A miniszter, aki megtáncoltatta az országot (II. rész)

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila A miniszter, aki megtáncoltatta az országot című írásának második részét.

*

A miniszter, aki megtáncoltatta az országot (II. rész)
A közélet és a zene összefüggéseiről – közvetett módon (Daloskönyv 5.0)

„Nem egyszerű kifizetőhely lesz, hanem értékalapú biztosító” – írta hivatalos politikusi Facebook-oldalán Hegedűs Zsolt, Magyarország egészségügyi minisztere tegnap, május 21-én este, mintegy a nap eredményeit összegezve. Mint megjegyezte, folyamatban van az egészségügyi háttérintézmények átadása-átvétele, ezért járt csütörtökön Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK), amelyik a továbbiakban – kisebb átszervezést követően – ismét a régi nevén, Országos Egészségbiztosítási Pénztárként (OEP) működik majd tovább. Hegedűs Zsolt az a miniszter, akinek a választások estéjén, április 12-én, a Tisza Párt eredményvárójának végén, Magyar Péter győzelmi beszéde után – akkor még csak az egészségügyi tárca várományosaként – a Batthyány téren bemutatott önfeledt, felszabadult tánca bejárta a világsajtót, s elterjedt az internet legtávolabbi, legeldugottabb bugyraiban is. Az akkor készült felvétel hihetetlenül népszerűvé vált, és ismét ráirányította a figyelmet egy néhány évvel ezelőtt keletkezett dalra, HOSH és 1979 közösen jegyzett munkájára, amelyet Jalja, az ismert brit énekesnő adott elő. A zeneszám keletkezéséről és a belőle készült különböző változatokról, remixekről írtunk sorozatunk előző részében, amit ITT érhetnek el olvasóink. A történetnek azonban ezzel még távolról sincs vége, hiszen a dalnak irodalmi és filmes alapjai is vannak, amelyek bőven adnak nyílt utat… illetőleg témát és lehetőséget arra, hogy továbbmeséljük mindezek históriáját.

Suzanne Collins Az éhezők viadala című regényéből, valamint az ennek alapján készült filmadaptációkból ismert Bitódal (The Hanging Tree) – ahogyan már a címe is utal erre – Arlo Chance kivégzésének történetét meséli el a szemtanú visszaemlékezésének hitelességével, ugyanis az irodalmi alap cselekménye és annak belső földrajza szerinti 12. körzetből származó Lucy Gray Baird jelen volt, amikor a két békeőr (peacekeepers) és a bányafőnök meggyilkolásával vádolt bányászt nyilvánosan felakasztották. Erre utal a Bitódal szövegében a „Strung up a man they say murdered three”, vagyis „Ahol felkötötték a hármuk gyilkosát” sor.

Arlo a vád szerint felrobbantott egy bányát, ami három halálos áldozattal járt, ez volt a bűne. A teljhatalmú Kapitólium (The Capitol) elrendelte a nyilvános akasztást, és a bányákat aznapra bezárta, elrettentési célzattal pedig minden bányásznak kötelezővé tette, hogy végignézze a büntetés végrehajtását.

A dal magyar változatát Katniss Everdeen – vagyis inkább Jennifer Lawrence – filmbeli magyar hangja, Földes Eszter énekli. Bár van ebben is egy furcsa csavar, ugyanis a nemzetközi stúdiók bevett gyakorlata szerint az olyan kulcsfontosságú, a zenei toplistákra – és azoknak is az élére, élvonalába – szánt betétdalokat, mint a The Hanging Tree, a forgalmazó Lionsgate kérésére világszerte tilos volt lefordítani vagy újrahangszerelni. Ezért több országban – mint például a filmek szinkronizálásának hagyományáról ugyancsak ismert Németországban is – az átdolgozott változatban is meghagyták Jennifer Lawrence eredeti angol énekhangját. Így a német mozikban és a későbbi kiadásokon is azt a megoldást alkalmazták, hogy Katniss a szinkronos változatban végig németül beszél ugyan, de amint elkezd énekelni a folyóparton, zökkenőmentesen átvált az eredeti angol hangsávra. A Lionsgate azonban több piacon – köztük a magyaron, a francián és az olaszon is – engedélyezte a dal teljes helyi lefordítását és feléneklését, hogy a mozinézők számára még átélhetőbb legyen a lázadás himnusza. Az engedély megszerzéséhez, illetve megadásához pedig a Lionsgate zenei részlege és producerei személyesen hallgatták meg és hagyták jóvá Földes Eszter verzióját, mielőtt a film a magyar mozikba kerülhetett volna. A tiltás persze részben ezzel együtt is fennmaradt: a külföldi forgalmazók a dal hivatalos rádiós zenei kislemez-változatát (a Rebel Remixet) nem szinkronizálhatták. A slágerlistákra és a hivatalos filmzenei albumra kizárólag a Jennifer Lawrence-féle angol verzió kerülhetett fel. A filmben azonban teljes mértékben legálisan és hivatalosan szólal meg magyarul a dal. Az éhezők viadala magyar rajongói oldala tett közzé egy, állítólag moziban rögzített felvételt Katniss dalából, s itt bizony (mindnyájunk okulására…) anyanyelvünkön hangzik el a szöveg – persze további kérdéseket vet fel, hogy ez mennyire legális, de én nem ítélkezem, nekem ez így tökéletesen megfelel, s a felvétel egyelőre még elérhető a YouTube-on: 

Sorfal a bitófa körül

A Bitódal magyar szövege:

Jöjj hát, jöjj hát, majd ott várok rád, 

ahol felkötötték a hármuk gyilkosát. 

Láttak itt sok csodát és nem lenne furább, 

ha az éj sötétje ott találna ránk.

 

Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád, 

hol a gyilkos kérte kedvese irgalmát. 

Láttak itt sok csodát és nem lenne furább, 

ha az éj sötétje ott találna ránk.

 

Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád, 

hol azt mondtam fussunk és miénk a világ. 

Láttak itt sok csodát és nem lenne furább, 

ha az éj sötétje ott találna ránk.

 

Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád, 

Kössük nyakunkra a remény [halál] nyakláncát. 

Láttak itt sok csodát és nem lenne furább, 

ha az éj sötétje ott találna ránk.

Arlo Chance-t nyilvánosan akasztották fel a 12. körzet hírhedt bitófáján (Hanging Tree), amely egy hatalmas, öreg fa volt a körzet szélén lévő réten. A békeőrök – köztük az akkor ott állomásozó fiatal Coriolanus Snow (a későbbi diktátor…) és Sejanus Plinth (Az énekesmadarak és kígyók balladája című előzménykötet egyik legfontosabb kulcsfigurája…) – sorfalat álltak a fa körül. 

„Run, Forrest, run”

Arlo nyugodtan állt a bitón – egy ideiglenes faállványon a fa alatt –, egészen addig, amíg meg nem látta a tömegben a szerelmét, egy Lil nevű lányt. Amikor a nő megpróbált felé rohanni, a férfi kétségbeesetten azt ordította neki: „Fuss!” Ebben a pillanatban nyitották ki alatta a csapóajtót, és a kötél azonnal kioltotta az életét. Az erdő szélén lévő fecsegőposzáták (jabberjays) és lajhármányok (mockingjays) elkapták Arlo utolsó, félbeszakadt kiáltását, és még percekig azt harsogták a kivégzés után, hogy „Fuss! Fuss! Fuss! Fuss! Fuss! Fuss!”

Kell ehhez ide még egy kis madártani útmutató:

Fecsegőposzáta = Jabberjay (a Kapitólium által tenyésztett, emberi szavakat kémkedésre használó mutáns)

Lajhármány = Mockingjay (a vadonban született keverék madár, Katniss és a lázadás szimbóluma)

A dal narratívájában ezek a madarak ott hasognak, ahol:

Az angol eredetiben: „Where the dead man called out for his love to flee”.

A magyar fordításban: „Hol a gyilkos kérte kedvese irgalmát”.

Lucy Gray Baird ezt a tragédiát írta meg dalában, de átalakította: a szövegben a szerelmesek már titkos éjféli találkozót beszélnek meg a bitófánál, hogy együtt szökjenek el a szabadságba.

A dal rendkívül sötét és lázadó tónusa köszön vissza a „Kössük nyakunkra a kötél-nyakláncot” („Wear a necklace of rope”) sorban is, ami a hivatalos dalfordításban így hangzik magyarul: „Kössük nyakunkra a remény [halál] nyakláncát”, ez pedig egyértelműen arra utal, hogy a halál és a bitófa is jobb és kívánatosabb (kegyesebb…) sors, mint a Kapitólium elnyomása alatt, rabságban és kínzások közt élni. Mivel a dal így már nyíltan rendszerellenes üzenetet hordozott, a regény cselekménye szerint a Kapitólium szigorúan betiltotta azt.

A nyakláncok közötti különbség

Évtizedekkel Arlo Chance kivégzése után a 12. körzetben a dalt már csak titokban, szájról szájra terjedt, illetve szállt át nemzedékről nemzedékre. Katniss Everdeennek még az édesapja tanította meg kiskorában, de az édesanyja neki is megtiltotta, hogy otthon vagy nyilvánosan elénekelje, mert rettegett a megtorlástól.

Amikor Katniss a forradalom idején – A kiválasztott című részben – végül mégis elénekli a szerzeményt a mezőn, a lázadók propagandafőnöke, Plutarch Heavensbee, akinek szerepét Philip Seymour Hoffman (1967–2014) tolmácsolta a filmváltozatban, rögzíti azt. A dal szövegét minimálisan módosítják – ekkor kerül bele a kötél helyett a „remény nyaklánca”; innentől éneklik így: „Kössük nyakunkra a remény nyakláncát” – a mozgósításhoz, és hamarosan már ez az ének válik a Kapitólium elleni fegyveres felkelés és a menetelő tömegek hivatalos himnuszává.

A The Hanging Tree című dalból a film bemutatója óta készült számtalan, az alapműhöz vagy teljesen, vagy csak részben, vagy egyáltalán nem kötődő feldolgozások sokaságából kedvencem a Dán Nemzeti Szimfonikus Zenekar felvétele, amelyen a szólót az etióp származású Andrea Lykke Oehlenschlæger énekli. Közreműködik: Diluckshan Jeyaratnam. A dán szimfonikusok 2022-ben tartottak egy nagyszabású filmzenei koncertet Ludwig Wicki vezényletével, amit a DR Koncerthuset rögzített, a felvétel pedig a YouTube-on is elérhető. 

És lesz még ebből szomorúfűz…

A The Hanging Tree regényekből és filmekből ismert szövege azonban jelentősen módosult, mire a londoni énekesnő, Jalja – polgári nevén: Georgina Revell – került a stúdiómikrofon elé. A változtatások pedig egyaránt érintették a zenei hangulatot és a szöveg konkrét tartalmát is. Az eredeti könyves és mozis verzió egy sötét, fojtogató attitűdű dal egy kivégzésről, akasztófáról és a halálos menekülésről – vagy a menekülésről a halálba. Jalja változatából teljesen kihagyták a halálra és erőszakra utaló sorokat, ezzel együtt pedig eltűnt az akasztófa is. Az eredeti „hanging tree” (bitófa) kifejezést „willow tree”-re (szomorúfűzre) cserélték. De kimaradt az a versszak is, amely arról szól, hogy felakasztottak egy embert, aki a „pletykák” – vagyis a hatalom hivatalos narratívája – szerint megölt három másikat. Az eredeti verzió legsötétebb sora, a Kössük nyakunkra a kötél-nyakláncot, szintén teljesen hiányzik a popverzióból.

A zeneszám Jalja tolmácsolásában egy szabadságvágyról és menekülésről szóló, romantikusabb hangvételű dalfeldolgozássá vált, amelyben a hangsúly az immár viszonylag leegyszerűsített „fussunk, hogy szabadok legyünk” („run by my side so we can be free”) sorokra helyeződött át. Mindennek fényében pedig annak sem a kell a meglepetés erejével hatnia ránk, hogy a teljes dalszöveg is mindössze egy versszaknyira szűkült:

Are you, are you, 

Coming here with me 

To run by my side 

So we can be free 

Strange things do happen here 

It’s the time to leave 

If we met at midnight at the willow tree

A The Hanging Tree másik közismert szimfonikus felvétele a szentpétervári Imperial Orchestra ugyancsak 2022-es változata. Ők is egy nagyzenekari filmzenei koncert keretében adták elő ennek a feldolgozását Lev Dunajev zenekarvezető vezényletével. Szólista: Nagyezsda Ovcsaruk.

Disztópiából a népünnepélybe

Jennifer Lawrence előadásában – tehát Suzanne Collins regényeinek filmadaptációjában – ez a dal egy kíséret nélküli, lassú, komor és hátborzongató népdalként – afféle közszájon forgó balladaként – kezdődik, és fokozatosan vált át egy menetelős, harci, forradalmi himnuszba. Indulóba. A Jalja-féle feldolgozás ezzel szemben egy pörgős, dallamos és sodró lendületű deep house, elektronikus dance sláger. A sötét politikai dráma helyett a zene klubhangulatot kapott, amelyre – ahogy a magyar közéletben is láthatóvá vált – kiválóan lehet táncolni. A dalnak ez a fülbemászó, elektronikus lüktetése segített abban, hogy a popzenében és a közösségi médiában is önálló életre keljen, háttérbe szorítva Az éhezők viadala eredeti, nyomasztó, disztópikus világát.

HOSH és 1979 Midnight-verziójának sikere nyomán egy hivatalos remixcsomag is megjelent a Spotifyon és az Apple Musicon. A különböző elektronikus zenei producerek teljesen eltérő hangulatot adtak a dalnak. A legsikeresebb és legismertebb hivatalos változatok egyike pedig mindenképp MK remixe, amelyik már szerepelt összeállításunk előző részében. Marc Kinchen ugyanis egy klasszikus, feszes lüktetésű, klubokba szánt house tracket csinált a dalból, amely pörgősebb zongorafutamokat kapott. Magyarországon is ez a verzió futott be igazán a médiában, és vélhetően ezért került a dj műsorára is április 12-én éjszaka, a Tisza Párt Batthyány téri rendezvényén.

Az pedig már hab a tortán, hogy alig néhány héttel később az énekesnőt meghívták a május 9-i Rendszerváltó Népünnepélyre, hogy személyesen adja elő a dalát, élőben a Kossuth téren. Ez egy kiváló alkalom volt arra is, hogy Hegedűs Zsolt, akkor még mindig „csak” az egészségügyi tárca várományosaként, megismételje az addigra már elhíresült táncát. Tőkés Lászlónak pedig ezúton innen is üdvözletünket küldjük!

A meglepetésvendég brit Jalja fellépése a Kossuth téri Rendszerváltó népünnepélyen, az új Országgyűlés alakuló ülése után, 2026. május 9-én (Vasvári Tamás felvétele / MTI)

Amikor az elmúlt hetekben összeállítottuk A NER legszebb dalainak jegyzékét (amelynek egyes epizódjait ITT és ITT és ITT érhetik el olvasóink…), először még úgy terveztük, hogy Jalja dalának eredetijét hagyjuk annak a végére, afféle konklúzióként, hiszen a magyar történelemben ma már ez a zeneszám jelöli egy korszak végét és egy másik, egy új kezdetét. Ez lett volna a bonus track az eredeti elképzeléseink alapján. Akkor hangzott fel ugyanis, amikor az Orbán-kormány megbukott, az ünneplő közönség előtt, majd pedig akkor szólalt meg ismét, élőben, amikor az utána következő új magyar Országgyűlés megalakult. Ez a dal tehát számunkra immár eltörölhetetlenül is egy korszakhatár. Egy határkő. Egy fordulópont élménye. Ezért terveztük úgy, hogy ezzel zárjuk zenei kalandozásunkat. Csak az okozott gondot – a bőség zavara –, hogy a rengeteg létező és elérhető változat közül (mint már láthattuk is az eddigiekben…) melyiket válasszuk. Ezért döntöttünk végül is aztán úgy, hogy külön összegezzük ennek a népi éneknek, filmes betétdalnak, zeneszámnak, remixnek a históriáját, hogy méltó módon megemlékezhessünk róla, és feljegyezhessük, hogy mi mindent is jelent különféle változataiban.

S bár Hegedűs Zsolt előzőleg még arról beszélt, hogy az április 12-i tánc egyszeri alkalom volt, a parlament megalakuló ülése után mégis újra nagyot táncolt, amihez hamarosan a Tisza-frakció tagjai is csatlakoztak Jalja élőben előadott számára. A táncról készült videó pedig ismét bejárta a világsajtót.

Jalja és Hegedűs Zsolt közös szelfije a Kossuth téren

„Nehéz megtalálnom a megfelelő szavakat, amelyekkel összefoglalhatnám mindazt az érzelmet, amit az elmúlt hetek eseményei váltottak ki belőlem” – írta később Instagram-oldalán az énekesnő, miután élőben adta elő a Kossuth téren a Midnight című dalát. „Igazi kiváltság, hogy egy kis szerepet játszhattam egy történelmi pillanatban, amelyet még emlékezetesebbé tettek az egészségügyi miniszterük felejthetetlen táncmozdulatai” – tette hozzá Jalja, aki szerint Hegedűs valóban a fittség és az egészség példaképe. A Londonból érkezett vendég is úgy látta, hogy az egészségügyi tárca várományosa egész éjjel táncolt és mozgásban volt – derült ki a Telex összegzéséből.

Jalja megköszönte a lehetőséget Magyarországnak, a Tiszának és Hegedűs Zsoltnak: „Egész életemben emlékezni fogok erre a napra, gyönyörű volt, energizáló volt, forradalom volt. Szeretlek titeket” – üzente a magyaroknak. (Szántó-Nagy Bálint: Egész életemben emlékezni fogok – üzente a brit énekesnő, aki élőben adta elő a Hegedűst táncra perdítő dalát, Telex, 2026. május 11.)

„A meghívott előadó, Jalja a saját coverjét énekelte, amit a győzelmi beszéd után lejátszottak (kommentelt is alája, hogy megtiszteltetés).

Az áthallás brutális, mivel ezzel a dallal meneteltek az »éhezők« a rezsim ellen” – írta Facebook-bejegyzésében Varga Endre.

És akkor így lett végre tánc!

Mert valójában így nőtte ki magát egy spontán választási éjszakai buli tudatos, országimázst építő kulturális és politikai eseménnyé, amelyben a brit popszakma és a magyar egészségügyi reformok is teljesen egybefonódtak…

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 22.)

A miniszter, aki megtáncoltatta az országot

 A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila írását A miniszter, ami megtáncoltattta az országot címmel.

*

A miniszter, aki megtáncoltatta az országot
A közélet és a zene összefüggéseiről – közvetett módon (Daloskönyv 4.0)

„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – ezzel indokolta a Válasz Online internetes felületén tegnap, május 20-án megjelent nyilatkozatában Hegedűs Zsolt, magyar egészségügyi miniszter azt, hogy miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait” – írta cikkében Élő Anita. Ezeket most mind újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére – derült ki a Tisza Párt választási győzelmének estéjén bemutatott táncáról elhíresült miniszter szavaiból. Azt pedig már akár véletlennek is tekinthetnénk, hogy április 12-én éjszaka épp a brit Jalja dala, a Midnight szólt, amikor Hegedűs Zsolt, akkor még „csak” az egészségügyi tárca várományosaként táncolni kezdett a színpadon, mert szólhatott volna akár bármi más is az adott pillanatban. Kevés az esélye ugyanis annak, hogy a lemezlovassal ilyen részletesen egyeztették volna előre a programot, arra pedig mérget vennék, hogy az ünnep hevében szinte bármire – akármilyen zene szóljon is – önfeledt, felszabadult táncba kezdett volna. 

Ha volt benne szándékosság, akkor persze mindenképp dicsérnünk kell az időzítés pontosságát, a helyszínválasztás jelképességét, a rendező zsenialitását – ami abban a programban sok más tekintetben is megnyilvánult –, de mennyivel szebb hinni mégis abban, hogy csakis a véletlenen múlott, hogy épp ezt a zeneszámot kapta fel a magyar közvélemény, a szavazók sokasága és a választási győzelmet ünneplők népes tábora. Akárcsak a nemzetközi tévécsatornák és a különféle portálok… Jalja – avagy polgári nevén: Georgina Revell – vélhetően soha nem volt annyira népszerű ebben az országban, mint azon az éjszakán! És a dalából készült sok-sok remix is új életre kelt.

 

Népszerűségi faktor

A választások éjszakáján a Midnight című zeneszámnak – jól felismerhetően – az a változata hangzott fel a Batthyány téri hangszórókból, amelyet az MK néven ismert Marc Kinchen, a detroiti születésű, közönségkedvenc amerikai house producer készített, és sokak (elsősorban a szakma és a publikum…) egybehangzó véleménye szerint ez ennek a dalnak a legnépszerűbb változata. Ha pedig valami valamiből a legnépszerűbb, akkor bizony a legismertebbnek is kell lennie egyúttal. Éppen ezért ebből a változatból kiindulva fejtjük hát most fel sebtében a zeneszám történetét – sikerekben gazdag életútját –, miközben igyekszünk megvilágítani annak hátterét is. 

Ez tehát egy remix. S erre táncolt a választási siker megünneplésének hevében Hegedűs Zsolt április 12-én éjszaka, akkor még csak leendő egészségügyi miniszterként, a tárca várományosaként. A produkciójáról készült felvételek pedig szinte azonnal bejárták a világsajtót. 

Egy virálissá vált videó

Hegedűs Zsolt így írt másnap erről a Facebookon:

„Ott állsz a színpadon a választás estéjén a győzelem után. Körülötted felszabadult emberek, öröm, nevetés, könnyek, ölelések.  

Táncolsz, mert végre lehet. 

Alapjában beindítod a rendszerváltó partyt, Budapest utcáin újra és újra felhangosodik a zene. 

Idegenek táncolnak együtt, mintha mindig is ismerték volna egymást, örülnek, ölelkeznek.

 

Másnap arra ébredsz, hogy nem álom volt, győzött a rendszerváltó erő, a TISZA. Nem csak győzött – hanem masszív kétharmaddal. 

Hogy a méltatlan, szakmailag és etikailag is leszerepelt emberek, köztük az egészségügyi államtitkár még a saját körzetében is elbukik.

Hogy végre vissza lehet állítani a demokratikus fékeket és ellensúlyokat. 

Hogy békésen le lehet váltani a levitézlett, áruló »írástudó« vezetőket. 

Hogy békésen lehet egyesíteni a nemzetet. 

Hogy lehet megint szakmai önálló egészségügyi minisztériuma az országnak. 

Hogy a táncodról készült videó virálissá vált az éjszaka folyamán. 

Emberek osztják meg újra és újra, mert nem a politika szól belőle, hanem valami sokkal egyszerűbb: felszabadult öröm, emberség, remény.

 

Megfizethetetlen érzés.”

Szóval, az akkor még csak leendő egészségügyi miniszter tánca pillanatokon belül hihetetlenül népszerűvé vált az interneten, és gyakorlatilag gyorsabban terjedt, mint a legsikeresebb mémvideók úgy nagy általánosságban. Habár nem szeretek elmerülni és elveszni a kommentszekcióban, most mégis Tarjányi Rudolfot, az egyik kommentelőt idézem: „Ezzel a pár perc tánccal már többet tett a lelki egészségünkért az új egészségügyi miniszter, mint a régi miniszter 16 év alatt. 😂 Imádom ezt a pasit, imádom a táncát, imádom az energiáját!! 😂” 

MK, vagyis Marc Kinchen a house zene – számomra viszonylag idegen – világában igazi legendának számít (legalábbis azt olvastam róla… :-) ), aki már a kilencvenes évek eleje óta a saját kényére és kedvére formálja az elektronikus zenei színteret. A Midnight nagy sikerű remixét 2020-ban készítette el. MK zenei stílusára jellemzőek a lüktető deep house groove-ok, a jellegzetes zongorabetétek (hogy boomerként nekem is legyen valami fogódzóm…) és a vokálok ritmikus, szaggatott feldarabolása – vagyis az úgynevezett vocal chops. Olyan ikonikussá vált klubslágerek fűződnek a nevéhez, mint a Burning vagy az Always. Az ő átdolgozása például a Nightcrawlers Push The Feeling On című száma is, amelynek alapjára később Pitbull felépítette a Hotel Room Service című világslágerét. De MK remixelt többek között Dua Lipának, Lana Del Reynek és Calvin Harrisnek is. 

Íme tehát MK változata a Midnight című dalra, amit a Batthyány téren is hallhattunk Jalja hangján:

Még Jalja, az énekesnő is kommentelt az interneten a Hegedűs Zsolt táncát bemutató videó alá

Sárvári Töttős Györgyi pedig így írt róla: „Végre egy ilyen magyar vonatkozású hírtől hangos a nemzetközi sajtó! 🥰😎💙 

Még Jalja is büszke Dr. Hegedűs Zsoltra!!! Influencerek tanítják a koreográfiát. Új imázsunk lett!!!!! 🌻Végre! 

És hogy ez a dal Az éhezők viadalában a szabadságért küzdő Katniss Everdeen dala, az nem lehet véletlen! 💙”

A megújult országimázs

Jalját akkor az RTL Klubnak sikerült megszólaltatnia, az énekesnő pedig elmondta, hogy megtisztelő számára, hogy a magyar politikatörténet meghatározó dalává vált a zenéje – a tánc közben hallható brit énekesnőt hirtelen ezrek kezdték el megjelölni táncos posztoknál és kommenteltek a zenéje alá, így tudta meg, hogy a hat évvel ezelőtt készült remix mennyire trendi lett Magyarországon –, és ő maga is rengetegszer újranézte Hegedűs Zsolt táncát. Mint mondta, szívesen venne tőle táncórákat. 

 – Bármikor ráérek, ha Hegedűs Zsoltnak lenne kedve táncolni velem…

 

A hamisítvány eredetije

Egyet hátralépve: eggyel eredetibb változata ugyanennek a dalnak az, amit HOSH és 1979 rögzített Midnight (The Hanging Tree) címmel, az énekesnő, Jalja közreműködésével. Mivel MK fenti remixe is ebből a változatból készült, természetesen abban a verzióban is ugyanennek az énekesnőnek a hangját hallhatjuk… Csak, hogy tisztázzuk, az 1979 ebben az esetben nem egy évszám, hanem egy művésznév, és még csak nem is a mögötte megbúvó alkotó, a jelenleg Amszterdamban élő olasz Giovanni Salviato születési esztendejét jelöli. Az előadó névválasztása sokkal inkább afféle tisztelgés Billy Corgan és az amerikai The Smashing Pumpkins zenekar előtt, amelynek az egyik leghíresebb, nagyon is emlékezetes slágere kapta anno az 1979 címet. Bár Giovanni Salviato pontos életkora nem ismert – magánélete védelmére hivatkozva ugyanis titkolja a személyes adatait –, nagyjából a harmincas évei elején vagy közepén járhat, tehát vélhetően valamikor a kilencvenes években született, talán épp 1994-ben. Vagy akörül… 

HOSH egy picit idősebb nála, az ismert német dj és zenei producer – polgári nevén: Holger Behn – ugyanis Hamburgban született 1986-ban. Ő ma már az elektronikus zenei világban, különösen a melodikus house és techno (Melodic House & Techno) szcénában tölt be meghatározó szerepet. A 2000-es évek közepén vált ismertté, mint a világhírű Diynamic kiadó egyik alapító tagja és vezető művésze, Solomun és Stimming mellett. Saját, független lemezkiadóját fryhide néven – ami a német Freiheit, azaz szabadság szóból ered – 2017-ben hozta létre, és ennél a kiadónál jelent meg a Midnight (The Hanging Tree) című világsláger is. 

Amikor az olasz producer, 1979 elküldte neki az instrumentális zenei alapot, HOSH azonnal felfedezte benne a potenciált. A lehetőséget. A tónusaiba kódolt világsikert… Ő tette hozzá a filmbéli (erre még majd visszatérünk…) vokált, ő csiszolta tökéletesre a hangzást, és a saját kiadóján keresztül globális sikerre vitte a dalt. 

A zeneszámnak ez a változata keletkezett hát a két művész együttműködéséből: 

Nézettségi rekordok

A fenti videót csaknem négymillió-háromszázezer alkalommal játszották le a YouTube-on 2020 óta, és ma is a nyolcvankettedik a legnézettebb fájlok rangsorában. Ami azért, valljuk be, nem egy rossz átlag… Az alkotók egyike, HOSH szettjeit és saját számait a hipnotikus, történetmesélős atmoszféra, a mély groove-ok és a filmzenei hatású, dallamos elemek jellemzik. A művész jelenleg Ibizán, a népszerű nyaralóhelyen él (név és cím a szerkesztőségben… :-) ), s mint mondja, a katalánul Eivissa néven ismert, Spanyolországhoz tartozó Földközi-tengeri sziget nyugodtabb, télies és spirituális arca nagyban inspirálja a munkásságát. 

Nos, télies inspirációért akár Skandinávia felé is tekingethetne, hiszen ott mégiscsak gyakoribb és jellemzőbb az ilyesmi, mint Ibizán. De hát a skandináv kapcsolatokat és vonatkozásokat nem is ő, hanem az egyik alkotótársa hozza be ebbe a történetbe. Nem szeretném ugyanis, ha bárkit is megtévesztene a fenti videó rendezőjének, Erlendur Sveinssonnak a neve, hiszen létezik egy ugyanilyen nevű kitalált irodalmi alak is, aki az izlandi krimik leghíresebb nyomozója. Erlendur felügyelő, a reykjavíki rendőrnyomozó a főhőse a világhírű izlandi sikerszerző, Arnaldur Indriðason skandináv krimisorozatának, amelyik magyarul is nagy sikert aratott az olyan epizódjaival, mint a Vérvonal (Mýrin), a Kihantolt bűnök (Grafarþögn) vagy a Fekete lepel (Myrká). A Vérvonal című kötetből népszerű izlandi mozifilm is készült. 

A valódi, a hétköznapok valóságában is létező, köztünk bolyongó Erlendur Sveinsson foglalkozása és hivatása szerint filmrendező és forgatókönyvíró, aki Reykjavíkban született, és a New York-i Columbia Egyetemen szerzett diplomát, leginkább pedig a díjnyertes rövidfilmjeiről (Kanarí, Thick Skin) ismert. Emellett persze nagyon aktív a zenei videók világában is: olyan ismert izlandi előadóknak készített klipeket, mint a világhírű dzsesszénekesnő Laufey, valamint Ásgeir vagy a Víkingur Ólafsson. A fenti videó is az ő tehetségét dicséri. 

HOSH több változatot is közzétett a Midnight felvételéből. Az elsődleges, akkor még csak egy egyszerű animált, szöveges videóval megfilmesített és megosztott verziót – amit 2020. január 10-én töltött fel a YouTube-ra – már csaknem hétmilliónyian látták. Ennek kísérőszövegében írt arról is az alkotó, hogy minden varázsütésre történt: „Amikor 1979 elküldte nekem az instrumentális változatot, valami bekattant az agyamban, és máris hallottam mellette a Bitódal szövegét. Mint kiderült, ez egy tökéletes egyezés, elővettem hát az anyagot, elvégeztem a saját módosításaimat, és újra felvettem az éneksávot a tehetséges Jaljával.” 

A Bitódal (The Hanging Tree) cím már önmagában sok mindent elárul, amiről még csak ezután lesz majd szó az alábbiakban… 

Előbb azonban hallgassuk most meg ezt az elsődleges, még csak egyszerű szöveges videóval megosztott változatot is ugyanebből a dalból: 

Unplugged

Miután tehát januárban kijött az első, szöveges videó, majd áprilisban megjelent Erlendur Sveinsson klipje, egy hónappal később már az akusztikus változat is elkészült a Midnightból: 2020. május 15-re időzítették a zongora- és hegedűkísérettel feldolgozott verzió feltöltését. HOSH tehát alaposan megfuttatta ezt a zeneszámot, rádolgozott arra is, hogy minél többféle ízlést és igényt kielégítsen a dal különböző megjelenési formáival. Természetesen az akusztikus változatban is Jalja énekel. 

A különbségek azonban szignifikánsak az érdeklődés mértékében: az akusztikus változatra a korábbiakhoz képest máig is mindössze „alig” félmilliónyian voltak kíváncsiak. 

Jöjj hát, jöjj hát…

Arról pedig már Jalja Instagram-oldaláról (is…) értesülhettünk, hogy a Midnight aranylemezes lett:

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Jalja (@jalja_official) által megosztott bejegyzés

Aki olvasta Suzanne Collins regényét, Az éhezők viadalát, vagy látta a belőle készült filmeket, az a fenti említése nyomán már egyből rájöhetett, hogy az abban kulcsfontosságú Bitódalról van szó – eredeti címén: The Hanging Tree –, amikor a szöveg eredetéről beszélünk. Azt mondtuk ugyanis, hogy miután HOSH, az alkotók egyike megkapta 1979-től a zenei alapokat, a dal instrumentális változatát, rögtön kihallotta belőle a Bitódal szövegét. A Bitódalra ismert a felvétel lüktetésében… Ő vette fel Jaljával és mixelte rá az éneksávot az előkészített alapokra. 

A dal közismert ismétlődő sora: 

Angol változatban: Are you, are you… 

Magyar fordításban: Jöjj hát, jöjj hát… 

A Bitódal Az éhezők viadalában eredetileg egy „régi” népdalként, népi énekként, balladaként tűnik fel, ami hamarosan – apróbb módosításokkal – a lázadás, a felkelés, az ellenállás himnuszává válik. A dal konkrét története és jelentése így már többsíkúvá válik, többféleképp is értelmezhető, és különböző kontextusokban más és más jelentése is lehet. 

Különböző kontextusokban mást és mást szimbolizál.

Az alábbi filmrészletben Katniss Everdeen – akinek szerepét Jennifer Lawrence alakította a trilógia filmadaptációjában – énekli a dalt, s bár a jelenet még népdalként kezdődik, annak végén már a lázadás indulójaként hallhatjuk:

 (Folytatjuk)

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 21.)

A NER legszebb dalai (III. rész)

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila A NER legszebb dalai című sorozatának harmadik részét.

*

A NER legszebb dalai (III. rész)
(Daloskönyv 3.0)

A múlt héten megalakult Magyarország új kormánya, a miniszterelnök, Magyar Péter neve nyomán a Magyar-kormány, és ezzel végérvényesen véget ért történelmünkben az úgynevezett NER, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hazudott időszak, amely épp csak nemzeti nem volt, és a széleskörű együttműködésen nem alapult. Sok minden máson viszont igen… Rendszernek rendszer volt ez is a maga nyakatekert módján, ez tagadhatatlan, és bár emléke még sokáig itt kísért majd, de a május 9-i budapesti népünnepély is megmutatta, hogy mekkora néptömegek lélegeztek fel megkönnyebbülten ennek a nyomán. Mi, vajdaságiak emlékezhetünk még rá, milyen felettébb szórakoztató, a mindennapi életérzéseinket megfogalmazó gúnydalok, átiratok, paródiák születtek – elsősorban a belgrádi Indexovo radio pozorištének köszönhetően – még a Milošević-rezsim regnálása idején. Hasonló énekek, zeneművek készültek magyar nyelven is a NER időszakában, ezeket tekintjük most át röviden. Sorozatunk előző részét ITT érhetik el olvasóink.

Tegyük hozzá talán még azt is, hogy négy év után megszűnt végre Magyarországon a háborús veszélyhelyzet, és ezzel a hat éve bevezetett rendeleti kormányzástól is búcsúzhattunk. Az állam és társadalom visszatér a normalitáshoz.

Az alábbi gyűjteményünk persze csak ízelítő abból a számtalan dalból, érdekességéből, amely az elmúlt időszakot egy egészen másik megvilágításban jellemezte, mint ahogyan azt a kormánypártok szerették volna. Mondjuk úgy: kritikusan. Kompilációnk tehát afféle ajánló is egyben egy képzeletbeli hanglemez leendő szerkesztőinek:

 

11. HétköznaPI CSAlódások: Zászló, zászló, szív

A HétköznaPI CSAlódások zenekarnak Fidesz-kormánnyal szembeni ellenzékiségéről ma már talán senkinek sem kell különösebben magyarázni, hiszen több hasonló válogatást lehetne készíteni csak az ő dalaikból, amelyek között vannak jobbak és rosszabbak, sikerültebbek és gyengébbek, mindenféle, közös jellemzőjük azonban a punkos direkt szókimondás. Nem pazarolnak feleslegesen időt mindenféle költői képekre, lírai tónusokra, áthallásokra és eufemizmusokra, vagy holmi elvont okoskodásra. Nem, dalszövegeik csak mennek, illetve élesen törnek előre, iszonyatos erővel elhajított lándzsaként fúródva bele az épp megénekelt jelenségekbe.

Zászló, zászló, szív című daluk még viszonylag új, hiszen tavaly november 2-án került fel a YouTube-ra, tehát a most zárult választási kampány és a röviddel azt megelőző időszak legismertebb toposzai köszönnek vissza soraiból. A címbe is kiemelt alapja a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök létrehozása és működtetése volt, vagyis az egyik kiszivárgott, a tagoknak szánt belső üzenet, amelyben arra kaptak utasítást a beszervezett posztolók és kommentelők (digitális harcosok…), hogy internetes hozzászólásaikban milyen emodzsikat használjanak: zászló, zászló, szív. 

A zeneszám szövegét Megyeri Ferenc – a HétköznaPI CSAlódások énekese – írta, zenéjét Bársony Barnabás jegyzi. A stúdiómunkálatokat Bodó Rezső (Pokoltornádó) végezte. A klip szerzője Dózsa Viktor.

A mesterséges intelligencia felhasználásával készült videót egyébként külön is olvasóink figyelmébe ajánlom. S hát Szijjártó Pétert látni bőrszerkóban gitározni már önmagában is megér egy fagyit, ami remélhetőleg visszanyal. Az pedig, hogy mögötte a háttérben felvonul egy – minden bizonnyal orosz – tank is, szépen jellemzi az általa vezetett külpolitika legfőbb és a legelhibázottabb irányát. Egy-egy hasonló jelenetet kapott Semjén Zsolt és Deutsch Tamás is, bár ez utóbbinak – az őt körüllengő, távolról sem bíborszürke porfelhő miatt – nem igazán sikerült kiteljesednie a mesterséges intelligencia által generált zenészi, gitárosi, előadói mivoltában.

 

12. Bruti: A polgári kör közepén állok

Tóth Imre, alias Bruti, az ismert humorista – akinek az akkumulátorgyáras dala korábban már szerepelt az összeállításunkban – tulajdonképpen afféle reklámként, a hódmezővásárhelyi, tatabányai, szombathelyi és dunaújvárosi estjeinek előzeteséként készítette el az Edda művek A kör című dalának átiratát az idén januárban. A mesterséges intelligencia felhasználásával készült felvétel 19-én este fél nyolc előtt néhány perccel került fel a Facebookra.  Nos, hát ennek szövegében pedig szembe jön velünk szinte minden, amit Pataky Attiláról, az együttes énekeséről az elmúlt másfél-két évtizedből érdemes volt tudni. Kezdve attól, hogy rendszeresen elrabolják az UFO-k, azzal a céllal, hogy tanulmányozhassák, megfigyelhessék, mert ők sem értik, hogyan történhet meg egy emberrel ilyesmi… Ufólandben már több tanulmánykötet jelent meg a Pataky-jelenségről, sőt, külön, önálló tudományos diszciplínává is avatták, és a távoli bolygókon képzett patakylógusok rendszeres évi (vándor)konferenciákat is tartanak, ahol nemcsak szemléltetőeszközökön – fotó- és videodokumentáció, hanglemez, diagram, lego és Kinder-tojás figura –, hanem időnként testi valójában is bemutatják a jelenség névadóját. De, kérem szépen, nem kell ennyire tüsténkedni, nem kell mindig visszahozni, igazán megtarthatnák egyszer végre már maguknak, mi szívesen lemondunk róla, akár közjegyző előtt aláírt dokumentumokban is, mint Balásy Gyula a cégeiről az állam javára.

Történt pedig, hogy Pataky Attila, az Edda énekese és frontembere, akinek az utóbbi évtizedekben felmutatott valós teljesítmény nélkül is kiválóan kamatozott a nyilvános politikai szerepvállalás, cégén, a P. Management Kft.-n keresztül rendszeresen kapott nagyobb összegű, összességében több százmillió forint értékű szponzorációs és adományozási támogatásokat a Szerencsejáték Zrt. leányvállalatától, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től. Az anyavállalat 2015 januárjától ebbe a cégbe szervezte ki a beérkező támogatási kérelmek elbírálását. A Patakynak kifizetett támogatások listája nem teljes, hiszen csak azt ismerhetjük, ami a nyilvános adatokból – szabad forrásokból – kiderült. De ennek alapján 2021-ben nyolcvanmillió, 2022-ben száznegyvenegymillió, 2023-ban nyolcvanmillió forintot juttattak az énekesnek, 2024-ből nincs adat, tavaly pedig egy öt szerződésből álló csomagban háromszázhetvennyolcmillió forint jutott a cégének, amivel bekerült a tíz legnagyobb támogatott közé. Ugyancsak tavaly – egy októberben meghozott döntéssel – hetvenötmillió forintos szponzorációt ítéltek meg neki. Hát bizony, szépen kijön ebből a negyedmilliárd, amiről Bruti dalában hallhatunk.

Ne tévesszen meg senkit, hogy a videó felső részében az olvasható, hogy készült a Szerencsejáték Zrt. támogatásával, ez ugyanis csak a vicc helye, Bruti tevékenységét ugyanis egyáltalán nem támogatták, sőt, a közmédiában tiltólistán is volt. Az M1-en is csak az európai parlamenti választások kampányában kerülhetett képernyőre, a listavezetők vitájában, amelyben a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot képviselte.

13. Mi vagyunk a NER

No, ebben a dalban aztán van minden. Vagy: minden IS! Illetve, ahogyan a szerző írta a YouTube-on:

„A paródia az alábbi művek stílusát és/vagy elemeit idézi:

Michael Jackson, Lionel Richie – We Are the World

Demjén Ferenc – Jelszó: Love

Edda Művek – Fohász

Voga-Turnovszky – Stars on 33

Hofi Géza – Piál a Föld

Roxette – Listen to your heart

Ismerős Arcok – Nélküled

Tóta W. Árpád – Szatyorfing

Bruti – Ájtatos Kató dala

A videó paródia, amely humoros és transzformatív módon használ fel kulturális utalásokat a fenti művekből.”

Jó, oké, persze… Meg rendben van az is, hogy az alkotó köszönetet mond Demjén Ferencnek:

„Szeretném megköszönni Demjén Ferencnek és menedzsmentjének a rugalmas hozzáállást.

Örülök, hogy sikerült megegyezni egy ilyen legendás dalszerzővel.

Sok sikert és jó egészséget kívánok neki a »Demjén 80« jubileumi évhez.”

Tegyük hozzá azonban, hogy az április 12-i választások előtt még üldözték ezt a dalt, szerzői jogi okokra hivatkozva tiltatták le a YouTube-on Demjén vezénylete alatt. Voltak napok, amikor direkt vadászni kellett a videót, hogy meg lehessen hallgatni, vagy le lehessen tölteni. Ha fel is került a YouTube-ra, néhány órán belül eltüntették; amikor valaki feltöltötte máshová, közkézen körbefutott a link, de mire a késve reagálók rákattintottak volna, addigra már leszedték onnan is. És ezt így folyamatosan, körkörösen… Vadászgattuk hát a videót, amíg végül sikerült elcsípni vándorlásainak valamely pontján, vándorlásainak valamely linkjén, s akkor letöltöttük gyorsan, hogy végül aztán nem nyílt kommunikációs lehetőségekbe csatornázzuk be. Rejtegetni kellett az algoritmusok ádáz üldöztetése elől!

Szóval én is örülök, hogy az eredeti szerzők egyikével végül is sikerült megegyeznie az alkotónak, de bevallom, az általa felsoroltak közül nekem csak alig néhány ihletadót sikerült felismernem a mesterséges intelligencia felhasználásával készült dalát hallgatva. Mert a Jelszó: Love persze egyértelmű, akárcsak a We Are The World, ami a feltöltő listájában Piál a Földként szerepel, és Hofi Géza számaként van aposztrofálva. Ennek a dalnak a legeslegeredetibb előadója azonban nem a magyar humorista és színművész volt, hanem a USA for Africa néven jegyzett all stars formáció, olyan neves zenészekkel, mint Lionel Richie, Stevie Wonder, Paul Simon, Kenny Rogers, James Ingram, Tina Turner, Billy Joel, Michael Jackson, Diana Ross, Dionne Warwick, Willie Nelson, Al Jarreau, Bruce Springsteen, Kenny Loggins, Steve Perry, Daryl Hall, Huey Lewis, Cyndi Lauper, Kim Carnes, Bob Dylan, Ray Charles és még sokan mások.

A mesterséges intelligenciával létrehozott videó pedig önmagában is egy precízen frappáns remeklés. S ahogyan a választások óta eltelt rövid időszak már a gyakorlatban is megmutatta, nagyon is beigazolódott a dalban Szentkirályi Alexandra szájába adott szövegrészlet, miszerint: „Mi ellenzékben is genyók leszünk!”

Pedig még alig telt egy hónap… 

14. Bálint Natália: Gajdics Ottó tangója (Óriási kognitív disszonancia + Belőlem hülyét csináltak az interneten)

Gajdics Ottó már önmagában is egy jelenség, márpedig ő az elmúlt évek egyik vezető, kiemelkedő kormánypárti tévés arca volt. A kiabálásba fulladó televíziós, gyakorlatilag nézhetetlen esti vitaműsorok egyik rendszeresen visszatérő szereplője, aki – valós érvek híján – általában hangerővel nyomatékosította véleményét. És a véleménye pedig – hogy, s hogy nem, elvtársak?! – valahogy mindig egybeesett a kormányzati propaganda épp aktuális irányvonalával. Nyilvánvalóvá téve azt is, hogy mindenki szánalmas hülye, aki mást merészel gondolni, nemzetáruló vagy külföldi zsoldban álló kém, de mindenképp a lehető legrosszabb, bármiről legyen is szó… Gajdics Ottó pedig szépen bizonyította személyes jelenségértékét az április 12-i választások estéjén/éjszakáján is a Hír Tv eredményváró műsorában.

Néhány akkor elhangzott mondatából vágta össze mesterséges intelligencia felhasználásával a Mronk álnéven ismertté vált Magyar Máté internetes vállalkozó, applikáció- és videójáték-fejlesztő az első Gajdics-tangót Óriási kognitív disszonancia lehet címmel. A Hír Tv első felindulásában még letiltatta a videót a YouTube-ról – szerzői jogokra hivatkozva –, de vírusként való eszement gyors elterjedésének már képtelenség is lett volna gátat szabni. Harmadnapra már fél Magyarország azt énekelte, hogy „kiződítették” a térképet. A dal keletkezéstörténetét így írta le a szerző a YouTube-videóhoz írt rövid jegyzetében: „MIT LÁTUNK: A fideszes Gajdics Ottó megmondóember a HírTV Patrióta műsor élő adásában kommentálta végig a választást. Eleinte lenézően gúnyolja Magyar Péter valóságérzetét, majd az érkező eredmények után láthatjuk, amit lecsap a valóság, hogy ki volt téveszmében. Ez lett megzenésítve AI-val. Képileg a táncos részen kívül minden eredeti felvétel.

A VIDEÓ TÖRTÉNETE: 4 nappal a választás után a konyhában állva jött az ötlet, hogy ezt hogyhogy nem dolgozta még föl senki ilyen formában. Szóltam a családnak, hogy bocsi, majd fejjel előre eltűntem a gépben. Nagyjából összeraktam (kb 70.-re adta ki ezt a zenét a suno, illetve addigra alakult ki a megfelelő prompt). Másnap még a képet raktam alá és igazítottam. Nem volt rá túl sok időm (még egy 4 óra finomhangolást szerettem volna a szájmozgások és a refrén vágóképeinek javítására), így fájva publikáltam, de már az utcán vártak rám – én meg nem akartam későbbre tolni.”

Gajdics Ottó néhány nappal később arról beszélt a Gulyáságyú Médiának, hogy „belőlem hülyét csináltak az interneten”. Hát bizony azt! Valóban. Bár, valljuk be, olyan jó volt az alany, hogy túl nagy igyekezetet ebbe nem kellett beletenni… Ez egy olyan ritka pillanat, amikor fenntartások nélkül egyet tudok érteni a megszólalóval. No, de Mronknak sem kellett több, és ebből az újabb nyilatkozatból máris megszületett az újabb tangó. Az utóbbival pedig abban értek egyet – ahogyan azt a 24.hu-nak adott interjúban elmondta –, hogy Gajdics Ottó azzal járt volna a legjobban, ha ő maga is elénekelte volna a hirtelen népszerűvé vált tangót.
Ő ugyan nem énekelte el, de megtette ezt helyette Bálint Natália, teljesen akusztikus változatban. Vagy ahogy ő írta a YouTube-on: „Gajdics Ottó HírTV-s és későbbi nyilatkozatát a Gulyáságyú Médiában @MronkDotCom‬ dolgozta fel AI segítségével, mi pedig (@EvgenyAlexeev‬ és @NataliaBalint‬) előadtuk akusztikusan. A felvétel teljesen élő, vágatlan, a hangot utólag sem módosítottuk.”‬‬‬

Ezt a változatot választottam tehát toplistánkra, mert ez már egy többszörösen a visszájára fordított verzió azáltal, hogy egy mesterséges intelligencia által generált dalt adnak elő tisztán, akusztikusan, mondhatni élőben, emberi hangon. A Gajdics-tangó története tehát ezzel tökéletesen körbeért. 

15. Fekete Giorgio: Hívása fontos számunkra

Az idei választások másnapján, tehát április 13-án tűnt fel az Instagramon a Carson Coma zenekarból ismert Fekete Giorgio improvizált dala a NER széthullásáról, egyes oligarchák meneküléséről, no meg persze arról, hogyan igyekeznek külföldre menekíteni vagyonukat a bukott rendszer leggaládabb, legtöbbet kaszáló pénzemberei. „A dalszöveg azon keresztül meséli el egy korrupt rendszer szétesését, ahogy annak kegyeltjei körbetelefonálják a jogi irodákat, légitársaságokat, költöztetőket, hátha megúszhatják valahogy a rájuk váró következményeket” – összegezte cikkében a 24.hu.

A vagyonvisszaszerzés elől menekül a stróman – énekli a dalban Fekete Giorgio.

Aki az elmúlt hónapokban követte a politikai híreket, no és persze a választási kampány menetét, azt nem érhetik meglepetések Giorgio dalát hallgatva. Találhatunk benne utalást Csárda, Dubajra, és a közélet sok más aktuális témájára.

Nem tartom túlzottan valószínűnek, hogy ebből az improvizált dalból készül majd olyan változat is, amelyben nemcsak egy gitáron kísérik az énekhangot, hanem a teljes zenekar is részt vesz benne villanygitárral és fúvósokkal, de akár még cimbalomkísérettel is, ahogyan például a Rántott sajt című dalunkban is hallhatjuk. Nem tartom valószínűnek, bár – bevallom – tetszene, ha felkerülhetne a koncertrepertoárra.

Így azonban egyelőre marad nekünk belőle ez az akusztikus változat, kérem, fogadják szeretettel!

Bonus track – Beatbull & Kicsiarc: Itt élünk

Egy olyan dalt hagytam a végére, ami nem is igazán illik az eddigi összeállításba. Az április 10-én a Hősök terén megtartott úgynevezett Rendszerbontó Nagykoncerten hallottam először Beatbull & Kicsiarc Itt élünk című számát, ahol felvételről játszották be a kivetítőkön. Erre nemigen vannak szavak.

Ez nem vicc, ez nem paródia, ez nem gúny, ez nem szórakozás – ez a szikár valóság.

A maga elidegeníthetetlen kegyetlen és otromba valójában.

Az Itt élünk című dal már elsőre is fejbe vág, de érdemes újra és újra meghallgatni, mert valójában pontosan olyan, mint a Szőlő utcai javítóintézetben megkínzott, vagy bármely más kiszolgáltatott, kihasznált és megalázott gyerekek segélykiáltása. Mintha dokumentarista lenne.

És ugyanolyan fájdalmas.

Összeállításunk végére hagytam ezt a felvételt, mert szemléletesen reprezentálja, hogy milyen mocsokban és fertőben élt ez a társadalom az elmúlt tizenhat évben.

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 18.)

A NER legszebb dalai (II. rész)

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila A NER legszebb dalai című írásának második részét.

*

A NER legszebb dalai (II. rész)
(Daloskönyv 2.0)

A megbízólevelek átadása és a tegnapi miniszteri eskütételek után hivatalosan ma éjféltől van hivatalban Magyarország új kormánya, a miniszterelnök, Magyar Péter neve nyomán a Magyar-kormány, és ezzel végérvényesen véget ért történelmünkben az úgynevezett NER, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hazudott időszak, amely épp csak nemzeti nem volt, és a széleskörű együttműködésen nem alapult. Sok minden máson igen… Rendszernek rendszer volt a maga nyakatekert módján, ez tagadhatatlan, és bár emléke még sokáig itt kísért majd, de a május 9-i budapesti népünnepély is megmutatta, mekkora néptömegek lélegeztek fel megkönnyebbülten ennek a nyomán. Mi, vajdaságiak emlékezhetünk még rá, milyen felettébb szórakoztató, a mindennapi életérzéseinket megfogalmazó gúnydalok, átiratok, paródiák születtek – elsősorban a belgrádi Indexovo radio pozorištének köszönhetően – még a Milošević-rezsim regnálása idején. Hasonló énekek, zeneművek készültek magyar nyelven is a NER időszakában, ezeket tekintjük most át röviden. Sorozatunk előző részét ITT érhetik el olvasóink.

Gyűjteményünk persze csak ízelítő a számtalan dalból, érdekességéből, afféle ajánló egy képzeletbeli hanglemez leendő szerkesztőinek:

 

6. Index: Boldog karácsonyt, magyar demokrácia!

A bűnös dal. Még 2011 decemberében, tehát a NER második karácsonyán történt, hogy a korabeli – tehát bőven Vaszily Miklós előtti – Index, amelyet akkor még nem vásároltak fel kormányközeli cégcsoportok, és nem játszottak át közvetett módon ugyan, de Mészáros Lőrinc kezére, készített egy afféle év végi vicceskedős, poénkodós zenés videót. Mivel a parlamenti tudósítók voltak a főszereplői ennek az alkalmi, jószerivel javarészt legfeljebb csak rögtönzött produkciónak, nem tekinthetjük különösebben meglepőnek azt sem, hogy az összes forgatási helyszínük az Országház épületén belül volt.

Vagyis: magyarán mondva végigtáncolták, végigénekelték, végigbohóckodták a parlament épületét.

És ez bizony jobban kiverte a biztosítékot Kövér László házelnöknél, mint a trágárkodás az Apa Zenél-féle számban a KDNP-nél. Így lett hát ebből bűnös dal… és ennek ürügyén korlátozta a lehető legminimálisabb szintre a következő tizenöt esztendőben a sajtó mozgását a parlamentben a felpukkadt házelnök. Az Országgyűlés Sajtóirodájának akkori közleménye szerint a portál újságírói „többszöri figyelmeztetés ellenére is megsértették a parlamenti sajtótájékoztatók és interjúhelyzetek rendjét”. Az meg mi? Nyilvánvalóan valamiféle, csakis és kizárólag Kövér László fejében létező tévképzet… Valójában persze csak annyi történt, hogy az Index munkatársai – ez egy másik videó – a parlament folyosóin szaloncukrot osztogattak a képviselőknek, miközben ironikus és humoros kérdésekkel „provokálták” őket a közelgő ünnepekkel és a politikai aktualitásokkal kapcsolatban. Szóval marhultak egy jót – ahogyan az év végén, az ünnepek előtt egyáltalán nem meglepő, sőt, épp ellenkezőleg, nagy általánosságban valamilyen módon még elvárás is egyben – és a honatyákat is igyekeztek bevonni ebbe a játékba. De hát, ha valaki annyira savanyú jellem, mint Kövér László, nehéz is lenne tőle értő viselkedésre, értő magatartásra számítani.

Olyan régen történt mindez, hogy mai szemmel visszatekintve már teljesen hihetetlennek és környezetidegennek tűnik, hogy volt még akkoriban helye a felszabadultságnak a magyar sajtóban. És az Országgyűlésben is. (Amíg Kövér ki nem gyomirtózta, ki nem lúgozta onnan a végérvényesség szándékával, bár ez utóbbit szerencsére sikertelenül…) Volt helye, szerepe és funkciója a szabad szárnyalásnak, az önfeledt bolondozásnak… Most persze az egy egészen másik kérdés, hogy mindennek – beleértve az indexesek rögtönzött dalát is – természetesen volt egy nem titkolt politikai felhangja is. Persze, hogy volt! De nehogy már emiatt pukkadjon fel óvodásgyerek módjára egy, a saját tiszteletreméltóságában, mindenhatóságában, mindentudásában és méltóságában oly mélyen hívő házelnök, mint Kövér elvtárs.

