Fehér Illés az Ezüst híd (Srerbni most) című blogjában
közzéteszi Szabó Palócz Attila sodrony című versét.
sodrony
vigyázzatok a visszatérő kövekre,
amelyek hazatalálva sem ismerik fel
a sodronyban az erőt és a tisztaságot,
amelyek visszakövetelik helyüket a hegyormok rejtett
zugaiban,
ahol már rég megtelepedett a gaz, a moha,
noha
s amelyek visszahőkölve a szirten,
mintha nem lenne,
soha nem is létezett volna más terep,
csak a létezés eltagadott illúziója,
amelyik megfontolt, megfakult lépteket
méreget a hegyormok rejtett zugaiban,
görcsösen,
mint mikor tajték zúg, a szikla is felreped,
tektonikus mozgások sorozatát adja
esténként a kereskedelmi csatorna,
a szappanopera műsorsávjában,
rendületlen,
noha
tajték zúg, s a szikla is felreped,
tektonikus mozgás sodor el végtelen…
süvít el türtőztethetetlen – kövület
(Ezüst híd, 2016. szeptember 29.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése