Ráták rátája

A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila jegyzetét Ráták rátája címmel.

*

Ráták rátája

Miután Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten egy nagyobb üzleti küldöttség élén a szerbai Nišben tárgyalt szerb hivatali kollégájával, Aleksandar Vučićtyal, talán egy kicsit jobban odafigyelünk arra, milyen gazdasági folyamatok zajlanak a (tő)szomszédságunkban. Már csak azért is, mert a jövő, az üzlet, a profit és a gazdasági lehetőségek Közép-Európában vannak  – ahogyan Orbán Viktor fogalmazott a magyar–szerb üzleti fórumon. Nos, a tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint Szerbiában a munkanélküliségi ráta az idei harmadik negyedévben 13,8 százalékos volt, ami csökkenést jelent a megelőző három hónaphoz viszonyítva, de a tavalyi azonos időszakhoz képest is.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal területi bontásban is értékelte az adatokat. Ebből pedig kiderült, hogy az országban a legnagyobb munkanélküliséget Dél- és Kelet-Szerbiában regisztrálták. A legkisebb százalékarányt természetesen – mint általában mindenhol – a fővárosban, Belgrádban mérték, 13,3-as szinten, de ha ezt összehasonlítjuk a régiós értékekkel, akkor csak ez az egy adat előzi meg Vajdaságot, a magyarok lakta autonóm tartományt a maga 13,5 százalékos munkanélküliségi rátájával.

Vajdaságot már a régi Jugoszlávia idején is úgy emlegették, mint az ország éléskamráját, ez a szerepe pedig csak felértékelődött az egykor volt szövetségi állam szétesése után. Bár a milosevici háborús évek jelentősen megviselték az autonóm tartomány gazdaságát, amely már halvány lenyomata sem egykori önmagának, Dél- vagy Kelet-Szerbiából nézve mégis, még mindig irigylésre méltónak tűnhet. És ezt igazolja a statisztika is. Az elvándorlás azonban mindezzel együtt épp a fejlettebb régiókra jellemző, hiszen onnan megy el külföldre a képzett munkaerő, amelynek a helyét a képzetlen dél-szerbiai munkanélküliekkel fel sem lehet tölteni.

Mert az elvándorlás egyelőre minden egyéb statisztikai kimutatást felülmúl...

(Magyar Hírlap, 2016. december 1.)