A dal és a videó szerzői: Tamás Bence Gáspár, Plankó Gergő és Bakró-Nagy Ferenc. Zene: Csodapalota zenekar. A képen látható feliratokat fordította: Hársfalvi Magda.

A dal szövege alapján pedig felleltározhatjuk az adott időszak legfontosabb politikai aktualitásait: az új Alaptörvény beterjesztését és elfogadását, a nyugdíjak államosítását, a köznevelési törtvényt by Hoffmann Rózsa, meg aztán csődbe megy az ország, elment az IMF, ilyeneket.

A dal talán legjobb, nálam díjnyertes sorai:

„Biszku bácsi, vétel!

Itt az igazságtétel.”

Zeneszámként persze ennek a felvételnek igencsak alacsony az élvezeti értéke, soha nem lett és vélhetően már nem is lesz a zenés műsorok listavezetője, szórakoztató erényei ugyanis elsősorban a humorából fakadnak, másfelől pedig kórtörténeti és kordokumentumi jelentőséget éppenséggel személyesen Kövér László adott neki. Hiszen, ha egy házelnök felpukkad, akkor bizony felpukkad, és punktum! Nincs kecmec! Nem lehet ám csak úgy szabadon cicózni vele! Kövér László és nyomában a parlamenti hivatal az indexesek magatartását méltatlannak ítélte az Országház méltóságához. Úgy döntöttek, hogy mindaddig felfüggesztik a portál összes munkatársának belépőjét, amíg a médium vezetése megfelelő garanciát nem vállal arra, hogy a továbbiakban tiszteletben tartják az Országház rendjét.

7. Ugye Elios még?

A legsikerültebb NER-es gúnydalok egyike mindenképp az Ugye Elios még? című átdolgozás, amelyik a Karthágó zenekar legendás Requiemje alapján készült. Hát igen, voltak idők, amikor nem lehetett úgy felnőni sem Magyarországon, sem Vajdaságban, hogy ezt a számot ne ismerje meg az ember akkor is, ha egyébként soha életében nem hallgatott Karthágót. És ha soha életében nem volt egy megveszekedett Karthágó-lemeze sem. Persze, a Requiemnek is különleges története van, nagylemezen csak Ausztriában jelenhetett meg, Magyarországon pedig úgy adták ki kislemezen, mintha el akarták volna titkolni, üres fehér borítóval, de hamarosan az is aranylemez lett, és a koncertek elmaradhatatlan darabjává vált. Erdős Péter (1925–1990) – a Popcézár, ahogy a gúnyneve mondta –, a magyar könnyűzenei élet korabeli mindenható ura ugyanis a dal egyes sorait (mint például: „Ugye eljössz még, ha hallod majd az elefántdübörgést”, illetve „elindult a fiú a fények útján”-t…) kifogásolhatónak minősítette. Szerinte ezekben a versszakokban a kábítószereket és a kábítószerezést népszerűsítették… Mint mondta, ezek a könnyűdrogos, pszichedelikus élmények feldolgozásai. Bravó!

Az átirat talán még Erdős Péternek is megtetszett volna. :-)

Az Ugye Elios még? című dal, amelyik 2018 márciusában tűnt fel a YouTube-on, arra az úgynevezett Elios-ügyre reflektált, amelyik az előző évtized magyar politikai élet egyik legnagyobb korrupciógyanús botránya volt. Illetve nem kell finomkodnunk, nyugodtan kimondhatjuk, hogy a NER és az Orbán-család legnagyobb – a nyilvánosság által eddig megismert – korrupciós ügye volt. A közvilágítási tendereket elnyerő Elios Innovatív Zrt. – amelynek tulajdonosa és vezetője Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje, Orbán Ráhel férje volt – harmincnál is több településen végezte el a munkálatokat, sok esetben vitatható minőségben 2009 és 2014 között. A magyar sajtó már 2013 óta írt a furcsa közbeszerzésekről, amelyeknek valami furcsa véletlenek nyomán mindig csakis és kizárólag az Elios Zrt. lehetett a nyertese, de a rendőrség csak 2015-ben kezdett nyomozni az ügyben. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, vagyis az OLAF vizsgálata szerint harmincöt magyarországi település közvilágítás-korszerűsítési projektjénél szervezett csalási mechanizmust építettek ki. A pályázatokat szándékosan úgy írták ki – például eltúlzott referenciakövetelményekkel –, hogy azokat tulajdonképpen nem is nyerhette volna más, mint az Elios. A módszer viszonylag olajozottan működött: a projekteket előkészítő és az önkormányzatoknak tanácsot adó cég, a Sistrade Kft. tulajdonosa, Hamar Endre az Eliosban is érdekelt volt, így gyakorlatilag ugyanaz a kör írta ki a pályázatokat, mint amelyik később megnyerte és végrehajtotta azokat.

A LED-alapú lámpák felszerelése után azonban a lakosság több településen is arra panaszkodott, hogy az utcák megvilágítása sokkal rosszabb, sötétebb lett, mint a korszerűsítés előtt volt. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak a tenderkiírás módszereivel és lebonyolításával, de a kivitelezésben technikai hiányosságokkal is dolgoztak.

Az OLAF-vizsgálatot 2017 végén zárták le, és ekkor küldték meg a szervezett csalás bizonyítékait tartalmazó jelentést a magyar hatóságoknak. A súlyos szabálytalanságok miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal javasolta a teljes uniós támogatás – több mint tizenhárommilliárd forint – visszavonását. Annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága ne indítson hivatalos eljárást, a magyar kormány lemondott az uniós támogatásról, és a teljes összeget a magyar adófizetők pénzéből kifizette az Elios helyett. Az após apró kis szívességet tett hát a veje felé, a magyar rendőrség pedig 2018 novemberében bűncselekmény hiányában szüntette meg a hazai nyomozást.

Vagyis Orbán Viktor kormánya az adófizetők pénzéből térítette meg azt a kárt, amit a veje okozott. A vő pedig euróban tette el ezt az összeget a családi kasszába.

El sem merem képzelni, mi lehetett volna még, ha nem a saját lábukon állnak… 

8. Széplábi Bori: Lexi visszalép

A 2024-es magyarországi önkormányzati választásokhoz kötődik Széplábi Bori átirata, amelyet az amerikai The Mamas & The Papas együttes közismert California Dreamin’ című dalára készített. Az előadót nehéz is lenne bemutatni, olyan sokrétű és széleskörű nemcsak a tevékenysége, de az érdeklődési köre is. A Népszava így írt róla, amikor 2022 szeptemberében megjelent portréjában: „Közgazdaságtant és marketinget tanít döntően külföldi diákoknak az egyik nemzetközi egyetemen, szabadúszóként piackutatásokhoz készít interjúkat-elemzéseket, és két gyermek édesanyjaként áll helyt a családban. Amikor ideje engedi, szarkasztikus csasztuskákat, csujogatásokat, sanzonokat, countrydalokat ír – ezeket stílusgyakorlatoknak nevezi –, szerephez öltözik, képet rögzít és vág alkalmasint hónapokig.”

Erre a dalra nem álltak Széplábi Bori rendelkezésére hónapok, bár azt elképzelhetőnek tartom, hogy előre készült egy ilyen alkalomra, hiszen akkor már hónapok óta rebesgették, hogy Szentkirályi Alexandra, aki a Fidesz jelöltje volt Budapest főpolgármesteri posztjára, előbb-utóbb visszalép. Illetve akkoriban még találgatások mentek, hogy ki fog visszalépni: Szentkirályi vagy Vitézy Dávid?

Ha Széplábi Bori előre készült, akkor akár rögzíthetett is előre részleteket a videóhoz és a dalhoz…

Viszont Szentkirályi Alexandra 2024. június 7-én, a 2024-es önkormányzati választás előtt pár nappal jelentette be a visszalépését a főpolgármester-jelöltségtől Vitézy Dávid javára. A Fidesz-KDNP jelöltje azzal indokolta döntését, hogy a Gyurcsány-Karácsony korszak véget érjen, és támogassa a változást hozó Vitézy Dávidot. Ezzel a lépéssel a Fidesz jelölt nélkül maradt a főpolgármesteri választáson, amely két nappal később Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között dőlt el az előbbi javára. Szentkirályi Alexandra – vagy a hétköznapokban elterjedt gúnynevén: Balexandra – a visszalépése után is a Fidesz listavezetője maradt a listás szavazáson, majd pedig a pártszövetség budapesti frakcióvezetője lett. A most áprilisi országgyűlési választások után bejelentette távozását a Fővárosi Közgyűlésből, és átül a parlamentbe. Miután hivatalosan is tagja lett a május 9-én megalakult új, átalakított parlamenti Fidesz-frakciónak, ő tölti be az új Országgyűlés Művelődési Bizottságának elnöki posztját.

A Fővárosi Közgyűlésben tehát megüresedett a helye.

De akárhogy is legyen, Szentkirályi Alexandra 2024. június 7-én jelentette be visszalépését a főpolgármesteri jelöltségtől, és még aznap, alig néhány órával később, délután fél hat után néhány perccel már meg is jelent az interneten Széplábi Bori paródiája, dalátirata, amelyet hallva nehéz türtőztetnünk a röhögőizmainkat. Ezért is mondom, hogy valószínűleg készülhetett erre az eseményre, talán előre fel is vett ezt-azt, de hogy hónapok ezúttal nem álltak a rendelkezésre, az egész biztos.

„Széplábi Bori »one woman show«-ban dolgozik, mindent maga csinál, de szerinte nem is működik jól csapatban. »Addig nagyon rugalmas vagyok, ameddig minden úgy történik, ahogy én akarom. Diplomácia volt a főszakom, de talán nem véletlenül nem lettem diplomata«” – írta 2022-ben a szerzőről a Népszava.

9. Bruti: Akkumulátorgyárat szeretnék a kertem végébe

Az akkumulátorgyárak az utóbbi néhány év intenzív kampányának témái voltak országszerte, pró és kontra egyaránt, Debrecentől Gödig, és még ki tudja meddig. Szijjártó Péter, volt külgazdasági és külügyminiszter egy időszakban szinte naponta jelentett be újabb és újabb akkumulátor-beruházásokat. Az általa megjelölt környéken élők pedig – látva a már működő üzemek körüli problémákat – rémülten tiltakoztak az ilyen beruházások ellen, amelyeknek környezeti, egészségügyi, gazdasági, meg úgy nagy általánosságban mindenféle hatásai vannak. Kezdve attól, hogy elértéktelenednek a közeli ingatlanok egészen addig, hogy tiltott, magzatkárosító vegyi anyagok kerülnek az ivó- és a talajvízbe. Volt mindenre épp elég félelmet adó, rettegést gerjesztő ok az utóbbi néhány évben.

A legismertebb talán Göd példája, ahol a Samsung gyár a fő szennyező, és a most véget ért választási kampányban is kiemelt témaként szerepelt. A Telex 2026. február 8-án írt az üzemben történt mérgezésekről, valamint arról, hogy a kormányzat hogyan igyekezett ezeket eltitkolni a lakosság és az érintettek elől. Weiler Vilmos terjedelmes tényfeltáró cikkének címe: „Szóltak, hogy a Viktor levette a védelmet a gyárról”. Ennek tanulságai szerint már 2023 tavaszán az Orbán-kormány elé került egy olyan titkosszolgálati jelentés – az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ részéről –, amely rávilágított a gyáron belüli rendkívül súlyos mérgezésekre és a rákkeltő nehézfémpor magas koncentrációjára. A kormánytagok tehát már akkor tudtak a dolgozók egészségének veszélyeztetéséről, azonban a gyárat gazdasági érdekek miatt mégsem zárták be, a problémákat pedig a nyilvánosság elől elhallgatták. A vizsgálatból kiderült, hogy Rogán Antal köreihez köthető titkosszolgálati szálak is megjelentek az ügyben, valamint a Samsung vezetése kormányzati köröknél lobbizott a szennyezésekről beszámoló független sajtó, konkrétan az Átlátszó ellehetetlenítése érdekében.

Mivel az Orbán-kormány egyik önmaga elé állított, saját magának választott irányvonala volt, hogy Magyarországot akkumulátor-nagyhatalommá változtassa, már évek óta folyamatosan napirenden volt ez a téma a nagynyilvánosság előtt. Így tehát azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy Bruti, alias Tóth Imre, a közismert humorista is rárepült a „témára”. Az Akkumulátorgyárat szeretnék a kertem végébe című dala 2023. április 9-én került fel a YouTube-ra, ezzel az ajánló mondattal: „Bruti megirigyelte a Debrecenben épülő akkumulátorgyárat.” És szerette volna elkunyerálni magának…

Végül is, én is el tudnék képzelni egy ilyet a zentai házunk hátsó udvarában…

De aztán soha nem mutatnám meg senkinek!

Csakis az enyém lenne és senkinek sem adnám oda, még csak kölcsönbe sem!

Bruti a magyar stand-up comedy és a zenés humor egyik legkarakteresebb, legszókimondóbb debreceni alakja. Pályafutását zenészként kezdte, és ezt a vonalat a mai napig sikeresen ötvözi a humorral, hiszen a színpadon gyakran látható gitárral a kezében. Országos ismertségét az RTL Showder Klub és a Dumaszínház állandó fellépőjeként alapozta meg, ahol hamar a közönség kedvencévé vált. Humora jellegzetesen ironikus, karizmatikus és közvetlen stílusa pedig lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt megtalálja a közös hangot a hallgatósággal. Nem riad vissza a keményebb témáktól sem, így politikai és társadalmi szatírái miatt a legbátrabb hazai előadók között tartják számon. A klasszikus stand-up előadások mellett televíziós és online műsorokban is rendszeresen feltűnik műsorvezetőként vagy vendégként. Saját zenei formációival rendszeresen koncertezik, miközben kreativitását a kulisszák mögött, különböző produkciók háttérmunkáiban is kamatoztatja. Egyedi látásmódja miatt a legkeresettebb és legaktívabb humoristák egyike. Ez a sokoldalúság biztosítja számára, hogy estjei mindig frissek, aktuálisak és rendkívül szórakoztatóak maradjanak a közönség számára.

És akkor tegyük még hozzá: Bruti az elmúlt időszakban a magyar közmédiából – ahol pedig korábban még működött is – ki volt tiltva, s csak leshetjük, hogy most, az április 12-i rendszerváltás után mikor térhet majd vissza oda.

Politikai szerepvállalását tekintve korábban még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistájaként láthattuk, az idei választások kampánya előtt néhány hónappal azonban átigazolt a Tisza Párthoz.

Akkumulátoros dala olyan jól sikerült, hogy szerintem önállóan is megállja a helyét, azoktól a politikai tartalmaitól függetlenül is, amelyek miatt ez a felvétel az akkumulátorgyár-ellenes tüntetések és demonstrációk népszerű darabjává vált. Mint nálunk egykor a Spasi Srbiju i ubij se, Slobodane, Slobodaneeeee…

A hozzá készült videó pedig olyan frappánsra kerekedett, hogy nemcsak kiegészíti vagy illusztrálja a dalt, de valódi értéket képvisel.

10. Megafrontin: Kérdezz, zaklass, izzassz!

Soha nem hallgattam úgynevezett K-popot és igazából azt sem nagyon tudom, hogy mi az, legfeljebb csak az alapokat sejthetem. Úgy homályosan… Ez tulajdonképpen a dél-koreai popzene angol nyelvű rövidítése (Korean pop), s bár a megnevezésében a pop szó szerepel, a stílus valójában mégsem az… vagy nem tisztán az. Ez igazából egy rendkívül eklektikus zenei egyveleg, amely hiphop, R&B, rock, és még sok más zenei elemeket ötvöz – amennyiben hihetünk az internetes kutakodásaim eredményeinek.

A Megafrontin csapatának, annak közvetítésével pedig Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszternek – a Kormányinfók hősének :-) –, az új, megváltozott leosztásban pedig a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetőjének köszönhetem, hogy végül mégis összefutottam ezzel a távol-keleti eredetű műfajjal.

Nem ismertem korábban a WayV nevű előadó dalát sem, amelynek címe Love Talk, a beavatásom tehát ilyen tekintetben is a Megafrontinnek köszönhetem. A Kérdezz, zaklass, izzassz! ugyanis egy, mesterséges intelligencia felhasználásával készült remek átirat, amelynek ugyancsak AI-vel generált videójában Gulyás Gergelyen kívül más ismert személyiségek is feltűnnek: elsősorban Jelinek Anna és Herczeg Márk, a  444.hu két munkatársa, továbbá Szájer József, Tuzson Bence, Bóka János és Kocsis Máté.

Jelinek Anna és Herczeg Márk tudósítóként rendszeresen megjelent a Kormányinfókon, hogy kérdésekkel provokálja Gulyás Gergelyt, és hát bizony nem ritkán izzasztották meg a számára kellemetlen témákkal. Így például épp Herczeg Márk volt az, aki beleugrasztotta – mint vadkant a bokorból – az akkori minisztert abba a kijelentésébe is, hogy amennyiben azt Donald Trump amerikai elnök kérné, akkor Magyarország küldene katonákat a Hormuzi-szoros felszabadítására…

A Megafrontin egy YouTube-csatorna, amelynek leírásában, önmeghatározásában mindössze ennyit olvashatunk: „Mesterséges intelligencia segítségével létrehozott, saját dalszövegű zenei paródiák, ill. egyéb közéleti őrületek! :)” A csatorna nevének értelmezéséhez pedig érdemes tudnunk azt is, hogy a Frontin egy, Magyarországon gyakran alkalmazott szorongásoldó és nyugtató gyógyszer, amelyet elsősorban szorongásos állapotok, feszültség, depresszióval társult szorongás és pánikbetegségek kezelésére használnak.

Ha tehát ezt mega adagban kapjuk, annak mindenképp túladagolást kell jelentenie. Overdose!

A Kérdezz, zaklass, izzassz! ilyen tekintetben mindenképp megfelel ennek az öndefiníciónak: valódi őrület, amely garantálja a hahotázást! Mellesleg olyan szépen és átélhetően visszaadja a Kormányinfók hangulatát, mintha a szerzők valamelyike valóban bennfentes lenne. Nagy tapasztalattal rendelkező bölcs szemtanú… A dalszöveg az elmúlt időszak összes kiüresített szlogenjét, paneljét, szóvirágát, kormányzati hazugságát és torzítását szinte naprakészen visszahozza/visszaadja Sorostól Brüsszelen át egészen az úgynevezett „angolnázásig”, mert hát Gulyás Gergely leginkább kitérni, kicsusszanni szeretett a számára kellemetlen kérdések elől, semmint, hogy megpróbáljon érdemi választ adni bármelyikre is.

Vagyis:

„Az egészről nem hallottam

Tudod, én ott sem voltam” :-) 

 FONTOS FIGYELMEZTETÉS: A dal újrajátszását, akármilyen jó is legyen, akármennyire tetsszen is, érdemes leállítani, mielőtt még túladagolást kapnánk tőle!

S akkor legyen végre tánc Jelinek Annával és Herczeg Márkkal! Hajrá, csak hajrá!

 (Folytatjuk)

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 13.)

A NER legszebb dalai

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila írását A NER legszebb dalai címmel.

*

A NER legszebb dalai
(Daloskönyv 1.0)

Megalakult ma Magyarország új kormánya, a miniszterelnök, Magyar Péter neve nyomán a Magyar-kormány, és ezzel végérvényesen véget ért történelmünkben az úgynevezett NER, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hazudott időszak, amely épp csak nemzeti nem volt, és a széleskörű együttműködésen nem alapult. Sok minden máson igen… Rendszernek rendszer volt a maga nyakatekert módján, ez tagadhatatlan, és bár emléke még sokáig itt kísért majd, de a május 9-i budapesti népünnepély is megmutatta, mekkora néptömegek lélegeztek fel megkönnyebbülten ennek a nyomán. Mi, vajdaságiak emlékezhetünk még rá, milyen felettébb szórakoztató, a mindennapi életérzéseinket megfogalmazó gúnydalok, átiratok, paródiák születtek – elsősorban a belgrádi Indexovo radio pozorištének köszönhetően – még a Milošević-rezsim regnálása idején. Hasonló énekek, zeneművek készültek magyar nyelven is a NER időszakában, ezeket tekintjük most át röviden. 

Úgy tartják, hogy a zene, a humor, a paródia a legnagyobb bajban is gyógyír a sebeinkre. Emlékezzünk csak vissza, milyen keserű viccek jellemezték a kilencvenes éveinket, a Milošević-korszakot az akkori Kis-Jugoszláviában. Valahogy így nyilvánulnak meg azok a dalok, átiratok is, amelyek az aktuális politikai eseményekre, illetve elsősorban az azok által kiváltott érzelmeinkre, életérzéseinkre, érzékenységünkre reflektálnak, amikor a szerzők egy-egy gúnydalban foglalják össze a politikai – és akkoriban még polgárháborús – események hatásait, maróan keserű humorral jelenítve meg a leghétköznapibb problémáinkat.

A Magyarországon most véget ért NER-korszakban is készültek hasonló, hol vicces, hol komolyan elgondolkodtató, hol hahotázásra késztető, de minden esetben a napi aktualitásokra reflektáló, azokat felvillantó dalok. Voltak ezek között olyanok, amelyeknek csak a tartalmával értettünk egyet, de a stílusuk, műfajuk nem igazán tetszett, nem állt közel hozzánk. Voltak ezek között új szerzemények, és voltak régi, közismert dallamokra készült frappáns átiratok is. Voltak egyszerűek, visszafogottak és emelkedettek, és persze voltak olyanok is, amelyek a trágárságukkal, direktségükkel, élességükkel verték ki sokaknál a biztosítékot. Nem mindegyikről állíthatjuk hát egyértelműen, hogy elnyerték a tetszésünket, de akárhogy legyen is, ezek a dalok meghatározták az elmúlt tizenhat évünket.

Így hát nyugodtan kimondhatjuk, hogy ezek valódi kordokumentumok.

Most, hogy a NER végérvényesen véget ért, érdemes lenne összegyűjteni ezeket – sőt, akár egy hagyományos, vinyl hanglemezen is kiadni –, mert előbb-utóbb majd elkallódnak a YouTube archívumából, elvesznek a világháló útvesztőiben, szem elől téveszthetjük őket a közösségi médiában, törlődnek a Facebookról, belepi őket a zsírra szállt por az emlékezetünkben.

