A Greendex interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.
*
Megnyílik Göd titkos kertje
Van egy titkos kert Gödön. Mivel korábban kutatóközpontként üzemelt, látogatókat csak bejelentkezés alapján fogadott, még a helyiek körében sem túl ismert. A most 100 éves Huzella-kert névadója, Huzella Tivadar a maga korában nagyon elismert, Nobel-díjra is jelölt orvos-biológus volt, kertjében pedig nem kisebb nevek dolgoztak, mint például Max Planck német fizikus. A kertben hatalmas átalakítás folyik, hiszen március végén végre megnyitja kapuit a közönség előtt, mi pedig Tuzson Bence államtitkárral, a térség képviselőjével beszélgettünk a munkálatokról.
– Miért döntöttek úgy, hogy érdemes foglalkozni ezzel a kerttel?
– Messziről indul a történet… Budapestnek van egy Füvészkertje, ami a Pál utcai fiúkból is ismert. Ennek a Füvészkertnek hosszú és botanikai szempontból is jelentős története van. Valamikor egy tízhektáros nagy park volt, majd az idők során, amikor a Klinikák és különböző lakótelepek, lakóházak épültek, a kert mérete folyamatosan csökkent. A Pál utcai fiúkból tudjuk, hogy ott volt egy tó is például, ami ma már nincs meg. Mára három hektárossá zsugorodott a kert.
Volt arról szó, hogy egyszer majd a Margitszigeten vagy más fővárosi területen új füvészkert jön létre, ami alkalmas arra, hogy mind a Kárpát-medence, mind pedig a világ növényeit bemutassa. Így csatlakozott egy 5,1 hektáros gödi terület a Füvészkerthez.
A kert egyébként még Arany János fiának, Arany Lászlónak a kertje volt eredetileg az 1840-es években, aztán később a Huzella család vásárolta meg, és a nevét is innen kapta – Huzella Tivadar professzorról, aki egyébként egy nagyon jelentős rákkutató is volt. Jelölték Nobel-díjra is, de pont akkor, amikor végül Szent-Györgyi Albert kapta meg. Huzella Tivadar 1950-ben bekövetkezett halála után a kertet az ELTE-re hagyta, és egy kutató laboratórium jött létre a területen. Aztán mikor létrejött a Lágymányosi Campus, akkor megszűnt itt az oktatás, és a kert állapota is folyamatosan romlani kezdett.
– Mi történik jelenleg a területen?
– Magyarország legnagyobb füvészkert jellegű munkálatai előtt állunk. Az első ütemben nagyságrendileg úgy számolunk, hogy egy 800 millió forintos beruházás biztosan meg fog valósulni a következő időszakban. Nagyon sok minden lesz ebben a kertben. Olyan lágyszárú és kemény fás növények is vannak itt ligetes formában, amik őshonosak, ilyen az ártéri növényzet is. A világ minden tájáról itt elsősorban örökzöldek vannak, és egyedi növények, mint a ritka lombhullató ciprus. Ez a kert ma még elvadult, de a munkálatok már elkezdődtek és azon dolgozunk, hogy minél előbb régi fényében tündökölhessen.
– Megnyitják a közönségnek, és megtartják a kutatóintézeti funkciót is?
– Igen, tudományos kutatások is folynak majd, négy egyetem együttműködésében. Ez nagy dolog, hiszen így Göd felsőoktatási helyszínné fog válni a következő időszakban. A tudományos kutatás mellett nagyon fontos, hogy a nagyközönség számára is nyitva álljon a kert. Például Füveskert programot szervezünk gyerekek és felnőttek számára egyaránt, hogy a helyben megtalálható számtalan gyógynövénnyel megismerkedhessenek, és lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a családok az ottani növényekből különféle haza is vihető termékeket hozzanak létre. A kertben található egy magas kémény is, amit hamarosan átalakítunk egy kilátóvá. Ez is egy olyan attrakció lesz, ami érdekessé fogja tenni a kertet és segíteni fogja a kutatási munkát is.
Szeretném megemlíteni, hogy a kertnek számomra családi vonatkozása is van, hiszen még a XX. század első felében először az ükapám, aztán a dédapám volt a Budapesti Füvészkert igazgatója. A nagymamám abban az épületben született, ami most is a Füvészkertben van. Így történt, hogy én már kisgyerekként a természet szeretetében élhettem, és magam is rendszeresen viszem a gyermekeimet arborétumokba.
– Miben lesz más a kert, mint száz éve?
– Szeretnénk elérni, hogy a gödiek a sajátjuknak érezzék ezt a kertet, és az itt élő családok szívesen járjanak ide, ilyen szempontból is élővé akarjuk tenni ezt a környezetet.
A növényzet valamennyire változni fog, bár igyekszünk megtartani a különleges példányokat. Különösen fontosnak tartottam, hogy a klímaváltozást is lehessen itt tanulmányozni. Ebben a kertben például a fenyőfélék, az örökzöldek jellemzőek. De már látszik, hogy a klímaváltozás miatt, pont ezek a példányok fognak a leghamarabb eltűnni a kertből, és helyüket lombhullató növények fogják átvenni, mert egyszerűen ilyen irányba változik a klíma.
Bár megjegyzem, hogy ennek a kertnek a mikroklímája kifejezetten jó, források és kis tavak is vannak, ezek rendbetétele is egyébként most zajlik, de mégis látszik a változás. Az erdőink, az inkább hideget kedvelő fáink egyre északabbra költöznek, helyüket a melegebb éghajlatokat szerető növények foglalják el. Ez a folyamat országosan is jellemző, de egy ilyen kis kert is meg tudja ezt mutatni.
– Mikor nyílik meg a kert a nagyközönség számára?
– Március 28-án lesz a megnyitó, innentől látogatható a kert. A teljes felújításig még nagyon sok munka vár ránk. Most először a kerti növényzet rendbetétele zajlik, erre ideális volt a téli időszak. Ezután kezdődik az utak, ösvények felújítása, és tanösvényt is létrehozunk. A terv az, hogy minden meglévő aszfaltutat lecseréljünk, és zöld, faanyaggal borított utak legyenek, ami sokkal közelebb áll egy botanikus kerthez.
Ezt követően elkezdődik a kutatóközpont épületének megújítása és a tó kitisztítása. Van egy elég rossz állapotú üvegházunk, sok régi faépület, valamint a tó menti szivattyúház, ami jelenleg egy bádogdoboz – ezeket is át kell alakítani a környezetbe illő ízléses megoldással. Az a célunk, hogy a gödiek büszkék lehessenek erre a tökéletes helyre.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda közszolgálatért felelős államtitkára
A klímaváltozás miatt az örökzöldek helyét a kertben idővel lombhullató növények veszik majd át
