Ki védi meg az embert, ha magyar?

A Magyar Mozgalom honlapján állásfoglalást tesz közzé Ózer Ágnes leváltásáról.

*

Ki védi meg az embert, ha magyar?

A Magyar Mozgalom állásfoglalása Ózer Ágnes leváltása kapcsán

A Magyar Mozgalom meglepetéssel értesült a médiából, hogy menesztették a Vajdasági Múzeum éléről Ózer Ágnest és helyére Drago Njegovant nevezték ki megbízott tisztségre. Mint azóta kiderült, maga az érintett is a kormány közleményéből tudta meg, hogy leváltották őt. A személycsere már csak azért is érthetetlen, hiszen Ózer Ágnest áprilisban nevezték ki ismételten az intézmény élére, most pedig, nyolc hónap elteltével módosították ezt a döntést.

A Hét Napnak Pásztor Bálint a Vajdasági Magyar Szövetség – Demokratikus Cselekvés Pártja képviselőcsoport vezetője a minap azt nyilatkozta: „Feladatunk továbbá, hogy minden vajdasági magyar szakembert, akinek a tudására az érdekérvényesítés szempontjából szükség van – függetlenül attól, hogy az elmúlt hónapokban milyen színekben politizált –, megpróbáljunk megszólítani, és olyan helyzetet teremtsünk, hogy a közösség érdekében munkálkodhassunk.”

Tekintve, hogy Ózer Ágnes az MM alapítója tagja, a most született döntés kapcsán felvetődik a kérdés: így néz vajon ki, amikor a más színekben politizáló magyar szakembereknek lehetőséget teremtenek?

A másik lehetőség, hogy a Szerb Haladó Párt magának követelte ezt a tisztséget, amelyre egy olyan személyt nevezett ki, aki amellett száll síkra, hogy Vajdaság Szerbiához való csatolásának dátuma állami ünnep legyen. Tekintve, hogy a VMSZ tartományi szinten (is) a haladók koalíciós partnere – amely szövetségről a párt illetékesei lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy kiválóan működik – ebben az esetben az a kérdés merül fel, hogy vajon milyen mértékben tudja érvényesíteni akaratát a VMSZ ebben a koalícióban, ha egy ilyen kiváló szakember leváltásának nem állta útját?

Ózer Ágnes az Újvidéki Rádió híradójának elmondta, az ügy kapcsán felmerült benne a kérdés, mit ér az ember, ha magyar. A Magyar Mozgalom némileg módosítva is felteszi a kérdést: Ki védi meg az embert, ha magyar?

(Magyar Mozgalom, 2016. december 16.)

Ózer Ágnes

Leváltás a „nagy projekt” szolgálatában?

A Vajdaság Ma hírportál a szerező Levelek a Rózsa utcából című sorozatában közli Friedrich Anna összefoglalóját Ózer Ágnes leváltásáról.

*

Leváltás a „nagy projekt” szolgálatában?

Felháborító! – Ez volt az első reakcióm, amikor elolvastam a hírt, hogy dr. Ózer Ágnes muzeológus-történészt leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatói posztjáról, mégpedig azt követően, hogy ugyanezen a tisztségen eltöltött négy eredményesnek mondható évet, és néhány hónappal ezelőtt újraválasztották.

Dr. Ózer Ágnes neve és személyisége ismert Vajdaság-szerte, és bizton állítom, szűkebb pátriánkon túl is. Nem vagyok szakmabeli – csak egy újságíró, aki a munkája folytán találkozott vele néhányszor az életben – de ezt a nézőpontot figyelembe véve is meg merem kockáztatni a véleményt, hogy kiváló történész-szakembert ismertem meg a személyében, aki az érzékeny történelmi kérdésekre is mindig tudta a választ. És ha a szerb-magyar történelmet nézzük, szerintem ez a fontos: szakmai, szakértői válasz az érzékeny kérdésekre. Hogy igazgatóként milyen volt (bár tudjuk, hogy ez esetben a politika a mérvadó), szerintem erre a kérdésre a pozitív választ az támasztja alá, hogy nem is olyan régen újraválasztották a közvélemény előtt ismertté vált számos érdekes kiállítás megszervezésével a háta mögött.

De most a vajdasági (bácskai, bánáti, szerémségi) kormány leváltotta, mert egy bizonyos dr. Drago Njegovan kell, hogy megbízott igazgatóként a helyébe kerüljön. Megnéztem Njegovan úr életrajzát a Vajdasági Múzeum honlapján, ugyanis az újonnan kinevezett igazgató úr eddig ugyanebben az intézményben múzeumi tanácsos, tudományos főmunkatárs és a tudományok doktora volt. Most tehát ő a tartományi kormány által kinevezett új igazgató dr. Ózer Ágnes helyett. Az új igazgató a Vajdasági Múzeum honlapja szerint Lukaviceben született (a Wikipédia azt írja, hogy ilyen helység a Cseh Köztársaságban van, de sejtem, hogy inkább Lukavicát kellett volna feltüntetni). Az életrajzából az sem derül ki, hogy hol érettségizett, hol diplomált és hol doktorált, de azt már tudni lehet, hogy 1992-től „Vajdaság politikai-gazdasági kusztoszaként” dolgozott és ettől kezdődően számos tudományos tett is a nevéhez fűződik a Vajdasági Múzeumban. Előtte valahol (?) 1973-ban befejezte a gimnáziumot, a politikai karon diplomált 1978-ban (valahol?), és például 1987 és 1991 között előadó volt a Pedagógiai Karon (valahol?). Életrajzából ezt követően már tudni lehet, hogy Vajdaságban dolgozott.

Na már most, az internetről azt megtudtam, hogy Lukavica Szarajevó keleti része lehet, és dr. Njegovan úrnak a Vajdasági Múzeum honlapján közölt tudományos munkáinak adataiból (http://www.muzejvojvodine.org.rs/index.php/lat/odeljenja-zaposleni/odeljenje-savremene-istorije/dr-drago-njegovan) azt is kikövetkeztettem, hogy az a bizonyos Pedagógiai Kar, ahol előadó volt 1991-ig, eszéki székhelyű lehetett, ugyanis ott szerzőtárs volt egy olyan munkában, aminek a címe Az iskola és a társadalmi közösség (1986), és amelyet az eszéki Pedagógiai Karon adtak ki.

Bosznia, Horvátország és most Vajdaság – sorolom, és rögtön meg is fedem magam: az előítéleteim miatt. Az előítéletek ugyanis általában téves következtetéshez vezetnek, de mégis rámeredek e tudományok doktorának a főbb műveire, amelyek mind-mind 1990 után, tehát a délszláv háború idején és annak utána keletkeztek, és amelyek súlypontja Szerémség, Bácska és Bánát Szerbiához történő csatolása. Az előítéleteimet folytatva leírom ide azt is, hogy a kinevezésnek ennek tudatában csakis politikai – és nem szakmai – indíttatása lehet, hiszen itt van a köztudatban a szerb államfő által minap bejelentett „nagy projekt” is, azaz november 25-ének, Szerémség, Bánát és Bácska Magyarországból való kiszakítása és Szerbiához való csatolása napjának állami ünneppé tétele. Ez az államfői ötlet összecseng az idézett tudományos munkákkal, a jelek szerint ezt a szándékot kell tehát „tudományos-történelmi” emlékekkel igazolni, amihez, íme, a megfelelő emberek meg is vannak immár.

Nézem továbbá a tartomány (Bácska, Bánát, Szerémség) kormányának az összetételét is. A 14 kormánytag között egy a magyar (a VMSZ soraiból), a többiek a Szerb Haladó Párt, a Szerb Szocialista Párt és a Szocialisták Mozgalmának a tagjai vagy párton kívüliek, s születtek közülük egyesek Kruševacon, Belgrádban, Bijelinában, Prizrenben, Loznicában… (Jól átérezhetik az itteni történelmi múlt hozadékait.)

A szűkszavú kormányközleményből nem derül ki, hogyan szavazott az egyetlen VMSZ-es kormánytag, pedig annak vonatkozásában, hogy dr. Ózer Ágnes a Magyar Mozgalom alapító tagja, ez is fontos hírelem lenne. Kár, hogy maga a VMSZ nem nyilatkozott erről. Ez ugyanis a nyilvánosságra tartozna, nem azért, hogy esetleg a Magyar Mozgalom és a VMSZ viszonyán rágódjunk, hanem elvi kérdések miatt, hiszen itt nem napi politikáról, hanem sokkal messzebbre mutató politikai üzenetről van szó. Ez a leváltás nem egy puszta személycsere, ez egy üzenet a történészi szaktudás és a napi politika összefonódásáról. Jelzi, hogy a magyarok ősi szálláshelyeit – Szerémséget, Bácskát, Bánátot – újra és újra elfoglalják az élet számos vonatkozásában, tehát nem csak területileg és új lakosság betelepítésével lakosságilag, hanem például a célnak megfelelő irányultságú történészek által a történelmi tényekkel való esetleges manipulálással, vagy finomabban fogalmazva, egyes események és adatok elhallgatásával, mások kiemelésével is.

Ezek után azt mondanám, hogy itt az ideje tömören néhány mondatban megfogalmazni a november 25-ei esetleges szerb állami ünneppel kapcsolatos 1918-as történelmi tényeket angol, német, francia, orosz és más nyelveken és várható „ünnepkor”, alkalmas apropóként minden évben terjeszteni a világban, hogy mi volt, és mi van. Igaz, ez nem elégtétel, de jelzés lehet, hogy a történelmi igazságot leváltásokkal és kinevezésekkel, elhallgatásokkal és szépítésekkel nem lehet semmissé tenni még akkor sem, ha a terület elfoglalása és a lakosság összetételének átalakítása az új hatalom szemszögéből sikeresen befejeződött.

(Vajdaság Ma, 2016. december 15.)

Ózer Ágnes

Ózer Ágnes a leváltásáról: Mit ér az ember, ha magyar

A Naplo.org összefoglalót közöl Ózer Ágnes leváltásáról.

*

Napi ajánló

Ózer Ágnes a leváltásáról: Mit ér az ember, ha magyar

A kormánynyilatkozatból értesült, hogy Drago Njegovant nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatói tisztségére

Ózer Ágnes a kormánynyilatkozatból értesült arról, hogy Drago Njegovant nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatói tisztségére, s ebből vonta le a következtetést, hogy menesztették, s az idő kérdése, hogy erről mikor értesítik, nyilatkozta az Újvidéki Rádió híradójának.

Meglátása szerint Vajdaság Mán megjelent végkövetkeztetés nem áll. Ózer értelmezése szerint a Vajdaság Ma hírének következtetése az, hogy a leváltásában az MM-ben vállalt szerepe is közrejátszhatott, noha a portálunkon megjelent szövegben ilyen következtetést nem tettünk, csak mellékesen – s nem menesztésének okaként – jegyeztük meg, hogy a Magyar Mozgalom egyik alapítója, az Ügyvivő Testület tagja.

Beszélt arról is, hogy az ügy kapcsán felmerült benne a kérdés, mit ér az ember, ha magyar. Ugyanakkor szerinte egyértelmű, hogy a jelenlegi vajdasági kormányzat más koncepciót követ, más célokat tűzött ki. „Úgy tartották, hogy az én szakmai tudásomra nincs szükség, más koncepciót akarnak, mások a célok, lehet, hogy én ebben az új felállásban nem is találnám meg magam” – fogalmazott nyilatkozatában. (Vajdaság Ma)

(Naplo.org, 2016. december 15.)

Leváltották Ózer Ágnest a Vajdasági Múzeum éléről

A Vajdaság Ma hírportál tudósít Ózer Ágnes leváltásáról.

*

Leváltották Ózer Ágnest a Vajdasági Múzeum éléről

A vajdasági kormány szerdai ülésén leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatói tisztségéről dr. Ózer Ágnest, akit szeptemberben neveztek ki ismételten az intézmény élére.
A cseréről a mai tartományi kormányülésről kiadott közlemény utolsó mondatából értesülhetett a nyilvánosság, eszerint ugyanis dr. Drago Njegovant nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatójává.
Dr. Ózer Ágnes muzeológus, történész négy évvel ezelőtt vette át az intézmény irányítását, majd idén, mandátuma lejárta után újabb négyéves időszakra kapott megbízatást. Leváltását a kormányközleményben nem indokolták meg.
Dr. Drago Njegovan egyébként mostanáig a Vajdasági Múzeum múzeumi tanácsosa, s a honlapon közzétett életrajz szerint volt már igazgatóhelyettes és az újvidéki Városi Múzeum igazgatója is.
A Politika belgrádi napilap egy korábbi cikkéből egyébként arról értesülni, hogy Drago Njegovan szószólója és támogatója annak a kezdeményezésnek, hogy november 25-e, Vajdaság Szerbiához csatolásának napja legyen állami ünnep. Ózer Ágnesről ugyanakkor köztudott, hogy egyike a Magyar Mozgalom alapítóinak, s a szervezet Ügyvivő Testületének is tagja.

(Vajdaság Ma, 2016. december 15.)

Ózer Ágnes