Környezettudatos Diáknegyed épül az ország legnagyobb tankerületében

A Greendex interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.

*

Környezettudatos Diáknegyed épül az ország legnagyobb tankerületében

Dunakeszi és környéke dinamikusan fejlődő agglomeráció, ahol az ország legnagyobb középiskolai beruházása készül. Az iskola nem csak gazdaságossági szempontok miatt lesz zöld, a helyiek egyébként is elvárják, hogy fenntartható és környezettudatos módon fejlesszenek. Tuzson Bence államtitkár mesélt a Greendexnek a leendő iskoláról.

– Dunakeszin indul az ország legnagyobb középiskolai beruházása. Önöknél ilyen sok a középiskolás?
– Valóban, Dunakeszi városa és környéke az ország legnagyobb tankerülete. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagyon sok itt a fiatal család. A városban és környékén több általános iskola épül és újul meg, és szükségessé vált, hogy középiskolák is létesüljenek. A most létrejövő iskolában 1500 diák tud majd tanulni. A projekt két nagy intézményt foglal magába: az egyik egy szakiskola lesz, amit most már technikumnak neveznek, a másik pedig egy hagyományos gimnázium. Két sportpálya, egy nagy sportcsarnok és uszoda is épül hozzá.
A beruházás során külön ügyelnek arra, hogy a környezetvédelmi szempontokat érvényesíteni lehessen. Például az iskola 500 fő befogadására alkalmas étterme úgynevezett zöldtetős megoldással lesz kialakítva. Ez azt jelenti, hogy az épületrész tetején egy nagy parkot hoznak létre, amely nemcsak a diákok közérzetét és a levegő minőségét, hanem az épület klímáját is befolyásolja majd. Emellett külön faültetési program is indul, az iskola mellett egy új erdősávot alakítanak ki. Dunakesziről azt kell tudni, hogy azon kevés városok egyike, amelynek külön zöld programja is van: évente legalább ezer fát el kell ültetni a cserjék mellett. A program keretében már induláskor 300 fát fogunk elültetni az iskola területén.

– Hogyan képzelje el Dunakeszit, aki nem annyira ismeri ezt a környéket? Az emberek beülnek az autójukba, elmennek Budapestre dolgozni, tanulni, vagy inkább a környéken maradnak?
– Maradnak a környéken is, de azért ez jellemzően egy agglomerációs régió, több tízezren költöztek ki a térségbe, ezért fontosak a közlekedéshez kapcsolódó fejlesztések is. Az M2-es út kiszélesítése megtörtént, az emberek be tudnak érni Budapestre, de az utóbbi időszakban arra kezdtünk koncentrálni, hogy egyrészt a helyi munkahelyteremtésre még jobban odafigyeljünk, mert ha kevesebbet közlekednek az itt élők, azzal időt takarítanak meg, másrészt az utakat sem terhelik annyira.
Emellett megerősítettük a kötöttpályás közlekedést, hiszen azok, akik vonattal utaznak jelentős terhet vesznek le a környezet válláról.
Ahhoz, hogy a vonatközlekedés alternatívája legyen az autós közlekedésnek komoly fejlesztésekre volt szükség. Itt közlekedtek először a KISS emeletes motorvonatok, ezek járnak Váctól Dunakeszin keresztül Budapestig. Valamint a váci 71-es vasútvonal fejlesztése is készül. Érdekesség, hogy egy emeletes motorvonat becslések szerint egyetlen átlagos reggeli fordulóval közel másfél tonna szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet.
A város már régóta koncentrál arra is, hogy a kerékpáros közlekedést komolyan fejlessze, nagy részén ma már bicikliutakat is használhatnak a közlekedők, kirándulók. Bekapcsolódtunk az EuroVelo 6-os nemzetközi kerékpárút-hálózatba, és azt is lehetővé szeretnénk tenni, hogy a gyerekek biciklivel is eljuthassanak a most épülő iskolába, méghozzá három városból is. Dunakeszi mellett a két megcélzott település Göd és Fót.

