„Ahogy a becézgetés eltorzítja a szavakat”

A Szabad Magyar Szó kivonatos ismertetőt közöl a Kortárs irodalmi folyóirat online kiadásában korábban megjelent, Szabó Palócz Attilával készült interjúból.

*

„Ahogy a becézgetés eltorzítja a szavakat”

A legkisebb punk a világon, avagy játékból született és játékosságra ösztönző mesék és versek gyerekeknek

„Én tulajdonképpen véletlenül kerültem a gyermekirodalomba, némi túlzással, mert persze az sohasem véletlen, hogy gyermeke születik az embernek. Viszont az egyáltalán nem volt tervezett, hogy én egyszer még majd gyerekeknek kezdek el írni, verseket, meséket” – mondta el a magyarországi Kortárs című folyóirat online kiadásának adott interjúban Szabó Palócz Attila, vajdasági magyar író, költő, újságíró, lapunk rendszeres munkatársa.

„Korábban tulajdonképpen csak egy mesejátékot írtam az Újvidéki Rádió hangjátékműsorainak, s azt is az intézmény akkori dramaturgjának személyes, baráti kérésére. Így visszagondolva, és a gyermekek szempontjából nézve, az a szöveg hemzsegett akkor a horrorisztikus elemektől. Kutyákról szólt a mese, akiket elfognak a sintérek – úgy finomítottuk a kifejezést, hogy kutyapecérek –, majd pedig reggel az iskolába tartó gyerekek szabadítják ki őket a sintértelepről. Ez még az egyetemi éveim legelején történt, rögtön, első éven. Színművészetire jártam, s nekem akkor hatalmas élmény volt, hogy ismert színházi személyiségek dolgoztak a darabomon, népszerű vajdasági magyar színészek játszották a szerepeket. Bennük pedig volt annyi kollegialitás, hogy ötleteket, tippeket, tanácsokat adtak. Bakota Árpád színművész például arról beszélt, hogy nem érti annak a szerepnek a funkcióját a darabban, akit ő játszott, s ebből én nagyon sokat tanultam azzal kapcsolatban, hogyan kell mozgatni az egyes alakokat egy hangjátékban. Kovács Frigyes azt dicsérte, hogy milyen jól tudok párbeszédben gondolkodni, s nem írok döcögős, szögletes, erőltetett dialógusokat… Azon a szövegen akkor persze már nem változtathattam, hiszen felvették, a rádió bemutatta, de a későbbiekben, az újabb műveimben nagy hasznát vettem ezeknek a hozzászólásoknak” – mesélte Szabó Palócz Attila. Az interjú abból az alkalomból készült, hogy a szerzőnek hamarosan egyszerre jelenik meg három gyermekkötete a FEM, vagyis a Free European Man kiadó gondozásában.

Ezek közül a könyvek közül kettőt már ismerhet a vajdasági magyar közönség, ugyanis 1996-ban jelent meg a Fityisz című gyermekverskötet, 2000-ben pedig A falevélke új ruhája című verses- és meséskönyv. Mára már mindkettő teljes példányszámában elfogyott, könyvesboltokban egyik sem elérhető, és a kiadók raktárában sem találni már belőlük példányokat, legfeljebb csak antikváriumokban lehet alkalomszerűen ráfutni ezekre a könyvekre. Ez indokolta újbóli kiadásukat is.

A harmadik, ugyanebben a sorozatban előkészületben lévő kötetet a Visegrád bércei címet kapta, és ebben a szerző A falevélke új ruhája megjelenése óta keletkezett újabb gyermekverseit, meséit, mesefeldolgozásait gyűjtötte össze. Szabó Palócz Attila így mesélt a korábbi gyermekköteteiről a magyarországi folyóirat munkatársának: „Néhány évvel később, 1994-ben megszületett a lányom, de én akkor még mindig nem gondoltam arra, hogy gyermekverseket írjak. Csak később, a közösen eltöltött időből, a lányommal való játszadozásból születtek az első gyermekverseim. Játszottunk, ökörködtünk, marhultunk, s közben szinte spontán módon, véletlenszerűen keletkeztek olyan szövegek, amelyeket utóbb érdekesnek, méltónak találtam arra, hogy lejegyezzem. Ezek lettek az első gyermekverseim, amelyek akkor egyébként nem várt sikerrel rögtön meg is jelentek. S ahogy folytattuk a játszadozást, egy idő után azt vettem észre, hogy csak úgy dőlnek ki a kezem alól a gyermekversek. Ezekből 1994-ben állt össze az első gyermekkötetem, amelyik Fityisz címmel jelent meg a Forum könyvkiadónál. Nekem pedig külön öröm volt, hogy a gyerekek, a szülők, az óvónők nagyon megszerették ezt a kötetet. Manapság is előfordul, hogy megismerkedek emberekkel, akik fejből mondják a Fityisz verseit, s amikor rájuk kérdezek, hogy honnan ismerik ezeket a szövegeket, nevetve válaszolják: »Háromgyerekes anyuka vagyok… Tudod te, hányszor fel kellett olvasnom nekik?«” – idézte fel élményeit a beszélgetésben a szerző.

Szabó Palócz Attila a kötet címének eredetét is felfedte az interjúban: „Tegyük hozzá, hogy ez a Fityisz nem azt jelenti, mint amilyen értelme ennek a kifejezésnek Magyarországon van. Én zentai vagyok, ott nőttem fel, Újvidéken jártam egyetemre, s amikor a lányom megszületett, mi még mindig Újvidéken éltünk. A fityisz kifejezést – az ujjal való, nemzetközileg is értelmezhető jelbeszéd megnevezéseként, »bemutatás« értelmében –, bevallom, én soha nem hallottam korábban. Mi ezt sem Zentán, sem Újvidéken nem használtuk. Lányomnak viszont egészen kicsi korában dús, erős haja volt, amit sehogyan sem tudtunk lefésülni, mindig felállt egy nagy kupacban a feje közepén, pont úgy, mint egy punk taraj. Talán zselézni kellett volna… Úgy is hívtuk őt abban az időszakban, hogy »a legkisebb punk a világon«. És ez a spontán módon folyamatosan újraképződő punk taraj amolyan fickós külsőt kölcsönzött a kisgyermeknek. Ezért kezdtünk hát úgy is hívni, fickó, fitykó, fityisz és így tovább, már ahogyan, ugye, a becézgetés eltorzítja a szavakat. A Fityisz szót tehát én a lányom megnevezéseként írtam fel címként a kéziratra, amikor leadtam a kiadóban. Nem is gondoltam a szónak erre a másik értelmére.”

(Szabad Magyar Szó, 2020. március 14.)

Szabó Palócz Attila

Az interjú teljes terjedelmében elérhető a Kortarsonline.hu oldalain:

Traumából gyermekirodalmat - interjú Szabó Palócz Attilával

Hamarosan megjelenik a vajdasági származású Szabó Palócz Attila új kötete, amely a sokoldalú alkotó két gyerekverskönyvének átdolgozott kiadása lesz. A színészként, színházi rendezőként és újságíróként is jelentős teljesítményeket magáénak tudó szerző a meseírás rejtelmeiről is mesélt, és arról, hogy mit jelentett számára az írás a háborúban.

Ki védi meg az embert, ha magyar?

A Magyar Mozgalom honlapján állásfoglalást tesz közzé Ózer Ágnes leváltásáról.

*

Ki védi meg az embert, ha magyar?

A Magyar Mozgalom állásfoglalása Ózer Ágnes leváltása kapcsán

A Magyar Mozgalom meglepetéssel értesült a médiából, hogy menesztették a Vajdasági Múzeum éléről Ózer Ágnest és helyére Drago Njegovant nevezték ki megbízott tisztségre. Mint azóta kiderült, maga az érintett is a kormány közleményéből tudta meg, hogy leváltották őt. A személycsere már csak azért is érthetetlen, hiszen Ózer Ágnest áprilisban nevezték ki ismételten az intézmény élére, most pedig, nyolc hónap elteltével módosították ezt a döntést.

A Hét Napnak Pásztor Bálint a Vajdasági Magyar Szövetség – Demokratikus Cselekvés Pártja képviselőcsoport vezetője a minap azt nyilatkozta: „Feladatunk továbbá, hogy minden vajdasági magyar szakembert, akinek a tudására az érdekérvényesítés szempontjából szükség van – függetlenül attól, hogy az elmúlt hónapokban milyen színekben politizált –, megpróbáljunk megszólítani, és olyan helyzetet teremtsünk, hogy a közösség érdekében munkálkodhassunk.”

Tekintve, hogy Ózer Ágnes az MM alapítója tagja, a most született döntés kapcsán felvetődik a kérdés: így néz vajon ki, amikor a más színekben politizáló magyar szakembereknek lehetőséget teremtenek?

A másik lehetőség, hogy a Szerb Haladó Párt magának követelte ezt a tisztséget, amelyre egy olyan személyt nevezett ki, aki amellett száll síkra, hogy Vajdaság Szerbiához való csatolásának dátuma állami ünnep legyen. Tekintve, hogy a VMSZ tartományi szinten (is) a haladók koalíciós partnere – amely szövetségről a párt illetékesei lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy kiválóan működik – ebben az esetben az a kérdés merül fel, hogy vajon milyen mértékben tudja érvényesíteni akaratát a VMSZ ebben a koalícióban, ha egy ilyen kiváló szakember leváltásának nem állta útját?

Ózer Ágnes az Újvidéki Rádió híradójának elmondta, az ügy kapcsán felmerült benne a kérdés, mit ér az ember, ha magyar. A Magyar Mozgalom némileg módosítva is felteszi a kérdést: Ki védi meg az embert, ha magyar?

(Magyar Mozgalom, 2016. december 16.)

Ózer Ágnes

Ózer Ágnes a leváltásáról: Mit ér az ember, ha magyar

A Naplo.org összefoglalót közöl Ózer Ágnes leváltásáról.

*

Napi ajánló

Ózer Ágnes a leváltásáról: Mit ér az ember, ha magyar

A kormánynyilatkozatból értesült, hogy Drago Njegovant nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatói tisztségére

Ózer Ágnes a kormánynyilatkozatból értesült arról, hogy Drago Njegovant nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatói tisztségére, s ebből vonta le a következtetést, hogy menesztették, s az idő kérdése, hogy erről mikor értesítik, nyilatkozta az Újvidéki Rádió híradójának.

Meglátása szerint Vajdaság Mán megjelent végkövetkeztetés nem áll. Ózer értelmezése szerint a Vajdaság Ma hírének következtetése az, hogy a leváltásában az MM-ben vállalt szerepe is közrejátszhatott, noha a portálunkon megjelent szövegben ilyen következtetést nem tettünk, csak mellékesen – s nem menesztésének okaként – jegyeztük meg, hogy a Magyar Mozgalom egyik alapítója, az Ügyvivő Testület tagja.

Beszélt arról is, hogy az ügy kapcsán felmerült benne a kérdés, mit ér az ember, ha magyar. Ugyanakkor szerinte egyértelmű, hogy a jelenlegi vajdasági kormányzat más koncepciót követ, más célokat tűzött ki. „Úgy tartották, hogy az én szakmai tudásomra nincs szükség, más koncepciót akarnak, mások a célok, lehet, hogy én ebben az új felállásban nem is találnám meg magam” – fogalmazott nyilatkozatában. (Vajdaság Ma)

(Naplo.org, 2016. december 15.)

Szempont, az Újvidéki Rádió kulturális és művészeti heti szemléje

A Szempont című műsorban elhangzik Géber László jegyzete. Szabó Palócz Attila Visszapörgetés című kötetét Csík Mónika méltatja.

Az Újvidéki Rádió Metszetek című műsorának beszámolója a zEtna fesztiválról

A Metszetek című műsor összefoglalót sugároz Szabó Palócz Attila verseskötetének zentai bemutatójáról.
Közreműködik: Beszédes István, Szögi Csaba, Tóbiás Krisztián.
A felvételt Krnács Erika készítette.

Szombati Találka (felvételről)

1994. január 1-e volt az egyetlen alkalom, amikor a kilencvenes évek elején az Újvidéki Rádió ifjúsági műsora, a Szombati Találka felvételről sugározta adását.
Közreműködött: Tóth Lívia, Keszég Károly, Juhász Attila, Mihájlovits Klára, Szabó Palócz Attila, Dömötör Krisztina és mások.

Az Újvidéki Rádió éjszakai műsorának vendége Szabó Palócz Attila (második kazettaoldaldal)

Az Éjszakai Műsor szerkesztője és házigazdája Palotás Gábor volt (részlet az adásból).

Interjú Kovačev Olgával a negyvenéves Zentai Művésztelep jubileumáról és a Tóth József Alapítványról

Az interjú az Újvidéki Rádió ifjúsági műsora, a Szombati Találka számára készült 1992 őszén, két részben. A felvételen a beszélgetés második része hallható. (Az interjú elkészítésének és adásba kerülésének pontos dátuma nem ismert.)
A beszélgetést Szabó Palócz Attila készítette.

Berecz András: A fehér ló (1. rész)

1992-ben Gödöllőn tartották meg a Magyar Diákok I. Világtalálkozóját. A rendezvény vendége volt 1992. augusztus 17-én este Berecz András, aki az alkalmi tábortűznél mondott meséket, később pedig énekelt is. Műsorának részleteit Mihájlovits Klára rögzítette, akkor még az Újvidéki Rádió ifjúsági műsora, a Szombati Találka számára.
A hangfelvételt most egy régi kazettáról digitalizáltam, tehát a minőségével ne kötekedjen senki!

Berecz András: A csobánlegényke (2. rész)

1992-ben Gödöllőn tartották meg a Magyar Diákok I. Világtalálkozóját. A rendezvény vendége volt 1992. augusztus 17-én este Berecz András, aki az alkalmi tábortűznél mondott meséket, később pedig énekelt is. Műsorának részleteit Mihájlovits Klára rögzítette, akkor még az Újvidéki Rádió ifjúsági műsora, a Szombati Találka számára.

A hangfelvételt most egy régi kazettáról digitalizáltam, tehát a minőségével ne kötekedjen senki!

Berecz András: A csobánlegényke (1. rész)

1992-ben Gödöllőn tartották meg a Magyar Diákok I. Világtalálkozóját. A rendezvény vendége volt 1992. augusztus 17-én este Berecz András, aki a tábortűznél mondott meséket, később pedig énekelt is. Műsorának részleteit Mihájlovits Klára rögzítette, akkor még az Újvidéki Rádió ifjúsági műsora, a Szombati Találka számára.

A hangfelvételt most egy régi kazettáról digitalizáltam, tehát a minőségével ne kötekedjen senki! :-D

(Ez itt a mese eleje... egy kazettafordításnyi idő múlva érkezik a folytatás...)

Berecz András: Buba születik (részlet)

1992-ben Gödöllőn tartották meg a Magyar Diákok I. Világtalálkozóját. A rendezvény vendége volt 1992. augusztus 17-én este Berecz András, aki a tábortűznél mondott meséket, később pedig énekelt is. Műsorának részleteit Mihájlovits Klára rögzítette, akkor még az Újvidéki Rádió ifjúsági műsora, a Szombati Találka számára.

A hangfelvételt most egy régi kazettáról digitalizáltam, tehát a minőségével ne kötekedjen senki!