Till Ulenspiegel furcsa alakváltozása

A Családi Kör közli Szabó Palócz Attila sajtótörténeti sorozatának folytatását.

*

SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK

Till Ulenspiegel furcsa alakváltozása

„Kár, hogy minden jelzés nélkül és befejezetlenül vége lett” – Volt egyszer egy Buksi (7. rész)

„A XVI. századból maradt ránk ez a mese. Egy leleményes fenegyerekről és merész harcosról, Till Ulenspiegelről szól, aki saját módján küzdött az idegen hódítók ellen” – ezzel a szűkszavú bevezetővel ajánlotta az olvasók figyelmébe a Buksi című gyermeklap első száma 1957. december 26-án a Till Ulenspiegel című folytatásos képregényét. A szerkesztők tehát nem mentek bele olyan részletekbe, mint a másik történet, a Csapa és Gru-gru kalandjai című széria esetében. Aztán azonban valami furcsa, szokatlan dolog történt: a Buksi 1958. január 16-án megjelent negyedik számában megváltozott az egyik folytatásos képregény címe. Ekkor már azt nyomtatták a történet újabb folytatása fölé, hogy Till, a merész fickó. A főhős nevét egyébként manapság már általában Till Eulenspiegel formában használjuk magyarul, s valóban a 14. század első felében élt: talán 1300-ban született, s talán 1350-ben hunyt el. Nagyjából ötven évet él ugyan, de életrajzi adatai meglehetősen hiányosak, alakját és személyiségét elsősorban a nép ajkán fennmaradt történetekből ismerjük, amelyek általában, ugye, nem éppen a megbízhatóságukról és valósághűségükről híresek. A Till Eulenspiegelről szóló elbeszéléseket nagyjából száz évvel a halála után kezdték összegyűjteni, s addigra ezek már bizony sok-sok izgalmas színt öltöttek magukra… Amelyeken vélhetően a főhős is meglepődött volna.

Hasonló a helyzet A szakállas című szériával is, amelyről sorozatunk előző részében már elmondtuk, hogy képregényként a Buksi harmadik számában debütált 1958. január 9-én. S ez így is van. Azonban egy furcsa, rendhagyó módon a főhős alakja feltűnt már a lap második számában, január 2-án is, akkor még csak illusztrációként, mintegy kitöltve a tizenharmadik oldalon a szöveg alatt fennmaradt űrt, tehát egészen más formában, más elrendezésben, más tördelésben, mint ahogy az egy héttel későbbi megjelenésétől állandósult helye a második oldal aljában.

Kisebbfajta közvélemény-kutatással is felért, amikor kilenc évvel ezelőtt, akkor épp a Buksi megjelenésének ötvenéves jubileuma ürügyén a horgosi Nagygyörgy Zoltán arról írt a Magyar Szó mellékletében, az Üveggolyó 2008. szeptember 25-i számában, hogy az egyik, „ismerősöket kereső” internetes portálon „oldalt nyitottam a Buksinak és Macherot Raymond rajzmesternek”. A szerző cikkében közreadott egy válogatást „néhány visszajelző lelkes írás”-ából. Az akkor ötvenhat esztendős bajsai Laluja Aleksandar például így fogalmazott: „…A Buksik megvannak – bekötve – az első számtól az utolsóig… Kár, hogy minden jelzés nélkül és befejezetlenül vége lett…!!!”

(Folytatjuk)

(Családi Kör, 2017. szeptember 7.)

Háromezer év a tenger alatt – a Buksi első számának képregénye, 1957. december 26-án

A Buksi hetedik számában, 1958. február 6-án jelent meg Vakarcs és társai történetének folytatása