Kókai Péter nyilatkozatával fogták csúsztatáson Vona Gábort

A Vajdaság Ma hírportál ismerteti a budapesti Lokál című ingyenes hírújság cikkét.

*

Kókai Péter nyilatkozatával fogták csúsztatáson Vona Gábort

Miért nem vett részt a Jobbik elnöke a Máért ülésén?

Nem mondott igazat a Jobbik, amikor azt állította, hogy Vona Gábor Kókai Péterrel és Korhecz Tamással folytatott tárgyalásai miatt hagyta ki a határon túli magyarok értekezletét. A pártelnök wellnessezni ment, a tárgyalástól pedig odaért volna a Máért ülésére, írja a Lokál internetes portál.

Az egerszalóki Shiraz Hotelban járt Vona Gábor december 1-jén – erősítette meg a hírt a Lokálnak a Jobbik sajtóosztálya. A dátumnak azért van jelentősége, mert aznap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) is ülésezett, csakhogy a nemzeti érzelmű Jobbik-vezér – bár kapott meghívást – nem vett részt a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó tanácskozáson. Az utolsó pillanatban lemondta a részvételt.

Amikor az ügy kipattant, a Jobbik tagadta, hogy Vona a wellnessezést választotta volna a Máért helyett. Azt mondták, a pártelnök azért nem ment el az értekezletre, mert azzal egy időben egy vajdasági szervezet, a Magyar Mozgalom (MM) vezetőivel tárgyalt. Csakhogy ez így nem igaz. A Lokál elérte a mozgalom társelnökét, Kókai Pétert, aki elmondta: december 1-jén valóban fogadta őket Budapesten a Jobbik elnöke, de a találkozó reggel fél 8-kor kezdődött, és egy órán át tartott. A Jobbik azt állította, hogy az egyeztetés „délelőtt” zajlott. A Máértot viszont 9 órás kezdéssel hirdették meg. Tehát ha Vona Gábor nagyon akart volna, bőven átér az ülésre.

Mint ismeretes a Magyar Mozgalom vezetőinek kezdeményezésére december elsején elnöki szintű találkozóra került sor a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, Korhecz Tamás és Kókai Péter társelnököket Vona Gábor pártelnök és Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke fogadta Budapesten. Ezt írta akkori közleményében a magyarországi jobboldali ellenzéki párt. Az MM akkori közleménye szerint a találkozónak az adott különös aktualitást, hogy ugyanazon a napon, december 1-jén tartotta meg idei rendes ülését a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), amelyre a Magyar Mozgalomnak, határozott álláspontja szerint, szintén meghívást kellett volna kapnia, tekintettel arra, hogy az áprilisi választási eredménye alapján, magyar szervezetként (tartományi) parlamenti tényezővé vált. Az MM azonban nem csak meghívást nem kapott, hanem még magyarázatot sem annak okáról, rótta fel a vajdasági szervezet.

Később viszont a magyarázat is megérkezett.

(Vajdaság Ma, 2016. december 18.)

Kókai Péter nyilatkozatával fogták csúsztatáson Vona Gábort Vona Gábor pártelnök (jobbról) és Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke

Wellnesezett és hazudott Vona Gábor

A Lokál című ingyenes hírújság közli Hecker Flórián írását Vona Gábor és a Magyar Mozgalom egyeztetéséről.

*

Wellnesezett és hazudott Vona Gábor

Nem mondott igazat a Jobbik, amikor azt állította, hogy Vona Gábor egy tárgyalás miatt hagyta ki a határon túli magyarok értekezletét. A pártelnök wellnessezni ment, pedig odaért volna a MÁÉRT ülésére.

Az egerszalóki Shiraz Hotelban járt Vona Gábor december 1-jén – erősítette meg a hírt a Lokálnak a Jobbik sajtóosztálya. A dátumnak azért van jelentősége, mert aznap a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) is ülésezett, csakhogy a nemzeti érzelmű Jobbik-vezér – bár kapott meghívást – nem vett részt a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó tanácskozáson. Az utolsó pillanatban lemondta a részvételt.

Amikor az ügy kipattant, a Jobbik tagadta, hogy Vona a wellnessezést választotta volna a MÁÉRT helyett. Azt mondták, a pártelnök azért nem ment el az értekezletre, mert azzal egy időben egy vajdasági szervezet, a Magyar Mozgalom vezetőivel tárgyalt. Csakhogy ez így nem igaz. A Lokál elérte a mozgalom társelnökét, Kókai Pétert, aki elmondta: december 1-jén valóban fogadta őket Budapesten a Jobbik elnöke, de a találkozó reggel fél 8-kor kezdődött, és egy órán át tartott. A Jobbik lapunknak azt állította, hogy az egyeztetés „délelőtt” zajlott. A MÁÉRT-ot viszont 9 órás kezdéssel hirdették meg. Tehát ha Vona Gábor nagyon akart volna, bőven átér az ülésre.

Nem akart, mégpedig azért nem, mert attól a naptól foglalása volt az egerszalóki luxusszállodába, a Shiraz Hotelba, december 4-éig. A szálloda recepciójától megtudtuk, a szobakulcsok 15 órától vehetők át, tehát Vonának sietnie kellett, hogy időben érkezzen a fővárostól 150 kilométerre lévő szállodába.

A magát „a közel keleti és az 1001 éjszaka hangulatvilágát megelevenítő szállodaként” hirdető hotelban egy három éjszakás családi kiruccanásért 250-300 ezer forintot kérnek el. Ezért a pénzért Vona – aki az iszlámot az emberiség utolsó mentsvárának tartja – legalább jól szórakozhatott: a Shiraz a „szultánmasszázs”, a „vízipipaszeánsz” és a „marokkói hastáncest” mellett még „iráni fürdőzéssel” is szolgál.

(Lokál, 2016. december 16.)

Shiraz Hotel (Fotó: Facebook)

Shiraz Hotel (Fotó: Facebook)

A vajdmagyar politikai atombomba

Bódis Gábor a Naplo.org oldalain reflektál arra, hogy a VMSZ Korhecz Tamást jelölte alkotmánybírónak.

*

Napi ajánló

A vajdmagyar politikai atombomba

Suttyomban, mint ahogy errefelé szokás, a Korhecz és Pásztorok nevű szórakoztató zenekar egyetlen akkorddal szétveri a tiszavirág életű vajdmagyar pluralizmust.

Először is gratulálni szeretnék a VMSZ vezetőinek, akik pontosan tudták, hogy az „ellenfél” önhittségére mindig is számíthatnak. Egy ilyen alkalmat nem lehet elszalasztani: akad egy zsíros állás (minden valamirevaló jogász álma), amelynek betöltésére van befolyásuk. Végre valami hasznosra is fel lehet használni a haladókkal kötött koalíciót. Alkotmánybírákat választ Szerbia és a jelölteket a parlament választja ki, az államfő meg jóváhagyja.

Nosza, nézzük csak, hogyan lehetne két legyet ütni egy csapásra! Adva van egy politikai ellenfél, amely okvetetlenkedik, még ha nem is túl hevesen, és valahogy semlegesíteni kellene. Nem hivatalos (mert nem vállalta) vezetőjük jogászprofesszor, aki előtt meg kellene villantani egy politikától távol eső, sőt elzárt területet, ahol jól érezné magát. Az ajánlat elképesztően csábító. Az Alkotmánybíróság tagja. Bingó!

Az üzlet megköttetik. Az ellenzéki Magyar Mozgalom tudomása nélkül! Úgy tűnik, a sokat emlegetett keresztényi erények közé nem tartozik a harcostársak tájékoztatása.

Jön a belgrádi Politika (habár én nem találtam a hírei között), amelyre a Pannon RTV hivatkozik, és amely azt írja: „Korhecz Tamást is javasolja alkotmánybírói tisztségre a szerb köztársasági parlament.” Na, ez még olyan félszenzáció, hiszen lehet, hogy valamilyen szerb jogászi testület ismerte fel az MM társelnökének alkotmányjogi képességeit. De utána jön a Magyarszo.rs: „Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja köztársasági parlamenti frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy a képviselői csoport ifj. dr. Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanács volt elnökét, a Magyar Mozgalom társelnökét javasolta a Szerbiai Képviselőháznak az alkotmánybíróság megüresedett kilenc bírói tisztségének egyikére.”

Korhecz Tamás, tudomásunk szerint, eddig nem cáfolt. A Magyar Mozgalom honlapja még mindig azon kesereg, hogy nem lehetett ott a MÁÉRT-on (Orbán Viktor katedrája butuska külhoni magyar vezetők kioktatására). Korheczról, alkotmánybírákról egy szó sem. Nem vették észre?

Ébresztő fiúk és lányok! Korhecz paktuma után semmi nem marad a mozgalomból, ha most nem reagáltok. Politikai értelemben árulás történt. Ilyenkor össze szokták hívni a központi bizottságot, amely állást foglal. Sebaj, ha nincs ilyen, de valamilyen vezetőség csak van.

A harangok már megkondultak.

Persze, amennyiben Korhecz, az MM és a többiek hamarosan kiállnak a nyilvánosság elé, és mindent cáfolnak vagy elmagyaráznak, akkor mea culpa. Mindent visszavonok.

De ennek óráról órára mind kisebb az esélye.

(Naplo.org, 2016. december 7.)

Folyamatos változásban

A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila írását Folyamatos változásban címmel.

*

Folyamatos változásban

„Ukrajnában 2012 augusztusában lépett hatályba az új, »kisebbségbarátnak« mondott nyelvtörvény” – olvasom egy alig harmincoldalas kis füzetecskében, amely címoldalán büszkén hirdeti: Oszthatatlanul. Kiderül, hogy az itt említett jogszabály értelmében minden olyan, Ukrajnában élő kisebbség nyelve automatikusan megkapta az országban a regionális státust, amelynek az aránya egy közigazgatási egységen belül meghaladja a tíz százalékot. Kárpátaljai barátom szavai jutnak eszembe, amelyeket sok évvel ezelőtt mondott: Ukrajnában a kisebbségi kérdés nem magyarkérdés.
Változhatnak időközben a jogszabályok, a törvények, a rendelkezések – amelyek hozhatnak előrelépést, de akár visszarendeződést is –, s legfőképp az apró betűs részek, a lábjegyzetelt megkötések és a jól elrejtett buktatók, kiskapuk, kerülő- és egérutak, zsákutcák és csapdahelyzetek. Változhatnak az országhatárok is, elveszhetnek félszigetek, mint a Krím, dúlhat véres polgárháború az önkényesen kikiáltott népköztársaságok feletti uralomért, ellenőrzésért, ahogy az már az állandósult kelet-ukrajnai krízishelyzetben nyilvánvalóan látszik is, persze, hiszen minden folyamatos mozgásban, változásban van. Egy valami azonban időközben mit sem módosult: a kárpátaljai magyarságnak a jogai csorbulásakor – a Kijevből dirigált központi csorbításakor – olyan korlátozásokat, megszorításokat, és mondjuk ki nyíltan, olyan, a 21. századhoz semmiképp sem méltó jogkorlátozásokat kell elszenvednie, amelyeknek nem elsősorban a helyi, őshonos magyar közösség a célpontja.
„Beregszászon akciótervet dolgoztak ki a magyar nyelv hivatali ügyintézésben történő fokozatos bevezetésére. A beregszászi járási tanács döntése értelmében az ukrán mellett magyarul készülnek a hivatalos nyomtatványok, űrlapok, pecsétek és feliratok is. A megye más magyarlakta területein azonban akadozik a magyar nyelv regionális szintre emelése. Az illetékes tanácsokban ugyanis többségben vannak az ukrán képviselők” – olvasom a kis füzetecskében, amely nem is most, hanem három évvel ezelőtt, 2013-ban jelent meg, s kiadója ugyan a Százak Tanácsa, de a megjelentetéséhez támogatást nyújtott a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány is, az egész vállalkozás pedig a CÖF-CÖKA Nemzeti Társadalmi Szerződésének összeállításához kidolgozott „segédanyagként” készült. Sokrétű összefogásban tehát... „Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az ukrán nyelvtörvény eddig a gyakorlatban semmilyen új jogkörrel nem ruházta fel anyanyelvünket. Az eddig elfogadott határozatok a már eddig is járó jogokról szólnak.”
Hiába telt el időközben három esztendő, az akkor rögzített helyzetkép – jogalkotási változások ide vagy oda – gyakorlatilag változatlan. Szépen igazolja mindezt a Magyar Állandó Értekezlet, vagyis az elterjedt, s ma már talán jóval ismertebb nevén, a Máért pénteken véget ért plenáris ülésének zárónyilatkozata is, amely Kárpátaljával kapcsolatban úgy fogalmaz, az aláírók „bíznak abban, hogy Ukrajnában helyreáll a béke, és az ország olyan demokratikus jogállammá válik, ahol teljes körűen biztosítják a nemzetiségek kulturális, oktatási, nyelvi, közösségi jogait. Üdvözlik a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek javítása és intézményeinek fenntartása érdekében indított programok folytatását, amelyek hozzájárulhatnak az elvándorlás csökkentéséhez.” A Máért résztvevői egyúttal reményüket fejezték ki, „hogy az ukrajnai közigazgatási reform megvalósítása során figyelembe veszik a nemzetiségi arányokat. Szorgalmazzák egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását is.” Ami az időközben eltelt három esztendőben ugyancsak nem történt meg...
Máért – habár a Magyar Állandó Értekezletből ered a rövidítés, mégis nyilvánvaló, hogy nem véletlenül alakult így a névvállasztás. Én meg mindig szeretek kicsit eljátszogatni az ilyen jelentéstartalmakkal. Habár azzal folytatnám rögtön, hogy „hagyjuk most a múltat”, a múltra természetesen nagyon is odafigyelünk, egy másodpercre sem hagyjuk kisiklani, kiszökkenni a látóterünkből, legyen az bár távolabbi, évszázados vagy évezredes, vagy a még mindig eleven közelmúltunk, akárcsak 2013-ig volt... Az értekezlet neve azonban mégsem az, hogy a Tegnapért vagy a Múltért, furcsa is lenne, hacsak nem egy történésztalálkozónak adunk ilyen elnevezést, a múlt megismeréséért, a történelmi események pontos feltárása érdekében...
A Máért azonban ebben az olvasatban sokkal inkább a jövőről szól, a Holnapért, a közös magyar jövőnkért, itt, a Kárpát-medencében. Márpedig sok-sok órányi (ciklusnyi...) kemény munkája volt abban az ellenzékbe szorult baloldal egyes, még mindig igen aktív vezetőjének, hogy marginalizálja, a perifériára szorítsa, s mintegy jelentéktelenként tüntesse fel ezt a találkozót. Ma már azonban nyilvánvaló, hogy éppen ők azok, akik egy reménytelenül vesztes csapatban játszanak. Alakjuk ma már – s ez nagy szerencse! – az egyre szürkülő múltba vész, az előválaszthatóságukkal együtt, tevékenységük pedig nem a holnapot szolgálja, sem bel-, sem nemzetpolitikai tekintetben. S bizony ez is a folyamatos változás egyik lehetséges, nagyon is fontos iránya.

(Magyar Hírlap, 2016. december 3.)

Folytatódó megkülönböztetés

A Magyar Mozgalom honlapján közzéteszi a szervezetnek a VMDK-val közösen kiadott tiltakozó közleményét Kókai Péter és Csonka Áron aláírásával.

*

Folytatódó megkülönböztetés

A Magyar Mozgalom és a VMDK közös közleménye a Máért-ülés kapcsán

Alulírott vajdasági magyar szervezetek vezetői, sokezer tagunk és támogatónk nevében, sajnálattal vesszük tudomásul azt az évek óta folyamatosan jelen levő megkülönböztetést, amely bennünket sújt. Méltánytalannak, és a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából károsnak tarjuk azt, hogy a politikai szempontból plurális magyar érdekképviselet VMSZ-en kívüli részéről nem kíván tudomást venni a magyarországi kormányzat. December 1-én tartotta meg sorrendben 15. ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyre a Magyar Mozgalom és VMDK képviselőit nem hívták meg a szervezők. Annak ellenére sem, hogy maga az Értekezlet alapdokumentuma rendelkezik úgy, hogy annak tagjai „parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, a Magyar kormány, valamint a nyugati magyarság képviselői” – ennek a feltételnek pedig mindkét szervezet maradéktalanul eleget tesz.

