A Magyar Távirati Iroda összefoglalót közöl Zelei Miklós
Hubertusz című darabjának beregszászi bemutatójáról
*
Kultúra-színház-történelem-1956
1956 – Sikeres volt Zelei Miklós Hubertusz című darabjának ősbemutatója
Beregszászon
Budapest, 2016. november 3.,
csütörtök (MTI) - Nagy sikerrel, telt ház előtt
játszották Zelei Miklós Hubertusz című darabját csütörtökön Beregszászon;
az ősbemutatót Berettyán Nándor rendezésében láthatta a közönség, a budapesti
Gózon Gyula Kamaraszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház
közös produkciójaként.
A drámát a magyarországi szovjet megszállás 60.
évfordulójának előestéjén mutatta be a beregszászi társulat, így emlékezve az
ellenállókra, „megmutatva a hazugságnak azokat a nyomorító lelki technikáit,
amelyekkel az ellenállást az emberek szívében is, elméjében is meg akarták
törni” – áll a darab ismertetőjében.
Zelei Miklós a bemutató után az MTI-nek elmondta: az előadásra
egyszer csak elkezdett özönleni a közönség, és amikor megtelt a nézőtér, még
egy teljes pótszéksort kellett behozni a színházterembe. A darab teltházzal
ment, nagyon jó előadás volt – mondta a szerző.
Berettyán Nándor az ősbemutató után elmondta: az előadás összességében
úgy sikerült, ahogy elképzelte.
Mint mondta, mindössze három hétig próbálták a darabot, de ezalatt
nagyon intenzíven együtt tudott lenni a társulat. A rövid idő ellenére kifejezetten
jó hangulatú, nyugodt próbafolyamat volt – tette hozzá.
Az 1957-ben és a rendszerváltás idején játszódó szerelmi
történetről szólva az előadás fiatal rendezője kitért arra, hogy ő nem élt
abban a korban, amelyben a darab játszódik. Hozzátette: reméli, hogy ez
jótékony távolságot tud adni a történetnek. Arról beszélt, hogy 1956 évfordulója
alkalmából a nemzet újra átgondolja a múltját, ezt az emléket. „Úgy gondolom, hogy
a mi rendszerváltás óta meglévő szabadságunk, függetlenségünk '56-ban gyökerezik”
– mondta, hozzátéve: hogy a darab színpadra állításakor az érdekelte, hogy „ezzel
az emlékkel és ezzel a hagyatékkal, ami félszázaddal mögöttünk van már, mit
tudunk kezdeni, hova tudjuk formálni, alakítani”.
A történet Budapesten játszódik 1957-ben és a rendszerváltozás
idején. Az író két helyszínt választott a darabhoz, az egyik Csepel, a másik
Újpest. Mint mondta, a fiú csepeli, a lány újpesti, mindketten munkások, a
történet arról szól, hogyan bánik el velük a rendszer, hogyan keríti kézre azt
a naiv kamaszlányt, aki még inkább a gyerekvilághoz, mint a felnőttekéhez tartozik.
„Ennek a lelki kézre kerítésnek a története a darab, s annak, hogy miképpen »fáradoztak«
a félelem kultúrájának megteremtéséért” – fogalmazott korábban a szerző.
Berettyán Nándor elmondta: az előadás úgy indul és úgy is végződik,
mintha egy emlékműsor lenne. Mint mondta, 1956-ban fiatalok, diákok, szerelmesek,
ifjú egészséges emberek életüket áldozták fel az országért, a hazáért. Egyrészt
hálát érez irántuk, másrészt felteszi magának a kérdést, hogy ma bárki meg
tudná-e hozni ezt az áldozatot. „Emberek százai haltak meg, és vették a
vállukra az egész ország sorsát. Ezt a tettet ki tudná ma felvállalni? Ezzel a
kérdéssel foglalkozni számomra is nagyon izgalmas volt” – fogalmazott.
Berettyán Nándor, aki a Kaposvári Egyetem hallgatója –
Vidnyánszky Attila ötödéves színművész-osztályában tanul – elmondta: az
egyetemen rendezett már, de ez az első komoly munkája.
A Hubertusz című előadást november 16-án, december 13-án is
játsszák Beregszászon. Január 22-én, a magyar kultúra napján Ungváron, a Kárpátaljai
Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban adják elő, a budapesti közönség pedig
jövőre láthatja a produkciót.
A sokszereplős előadásban a Vidnyánszky Attila alapította
beregszászi társulat színészei több figurát is megformálnak. A főbb szerepeket
Ferenczi Attila, Balogh Mariann, Kacsur András és Szabó Imre alakítja. A darab
díszlete Sebők Júlia munkája, az előadás producere Szabó Ágnes.
gpz \ btz
MTI 2016. november 3., csütörtök 21:23
(Magyar Távirati Iroda, 2016. november 3.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése