A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eötvös_loránd_tudományegyetem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eötvös_loránd_tudományegyetem. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. június 1., kedd

Hogyan változott viszonyunk legjobb barátunkhoz, a kutyához?

A gödi TüKörkép című lap cikkében a kutyákról ír.

*

Hogyan változott viszonyunk legjobb barátunkhoz, a kutyához?

Érdekes tény, hogy a 20. század elején a kutyáknak még csak alig néhány százalékát tartották házikedvencként, ezzel szemben sokkal inkább valamilyen feladatot bíztak a négylábú barátainkra. Napjainkban ez a trend teljesen megváltozott, a kutyák többségét már házikedvencként tartják és a legtöbb esetben nem kapnak konkrét feladatot. Persze, mellékállásban a legszelídebb házikedvenc is bevállal egy kis ugatást, ezzel jelezve a házunk körül ólálkodó postásnak a játékszabályokat.

A kutyák szerepváltásával sok minden más is megváltozott. Teljes iparágak épülnek a kedvenceink kényelmének és egészségének kiszolgálására, jogszabálymódosítások központjában állnak és mérhető hatást gyakorolnak a gazdaságra is. Azzal, hogy négylábú barátaink új, emocionális szerepet kaptak az életünkben, megváltozott a hozzájuk fűződő viszonyunk is.
A kutyák szerepváltásának és központba kerülésének következménye, hogy egyre több felmérés készül velük kapcsolatban. Tudományos kutatásokat végeznek a személyiségükről, valamint az érzelmi világukkal és intelligenciájukkal kapcsolatban, de számos esetben vizsgálják azt is, hogy milyen hatással vannak gazdáik mindennapjaira. Érdekes tény, hogy az elmúlt tizenöt évben folyamatosan emelkedett a kutyákhoz kapcsolódó kutatások száma. Nagy büszkeség, hogy a világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja Magyarországon dolgozik, és tizenhat éve őrzi ezt a kiemelt pozícióját. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológiai tanszéke 2005 óta megtartotta a vezető szerepét.
A kutatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak legjobb barátaink védelmére is. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még teljesen megszokott látvány volt, hogy kutyákat láncon tartottak rossz körülmények között. Ez a jelenség sajnos még manapság sem szűnt meg teljesen, de az, ami húsz évvel ezelőtt még megszokott volt, ma már a legtöbb embernél kiveri a biztosítékot. Elfogadtuk és megtanultuk, hogy a kutyák érző lények, és minden jóérzésű emberből indulatot vált ki, ha ezeket az állatokat bántják vagy kínozzák. A társadalmi egyetértés egyre nagyobb abban, hogy szigorítani kell az állatvédelmi jogszabályokat, ennek köszönhetően konzultáció is indult, amely konkrét törvényjavaslatok formájában fog megjelenni a parlament előtt.
Azt, hogy a jövőben hogyan alakul majd a négylábú barátainkkal kialakult, immár több tízezer éves közös történelmünk, egyelőre még a tudósok sem tudják pontosan megmondani. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy egy ilyen régi szövetséget egészen biztosan nem lehet egyhamar felbontani.

(TüKörkép, 2021. június)

2017. február 6., hétfő

Elhunyt Katona Kálmán volt miniszter

Szabó Palócz Attila az Újzentai naplók című blogjában teszi közzé az előző nap elhunyt Katona Kálmánra emlékező írását.

*

Elhunyt Katona Kálmán volt miniszter

Budapest Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 69. évében, vasárnap otthonában elhunyt Katona Kálmán volt közlekedési miniszter – közölte a család a távirati irodával. Katona Kálmán Pécsett született, felsőfokú tanulmányait a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A politikus 1987-ben a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum tagja lett. 1990 és 1994, majd 2006 és 2010 között országgyűlési képviselő volt, 1998 és 2000 között pedig közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterként tevékenykedett. 2002 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt.
Katona Kálmán 1973-tól a Tungsram, 1982-től a Minőségellenőrző Rt. munkatársaként dolgozott, 1995 és 1998 között a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettesi, 2000 és 2002 között a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatói tisztségét viselte. Meghatározó szerepet játszott Magyarország rendszerváltás utáni infrastrukturális felzárkóztatásában. Munkássága a demokratikus jogállamiság, az önkormányzatiság, az európai integráció és a fenntartható fejlődés elve, illetve a polgári értékek köré szerveződött. Elkötelezett híve volt a kortárs zenének, irodalomnak és képzőművészetnek.