Szijjártó nemzetiünnep-háborút indított Románia ellen

Az Index tudósítást közöl arról, hogy magyar diplomaták – központi, kormányzati tilalom mellett – nem vehetnek részt román állami ünnepségeken.

*

Szijjártó nemzetiünnep-háborút indított Románia ellen

Szijjártó Péter megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy megjelenjenek olyan eseményeken, amelyet a román nemzeti ünnep alkalmából szerveztek.

A hvg.hu kérdésére a Külügyminisztérium azt írta: „Mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején ezért a külgazdasági és külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt.”

Egyetlen magyar diplomata sem vett részt a román nagykövetség budapesti fogadásán. A Hvg kiemeli, hogy az eseményen számos baráti gesztust tettek Magyarország felé.

Marius Lazurca nagykövet románul és magyarul egyaránt köszöntötte a vendégeket, a román és a magyar himnusz nyitotta meg az estet. A hangversenyen pedig egy román hegedűművész Bartók, Bach és Enescu műveket játszott.

A nagykövet beszédében a román-magyar kapcsolatok fontosságát ecsetelte. Megemlítette, hogy húsz éve írta alá Magyarország és Románia a kétoldalú alapszersződést, kiemelte, miként erősödött a két ország gazdasági együttműködése, miként halad a két ország például a gázvezetékek, illetve az autópályák összekötésében. Nagy-Romániáról, Erdélyről, szó sem esett.

Sérelmek örök dédelgetése

A románok december 1-jét annak az 1918-ban e napon megtartott gyulafehérvári nemzetgyűlésnek az emlékére ünneplik, amikor a magyarországi románokat képviselő 1228 küldött kinyilvánította szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – a Román Királysághoz csatlakozzon.

(Index, 2016. november 30.)