Laudáció Márti néni tiszteletére

A Második Nyilvánosság közli Stephen Bozhen, vagyis Bózsó István írását Varjú Márta újbóli megválasztása alkalmából a Magyar Szó élére.

*

Laudáció Márti néni tiszteletére

Vajdaság nem az a hely, ahol meglepetésszerű, pozitív változások borzolnák a hétköznapi apátiába süllyedt, békés polgárok idegeit. Itt ami szar, az még jó sokáig szar is marad, esetleg csak még szarabb lesz idővel.

E “szabály” alól természetesen a közpénzből fenntartott pártszennylapunk… oppardon, “közszolgálati, független” napilapunk, a Magyar Szó sem képez kivételt, amelynek szerkesztősége élén immár kilenc éve regnál az őt etető kézbe soha bele nem harapó, megbízhatóan akaratgyenge és szervilis Varjú Márta (azaz Márti néni; egyszer egy magánbeszélgetésben Mártaként hivatkoztam rá, mire a beszélgetőpartnerem rámszólt, hogy anyám lehetne, úgyhogy mutassak tiszteletet, nekem ő nem Márta, hanem Márti néni – azóta is ehhez tartom magam), aki a napilap Pressburger Csaba neve által fémjelzett, nyúlfarknyi, ám annál markánsabban polgári, kritikus és mérlegelő hangvételű korszakát (már amennyire ez kibontakozhatott a rövidre szabott idő alatt, és a nagyszámú, kommunizmusból megörökölt, ún. “nélkülözhetetlen”, azaz tehetségtelen, semmirekellő, ámde munkajogilag bebetonozott kolléga “segítségével”, akik azóta is boldogan muzsikálnak – azaz teszik a semmit – a VMSZ szolgálatában) volt hivatott a vajdasági magyar kollektív tudatból nyom nélkül kitörölni – a szavazóbázis töretlen elhivatottságát (és elöregedését, wahaha!) látva nyugodtan kimondhatjuk: teljes sikerrel.

Lehetne most itt retorikai tűzijátékok durrogtatásával dehumanizálni szegény Márti nénit, meg azon poénkodni, hogy a VMSZ a járt szamarat a járatlan lóért el nem hagyja, de egyrészt nem kívánok bayeri mélységekbe (vagy hogy közelebbi szarember példájával éljek: a jereváni rádió véresszájú törpepincsijeként Orbánnak csaholó, pósai mélységekbe süllyedni), másrészt teljesen szem elől tévesztenénk a jelenség lényegét, ha Márti néni személyére fókuszálnánk, nem pedig (kamu)tevékenysége kontextusára.

Márti néni összes nyilvános megszólalása a magyar “ékesszólás” ünnepe: az összefüggéstelen, minden józan logikát és való világgal való kapcsolatot nélkülöző mondatai nem pusztán önmagáról állítanak ki bizonyítványt, hanem az őt újra és újra megválasztó testületről is. Elég nyilvánvaló mindenki számára, aki a világ dolgait képes a sorosozás, a migránsozás és a brüsszelezés kereteinél kissé tágabb összefüggéseiben vizsgálni (egyébként ez meglepően kevés embert jelent valójában), hogy a Magyar Szót kilenc éve nem Márti néni főszerkeszti. Ehhez ő csupán a nevét adja, de valódi beleszólása, döntési joga abszolúte nincs. A báb reászabott szerepében jól is érzi magát, sőt, ő tényleg azt hiszi, hogy főszerkeszt (csak épp sosincs mit csinálnia – talán még azt is elhiszi, hogy ezen a poszton az embernek csupán ennyi, azaz semennyi a dolga), de valószínűleg azzal sincs tisztában, hogy az intellektuális képességei a cipőfűző bekötéséig terjednek, és egy normális világban, ahol a hatalmi politikumot nem a legromlottabb, legbetegebb aljanép alkotja (és ahol a szavazó többség nem annyira rövidlátó, hogy egy ilyen söpredéket folyamatosan hatalmon tartson), ő még a felmosóvödör fölötti rendelkezés jogát sem kapná meg a Magyar Szó székházában, nem hogy rovatvezetőnek és szerkesztőbizottsági tagnak nevezgessen ki egy olyan, többszörösen durva plagizáláson kapott (persze nem a maszós kollégák által lebuktatott), teológiai tanulmányaiba már jóval korábban belebukott (a “ne lopj!” parancsolatot nem vette be a gyomra) “újságírót”, aki az ilyen gerinctelen kamumunkahelyek létezése nélkül simán éhen halna.

Mint ilyen (mai kifejezéssel élve) “chiptuning-mentes” személy a lehető legautentikusabb programot vetette papírra a pályázatában: továbbra sem fog csinálni semmit, illetve továbbra sem fog semmit másként csinálni, mint ahogy eddig nem csinálta (shorturl.at/wyQVW). Lássuk be: ez a program annyira ütős, hogy akkor is nyert volna, ha rajta kívül lett volna más jelentkező is erre a posztra. De nem volt. Mondjuk nem is volt a pályázattal telekürtölve a sajtó, az igaz.

Így állunk tehát 2020-ban Vajdaságban, ahol nem mellesleg az a Kabók Erika kapott Pro Urbe-díjat Szabadkán a sorozatos, migránsozós uszításért, akit pont emiatt vágták ki a Vajdasági Újságírók Független Egyesületéből (lévén, hogy az újságírói kódexet keresztben-hosszában hágta át), de úgy, hogy a lába nem érte a földet. 

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, a másik meg újságírónak.

Hölgyeim, mindkettejüknek szívből gratulálok, a megtartott poszthoz és a díjhoz egyaránt! Önök pontosan azok, akiket a földbedugott fejű, vajdasági magyarság jelenleg érdemel. Teljes az egyensúly az univerzumban.

(Második Nyilvánosság, 2020. szeptember 12.)

Göd jövőjét építjük

 A Gödi Körkép című lap interjút közöl Tuzson Bence államtitkárral.

*

Göd jövőjét építjük
Tuzson Bence: Képviselőként az a dolgom, hogy azokra a településekre, amelyeket én képviselek, minél több lehetőséget elhozzak, és minél több fejlesztési forrást elérhetővé tegyek

Két év alatt épült fel a gödi Kincsem óvoda, az ország egyik legnagyobb ilyen intézménye, amelyet az idén ősztől csaknem négyszáz kisgyermek vehet birtokba. Amikor úgy jön haza az óvodából a gyermek, hogy mosoly van az arcán, és láthatóan boldog, akkor tudjuk, hogy ő több lett attól, amit az óvodában kapott – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence, a Pest megyei 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője, akinek már a beruházás tervezése óta igen nagy szerepe volt abban, hogy ez az óvoda megépülhetett. Mint mondta, az a kötelességünk, hogy gondoskodjunk a gyermekeinkről, hiszen azokból lesznek a holnap, a jövő felnőttei, akik most még óvodáskorúak, és ők fogják képviselni hazánkat, ők hozzák majd meg a legfontosabb döntéseket.

● Ön a kezdetektől fogva aktívan részt vett a vállalkozásban, és segítette a gödi óvodaépítés beruházását. Milyen érzés itt állni most, az elkészült épületben?
– Régóta az a meggyőződésem, hogy a jövőt építi az, aki iskolákat és óvodákat, vagyis oktatási-nevelési intézményeket épít. S mivel mi vagyunk az ország egyik legfiatalabb térsége, és a miénk hazánk legnagyobb tankerülete, számunkra különösen fontos, hogy az oktatói-nevelői munka a 21. század követelményeinek megfelelő eszközökkel és a lehető legjobb körülmények között folyjon. Számomra a képviselői munka egyet jelent az általam képviselt emberek, települések és térség igényeivel, ez is az egyik oka annak, hogy nagyon jól emlékszem még arra a 2018-as márciusi napra, amikor megszületett a döntés, és Göd városa megkaphatta azt a támogatást, amiből elkezdődhetett ennek a beruházásnak a megvalósítása. Négyszázmilliós támogatásról van szó, ami valóban nagy összeg. Sokszor elmondtuk már, hogy a legfontosabb nagyberuházások a koronavírus-járvány ellenére sem álltak le, a kényszerű korlátozások időszakában is töretlenül folytattuk a munkát. Ennek ékes bizonyítéka a gödi Kincsem óvoda is, hiszen a legnehezebb időszakban is dolgoznunk kellett annak érdekében, hogy az idejáró csaknem négyszáz óvodás gyermek számára a tanévkezdésre elkészülhessen ez a csodálatos új épület.
● A gödi városvezetésben időközben megváltozott helyzet hogyan befolyásolta ezt a munkát?
– Gondolkodhatunk mi akárhogyan a világ dolgairól, nem feltétlenül kell mindig és mindenben egyetértenünk, mégis van valami, amiben nehéz is lenne különbségeket találnunk: abban, hogy a gyermekeink a legfontosabbak. Az a kötelességünk, hogy gondoskodjunk róluk. S ne felejtsük el azt sem, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy ezek a mai gyerekek hogyan fognak majd gondolkodni. Mindemellett én partnerséget kínálok mindenkinek: az együttműködés napjainkban, a koronavírus-járvány elleni védekezés második szakaszában különösen fontos. Képviselőként azon dolgozom, hogy azokra a településekre, amelyeket én képviselek – így tehát Gödre is –, minél több lehetőséget elhozzak, és minél több fejlesztési forrást elérhetővé tegyek, de a helyi polgármesterekre vár az a feladat, hogy ezeknek a kereteknek, amelyeket állami forrásokból sikerül megszereznünk, jó gazdái legyenek. Ebben a munkában mindenkinek megvan a maga feladata, mert csak együttműködéssel tudunk jelentős eredményeket elérni. A képviselőként végzett munkám egyik legfontosabb alapelve, hogy minden támogatást megadok azoknak a településvezetőknek, akik jó fejlesztési programokat akarnak professzionális módon megvalósítani, azaz jót és jól cselekszenek. Aki ebben a munkában, a fejlesztésekben partner, az rám mindig számíthat.
● Az ország legfiatalabb térsége vagyunk, sok-sok gyermekeket nevelő családdal. Mit hozhat számukra ez a tanév?
– Most még négy gyermek édesapjaként, de decembertől már ötgyermekes apukaként pontosan tudom, milyen érzés bekísérni egy gyermeket reggel az óvodába, és rábízni valakikre, akik ott nevelik őt, majd délután úgy jön haza a gyermek, hogy mosoly van az arcán, mert boldog, és a viselkedéséből látom, hogy ő több lett attól, amit az óvodában kapott. Az óvoda indítja el az életbe a gyermekeinket, szerepe tehát éppen ezért különösen hangsúlyos. A családi miliő után az óvoda az első olyan közösség, amelyből a gyermekeink egész életre szóló élményeket visznek magukkal. Egy ilyen beruházásnak, mint a Kincsem óvoda felépítése, nagyon nagy jelentősége van, de ha csak az épületre gondolunk – bár a környezet valóban impozáns és lenyűgöző –, akkor csak falakat, téglát, maltert, vakolatot és festéket látunk, sokkal fontosabb azonban, hogy ezek a falak élettel teljenek meg. Ehhez két dologra van szükség. Először is gyermekekre, akik zsivajjal, zajjal és időnként csínytevéssel is, de mégiscsak betöltik a teret. Másrészt az ország legfiatalabb térségének egyikeként évről érve egyre több férőhelyre van szükségünk, ezért választókerületemben már évek óta gyakorlatilag folyamatosak az óvoda- és iskolaépítések. Szükség van ugyanakkor olyan szakemberekre is, akik foglalkoznak a gyermekeinkkel, ezért nekik is köszönetet kell mondanunk a kitartásukért, hiszen két év telt el időközben, amíg megvalósult ez a beruházás, s addig is el kellett viselniük az építkezést. Köszönetet kell mondani mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a beruházás megvalósulhatott, hiszen az ország egyik legnagyobb óvodájáról beszélünk. Szeretném, ha a fenntartó jó gazdája lenne ennek az óvodának, és fontos célkitűzésnek tekintem, hogy ebben a sok szempontból rendhagyó tanévben, amikor a koronavírus-járvány okozta veszély ismét megnőtt, az emberek féltik a gyermekeik egészségét, míg mások a munkahelyük és a gazdaság válsága miatt aggódnak, a szabályok maradéktalan betartásával menedzselnék le ezt a tanévet a szakemberek. A cél az, hogy megvédjük az emberek egészségét és a munkahelyeket. Ehhez kívánok mindannyiunknak sok erőt és kitartást.

(Gödi Körkép, 2020. szeptember)

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

Átadták az újjáépített Kincsem Óvodát

A Gödi Körkép című lap szeptemberi száma tudósítást közöl a Kincsem Óvoda avatóünnepségéről.

*

BERUHÁZÁS
Átadták az újjáépített Kincsem Óvodát
Augusztus utolsó napján adták át és mutatták be ünnepélyes keretek között a megújult intézményt. Szeptember elsején pedig már birtokba is vehették a gyerekek az új, modern, minden igényt kielégítő kétszintes épületet.

Az ünnepélyes átadón Balogh Csaba köszöntötte az egybegyűlteket. A polgármester Robert Fulghum amerikai szerző Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes című írását idézte. A sorok rávilágítottak arra, hogy azok a viselkedési alapok, melyet kisgyermekkorban sajátítunk el, meghatározóak egész életünkben. Az óvodában megismert szabályok felnőtt életünk szavaira lefordítva is bölcsnek és igaznak hatnak. Hozzátette: Göd egy különleges település, ahol az általános tendenciákkal szemben egyre több gyermek születik. Fontos feladat megtanítani nekik, hogy mit jelent egy közösség tagjának lenni. A polgármester megköszönte az óvoda dolgozóinak az elmúlt időszakban nyújtott, a költözéssel járó többletmunkát.
Tuzson Bence, a Pest megyei 5-ös számú választókörzet országgyűlési képviselője az ünnepi percekben felidézte azt a 2018 márciusi napot, amikor döntés született arról, hogy Göd megkapja a támogatást az óvoda újjáépítésére. Az akkori polgármesterrel, Markó Józseffel tárgyaltak arról, hogy a jelentős állami támogatást miképp tudja a város kiegészíteni. (Lásd továbbá a képviselő úrral készített interjút!)
Dr. Pintér György szerint múlt és jövő találkozása valósult meg – korábban ő is kísérte gyermekeit az épület elődjébe, most pedig látható és használható a teljesen új, modern óvoda, amely külső jegyeiben emlékeztet a régire is. A körzet önkormányzati képviselője elmondta: 2014 óta vártak a megfelelő pályázati lehetőségre, amely nem csupán korszerűsítést foglal magában, hanem az újjáépítést is lehetővé teszi. A szomszédos telket is sikerült a városnak megvásárolnia, ahol szolgálati lakás kialakítására van lehetőség, és tovább növeli a gyerekek rendelkezésére álló zöld felületet.
Kocsis Katalin hangsúlyozta: az új épület nagyon modern, minden követelménynek és igénynek megfelel, tiszta, rendezett, öröm benne dolgozni. Az óvodavezető arról is beszélt, hogy a fenntartó minőségi, minden részletre figyelő bútorzattal látta el az intézményt. Befogadták az óvoda munkatársainak ötleteit, kéréseit, így ezentúl több energia jut a szakmai munkára, mert nem kell a napi szinten felmerülő apró-cseprő problémák praktikus megoldásával bajlódni. Most az alapberendezés része sok olyan szükséges tárgy, amelyet az évek során, a tapasztalatok alapján apránként szereztek be korábban.
Az intézmény vezetője sajnálattal beszélt arról, hogy az elmúlt két évben hat helyszínre szétszórt intézmény egyes tevékenységeit felfüggeszteni kényszerült, ilyenek pl. a tehetséggondozó műhelyek, melyek számos területen foglalkoztak az óvónők ajánlása alapján a gyerekekkel. Elmaradtak a nagyobb területet igénylő, nagyobb létszámú hagyományos rendezvények, egyrészt az építkezés, aztán tavasszal a járványhelyzet miatt. Örömét fejezte ki afelett, hogy az újra egy telephelyen lévő intézmény ezekre ismét lehetőséget ad. 16 csoportban több mint 400 gyermek mindennapjait biztosítja 32 óvodapedagógus, 16 dadus, 7 pedagógiai asszisztens és egy gyógypedagógus az új – immár főépületben, a Csalogány tagóvodában és a régi, rózsaszín 1-es épületben, amely az első óvoda volt csaknem 100 évvel ezelőtt Felsőgödön. A fenntartó 12 plusz álláshelyet biztosít az intézménynek a kötelező létszámon felül, ami valóban nagy segítség a mindennapi működéshez. Immár valóban nem lehet kicsi, családias közegről beszélni, a nagy intézményt még be kell lakni, és megismerni, milyen szabályok bevezetése kell ahhoz, hogy meglegyen a gyerekek és az eszközök biztonsága, és a szakmai munka is zavartalan lehessen.
A műszaki átadás ugyan április közepén megtörtént, az óvoda dolgozói a használatbavételi engedélyt csak augusztus 12-én kapták kézhez. Így a szeptember elsejei nyitásra csupán ez után készülhettek, párhuzamosan ellátva a nyári ügyeletbe érkező gyermekek óvodáztatását a régi épületekben. Az utolsó hét hajrájában az új, kényelmes, praktikus bútorok is a helyükre kerültek, az óvónők díszítettek a csoportszobákban, és a közösségi terek dekorációja is elkészült két kolléga több hónapos munkájával, valamint a Szabó Árpád felajánlásában érkező virágokat is elültették az előkertben.
Az ősz első napjával megérkeztek az óvodások is az új épületbe. Újdonság, hogy az emeleten is vannak csoportok. Voltak, akik megilletődtek, a legtöbben azonban örömmel vették birtokba a szép új szobákat. Megkezdődik az új nevelési év, az első kézműves foglalkozásokon készülő tárgyaknak már meg is van a tervezett helye: a hagyományos Mihály-napi vásár alkalmával – amennyiben a járványhelyzet nem szól közbe – bárki megcsodálhatja majd őket.

