelelően fejlődni?
– Az agglomerációban ezzel a problémával sok önkormányzat küzd, nem véletlen, hogy gyakran a törvények szigorán enyhít a kormány. Az óvodákban, iskolákban egyre nagyobb létszámmal lehet felvenni a gyerekeket. Amikor megválasztottak, mi azt ígértük, és küzdök is ennek a betartásáért, hogy a csoportlétszám reális létszám legyen. Ehhez bővíteni kell a férőhelyeket, mert jelenleg az óvodákban nincs elegendő csoportszoba. Reméljük, hogy a Kék Duna Óvodában ezt meg tudjuk valósítani. A bölcsődék esetében nincs igény több férőhelyre. Valószínűsítem, hogy azok, akik Gödre költöznek, rászánják az időt a gyerekeikre, hogy nem mennek vissza dolgozni csak három év után. Az óvodákban viszont folyamatosan nő az igény. Ha lesz lehetőség intézmény megvásárlására, átalakítására, illetve olyan programok támogatására, hogy óvodák jöjjenek létre, akkor azokat mindenképp támogatni fogjuk.

– A felesége is képviselő. Otthon is beszélnek hivatali ügyekről vagy tudják függetleníteni magukat ettől?
– Képviselőként el tudunk határolni, de tény, hogy otthon hiperventillálunk a hivatali dolgokon. Amikor az irodában vagyunk és más is jelen van, akkor úgy beszélünk egymással, mint polgármester a képviselővel. Az az előnye, hogy mindketten itt dolgozunk, hogy könnyedén megértjük egymást. Ugyanazokat a szereplőket ismerjük, ugyanazokkal a szereplőkkel dolgozunk együtt, és nem kibeszélve, de megértve a másikat, jó azonos hullámhosszon lenni valakivel.

– Mióta élnek a városban?
– 2017 óta élünk itt. Főleg a zöld környezet miatt költöztünk ide. A diósdi és a fővárosi szüleinkhez közel szerettünk volna lenni. Budapestet nem találtuk gyereknevelésre optimális helynek. Sokan Dunakeszit ajánlották, mint agglomerációt, de nem szerettünk bele, mert túlságosan dobozszerű volt számunkra, viszont kinéztünk Gödre is. Fantasztikus volt az itteni látvány, a hangulat. Elbűvölt minket a madárcsicsergés, szerelem volt első látásra mindkettőnknek. Eldobtunk minden más alternatívát, eldöntöttük, hogy itt szeretnénk élni. Nagyon jó helyet találtunk, ami a Duna-parthoz is közel van. Minden megvan itt, amire vágytunk. Ezt a gyémántot, ami maga a város, csak csiszolni kell, hogy még tökéletesebb legyen. 

– Cerberus, a kutyája most is itt van a szobában. Gyakran vigyáz az önkormányzat rendjére?
– Igen, amikor csak tudom, behozom a munkahelyemre. Ezért is kapta a Cerberus nevet, mint a hivatal őre. Terápiás kutyának bizonyul, sokan örömmel fogadják. Amikor megjelenésem van és nem hozom magammal, akkor kifejezetten hiányolják, hogy hol van Cerberus. Mivel a polgármesteri hivatalba járunk be nap mint nap, ezért adtunk neki egy cuki nyakkendőt. Időnként illedelmesen kopog az ajtón, jelzi, hogy be akar jönni. Segít nekem is, mert a kutyasétáltatással én is kikapcsolódok. A reggeli sétákkal összeszedem a gondolataimat. Ha sok a gond, akkor is fogom a pórázt, megyünk sétálni, s kiszellőztetem a fejemet.

– A kutyasétáltatás mellett mivel kapcsolódik még ki?
– Mint a korombéli fiatalok, én is szeretem a társasjátékokat. A Disney Villainous az új kedvencem, ez egy stratégiai játék.

(Gödi Hírnök, 2021. május 16.)