Gyulai Zsolt újabb bejegyzéssel jelentkezik Facebook-profilján a Kosztolányi Dezső Színház A trianoni csata című előadásával kapcsoaltban.
*
Kedves Szerda Balázs és mások! Így, ismeretlenül is köszönöm, hogy írtatok, megtisztelő. Régi álmom, hogy a VMSZ feltörekvő fiataljaival megoszthassuk egymással magvas gondolatainkat. Egyrészt örülök, hogy ekkora visszhangja lett egy félrecsúszott kritikára született reakciómnak, másrészt megrémít, hogy idegenek másznak bele a magánszférámba a véleményem folytán. Ez akár veszélyes is lehet. De én már kijártam ezt az iskolát, túl vagyunk már néhány „kakafónián” – hogy kedvenc politikusom szavaival éljek –, ezért nincs harag. Én speciel remekül viselem a kritikát, ha az objektív, más az, amikor valaki a trendi politikai széljárásnak megfelelően írja a véleményét, megfelelési kényszerből, adaptálódva egy bizonyos rigmushoz. Szerintem ez veszélyes. Ha jól értem, akkor a provokáció szülte provokációra a ti olvasatotok szerint nem szabad provokatívan reagálni?! Azaz a kritika nem szülhet újabb kritikát?! Egy cseppet kizárólagos, kb mint az aktuális politika. Márpedig a pluralizmus hiánya veszélyes. A kritika írójának igenis el kell viselnie, hogy lesznek rá kellemetlen reakciók, ha mondanivalója megalapozatlan és gonoszkodó. Ha politikával szeretnétek foglalkozni – azaz ti már most közszereplők vagytok, hiszen aktívan vállaltok feladatokat egy politikai pártban –, akkor sajnos érhet benneteket kritika, és igen, lesz, amelyik kellemetlenül érint majd. Végigolvasván a hozzászólásodat, kedves Balázs, picit úgy tűnik, hogy szövegértelmezési gondjaid vannak. Ez is lehet veszélyes. Érveket hiányolsz, miközben a kritika sem fogalmaz meg érveket. Fájdalmas csapongás, sértettség, néhol sekélyesen gonoszkodó hangnem. Picit veszélyes. Nem azt kérdőjeleztem meg, hogy milyen jogon írt a szerző, hanem hogy mit írt. Nem azt állítottam, hogy ostoba az, aki írta, hanem, hogy ostobaságokat írt. A kettő nem ugyanaz. Sajnálom, ha a lelkébe tiportam. Lehet, cinikus vagyok, de megbántani nem szeretnék senkit. Ez nem volt veszélyes. Gigantikus tévedés, hogy itt bárki lenézné a kultúránk tradícióinak ápolóit! Fontos a nemzetünk öröksége, ha az nem kizárólagos. Nem csak népzenéből és néptáncból áll egy nemzet kultúrája. Ha igen, akkor azt bőven hívhatjuk szektának. Én például nem állok le kritizálni, hogy a Fokos zenekar hogyan játszik, vagy ki hogy járja a néptáncot. Ez veszélyes lenne. Ha figyelmesen elolvastad volna, amit írtam, láthattad volna, hogy még szerveztem is ilyen programokat. Ugyan én saját zsebből fizettem, hogy legyen táncház Szabadkán, nem húztam le az anyaországi adófizetőket, hogy legyen új kisbuszom, vagy hogy új házat építsek. Hogy giccsnek vélem, azt gondolom, az az én magán szoc. problémám. Én zongorázni tanultam, és inkább klasszikus zenét vagy jazzt hallgatok. De nem húzom le a nemzetünk tradícióit és annak művelőit, és nem vagyok kizárólagos. Ha azt gondoljátok, hogy csak az lehet igaz magyar, aki úgy gondolkodik, ahogyan ti, és úgy éli meg magyarságát, mint ti, az már régen rossz. Ez tényleg veszélyes. Vagyunk még, akik hasonlóan gondolkodunk, és szeretjük az avantgárdot, a kortárs zenét és táncot, és igenis jogunk van hozzá, hogy másképp éljük meg a trianoni tragédiát. Jogunk van megmosolyogni a témát övező sopánkodást, az állandó múltba révedést. Szeretnénk újat tanulni, látni, érezni. Végre fejlődni!
A cinikusságom ne vegyétek sértésnek. Nekünk, akik kisebbségben maradtunk a kisebbségen belül, fontosak a színházaink. Nekünk csak ez maradt. Érthe
tő, ha ugrunk mindenféle nemtelen támadásra – én mindenképp, mert sajnos nem felejtek. Nem felejtem el az eddigi támadásokat a vajdasági színházakkal szemben, legyen az egy új igazgató, művészeti vezető kinevezése, betiltás, megjegyzések, telefonok, ajtócsapkodás.
Mindenki élje meg a percet. Szuper, amit csináltok, muzsikáljatok, táncoljatok! Legyen mindenki szájíze szerinti Trianonos előadás. Hogy ki veszítette el a külvilággal a kapcsolatot, azt majd megmondja az utókor. Egészséges nemzeti öntudattal maradok tisztelettel :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése