A Magyar Hírlap közli Szabó Palócz Attila jegyzetét Ráták
rátája címmel.
*
Ráták rátája
Miután Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten egy nagyobb
üzleti küldöttség élén a szerbai Nišben tárgyalt szerb hivatali kollégájával,
Aleksandar Vučićtyal, talán egy kicsit jobban odafigyelünk arra, milyen
gazdasági folyamatok zajlanak a (tő)szomszédságunkban. Már csak azért is, mert
a jövő, az üzlet, a profit és a gazdasági lehetőségek Közép-Európában
vannak – ahogyan Orbán Viktor
fogalmazott a magyar–szerb üzleti fórumon. Nos, a tegnap nyilvánosságra hozott
adatok szerint Szerbiában a munkanélküliségi ráta az idei harmadik negyedévben
13,8 százalékos volt, ami csökkenést jelent a megelőző három hónaphoz
viszonyítva, de a tavalyi azonos időszakhoz képest is.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal területi bontásban is
értékelte az adatokat. Ebből pedig kiderült, hogy az országban a legnagyobb
munkanélküliséget Dél- és Kelet-Szerbiában regisztrálták. A legkisebb
százalékarányt természetesen – mint általában mindenhol – a fővárosban,
Belgrádban mérték, 13,3-as szinten, de ha ezt összehasonlítjuk a régiós értékekkel,
akkor csak ez az egy adat előzi meg Vajdaságot, a magyarok lakta autonóm
tartományt a maga 13,5 százalékos munkanélküliségi rátájával.
Vajdaságot már a régi Jugoszlávia idején is úgy emlegették,
mint az ország éléskamráját, ez a szerepe pedig csak felértékelődött az egykor
volt szövetségi állam szétesése után. Bár a milosevici háborús évek jelentősen
megviselték az autonóm tartomány gazdaságát, amely már halvány lenyomata sem
egykori önmagának, Dél- vagy Kelet-Szerbiából nézve mégis, még mindig irigylésre
méltónak tűnhet. És ezt igazolja a statisztika is. Az elvándorlás azonban
mindezzel együtt épp a fejlettebb régiókra jellemző, hiszen onnan megy el
külföldre a képzett munkaerő, amelynek a helyét a képzetlen dél-szerbiai
munkanélküliekkel fel sem lehet tölteni.
Mert az elvándorlás egyelőre minden egyéb statisztikai
kimutatást felülmúl...
(Magyar Hírlap, 2016. december 1.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése