„Mindannyian mások vagyunk” – Régi és új magyar sztárok lépnek fel a Bródy Dalok Napján

A Szabad Magyar Szó közli Szabó Palócz Attila tudósítását a Sziget Fesztivál sajtótájékoztatójáról.

*

„Mindannyian mások vagyunk” – Régi és új magyar sztárok lépnek fel a Bródy Dalok Napján
Ismét lesz mínusz egyedik nap a Sziget Fesztiválon

Augusztus 9-én, a Sziget Fesztivál úgynevezett mínusz egyedik napján mintegy félszáz magyar előadó és zenekar lép fel a rendezvény nagyszínpadán, hogy közösen tisztelegjen Bródy János életműve előtt – hangzott el a szervezőiroda Budapesten, csütörtökön megtartott sajtótájékoztatóján. A Bródy Dalok Napjának programjában közreműködik többek között Szörényi Levente, Koncz Zsuzsa, Halász Judit, Tolcsvay László, Presser Gábor, Charlie, Földes László Hobo, Lovasi András, a Csík zenekar, Törőcsik Franciska, Beton.Hofi, Dzsúdló, Azahriah és még sokan mások. A programban felcsendülnek az Illés zenekar és a Fonográftól legnagyobb slágerei, az István, a király című rockopera dalai, valamint Bródy szólókarrierjének ismert és kevésbé ismert szerzeményei, köztük olyanok is, amelyeket más, ismert előadóknak írt.

„Az év elején Bródy János azt nyilatkozta, hogy megérlelődött benne az elhatározás, hogy miután a nyolcvanadik életévét is betölti, az idén április 11-én, a költészet napján befejezettnek tekinti a zenei életben való, nagyszínpados előadói közreműködését. A bejelentés után az fogalmazódott meg bennem, hogy ezt a fantasztikus életművet nem engedhetjük el csak úgy. Jó lenne méltó módon megünnepelni azokkal az előadókkal együtt, akik részesei voltak Bródy pályájának, és bevonni azokat a fiatalabb generációkat is, akik számára ma is inspirációt jelent, vagy akár példaképként szolgál” – fogalmazott a Sziget Fesztivál mínusz egyedik napjának sajtótájékoztatóján Gerendai Károly, a Sziget alapítója. Bródy János a magyar kultúra egyik emblematikus alakja, a magyar nyelvű beatzene megteremtője. Zeneileg aktív pályafutásának hatvannál is több esztendeje alatt született dalaiban, dalszövegeiben ott tükröződik az elmúlt több mint fél évszázad történelmének minden jelentős fordulata. Metaforákba burkolt gondolatai a szabadságról és a hatalom visszásságairól nemzedékek sokaságának nyitották fel a szemét. S ugyanígy megannyi korosztály lelkében élnek dalai, amelyek az emberi kapcsolatok mélységét, örömét és törékenységét, az összetartozás érzését szólaltatják meg.
A dalokat a legősibb művészeti formáknak tartom, mert az énekelt ritmusos szöveg minden másnál jobban rögződik az emberi lélekben – mondta Bródy János. „Amikor még más módon nem volt rögzíthető, a dalok fontos információkat rögzítettek és adtak tovább. Számomra minden dalban az üzenet a lényeges. Az énekelt ritmusos szöveg a meztelen dalforma, amit minden kor felöltöztet érdeklődést kiváltó ruhákba, és az öltözködést általában a divatos trendek és a különböző zenei hangzásokra érzékeny közönség határozza meg. De nem elhanyagolható az előadó személyisége, mert végül a közönség az előadóval azonosítja a dalt. A szerzőket inkább csak a szakma jegyzi, kivéve, ha egy szerző maga is színpadra áll” – tette hozzá.
A Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján Bródy János életműve előtt tiszteleg Közép-Európa legnagyobb szabadtéri rendezvénye: „A Bródy Dalok Napján a szerző több mint nyolcszáz szerzeményéből válogatunk olyan dalokat, amelyek együtt éneklésre vagy együtt gondolkodásra késztetnek bennünket, egy nagy közös ünnep keretében. Olyan dalok szólalnak meg, akár az Illés és Fonográf időszakból, vagy az István, a király rockoperából, Bródy János szólókarrierjének termékeny időszakából, illetve az egyes előadóknak írt Bródy-szerzeményekből válogatva, amelyek generációkat kötnek össze, és amelyekben egyszerre van jelen a személyes történet és a közös múltunk lenyomata” – mondta Gerendai.
A fesztivál alapítója kiemelte, hogy ez nem egy megemlékezés, hanem egy közös ünnep, ahol ugyanúgy jelen lesznek Bródy János korosztályának jelentős előadói, mint a magyar pop-rock kultúra azóta kiemelkedő művészei, valamint a mostani fiatal közönség kedvelt zenekarai és énekesei. „A meghívott előadók sorának természetesen limitet kellett szabnunk, hisz így is egy öt-hat órás, folyamatos műsorra számíthatunk. Igyekeztünk azonban olyan művészeket felkérni, akiknek egyrészt a neve már a kezdeti időszakban szoros kapcsolatba került Bródy Jánossal, olyanokat, akiknek pályájuk során volt közös metszéspontjuk a szövegíróval, illetve olyanokat, akik – akár a mai fiatalok hangján – egyedi megközelítésben nyúlnak hozzá a Bródy-dalokhoz” – mondta Gerendai Károly, aki hozzátette még azt is, hogy a felkért előadók közül páran egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak majd jelen lenni a nyári rendezvényen, de tőlük azt kérték, hogy legalább egy videóüzenet formájában legyenek részesei az ünneplésnek. Bródy János pedig elvállalta, hogy az est fináléjában közönség elé lépjen.

Halász Judit is részt vett a sajtótájékoztatón

Bródy János dalai nem egyszerűen zenei művek, hanem jelentős történetmesélő és irodalmi értékkel bíró alkotások is – fogalmazott Novák Péter, a Bródy Dalok Napjának rendezője. „Ezért nagy örömmel kértünk fel jeles színészeket is erre a napra, akik a különböző előadói megközelítéseken keresztül új árnyalatokat és személyes értelmezéseket adnak ezeknek az ikonikus daloknak” – mondta. Az est zenei producere, Závodi Gábor a program zenei sokszínűségét emelte ki: „Amikor különböző zenei világokból érkező előadók értelmezik újra ezeket a dalokat, jól láthatóvá válik azok időtállósága, sokrétegűsége és univerzális érvénye” – jegyezte meg a zenei producer.
„Az RTL-nél hiszünk abban, hogy a jó történetek és dalok összehozzák az embereket, kortól és háttértől függetlenül” – nyilatkozta a Bródy Dalok Napja fő médiatámogatója, az RTL tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese, Kolosi Péter. „Bródy János dalai pontosan ilyenek: generációkon átívelően szólnak hozzánk, és ma is érvényes gondolatokat fogalmaznak meg szabadságról, közösségről és arról, hogy mindannyian mások vagyunk. Ezért örömmel álltunk a Bródy Dalok Napja mellé, amely egyszerre tisztelgés és egy nagy közös zenei ünnep. Az esemény különleges pillanatai az RTL és az RTL+ csatornán is viszontláthatók lesznek, de az igazi élményt élőben lehet átélni” – tette hozzá Kolosi.

Az eddig ismert fellépők listája: Azahriah, a Bagossy Brothers Company, Beton.Hofi, a Blahalouisiana, a Carson Coma, Charlie, Csemer Boglárka, a Csík zenekar, Deák Bill Gyula, Döbrösi Laura, Dzsúdló, Feke Pál, Földes László Hobo, Fullajtár Andrea, Gerendás Péter, Gubik Petra, Gypsy JamMAL, Halász Judit, Hernádi Judit, a Hiperkarma, Hrutka Róbert, az Ivan & the Parazol, Járai Márk, Kiss Tibor, Koncz Zsuzsa, Lábas Viki, Lovasi András, Müller Péter Sziámi, az Örkény Színház színészei, Palya Bea, Péter Bence, Péterfy Bori, Presser Gábor, Radnay Csilla, Sena, Columbo (Irie Maffia), a Superar gyerekkórus, Szörényi Levente, Tarján Zsófia, Tolcsvay László, Törőcsik Franciska és a Wellhello.

A Bródy Dalok Napjára már a jegyértékesítés is megkezdődött a Sziget weboldalán, ahol most 19900 forintos áron vásárolhatók meg a belépők.

Szabó Palócz Attila

(Szabad Magyar Szó, 2026. május 14.)

„Zenélt” fejében a szöveg – az író-műfordító Göncz Árpád emlékére

A hvg360 közli Mátraházi Zsuzsa összeállítását közöl Göncz Árpádról.

*

„Zenélt” fejében a szöveg – az író-műfordító Göncz Árpád emlékére

A börtön csinált műfordítót a száz éve született Göncz Árpádból, a Bibó-per életfogytiglanra ítélt másodrendű vádlottjából. Regények sorát, köztük A Gyűrűk Urát írta át angolról magyarra, saját műveit 32 nyelvre fordították le.

„Soha nem tévesztette össze a szeretet hatalmát a hatalom szeretetével” – méltatta a harmadik magyar köztársaság első elnökét mandátuma lejártakor, 2000-ben tartott búcsúztatón Bródy János, az alkalomhoz igazítva saját szövegét az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának tiszteletére 1971-ben írt beatoratóriumból.
A hatalom gyakran emberéleteket követelő vagy „csak” megnyomorító természetét saját bőrén tapasztalta meg Göncz Árpád. „A legagyafúrtabb póknak a hálójában is akadhat egy-egy gyönge szál” – később eszébe juthattak Tolkien szavai, pontosabban a sajátjai, hiszen magyarra ő ültette át A Gyűrűk Urát.
Jogászpályáját 1947-ben kellett abbahagynia, amikor a Rákosiékkal ellenszegülő, kisgazdapárti Kovács Bélát – akinek titkára volt – a köztársaság elleni összeesküvéssel vádolták, és a Szovjetunióba hurcolták. Ez után a Talajjavító Intézetben kötött ki és négy évig agrármérnöki tanulmányokat is folytatott, majd segédmunkákat végzett. 1957-ben börtönbe került, és a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglanra ítél­ték.
Bizarrul hat, de a börtön tette műfordítóvá. Felesége angol nyelvkönyvet juttatott be hozzá, a kötetben aláhúzott részekkel üzent. Göncz kezdetleges nyelvismeretét ezekkel bővítette a Gyorskocsi utcában. Amikor egyszer megkérdezték tőle „odabent”, tud-e angolul, merészen igennel válaszolt. Grafológiai szakszövegekkel kellett bizonyítania. Megfelelt, és dolgozhatott a börtön fordítóirodáján.

„Ránk, a rendszer úgynevezett ellenségeire bízták a Nyugatról beszerzett különböző kiadványok, angol lapokból vett cikkek lefordítását. Winston Churchill emlékiratait Magyarországon az elsők közt ismertem meg”

– nyilatkozta egyszer és hozzátette: „Még évekkel az után is, hogy 1963-ban amnesztiával szabadultam, tájékozottabb voltam politikai kérdésekben, például a karibi válságot illetően, mint az ötvenes évek fordulóját szabadlábon megélt társaim.” Máskor pedig azt mondta: „Annyi információ jutott a birtokunkba, hogy a fordítóirodán őrt a közelünkbe se engedtek, nehogy megfertőzzük azt az ártatlan lelküket.”
Az első irodalmi fordítása is fogságban készült. John Galsworthy A Forsyte Sagájának Indian summer (Vénasszonyok nyara) című részét ültette át magyarra.

A feleségének szánta a házassági évfordulójukra, „feketén” juttatta ki.

Pár év múlva az Európa Könyvkiadónál ez lett a próbafordítása.
Egyéni amnesztiával 1963-ban szabadult, de még utána, az állami gazdaságban is szemmel tartották. „Mert hátha rábeszélem a teheneket, hogy ne adjanak annyi tejet” – viccelődött később a régi histórián.
A műfordító sokkal veszélytelenebb. Előre ellenőrzött szöveggel dolgozik, otthon ül az írógépe előtt napi tíz órát, hogy megéljen. A régi Magyar Nemzet Műfordítópályák című sorozatának 60. születésnapjára e sorok írójának adott interjúban mesélte, hogy akkor hagyja abba a napi robotot, ha már a feleségétől kell megkérdeznie: „Négy lába van, vízszintes a teteje, és mindenfélét pakolnak rá, hogy hívják.”
Ebben az interjúban E. L. Doctorow Ragtime című regényének fordítása volt a beszélgetés kiindulópontja, melyet mintha a feketék címadó tánczenéjének a kottájára írtak volna; súlyos és súlytalan ütemrészekként váltakoztak benne a fejezetek. Ez akkor is bravúr, ha az eredeti mű szinkópáit adja vissza a műfordító, és akkor is, ha a szöveg az ő fejében kezdett el „zenélni”. Göncz, aki akkor még sohasem járt angol nyelvterületen, így válaszolt:

Hatást fordítok. Én vagyok az olvasó, akire hat a szöveg, és az élményemet adom tovább.

Aldous Huxley A lángész és az istennő című kötetének Szombat délután című elbeszélése volt az első megjelent műfordítása 1964-ben, majd ugyanabban az évben követte J. D. Salinger Teddy című novellája. Mindkettő az Európa Könyvkiadónál jelent meg, ahol akkor Hankiss Elemér volt az angolszász csoport főszerkesztője, és engedélyt kellett kérnie, hogy fordítói munkát adhasson Göncznek, aki így az ezt követő 25 évben szabad foglalkozású értelmiségiként több mint száz angol nyelvű szépirodalmi művet ültetett át magyarra. William Faulkner könyveit szinte kivétel nélkül ő tolmácsolta. Számtalan William Goldingot, Ernest Hemingwayt, John Updike-ot szólaltatott meg. Szintén az ő nyelvi közvetítésével jutott el a hazai közönséghez A. C. Clarke 2001. Űrodisszeiája meg Mary Shelley Frankensteinje.
Utoljára Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944-ben Genfben angolul megjelent Erdély múltja és jövője című munkáját fordította le. A magyar könyvszakma régi adósságaként 1990-ben adták ki a szerző Erdély sorsának rendezéséről és a nemzetiségek megbékéléséről szóló helyzetelemzését és tervezetét.
Legtöbben az itthon 1981-ben megjelent A Gyűrűk Ura révén ismerhették meg műfordítói képességeit. Később a film magyar szinkronjában is 60-70 százalékban a könyv szövegét használták fel. A munkát Réz Ádám kezdte el. Tudós nyelvészként Középfölde történetét, grammatikáját vette előre, és kitalálta a mitológia mintegy ötezer tulajdonnevét. A tizedével elkészült, de messzebbre nem juthatott, mert elhunyt. Göncz vonakodva vállalta el a riasztóan hosszú regényt, végül a vajai kastélyba elvonulva négy és fél hónapig napi akár 16 órában csak ezen dolgozott.
„A déli sarokbástyát kaptam, falépcső vezetett fel, a négy lőrés egyikében állt az íróasztal, volt ágy, meg egy óriási kandalló. Egér lakott benne, idővel odaült nézegetni, hogy mit csinálok. Ebédelni lementem a helyi iskolába az elemistákhoz, ők délután jöttek, dörömböltek az ajtón, hogy Árpi bácsi, írógépelünk. Beengedtem őket tíz percre, kalapáltak valamit a masinán, majd elbúcsúztunk egymástól. Ők jelentették a társaságot, a külvilágot.”
Tolkien tagadta, hogy történelmi vonatkozásai lennének a könyvének, de a műfordító még azt is érezte – ahogy maga mondta –, hogy mikor fárad az író, és ilyenkor segített neki. Úgy vélte, ha szándékolatlanul is, de belevitte Tolkien a politikai párhuzamot a művébe. „A kommunizmus és a fasizmus, a német nácizmus fenyegette az életét, tehát a hatalom gyűrűjéért folyó küzdelmet ő belülről látta.” Amikor a hazai cenzúra szembesült azzal, hogy ebben a regényben a piros a rossz és a fehér a jó, a tervezetthez képest tizedére csökkentették az első kiadás példányszámát.
Már gimnazistaként vonzódott az irodalomhoz; az önképzőkör elnöke volt. A hatvanadik érettségi találkozón egykori magyartanáruk felolvasott egy verset, kérdezte, ki írhatta. Korai Áprily-költeményre tippelt, ám kiderült, hogy ő volt a szerző diákkorában.
Mégis 52 évesen vehette kezébe az első és egyetlen kisregényét, a Sarusokat. A műfordítást tekintette a maga íróiskolájának. „Ha az embernek a belső monológtól a szürrealizmusig mindent meg kell tudnia csinálni, akkor előbb-utóbb olyan kifejezőeszköz-készletre tesz szert, amit csak leakaszt a szögről, ha saját mondanivalója van.” Több műve szól a hatalom és az egyén konfliktusáról. "Nem akarom, hogy azt tedd, vagy azt mondd, amit én akarok. Én azt akarom, hogy akard, amit én akarok s hogy akard hinni, amit én hiszek" – követeli a Sarusokban a kínzásokat vezető cölesztinus barát a valdens eretnekek 1401-ben tartott soproni pere előtt Miklós ötvösmestertől, a vádlottak vezetőjétől.
A később színpadi változatban is megjelent művet a szerző más drámáival együtt a világszínpadokon is előadták. A Rácsok című „fekete komédiában” az elnök régi harcostársa, Emanuel inkább marad bezárva, mintsem hogy behódoljon diktátorrá lett egykori barátjának. A Mérleg a hűség színműve az emlékekhez, a hazához, a szerelemhez. Az antik mitológiát használja metaforának a nő-férfi kapcsolatra a Magyar Médeia és a Perszephoné. A Pesszimista komédia dramaturgiai megoldása modern, de az 1950-es évekbeli kényszermunkatábor és a kitelepítés miatti tragédia már nem jönne át. A Találkozások és a Hazaérkezés című kötetek elbeszélései viszont örök érvényű életképek, a Jeanne d’Arc és az őt máglyára küldők találkozása pedig valóságos kísértettörténet.
Felejthetetlen a 60. születésnapján a Ragtime-mal indított interjú hangulata. Az óbudai amfiteátrumra néző dolgozószobát a téli estén megvilágító állólámpa meleg fénye és a börtönviseltségéről a sorok közt üzenő mondat: „Az emberélet útjának felén… néhány évig egy fordítóirodán dolgoztam.” Talán sikerült a családnak átmentenie ezt a lámpát is az említett bérházban a Göncz Árpád születésének 100. évfordulójára megnyíló emlékhelyre is.
Oda költözik vissza az író könyvtára és benne egyik büszkesége: annak a kódexnek a hasonmás kiadása, amely Dominicus Rannusius Crispusnak a XV. és XVI. század fordulóján Ulászló előtt elmondott beszédét tartalmazza. Török kollégájánál, Süleyman Demirelnél 1998-ban tett látogatásakor az volt az első kérése, hogy ezt a Szulejmán által Budán zsákmányolt, a Topkapi szerájban meggyötört állapotba került kötetet magyar szakemberek restaurálhassák. Demirel erre rábólintott.
Saját művei 32 nyelven jelentek meg. Az indonéz, a vietnámi, a hanti mellett akad köztük olyan, amelynél Göncz sem tudta megállapítani, hol szerepel a neve. A New Yorkban 1990-ben kiadott Plays and Other Writings (Színdarabok és más írások) című kötetnek az utószavában Doctorow mint az angol nyelvű irodalom egyik legtehetségesebb magyarországi fordítóját és mint fontos írót méltatja Gönczöt, aki „a múltat használja arra, hogy felvilágosítsa a jelent”.
Doctorow az angolul Man of God címen megjelent Sarusok drámai hatását Shaw, Brecht vagy Miller műveivel rokonította. Az Öregek című elbeszélést pedig olyan szívszorítónak tartotta, amitől „az olvasónak kedve támad fiatalon meghalni”.

Mátraházi Zsuzsa

(hvg360, 2022. február 10.)

Göncz Árpád otthonában (1986). Forrás: MTI / Tóth István Csaba

Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége hintaágyban pihennek a Balaton partján (1990. augusztus 10.)  
Összetartozók MTI / Kovács Attila

Göncz Árpád (Esterházy-kastély, az Írók Alkotóházának terasza 1975)
Megtartó szavak Fortepan/Hunyady József

A vajai Vay-kastély 

A hely szelleme Wikimedia Commons Készítette: Thaler - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0

Göncz Árpád a Hajnóczy József (Bors) utca 3. kapujában 1937-ben 

Korai indulás Fortepan / Magyar Bálint

Göncz Árpád temetése (2015) 

Mindenki eljött hvg.hu