A Yuhar közli Szabó Palócz Attila írását Ha egy szolgáltatás ingyenes, a termék te vagy címmel.
*
Ha egy szolgáltatás ingyenes, a termék te vagy
Miért hallgatott el a Yuhar? (Munkanapló 1.0)
Mielőtt nekiveselkednénk annak, hogy belegabalyodjunk történetünk ügyes-bajos dolgaiba, illetve eltévedjünk az események kibogozhatatlan és átláthatatlan labirintusában, egy olyan megakvízt ajánlok most olvasóink figyelmébe, amely még a Yuhar szünetelése idején készült, néhány évvel ezelőtt, ugyancsak egy ingyenes szolgáltató szerverén, ezért csak remélni tudom, hogy még egy ideig elérhető lesz. Használja ki mindenki a lehetőséget, amíg még lehet...
Kérem, hogy megfontoltan válaszoljanak a kérdésekre, de ne Google-keresések segítségével, hiszen az nem igazi megfejtés, hanem leginkább csak csalás és önámítás.
Kérem továbbá azt is, hogy csinálják végig a kvízt, és a végén, ahol a rendszer kéri, adják meg az e-mail címüket is, mert a megfejtők között könyvjutalmakat sorsolunk ki.
Jó szórakozást kívánok minden kedves olvasónknak!
Nos, ha egyszer már eljutottunk idáig...
Akkor most próbáljuk meg komolyan venni magunkat.
A Yuhart anno önerőből, saját pénzből, s elsősorban lelkesedésből, elkötelezettségből indítottuk el, ez pedig együtt járt azzal, hogy szerény megoldásokat kellett alkalmaznunk, hiszen nem állt mögöttünk semmiféle intézményi háttér, közpénzekkel feldagasztott/felduzzasztott folyószámla, propagandagépezet vagy bármi más, ami biztos alapokat jelenthetett volna. S mivel mindent saját zsebből, gyakorlatilag a konyhapénzből elcsenve fizettünk, igyekeztünk hát költségkímélő megoldásokat használni. Ebből következett, hogy igénybe vettünk olyan ingyenes szolgáltatásokat is, mint a YouTube, a Scribd vagy az Issuu. És természetesen: mások...
Ingyenes szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások... A Scribddel már korábban is voltak keserű tapasztalataim – a 2016 előtti szkennelt és rendszerezett sajtógyűjteményem, vagyis több száz órányi munkám eredményét vélhetően egy gombnyomással tüntették le a világ(háló) színéről egyik pillanatról a másikra –, ezért ezt a szolgáltatót csak a megfelelő távolságtartással használtuk. Az Issuu jónak tűnt, és ráadásul ugyanazon az addigra már megismert elven működött, mint az itt említett előző, a kistestvére, felhasználóbarát módon, egyszerű kezelőfelülettel, ám látványos – és legfőképp: praktikus – eredménnyel a beillesztett anyagoknál.
Egy ideig rendesen is működött ingyenes szolgáltatóként az Issuu, és használtuk is ezerrel, alaposan exploatáltuk, kihasználtuk a honlap által biztosított lehetőségeket – és mindezeket következetesen beépítettük a Yuhar anyagaiba –, hamarosan azonban elkezdtek érkezni tőlük a mindenféle hurráoptimista hangvételű e-mailek. Azt írták, hogy milyen különleges alkalom, egyedülálló lehetőség, special offer, most vagy soha, megfogtuk az Isten lábát, ennél jobb lehetőséget aztán sehol a világon soha nem fogunk sem találni, sem kapni, most aztán az egész golyóbis a feje tetejére állhat... A nagy hurráoptimizmusnak persze az volt a végkicsengése, hogy vagy fizetsz, vagy meghalsz. Válts most prémium szolgáltatásra! De én nem akarok prémium szolgáltatásra váltani, nagyon is megelégszem azzal, ahogyan eddig használtam! Még három napig van lehetőséged arra, hogy a prémium szolgáltatást válaszd, és akkor te leszel a legnagyobb király a földkerekségen! Deadline! A határidő letelte után pedig, mivel nem kértünk a prémium szolgáltatásból, lenullázták az addigi munkánkat, ha nem is olyan durván, mint a korábbi tevékenységem esetében, még a Yuhar előtti időkben, a Scribd. A cikkeinkbe beillesztett PDF-fájlok attól kezdve nem voltak lapozhatóak, a bemutatott újságokat pedig csak az Issuu oldalát lehívva érhették el a látogatóink. Ha egy szolgáltatás ingyenes, a termék te vagy! Így lettünk mi selejtes termék első körben az Issuu közreműködésének köszönhetően...
Olyanok ezek a honlapok, mint a drogdílerek. A beetetés fázisában kezdetben még ingyen adják az árut, de amikor már rászoktál és függő lettél, akkor bizony megkövetelik a pénzüket. És keményen bevasalják rajtad annak az árát is, amit korábban ingyen nyomtak a kezedbe.
Ahhoz persze, hogy lábra tudjunk állni – vagyis újraindulni –, nem elég emelt fővel szembenéznünk a problémákkal és kihúznunk magunkat, de le is kell porolnunk az öltözékünk. :-) Vagyis: át kell néznünk a régi anyagokat, és helyreállítani az okozott károkat. Lehetőleg oly módon, hogy ne fordulhasson elő velünk még egyszer semmi hasonló. Ezt igyekszem most szépen lassan elkezdeni.
A legmegtépázottabb anyagaink egyike lett az Apunk a Spunk! című összeállítás, amelyből eltűnt az egy óra és negyvennégy perces videó, valamint három PDF-fájl is, tehát szinte alig maradt meg benne valamicske mindabból, amit meg szerettünk volna mutatni olvasóinknak. Labdarúgó-világbajnokságot játszottak ugyanis 1982-ben, akkor épp Spanyolországban – Long live Naranjito! –, és 2018-ban is, akkor pedig Oroszországban, amikor a régi eseményekről írtunk. De labdarúgó-világbajnokságot játszanak majd az idén nyáron is, ezúttal az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, amikor igyekszünk rendbe rakni a régi dolgainkat. A spanyolországi vébé volt az első, amelyen negyven csapat vett részt, és az idei lesz az első, amelyen már negyvennyolc válogatott lép pályára.
Történt pedig, hogy 1982-ben, a valenciai Spanyolország-Jugoszlávia mérkőzésen a dán Henning Lund-Sørensen játékvezető gyakorlatilag elcsalta a meccset a házigazdák javára, aminek köszönhetően a délszláv válogatott nem jutott tovább a csoportkörből. A mérkőzés felvétele korábban még elérhető volt a YouTube-on, ezért azt onnan illesztettük be az összeállításunkba. Csak hát a FIFA-ra nem számítottunk...
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség ugyanis nagy általánosságban nem tiltja az égisze alatt lejátszott régi mérkőzések felvételeinek terjesztését, tárolását, megosztását, hiszen ez még jót is tesz a brandjének, kivételt csak az olyan vitatott – mondhatni botrányos – esetekben tesz, mint amilyen ez a spanyol-jugoszláv meccs is volt. A nyilvánvalóan elcsalt, megbundázott, vitára okot és alkalmat adó meccsek esetében azonban rögtön előkerül a szerző jogokra való hivatkozás... A szerzői jogokkal való hivalkodás!
Így hát a YouTube-ról eltávolították a videót, amit mi is felhasználtunk.
Javítom hát most ennek a régi cikkünknek ezt a hibáját – másik szolgáltatóról linkelem be az archív felvételt –, de a mérkőzés rögzített anyagát akár itt is megtekinthetik olvasóink:
A Spunk novosti, az újvidéki magyar kiadóház, a Forum szerb nyelvű képregényújságja abban az évben sorozatot közölt a címlapján, amelyben bemutatta Jugoszlávia válogatottjának csoportkörös világbajnoki ellenfeleit. Az elcsalt valenciai mérkőzés és a kiesés után azonban ez a széria nyomban félbe is szakadt... Talán ezt sem mondhatjuk véletlennek. Ugyanebben az Apunk a Spunk! című összeállításunkban PDF-formátumban tettük közzé azt a három lapszámot is, amelyet Honduras, Észak-Írország és Spanyolország válogatottjának fotója ékesített. Ma már ezek is hiányoznak a 2018-as publikációból.
Most ezek közlését is frissítem egy másik tárhelyről, ugyanakkor pedig itt is átlapozhatják ezeket olvasóink:
Nem sokkal később két frissítést is „kiadtunk” az Apunk a Spunk! című összeállításunkhoz, amelyek ITT és ITT érhetőek el. Most mindkettőben pótolnunk kellett a Sunk novostinak azokat a lapszámait, amelyek az Issuu nagyvonalúságának köszönhetően vesztek el belőle időközben.
Egyelőre itt tartunk most, szépen lassan haladunk tovább a toldozgatás-foltozgatás rögös útján. Addig is pedig, amíg ezzel bíbelődünk, időközben egy színház- és sajtótörténeti puzzle-játékra hívjuk olvasóinkat. Kilenc évvel ezelőtt, 2017 decemberében ugyanis a Szabad Magyar Szó számára készítettünk egy feladványt, amelyben az Újvidéki Színház akkori bemutatójára reflektáltunk. A társulat Christopher Marlowe II. Edward vészterhes uralkodása és siralmas halála című művét vitte színre Lénárd Róbert rendezésében. Az előadás címszerepében Puskás Zoltán színművész tért vissza a színpadra. További szereplők: Mészáros Árpád (Gaveston / Lightborn), Jankovics Andrea (Izabella), Pongó Gábor (Rice ap Howel), Banka Lívia (Lady Mortimer), Gombos Dániel (Mortimer), Giricz Attila (Idősb Spencer), Ozsvár Róbert (Spencer), Kőrösi István (Kent), Német Attila (Stratford), László Judit (Margaret) és Szalai Bence (Eddy).
A játékunkban feldolgozott felvételen Puskás Zoltán látható II. Edward szerepében. A puzzle kirakási szintideje három perc…
Minden kedves olvasónknak nagyszerű szórakozást kívánunk hozzá!
S miközben az apró puzzle-darabkákat rakosgatjuk, addig se feledjük: ha egy szolgáltatás ingyenes, a termék te vagy...
(Yuhar, 2026. május 11.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése