Hasadnak rendületlenül légy híve, óh magyar!…

A Családi Kör a Képhistóriák című rovatában közli Szabó Palócz Attila jegyzetét.

*

Hasadnak rendületlenül légy híve, óh magyar!…

Vajon ki nyomja rá pecsétjét az Arany-bélyegekre? – A kétszáz éve született magyar költőt az idén márciusban posztumusz díszpolgárrá avatták a walesi Montgomeryben

A walesi bárdok kétszáz éve született költőjének, a mellékelt felvételünkön a bélyegek egyikén látható Arany Jánosnak Eric Fairbrother, a balladában megörökített település polgármestere adományozott posztumusz díszpolgári címet a Budapesten márciusban megtartott ünnepi rendezvényen. A költőt és a javarészt máig is szinte csak magyar nyelvterületen ismert munkásságát az évforduló alkalmából a BBC brit közszolgálati adó is méltatta. Alkalmi összeállításukban hangsúlyozták, hogy A walesi bárdokban megénekelt történetet az ötszáz bárd lemészárlásáról Arany János révén többen ismerik Magyarországon, mint Walesben.

„Ötszáz, bizony, dalolva ment

Lángsírba velszi bárd:

De egy se birta mondani

Hogy: éljen Eduárd.”

Ezt figyelembe véve döntött úgy Montgomery tanácsa, hogy Arany Jánost posztumusz Montgomery Szabad Polgára címében részesíti – jelentette a Magyar Távirati Iroda. A BBC felelevenítette, hogy a rendszerellenes költemény az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc leverése után a zsarnok, elnyomó rendszer ellen szólt: a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, ahogyan A walesi bárdok főhősei sem zengtek dicső éneket a hazájukat 1277-ben leigázó I. Edward angol királyról.

A Montgomery várában történt esetről Eric Fairbrother, a város polgármestere a márciusi rendezvényen elmondta: míg a magyarok az általános iskolákban tanulnak a történetről, addig a helyiek alig tudnak róla. Szerinte Arany János verse nagyszerű kapocs a két nemzet között. Ezt is figyelembe vették, amikor meghozták a döntésüket.

Annak érdekében pedig, hogy a walesi és a brit fiatalok – no és persze az idősebbek is – mihamarabb megismerjék nemcsak a Montgomery várban történteket, hanem Arany János remekbe szabott költeményét is, a költő díszpolgárrá avatásának tiszteletére angol nyelvi változatban, Peter Zollman fordításában adtuk közre akkor az eseményre reflektálva a Szabad Magyar Szó internetes felületén a magyarul egyébként közismert balladát:

„Five hundred went singing to die,

Five hundred in the blaze,

But none would sing to cheer the king

The loyal toast to raise.”

Az emlékév alkalmából a Magyar Posta által kiadott bélyegeket egyszer már bemutattuk olvasóinknak rovatunkban, s talán nem is térnénk vissza most ehhez a témához (Bruzák Noémi, a Magyar Távirati Iroda munkatársának felvételét visszakeresve…), ha a Tempevölgy című folyóirat az Arany János emlékév alkalmából nem készített volna egy Arany 200 című kvízt a honlapján (www.tempevolgy.hu). A kérdéssorokat helyesen kitöltők között ugyanis havonta tíz könyvjutalmat sorsolnak ki. Érdemes hát próbálkozni! Ezt szeretnénk most olvasóink figyelmébe ajánlani…

A játék havonta frissül, és 2018 márciusának végéig tart.

Ugyancsak a Tempevölgy című folyóirat hirdetett a napokban irodalmi pályázatot tizenhét és huszonöt év közötti fiatalok részére a Magyar Nyelv Napja és az Arany János emlékév alkalmából. S hogy egy kis vajdasági vonatkozása is legyen történetünknek, itt mondjuk el, hogy a Tempevölgynek vajdasági magyar főszerkesztője van a csókai Tóbiás Krisztián személyében…

A szerkesztőség Arany János szabadon választott versének, prózai munkájának átiratát, illetve paródiáját várja. Arany János is nemegyszer élt ezzel az irodalmi játékkal, legismertebb a Szózat átirata („Hasadnak rendületlenűl / Légy híve, óh magyar!”…), akárcsak későbbi íróink, költőink is, mint például Karinthy Frigyes. A beérkező pályaművekből a zsűri által kiválasztott alkotásokat a folyóirat közöli a Magyar Nyelv Napjára megjelenő különszámában, illetve a szerzők meghívást kapnak a Magyar Nyelv Napja balatonfüredi rendezvényére (2017. november 10-12.). A meghívottak részére szállást és ellátást a szervezők biztosítanak!

A pályaművek beérkezési határideje: 2017. október 15.

A pályaműveket levélben vagy e-mailben az alábbi elérhetőségek egyikére várják:

– e-mailben: szerkesztoseg@tempevolgy.hu

– hagyományos postai úton: Tempevölgy szerkesztősége, 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. A levélre mindenképp írják rá: Magyarország/Hungary/Mađarska.

Minden vajdasági pályázónak sok sikert kívánunk!

(Családi Kör, 2017. szeptember 28.)

Régi filmtekercsek digitalizálása (00000003)

Szabó Palócz Attila régi filmtekercseket digitalizáltat az archívumából

 

Régi filmtekercsek digitalizálása (00000002)

Szabó Palócz Attila régi filmtekercseket digitalizáltat az archívumából

 

Mire gondolsz? – Kortárs szépírók gyerekeknek írt művei

A Balatonfured.hu honlap ismertetőt tesz közzé egy frissen megjelent gyermekkötetről.

*

Mire gondolsz? – Kortárs szépírók gyerekeknek írt művei

Megjelent a Mire gondolsz? című, kortárs szépírók gyerekeknek írt műveiből válogató kötet. A 160 oldalas, színes könyvet a balatonfüredi általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak rajzai illusztrálják.

A könyvben az ismert szerzők mellett gyermekírók művei is olvashatók, illetve olyan alkotók írásai, akiktől most először jelenik meg gyerekeknek szóló írás.

Szerzők: Ayhan Gökhan, Babiczky Tibor, Balázs Attila, Géczi János, Gömöri György, Gyárfás Endre, Jász Attila, Kiss László, Kiss Ottó, Kollár Árpád, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Nagy Márta Júlia, Oravecz Péter, Orcsik Roland, Pallai Károly Sándor, Praznovszky Mihály, Szabó Imola Julianna, Szabó Palócz Attila, Szentmártoni János, Szil Ágnes, Szőcs Géza, Tóbiás Krisztián, Tóth Kinga, Tóth Krisztina, Tömöry Péter, Vass Tibor, Vörös István, Weiner Sennyey Tibor, Zalán Tibor, Zsolnai György.

A Tempevölgy folyóirat még idén tavasszal írt ki rajzpályázatot a füredi általános iskolák alsós diákjainak a könyv illusztrálására. A kiadványban végül 31 tanuló rajza jelent meg. A Kisfaludy Galériában rendezett eredményhirdetésen és egyben a könyv bemutatóján, az iskolások a könyvben található versekből szavaltak el néhányat.

A rendezvény vendége volt Lanczkor Gábor, a kötet egyik szerzője, aki Gúfó, nagyapó és a hiúz című meséjét olvasta fel. A gyerekek rajzaiból kiállítás nyílt a Kisfaludy Galériában. A könyvet illusztráló tanulók, és a pályázatban részt vevő iskolák ajándékkönyveket kaptak.

A könyv Balatonfüreden a Lipták Gábor Városi Könyvtárban illetve a Vaszary Galéria könyvesboltjában kapható. Hamarosan elérhető lesz a bookline.hu-n és a Libri könyvesboltokban is.

(Balatonfured.hu, 2016. november 25.)

Frissek a zEtnán

A zEtna webmagazin hivatalos Facebook-oldalán ajánlót tesz közzé a friss anyagaiból.