Az újjáépítés értéke összességében meghaladja az 1,1 milliárd forintot

Göd Város Önkormányzata még 2017- ben nyújtott be sikeres pályázatot az „Önkormányzati tulajdonú óvodai ellátást nyújtó intézmények fejlesztésének támogatása Pest megyében” című kiírásra. Az elnyert, vissza nem térítendő támogatás összege az időközben kérelmezett többlettámogatással együtt bruttó 459 600 000 forint, mely a teljes építési összeg 40%-a. A fennálló részt a projekt összköltségéhez, a bruttó 1 069 983 451 forinthoz a város saját forrásból tette mellé.
Az új intézmény a Veresmester Ingatlanfejlesztő Kft. és a Juko Építőipari és Szolgáltató Kft. közös kivitelezésében valósult meg. Tervezője Reszegi István, a REProject Kft. építésze, vezető tervezője, aki korábban a Csalogány Óvodaegységet és a Fácán Óvoda épületeit is tervezte. A kivitelezés során két régi óvodai épületet elbontottak, melyek helyén egy korszerű, kétszintes, csaknem 1820 m2 nettó alapterületű, 275 óvodai férőhely kapacitású épület készült. 11 csoportszoba – ezek közül egy akadálymentesített –, valamint a hozzájuk tartozó öltözők és mosdók mellett torna, – fejlesztő, – elkülönítő, – nevelőtestületi, – intézményvezetői és helyettesi, – valamint titkársági szobák és melegítőkonyha létesült.
Az épületben személy– és étellift is van, valamint felnőtt akadálymentes mosdó. Az emeletráépítéssel az eredeti állapotokhoz képest megnőtt a játszóudvar területe, továbbá az önkormányzat megvásárolt két szomszédos ingatlant is, hogy újabb funkciókkal (parkoló, szolgálati lakás) és további játszóudvarral fejlessze az ország egyik legnagyobb létszámú óvodáját. Így összesen közel 800 m2 területtel bővül a gyerekek játszóudvara. Az új épület környezetének rendezése, valamint berendezése – új bútorok, bel– és új udvartéri játékok is érkeznek – szeptember elején zajlott még. Ennek becsült összege további bruttó 150 millió forint. A beruházás részeként a közterület új járdát kapott magasabb szinttel, hogy a víz ne álljon meg rajta. Az óvoda munkatársai köszönettel fogadták a város vezetőitől a gyerekeknek érkező játék– és sportszer felajánlásokat.

VPK

(Gödi Körkép, 2020. szeptember)

Balogh Csaba polgármester köszöntötte az ünnepség résztvevőit

Korhecz Imola mondott verset a megnyitón, amelyre a jelenlegi és az egykori óvónénik is eljöttek.

Kocsis Katalin óvodavezető

Minden csoportszobához saját mosdóhelyiség tartozik