OGY – Krónika 13. rész (napirend után)

A Magyar Távirati Iroda napi országgyűlési krónikájának tizenharmadik részében a napirend utáni felszólalásokat ismerteti.

*

Országgyűlés-napirendután
OGY – Krónika 13. rész (napirend után)

Budapest, 2022. március 10., csütörtök (MTI) - A napirend utáni felszólalásokkal zárta csütörtöki rendes ülését a parlament. A Ház csütörtök este egy rendkívüli üléssel folytatja munkáját.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Ander Balázs (Jobbik) Dél-Somogy helyzetéről beszélt.
Párttársa Kálló Gergely (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok is segítenek a Magyarországra érkező menekülteken.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelesek érdekében és a kilakoltatások ellen szólalt fel.
Dudás Róbert (Jobbik) azt mondta, hogy szinte az összes környező országban korlátozták az alapvető élelmiszerek áfáját, de Magyarországon nem.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt ígérte, hogy ha áprilisban egyéniben képviselővé választják, akkor helyreállítja „azokat a károkat, amiket a Fidesz okozott Budán”.
Kállai Mária (Fidesz) azt vette számba, hogy választókerületében, Szolnokon és környékén milyen fejlesztéseket hajtottak végre.
Varga-Damm Andrea (független) jeleneteket idézett fel a most záruló négy éves parlamenti ciklusból.
Bencsik János független képviselő önmérsékletre intette a parlamenti képviselőket ezekben a „vészterhes időkben”. Meglátása szerint felelőtlenség, hogy az ellenzék a jelenlegi helyzetben azt sulykolja, hogy a kormány nem ítélte el az orosz agressziót és nem állt az Európai Unió mellé az Oroszországot sújtó szankciók meghozásakor.
Varju László (DK) Mi történik Újpesten címmel arról beszélt, hogy az önkormányzatok egy emberként mozdultak meg az Ukrajnából érkező menekültek megsegítésére. Beszámolt arról, hogy Újpesten létrehoztak egy humanitárius alapot, amely támogatja a karitatív szervezetek munkáját.
Arató Gergely a DK padsoraiból a mozgásukban korlátozott fiatalok érdekében szólalt föl, azt ígérve, hogy a következő ciklusban folytatják az értük végzett munkát, mert elfogadhatatlan a mozgásukban korlátozott emberek, illetve az őket ápolók pénzügyi helyzete, javítani kell a lakhatási körülményeiket, és érdemi előrelépésre van szükség az akadálymentesítés területén is.
Frakciótársa, Bősz Anett arról beszélt, hogy Érd és térsége lakóinak mindennapjaira is hatással lehet a kormányváltás a jogállam és a demokrácia helyreállításával. Megváltozhat Érd elővárosi jellege, és valóra válhatnak a beváltatlan úthálózatfejlesztési ígéretek – mondta.
Hajdu László (DK) 20 év a törvényhozásban címmel búcsúzott két évtizedes, 5 cikluson át tartó parlamenti szolgálatától.
Varga Zoltán (DK) azt hangoztatta, Debrecen város költségvetése összeomlik, ha Orbán Viktor marad hatalmon. Több mint merésznek nevezte, hogy a város költségvetési főösszegének több mint 13 százaléka, a városi fejlesztések negyede, megközelítőleg 25 milliárd forintnyi európai uniós forrásra épül, miközben Orbán Viktornak sikerült elérnie, hogy Brüsszelben minden Magyarországra érkező forrást elzártak.
Nunkovics Tibor jobbikos képviselő az esztergomi gát megépítését sürgette. Hozzátette: az árterületen lévő Prímás-szigeten olyan állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő értékek vannak, amelyek megérdemlik a védelmet. A képviselő megígérte, hogy kormányváltás esetén, prioritást élvez majd Esztergom árvízvédelme.
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, milyen nagy jelentősége van Pécs és Baranya megye számára az áprilisi országgyűlési választásnak, legyen szó az egyetem sorsáról vagy a közeli atomtemető létesítéséről.
Frakciótársa, Ungár Péter a gondoskodási munkát végzők alulfizetettségére, a fogyatékossággal élők és a hazai gyermekvédelmi rendszer problémáira hívta fel a figyelmet napirend után.
Tuzson Bence (Fidesz) saját választókerülete gyors fejlődéséről beszélt, ennek kiváltójaként a helyiek összefogását és öntevékenységét is méltatta, hozzátéve, ez megmutatkozik abban is, milyen nagy mennyiségű adományt gyűjtöttek a segítségre szoruló ukrajnai embereknek.
Mellár Tamás (Párbeszéd) a modellváltás során szerinte „privatizált” pécsi egyetem jövőjével kapcsolatos aggályait osztotta meg a jelenlévőkkel, az intézmény autonómiájának visszaállítását szorgalmazva.
Steinmetz Ádám (Jobbik) a választási győzelem reményadó volta mellett arról is szólt, mennyi és milyen feladata lesz az új kormánynak, hogy kijavítsa az előző 12 év hibáit.
Varga László (MSZP) a járvány leple alatt az önkormányzatok ellen indított kormányzati „hadjáratot” bírálta felszólalásában, mielőtt a következő kormány teendőit vette volna sorra.
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) az összefogás erejét méltatta, azt hangsúlyozva, a vidékfejlesztés nem pártpolitikai érdek, hanem mindenki közös ügye.
Az elnöklő Jakab István ezt követően bezárta az ülést, jelezve, hogy perceken belül kezdetét veszi a parlament rendkívüli tanácskozása.

bnd \ bnid \ bly \ bzt \ kvs
MTI 2022. március 10., csütörtök 21:58

(Magyar Távirati Iroda, 2022. március 10.)