*

Frissek a zEtnán. Benne Csorba Béla, Celler Tamás Kiss, Szabolcs Döme, István Kalász, Szabó Palócz Attila, Szarka Mándity Krisztina, Tobias Krisztian, Vasagyi Mária, Wilhelm József szövegei, valamint Zoltán Virág beszélgetése Ladik Katalinnal.

„Vért vettek / sűrű mondta az orvos este lefeküdtem kételyeket / rakosgattam hajnalban nyúzott jelen jött-ment az előszobában” (Kalász István)

„és a koromfekete tintát / issza be úgy az ebédlőasztal / mint formiae tengerpartjának homokja / cicero vérét.” (Tóbiás Krisztián)

„Újratanuljuk az olvasást ezekkel az alkotásokkal, megértve azt, hogy a betűket nem csak mint tartalmi egységet lehetséges elolvasni, hanem érdemes azok vizuális értékét is megfigyelni, és így az írott képeken nem keressük többé görcsösen a betűkből összeállítható értelmes szavakat, helyette bátran elmerülünk az új oldaláról megismert, régi kedves ismerősünk, a betű, és az általa megformált kép formai szépségeiben.” (Szarka Mándity Krisztina)

„ötven dinár a gyanta / mormogta apám / drága ez a művészkedés / de még lehet belőled / a csillagban zenész / a szabósegédeknek mozart / nem imponált” (Csorba Béla)

„Régóta szerettem volna eljátszani Beckettnek az Ó, azok a szép napok! című drámáját, ami szinte monodráma. A férfi partner ott ül a háttérben, és nem szólal meg, de mégis ott van, hogy a nőnek legyen kihez beszélni. Ott arról van szó, hogy a nő szeretne elénekelni egy dalt. Egész idő alatt szeretné elénekelni a dalát, de nem tudja, hogy mi az. Na, ez volt az én hangköltészetem. Hogy a hangköltészetben én is el szerettem volna mondani azt, amit nem lehet leírni, vagy idegen nyelvre fordítani. Beckettnél nyakig be van ásva a földbe nő. Én ezt el szerettem volna játszani.” (Ladik Katalin)

„egy test meleget ad le egy másik testnek, / mérföldkövek nőnek ki a földből, / sorsokat cserélnek életekre, ilyesmi.” (Celler Kiss Tamás)

„... ennek a semmibéli vágytúltengésnek tünete, hogy eligyekszik mellőled minden mutus csácsogás, nincs kérdés, nincs válasz, nincs emlékezés, csupán sejtés van, s úgy érzed, ezt is elenyészti a némaságok némasága. De nem! Mert ahogyan OTT a Mindenség rendbe rakja rakoncátlan hullámait, előbb-utóbb itt is folytatódik a hangtalan csevej, süket duma, önmutogatás, és az őszinte szövegelés csakúgy, mint a pompakóros, pöffeteg proccok zagyválása a régi mederben ömleng.” (Vasagyi Mária)

„földmérőnek kéne lenni tán / álmatag / kicentizni minden lépést / akár visszafelé is / eljutni valahogy / bármi áron / a rettegésen túlra” (Szabó Palócz Attila)

„Porcelán pingvin. Egy törött, poros, porcelán pingvin állt a hűtőszekrény tetején. Nem volt csőre. Kicsit úgy nézett ki a csőr helyén barnálló folttal, mintha festőmaszkot viselne. Marcel Conran az előszobában, a fali tükör előtt állt. A saját arcát nézegette, jobbra-balra forgatta a fejét, grimaszokat vágott.” (Döme Szabolcs)

„Hátratekintgető figyelemmel / fújtat a bennem élő szétszóródás, / horzsolások csúfítják öngúnyom, / de gondolatmélységeiből meggyőző / döbbenetek araszolnak elő...” (Wilhelm József)

(zEtna, 2016. november 25.)

Az Újvidéki Rádió Metszetek című műsorának beszámolója a zEtna fesztiválról

A Metszetek című műsor összefoglalót sugároz Szabó Palócz Attila verseskötetének zentai bemutatójáról.
Közreműködik: Beszédes István, Szögi Csaba, Tóbiás Krisztián.
A felvételt Krnács Erika készítette.