850 kilométer új kerékpárút épül 50 milliárdos állami támogatásból

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) mai Facebook bejegyzése szerint a tárca számára kiemelt fontosságú az új kerékpárutak előkészítésének és kivitelezésének támogatása.

– A diáknegyedre visszatérve, egy ekkora beruházás esetén az épületenergetikától a játszóterekig számos ponton vizsgálható a fejlesztés energiatakarékos és környezetbarát volta. Milyen területeken tudják érvényesíteni a zöld szempontokat?

– Egyrészt a zöld terület növelésével, valamint, már említettem, zöldtetővel és a megújuló energia kihasználásával. Az iskola fűtése is egy fontos kérdés, olyan szigetelési és hőtechnikai megoldások lesznek, amik kiemelten energiatakarékossá teszik az épületet. Fontos megemlíteni, hogy összesen 464 napelem kerül felszerelésre, amelyek az épületegyüttes éves áramszükségletének egyharmadát tudják fedezni. A már említett zöldtetős megoldás pedig az épület és környezete hőcsillapítását is javítja, valamint a külső és belső klímát és hőingadozást kiegyenlítetté teszi. Emellett növeli a biodiverzitást, számos növény és állat élőhelyéül fog szolgálni.

– Ön hogy látja, Dunakeszin kifejezetten igény is van a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő megközelítésre, vagy szükséges edukálni a lakosságot?
– Szerencsére nálunk eléggé tudatos a közösség, a fiatalok és a fiatal családok szinte maguk hozzák ezeket a szempontokat. Ez egy hirtelen megnőtt település, az elmúlt húsz évben néhány tízezerről most már egy 50 ezres várossá vált. A város vezetése szintén elkötelezett ezen szempontok mellett. Dunakeszin nem csak zöld program működik, hanem a városnak van egy kifejezetten erre dedikált embere, aki azzal foglalkozik, hogy a települést és a fejlesztéseket zöld szempontok mentén kezelje. A Zöld Busz Program egyik helyszíne is Dunakeszi volt, szeretnénk, ha a jövőben elektromos buszok közlekednének a városban.

A városnak több környezetvédelmi programja is van. Ilyen a Dunakeszi Fásítási program, amely keretein belül a város vállalta, hogy évente legalább 1000 fát elültet, emellett elindítottak egy ÖKO-udvart, támogatják a közösségi komposztálóhelyek létrehozását, és külön fecskevédelmi programmal is rendelkeznek.

Az iskola is zöld szemléletű lesz, és ettől sokkal barátságosabbá is válnak az ilyen intézmények. Egy barátságosabb intézménybe, ami közel áll a természethez, bizony sokkal szívesebben hozzák a szülők a gyerekeiket. Nekem öt gyermekem van, én is így gondolkodom.

– Az üzemeltetésben is tudnak majd figyelni a fenntarthatóságra? A menzai étkeztetésnél a hazai alapanyagokra, szelektív hulladékgyűjtésre, iskolakertre…
– A közétkeztetésben az utóbbi időszakban a rövid szállítási útvonalak tekintetében és a hazai élelmiszer arányának növelésében komoly jogszabályi változtatások voltak, tehát nyugodtan mondhatom, hogy akár akarná a város, akár nem, ezeket a szempontokat érvényesíteni kell. Ezen kérdések többsége ráadásul az egészséges táplálkozás irányába is hat.

– Mikortól indul az oktatás az új iskolában?
– Már megkezdődött a tereprendezés, és leraktuk az iskola alapkövét is. A mérések és a földmunkák már javában zajlanak a területen, de összességében egy két-három éves folyamatról beszélünk, körülbelül ennyi időre lesz szükség, mire az iskola megnyitja a kapuit.

Sápi Zsófia

(Greendex, 2022 március 30.)

Tuzson Bence, a Dunakeszit is magába foglaló Pest megye 5. számú választókerületének képviselője (fotó: Ligeti Edina)

A zöldtető nem csak arculati elem, gyakorlati haszna is van az épületek hőmérséklet-szabályozásában

Március 11-én hivatalosan is lefektették az alapkövét a dunakeszi-i új iskolának, mely 1500 diák befogadására lesz alkalmas. A teljes projekt, több mint 46 milliárd forintból valósul meg, és külön hangsúlyt kapott a zöld szemlélet a tervezésnél. (fotó: Ligeti Edina)

„Ma van a Családok Napja!

Boldog férj, öt gyermek büszke édesapja vagyok. Nap mint nap érezhetem a családom önzetlen, tiszta, semmihez sem fogható szeretetét. Hálás vagyok értük, mindazért a csodáért, amit kapok tőlük. A család a legerősebb, legigazibb kötelék, szeretetre épülő szövetség.

A kormány számára mindig is kiemelten fontos volt a családok támogatása, megerősítése. Bevezettük a CSOK-ot, a családi adókedvezményt, a babaváró támogatást, az otthonfelújítási támogatást, a jövedelemadó kedvezményt, és megannyi további kedvezménnyel segítjük a magyar családokat, akik csakúgy, mint eddig, a jövőben is számíthatnak ránk.

Ünnepeljük ma a családokat!”

(Tuzson Bence hivatalos Facebook-oldala, 2021. május 15.)

Látványterv az új iskoláról

Megnyílik Göd titkos kertje

 A Greendex interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.

*

Megnyílik Göd titkos kertje

Van egy titkos kert Gödön. Mivel korábban kutatóközpontként üzemelt, látogatókat csak bejelentkezés alapján fogadott, még a helyiek körében sem túl ismert. A most 100 éves Huzella-kert névadója, Huzella Tivadar a maga korában nagyon elismert, Nobel-díjra is jelölt orvos-biológus volt, kertjében pedig nem kisebb nevek dolgoztak, mint például Max Planck német fizikus. A kertben hatalmas átalakítás folyik, hiszen március végén végre megnyitja kapuit a közönség előtt, mi pedig Tuzson Bence államtitkárral, a térség képviselőjével beszélgettünk a munkálatokról.

– Miért döntöttek úgy, hogy érdemes foglalkozni ezzel a kerttel?
– Messziről indul a történet… Budapestnek van egy Füvészkertje, ami a Pál utcai fiúkból is ismert. Ennek a Füvészkertnek hosszú és botanikai szempontból is jelentős története van. Valamikor egy tízhektáros nagy park volt, majd az idők során, amikor a Klinikák és különböző lakótelepek, lakóházak épültek, a kert mérete folyamatosan csökkent. A Pál utcai fiúkból tudjuk, hogy ott volt egy tó is például, ami ma már nincs meg. Mára három hektárossá zsugorodott a kert.
Volt arról szó, hogy egyszer majd a Margitszigeten vagy más fővárosi területen új füvészkert jön létre, ami alkalmas arra, hogy mind a Kárpát-medence, mind pedig a világ növényeit bemutassa. Így csatlakozott egy 5,1 hektáros gödi terület a Füvészkerthez.
A kert egyébként még Arany János fiának, Arany Lászlónak a kertje volt eredetileg az 1840-es években, aztán később a Huzella család vásárolta meg, és a nevét is innen kapta – Huzella Tivadar professzorról, aki egyébként egy nagyon jelentős rákkutató is volt. Jelölték Nobel-díjra is, de pont akkor, amikor végül Szent-Györgyi Albert kapta meg. Huzella Tivadar 1950-ben bekövetkezett halála után a kertet az ELTE-re hagyta, és egy kutató laboratórium jött létre a területen. Aztán mikor létrejött a Lágymányosi Campus, akkor megszűnt itt az oktatás, és a kert állapota is folyamatosan romlani kezdett. 

– Mi történik jelenleg a területen?
– Magyarország legnagyobb füvészkert jellegű munkálatai előtt állunk. Az első ütemben nagyságrendileg úgy számolunk, hogy egy 800 millió forintos beruházás biztosan meg fog valósulni a következő időszakban. Nagyon sok minden lesz ebben a kertben. Olyan lágyszárú és kemény fás növények is vannak itt ligetes formában, amik őshonosak, ilyen az ártéri növényzet is. A világ minden tájáról itt elsősorban örökzöldek vannak, és egyedi növények, mint a ritka lombhullató ciprus. Ez a kert ma még elvadult, de a munkálatok már elkezdődtek és azon dolgozunk, hogy minél előbb régi fényében tündökölhessen.

– Megnyitják a közönségnek, és megtartják a kutatóintézeti funkciót is?
– Igen, tudományos kutatások is folynak majd, négy egyetem együttműködésében. Ez nagy dolog, hiszen így Göd felsőoktatási helyszínné fog válni a következő időszakban. A tudományos kutatás mellett nagyon fontos, hogy a nagyközönség számára is nyitva álljon a kert. Például Füveskert programot szervezünk gyerekek és felnőttek számára egyaránt, hogy a helyben megtalálható számtalan gyógynövénnyel megismerkedhessenek, és lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a családok az ottani növényekből különféle haza is vihető termékeket hozzanak létre. A kertben található egy magas kémény is, amit hamarosan átalakítunk egy kilátóvá. Ez is egy olyan attrakció lesz, ami érdekessé fogja tenni a kertet és segíteni fogja a kutatási munkát is.
Szeretném megemlíteni, hogy a kertnek számomra családi vonatkozása is van, hiszen még a XX. század első felében először az ükapám, aztán a dédapám volt a Budapesti Füvészkert igazgatója. A nagymamám abban az épületben született, ami most is a Füvészkertben van. Így történt, hogy én már kisgyerekként a természet szeretetében élhettem, és magam is rendszeresen viszem a gyermekeimet arborétumokba. 

– Miben lesz más a kert, mint száz éve?
– Szeretnénk elérni, hogy a gödiek a sajátjuknak érezzék ezt a kertet, és az itt élő családok szívesen járjanak ide, ilyen szempontból is élővé akarjuk tenni ezt a környezetet.
A növényzet valamennyire változni fog, bár igyekszünk megtartani a különleges példányokat. Különösen fontosnak tartottam, hogy a klímaváltozást is lehessen itt tanulmányozni. Ebben a kertben például a fenyőfélék, az örökzöldek jellemzőek. De már látszik, hogy a klímaváltozás miatt, pont ezek a példányok fognak a leghamarabb eltűnni a kertből, és helyüket lombhullató növények fogják átvenni, mert egyszerűen ilyen irányba változik a klíma.
Bár megjegyzem, hogy ennek a kertnek a mikroklímája kifejezetten jó, források és kis tavak is vannak, ezek rendbetétele is egyébként most zajlik, de mégis látszik a változás. Az erdőink, az inkább hideget kedvelő fáink egyre északabbra költöznek, helyüket a melegebb éghajlatokat szerető növények foglalják el. Ez a folyamat országosan is jellemző, de egy ilyen kis kert is meg tudja ezt mutatni.

– Mikor nyílik meg a kert a nagyközönség számára?
– Március 28-án lesz a megnyitó, innentől látogatható a kert. A teljes felújításig még nagyon sok munka vár ránk. Most először a kerti növényzet rendbetétele zajlik, erre ideális volt a téli időszak. Ezután kezdődik az utak, ösvények felújítása, és tanösvényt is létrehozunk. A terv az, hogy minden meglévő aszfaltutat lecseréljünk, és zöld, faanyaggal borított utak legyenek, ami sokkal közelebb áll egy botanikus kerthez.
Ezt követően elkezdődik a kutatóközpont épületének megújítása és a tó kitisztítása. Van egy elég rossz állapotú üvegházunk, sok régi faépület, valamint a tó menti szivattyúház, ami jelenleg egy bádogdoboz – ezeket is át kell alakítani a környezetbe illő ízléses megoldással. Az a célunk, hogy a gödiek büszkék lehessenek erre a tökéletes helyre.

Sápi Zsófia

(Grrendex, 2022 március 21.)

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda közszolgálatért felelős államtitkára

A klímaváltozás miatt az örökzöldek helyét a kertben idővel lombhullató növények veszik majd át

Gyerekeket és felnőtteket is egyaránt színes programokkal vár a Füvészkert