Egy szimbolista látomás – megnyílt a Szépművészeti Múzeum Hodler-kiállítása

A Magyar Távirati Iroda jelentést tesz közzé a Szépművészeti Múzeum új kiállításáról.

*

Kultúra-kiállítás-Svájc

Egy szimbolista látomás – megnyílt a Szépművészeti Múzeum Hodler-kiállítása

Budapest, 2008. szeptember 9., kedd (MTI) - Keddtől látogatható a budapesti Szépművészeti Múzeum Ferdinand Hodler svájci festő munkáit bemutató, Egy szimbolista látomás címmel megrendezett időszaki kiállítása, melynek keretében első alkalommal láthatók Magyarországon az itthon kevésbé ismert művész képei. A nemzetközi együttműködésben létrejött, nagyszabású tárlat 170 festmény, grafika és néhány dokumentum segítségével ad átfogó képet a szecesszió egyik vezető egyéniségének életművéről.

„A Szépművészeti Múzeum néhány éve kezdett, a modern művészet nagyjainak munkásságát bemutató sorozatának mindegyik kiállítása érdekes és fontos a magyar kulturális élet szempontjából” - utalt a keddi megnyitón az intézmény korábbi Monet- és Van Gogh-tárlataira is Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára.

A Ferdinand Hodler (1853-1918) képeiből rendezett kiállítás különös érdeklődésre tarthat számot, „az a szellemi áramlat, amelyhez a svájci festő életműve tartozik, átformálta a művészetről és a világról alkotott képet” - fogalmazott. Mint Arató Gergely megjegyezte, Hodler egyéni stílusa azt jelenthette a svájciaknak, mint nekünk Ady vagy a Nyugat.

„Nemcsak a könyveknek, a képeknek és a festőknek is megvan a maga sorsa” - aktualizálta a latin mondást Christian Mühlethaler. A svájci nagykövet úgy vélte, a Szépművészeti Múzeum kiállításán a közönség a XIX. század egyik legnagyobb festőjének műveivel találkozhat, akinek képei ma is időtállóak.

A művészet és a diplomácia között párhuzamot vonva Christian Mühlethaler hangsúlyozta, idén különösen intenzívek a magyar-svájci kapcsolatok, amelyet többek között Göncz Kinga, Szili Katalin és Sólyom László látogatása is jelez.

Czére Andrea, a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese is kiemelte a tárlat létrejöttét segítő nemzetközi együttműködést. Mint elmondta, a kiállítás anyagát számos svájci intézmény és magángyűjtő kölcsönözte, olyan festményeket is, amelyeket még soha sehol nem állítottak ki.

„Jelentős ez a tárlat, melynek köszönhetően megismerhetjük ezt a törékeny és nehezen mozgatható életművet” - fogalmazott Marosi Ernő akadémikus. A művészettörténész hozzáfűzte, hogy elsőrendű festmények érkeztek a budapesti kiállításra. A tárlatnak mégis van némi rizikója a művész hazai ismeretlensége miatt – vélte Marosi Ernő, megjegyezte azonban, hogy az esemény időpontja ugyanakkor kedvező, mert a magyar közönség az utóbbi időszakban több kiállításon találkozhatott a korszak festőivel.

Mint az akadémikus elmondta, feltűnő a hallgatás a hazai kritika és művészettörténet részéről Hodler életművével kapcsolatban, és még a kevés említés többsége is negatív, kimutatható azonban a svájci művész magyar festőkre - így Aba-Novákra, Derkovitsra vagy Márffyra - gyakorolt hatása.

„Ha valaki összehasonlítja Hodler képeit kortársainak alkotásaival, azonnal feltűnik a svájci festő műveinek különbözősége” - hangsúlyozta Katharina Schmidt. A kiállítás kurátora elárulta, elsősorban arra próbáltak választ keresni, miben rejlik Hodler művészetének egyedisége.

„Ezért olyan képeket válogattunk össze, melyeket a művész saját megfontolásból, nem megrendelésre festett, így a bemutatott anyag néhány önarcképpel kiegészítve jobban reprezentálja Hodler legfontosabb témáit: a tájképeket és az emberábrázolást” - tette hozzá.

A svájci művészettörténész elmondása szerint a tárlat az indulás képei után felvonultatja a szimbolista festő legjelentősebb alkotásait, többek között Az éjszaka, A Kiválasztott, A Nappal, A Szerelem, Az Érzés és a Pillantás a végtelenbe című műveket. Haldokló szerelméről, Valentine Godé-Darelről festett megrázó sorozata mellett végigkövethetjük tájképfestészetének alakulását is.

„Életművét a Genfi-tavat és a Mont Blanc-t ábrázoló képek zárják le, melyeket áthat a kozmikus egység, a természet és az ember közötti harmónia látomása” – fogalmazott Katharina Schmidt.

(Magyar Távirati Iroda, 2008. szeptember 9.)