Az alábbi kis lista persze csak ízelítő a számtalan dalból, érdekességéből, afféle ajánló a hanglemez leendő szerkesztőinek:

 

1. Karsay Dorottya: Nem tetszik a rendszer

Nagyon sürgősnek tartották korlátozni, megfegyelmezni a sajtót, ezért már a második Orbán-kormány megalakulásának évében, 2010-ben beterjesztették a médiatörvényt, ami természetesen hatalmas tiltakozáshullámot indított el, és akkoriban még a Fidesz sem volt teljesen érzéketlen az utcai demonstrációkkal, tüntetésekkel szemben. A később röviden csak Milla néven ismert, eredetileg Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevű mozgalom 2010. december 21-én jött létre egy Facebook-oldal elindításával. Ellenzéki körökben igazán népszerűvé 2011-2012-ben vált a mozgalom, ezekben az években több, viszonylag nagy tömegeket megmozgató demonstrációt is szerveztek, főleg a nemzeti ünnepeken – március 15-én és október 23-án –, majd 2012 októberében megalakult az azonos nevű egyesület is. A 2014-es parlamenti választások után azonban a mozgalom mint politikai-civil szervezet megszűnt, azóta csak a közösségi média felületein létezik, vagy ma már ott sem igazán.

A Nem tetszik a rendszer című dal a Milla nagy tüntetéseihez kapcsolódva született meg, és 2011 őszén tűnt fel a világhálón. Ének: Karsay Dorottya. Zene: Pálfi Norbert, Preiszner Miklós, Tóth Andor. Szöveg: Pálfi Norbert, Karsay Dorottya, Máthé Zsolt, Jónás Tamás. Producer: Bakos Gábor, ifj. Sebő Ferenc. Kamera: Rév Marcell, Tausz Gábor. Rendezőasszisztens: Auguszt Gabriella. Rendezte: ifj. Sebő Ferenc.

Sajnos, ez a szerzemény még sem szövegileg, sem zeneileg nem volt kiemelkedő, elsősorban a Milla mozgalmisága hozta meg a népszerűségét, és akik szerették, elsősorban ezért kedvelték és énekelték. Előadták a kisebb-nagyobb demonstrációkon, több-kevesebb sikerrel megtartott tüntetéseken, sőt, a dalhoz kapcsolódva még egy nemzetközi remixversenyt is meghirdettek, amelynek eredményhirdetésére azonban már nem emlékszem, de könnyen lehet, hogy csak én feledkeztem meg róla. A régi honlap azonban már nem létezik, így közelebbit most sem sikerült kiderítenem róla.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy a dalból különböző vágott változatokat is találhatunk a YouTube archívumában, ugyanis többen voltak, akiknek már akkor sem tetszett igazán, vagy nem teljes egészében a szerzemény, ezért újravágott, rövidített változatot töltöttek fel belőle. „A videó egy részlete nem tetszett ezért kivágtam. Elnézést az eredeti szerzőktől” – írta például az egyik kreatív felhasználó. Mi most az eredeti változatot tesszük közzé daloskönyvünkben:

2. Apa Zenél: Baszódjál meg KDNP!

Nem tudom, hogy az Apa Zenél megjelölésre mondhatjuk-e, hogy formáció, zenekar vagy együttes, esetleg csoport. Nem tudom. Könnyen lehet, hogy csak egy magányos dalszerzőt-előadót takar ez a meghatározás. Ebből kifolyólag pedig nem tudhatom azt sem, hogy az Apa Zenél ő vagy ők-e egyáltalán. A szerző egy 2016-os interjúban megerősítette, hogy civilben informatikusként dolgozik, és bár a kommentekben időnként felbukkant a neve, projektjeiben továbbra is igyekszik megóvni névtelenségét, inkognitóját. Ám, úgy legyen!

Lényegét tekintve azonban ez volt az a dal, amelyik – mint már a címe is jelzi – trágárságával verte ki a biztosítékot a korabeli kormánypártoknál. Pedig a fél ország – vagy talán még annál is több! – mélységesen egyetértett vele. Mivel tartalmilag másba nem tudtak belekötni, érdemi válaszuk nem lehetett erre a dalra – hiszen akkora otrombaságot, butaságot, böszmeséget követtek el –, így a legkönnyebb és a legegyszerűbb volt tiltakozni az ellen, hogy bezzeg milyen csúnya szavak hangzanak el a szerzeményben. Az igazság pedig ezen túlmenően már senkit sem érdekelt, mert nem szép, álszent szavakban volt megfogalmazva…

Sokkal fontosabb azonban, hogy a dalszöveg az igazságot mondta ki, akármilyen kendőzetlenül vagy mosdatlanul is tette. A szerző ugyanis azért vette a szájára ilyen durva hangnemben a Kereszténydemokrata Néppártot (KDNP), mert elsősorban ennek a formációnak a kezdeményezésére fogadta el a magyarországi vasárnapi boltzárról szóló törvényt 2014. december 16-án az Országgyűlés. A jogszabály 2015. március 15-én lépett hatályba, a dal pedig három nappal később, 18-án került fel a YouTube-ra. A KDNP által kezdeményezett törvény megtiltotta a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek a vasárnapi nyitvatartást, de számos kivételt – például családi boltok, benzinkutak, pékségek – megengedett. S hamarosan látszott az is, hogy a lakosság ellenállása miatt ez a jogszabály hosszabb távon fenntarthatatlan lesz, végül aztán a parlament 2016. április 12-én már a törvény visszavonásáról szavazott, a boltok pedig 17-én nyithattak ki újra legálisan vasárnap. Az egyik olyan ritka alkalmak egyike volt tehát ez, amikor a NER-es elit, vagyis a Fidesz-KDNP megfutamodott, kénytelen volt visszavonulni, még ha önkritikát nem is gyakorolt.

3. Apa Zenél: Barátom a KDNP (helyreigazító dal)

Miután az előző zeneszám ellen a kormánypártok kampányt indítottak, és igyekeztek még az írmagját is kiirtani a YouTube-ról (szerencsére sikertelenül…), a muzsikáló fater, békülékenységet jelezve, egy újabb gúnydalban reagált. Ezúttal eltávolította a szám szövegéből a trágár kifejezéseket, és úgy énekelte újra saját dalát, hogy az talán még bántóbb lett a célba vett politikai pártra nézve, mint az előző változat volt. Szépen igazolva ezzel azt is, hogy egy-két inkriminált kifejezés nem biztos, hogy olyan durván hangzik, mint amikor annak tartalmát cizelláltan ugyan, de megfelelően szatirikus éllel mondják el.

Talán Hoffmann Rózsát lenne érdemes kiemelnünk ilyen tekintetben, hiszen az előző változattal összevetve a „Legyen Hoffmann Rózsa szeretve egy nyoszolyán” sor talán még sértőbben is hangzik, mint az eredeti, trágárságoktól sem mentes megfogalmazás.

Hoffmann Rózsa ebben az időszakban az ország egyik legelutasítottabb magyar politikusa volt a lakosság értékelésében. A második Orbán-kormányban betöltött államtitkári pozíciójában már 2010-ben elkezdte oktatási reformját, a június 2-i kinevezése után ez a munka augusztusban indult el érdemben. Az általa kidolgozott új köznevelési törvény 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba, de az intézkedések bevezetése felmenő rendszerben, több lépcsőben történt.

Elutasítottsága pedig 2015. április 7-ig, a helyreigazító dal megjelenéséig sem enyhült.

4. Papp Réka Kinga: Nem stróman az édesanyám (népies mémdal Kósa Lajosról)

Egy több éve, gyakorlatilag 2013 óta húzódó zavaros ügy részletei kerültek felszínre 2018-ban, és akkor ismerhette meg a részleteket a közvélemény. A fideszes Kósa Lajos akkor még Debrecen polgármestereként – de már a párt Hajdú-Bihar megyei területi listájáról abban az évben szerzett mandátummal parlamenti képviselőként is – 2013-ban került kapcsolatba a csengeri P. Máriával, aki azt állította, hogy egy ezerháromszázmilliárd forintos németországi örökség várományosa. A következő két évben a politikus több olyan dokumentumot is aláírt, amelyben vállalta az örökség kezelését. Ezek közül is kiemelkedett azonban egy szerződés, amelyben 2013-ban az örökösnő vállalta, hogy – akkori árfolyamon – nyolcszázmillió forintnyi eurót ajándékoz a politikus édesanyjának. Ezért került hát Papp Réka Kinga dalának címébe Kósa Lajos édesanyja.

A politikus körül akkor robbant ki a botrány, amikor közvetlenül a 2018-as parlamenti választások előtt, az év márciusában a Magyar Nemzet című napilap nyilvánosságra hozta a közjegyzői okiratokat. Kósa ekkor bevallotta, hogy ismeri P. Máriát, de azt állította, csalás áldozata lett.

Mint a mellékelt dal is igazolja, a közvélemény nem igazán tudta elfogadni a szedett-vedett magyarázkodását. Papp Réka Kinga újságírónő, rádiós és tévés műsorvezető, civil aktivista dala 2018. január 30-án került fel a YouTube-ra, tehát még azelőtt, hogy a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta volna a közjegyzői dokumentumokat, tehát más ügyek, illetve egyéb részletek is tarkították nemcsak a közvélekedést, de az átirat ihletődését is. „Édesanyám nem strómanja senkinek se” – ezzel a mondatával vált igazi népmesei hőssé Debrecen erős embere, a vidéki városok fejlesztéséért felelős miniszter, olvashatjuk a fájlhoz mellékelt leírásban.

„Kósa Lajost az Index újságírója kérdezte annak kapcsán, hogy a tárcanélküli miniszter 82 éves nyugalmazott óvónő édesanyja nemrégiben vett egy fél sertéstelepet, amire aztán 123 millió forint fejlesztési támogatást kapott. A mondat nyomán rögtön szárba szökkentek a szóvirágok, született faliterítő és mulatós nóta is, minden kétséget kizáróan azonban KöltőMata (koltomata.tumblr.com) verse sikerült a legjobban, amelyet a Muzsikás Együttes lemezéről ismerős kalotaszegi legényes dallamára Darvas Kristóf ad elő harmonikán, Papp Réka Kinga énekel. A klip a Slejm produkció választási összefogásról szóló Feles adásához készült.”

5. Utolsó Békemenet: Miniszter a háztetőn, avagy a Guldenburgok ökörsége

Ugyancsak Kósa Lajos viselt dolgaira reflektált nem egész két hónappal később, 2018. március 17-én egy átdolgozás, amelyik a Hegedűs a háztetőn című musical egyik közismert dalából készült. A zenés darab egyik legismertebb énekszáma a Ha én gazdag lennék (If I Were a Rich Man), amelyet az előadás főszereplője, Tevje, a tejesember énekel. Sok átdolgozás készült ebből már korábban is, a legemlékezetesebb talán Hofi Gézáé, aki a dal magyar változatának egyik sorát emelte ki címként, s így lett belőle Temetném a munkát. A jaga diga diga jaga daga diga diga azonban szinte minden feldolgozásban azonos.

A Kósára átköltött változat szerint:

„Egyezzünk meg, Viktorom, uram,

Osztozzunk meg azon, ami van.

Száz dicsőség néked odafenn!

S nékem egy kis pénz itt lenn!”

Kósa Lajos pályafutását, illetve a nyilvánossághoz való viszonyulását, de akár az ebben az ügyben tanúsított magatartását elemezve azonban megállapíthatjuk, hogy a dalszövegnek az a sora, miszerint „gazdag ember nem lehet bunkó”, egyértelműen téves. Az Utolsó Békemenet nevű YouTube-oldal, amelyik az átdolgozást és a hozzá tartozó videót közzétette, immár nyolc éve inaktív, de a régi videók még mindig elérhetőek.

A Miniszter a háztetőn legfontosabb mondata pedig: „Ha rámikszeltél, megérdemeltél!” – örök figyelmeztetésként minden olyan politikai vezetőnek, akit talán elvakítana a hatalom, és minden választójoggal rendelkező polgárnak is arra, hogy a voks nem játék, hanem nagyon is komolyan kell venni. Legfőképp pedig arra, hogy KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET! Akármennyit kínáljanak is érte… 

  (Folytatjuk)

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 12.)