A MÁÉRT történetében eddig nem volt példa arra, hogy ne kaptak volna meghívást olyan magyar szervezetek, amelyek magyar választási listán, magyar szavazatokkal tartományi parlamenti helyeket szereztek volna. Most ez is megtörténhetett.

A VMDK, mint a legrégebbi még működő magyar politikai szervezet, és a Magyar Mozgalom nem vitatja el a Magyar Kormány azon jogát, hogy saját szempontjai alapján megválassza határon túli stratégiai partnerszervezeteit, ugyanakkor nemzetünk egysége, erősödése és megmaradása szempontjából elhibázottnak tartjuk azt a döntést, hogy a bennünket támogató délvidéki magyar emberek tízezreit kirekesszék a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből. Kevesen vagyunk, elöregedésünk és fogyásunk történelmi csúcsokat dönt, ezért azt valljuk, a párbeszédnek, együttműködésnek, közös megoldáskeresésnek nincs alternatívája. Ennek jegyében bennünk továbbra sem a sértettség, hanem a párbeszéd szándéka munkál.

Szabadka, Óbecse, 2016.december 3.

(Magyar Mozgalom, 2016. december 3.)

Miért nem Máért?

A Magyar Mozgalom a honlapján teszi közzé a Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetőivel megaratott egyeztetésről készült összefoglalót.

*

Miért nem Máért?

A Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Mozgalom elnöki szintű találkozójáról

A Magyar Mozgalom elkezdte tárgyalássorozatát a magyarországi parlamenti pártokkal. Az MM még az áprilisi választásokat követően fordult tájékoztató és kapcsolatfelvételt kezdeményező levéllel valamennyi magyarországi parlamenti tényezőhöz, közülük elsőként a Jobbik Magyarország Mozgalommal jött létre elnöki szintű találkozó. Korhecz Tamás és Kókai Péter társelnököket Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Szávay István, a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke fogadta Budapesten.

A találkozónak az adott különös aktualitást, hogy ugyanazon a napon, december 1-én tartotta meg idei rendes ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyre a Magyar Mozgalomnak, határozott álláspontja szerint, szintén meghívást kellett volna kapnia, tekintettel arra, hogy az áprilisi választási eredménye alapján, magyar szervezetként (tartományi) parlamenti tényezővé vált. Az MM azonban nem csak meghívást nem kapott, hanem még magyarázatot sem annak okáról. Hasonló megkülönböztetés a MÁÉRT sok éves történetében még nem fordult elő.

A megbeszélésen ezen kívül még több olyan téma is terítékre került, amely nem csupán a MÁÉRT, hanem a vajdasági magyar-magyar, és a határokon átívelő magyar-magyar kapcsolatok vonatkozásában is időszerű. Ilyen például a vajdasági magyar felsőoktatás helyzete, amely az érintett egyetemi oktatók szerint is veszélybe kerülhet azáltal, hogy magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatai kezdenének el működni Szerbiában, tovább serkentve ezzel az agyelszívást (hisz az itt szerzett oklevelek Magyarország, illetve az EU területén lennének csak érvényesek, Szerbiában csak külön honosítás után), és tovább szűkítve ezzel a szerbiai/vajdasági felsőoktatási intézmények hallgatói létszámát.

A találkozó során a Magyar Mozgalom társelnökei átadták vendéglátóiknak azt a jegyzéket, amely azoknak a személyeknek az (egyre bővülő) listáját tartalmazza, akik a VMSZ bosszúhadjáratának estek áldozatul, véleményük, vagy a Magyar Mozgalomban vállalt aktív szerepük miatt.

(Magyar Mozgalom, 2016. december 2.)